Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-01 / 51. szám
BELFÖLD Diplomáciai tűzoltásban Gulyás Gergely ROADSHOW Berlin után Bécsben próbálta „kezelni” a plakátkampány okozta felháborodást a kancelláriaminiszter - tudta meg a Népszava. KÓSA ANDRÁS Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Johann Gudenus FPÖ-frakcióvezető, Karl Nehammer, az Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára, Wolfgang Sobotka, az osztrák parlament alsóházának ÖVP-s elnöke, Karin Kneissl kül- és Európa-ügyi miniszter (független) és Ivica Dacic szerb külügyminiszter - ritkaság, hogy egy egynapos diplomáciai látogatásba ennyi találkozót belezsúfoljanak. Márpedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bécsi látogatásának ez volt a programja, ráadásul estére „levezetésképpen” még az osztrák operabálba is hivatalos volt. Gulyás Gergely ausztriai tárgyalássorozata annak a „tűzoltó akciónak” a része a Népszava információi szerint, amely a hét elején egy titkos berlini úttal indult. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a kancelláriaminiszter Balog Zoltán volt humánminiszterrel utazott a német fővárosba, ahol mások mellett Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével is találkoztak, és megpróbálták megmagyarázni a kormány nagy vitákat kiváltó, az Európai Bizottságot és annak elnökét, Jean-Claude Junckert gyalázó kampányt. Gulyás zsúfolt bécsi programja és a „tűzoltó akció” annyiban érthető: lapunk csütörtökön megírta, a Fidesz pártcsaládjában, az Európai Néppártban (EPP) egyre többen gondolják úgy, hogy a botrányos plakátkampány után nincs helye a magyar kormányzó erőnek soraikban. Egyre többen csatlakoznak a Fidesz kizárását célzó kezdeményezéshez, és a téma már április elején napirendre kerülhet. Ausztriában jelenleg a néppárt és a szabadságpárt koalíciója irányít, az osztrák kormányfő, a Egyre többen csatlakoznak a Fidesz kizárását célzó néppárti kezdeményezéshez néppárti Sebastian Kurz maga is elfogadhatatlannak nevezte a Juncker-ellenes kampányt. Ez azért is figyelemre méltó, mert a bevándorlással kapcsolatos nézetei miatt Kurzra mint az egyik legfontosabb európai szövetségesére tekintett Orbán. De Kurz korábban bírálta az Orbán-kormányt a demokratikus értékekkel szembemenő döntései miatt is. Itt érdemes felidézni azt is, hogy a Budapesten ellehetetlenített CEU Bécsbe költözik jövőre. Az osztrák néppárti vezetőkkel folytatott találkozók természetesek, Heinz-Christian Strachéval már pikánsabb a helyzet, hiszen az FPÖ az Európai Parlamentben annak a Nemzet és Szabadság Európája-frakciónak a tagja, amely a legszélsőségesebben Unió-ellenes populista pártokat tömöríti, így például a német Alternatívát (AfD), Marine Le Pen pártját, a francia Nemzeti Gyűlést (RN), a Brit Függetlenségi Pártot (UKIP) és az olasz Ligát. Kérdés, a protokoll szerint Gulyás Gergely mint miniszter tárgyal-e az osztrák alkancellárral vagy mint a Fidesz pártpolitikusa az FPÖ vezetőjével. Persze magyarázat lehet a találkozóra, hogy Strache hívta meg Gulyást az operabálba Ivica Dacic szerb külügyminiszterrel együtt. Az FPO hagyományosan nagy barátja Szerbiának, már csak azért is, mert a délszláv háború idején az országban letelepedett szerbek körében kiemelt népszerűségnek örvend az FPÖ. Igaz, Johann Gudenus FPÖ-frakcióvezetővel nehéz lenne „nem pártalapon” találkozni: ő arról ismert az osztrák politikában, hogy Soros György és bevándorlóellenes nézetei nagyon hasonlítanak Orbán Viktor álláspontjára. Gulyás Gergelynek nincs könnyű dolga, amikor a hazug kampányt kellene megvédeni FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM MAGYARÁZZÁK A PLAKÁTOKAT A bécsi tárgyalássorozat annak a „tűzoltó akciónak" a része, amely a hét eleji titkos berlini úttal indult Hivatalból túlhajszoltak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL ■ [UNK] [UNK] Ráadásul a jogszabály úgy lép hatályba, hogy amögött a beígért 38 végrehajtási rendeletből mindössze egy, a tavalyi szabadságok megváltásáról szóló készült el. A hivatali vezetők is csak most kapnak tájékoztatást arról, mit is mondjanak a teljesen tanácstalan beosztottaiknak. A Magyar Államkincstárban (MÁK) például a humánpolitikai vezető hétfőn körlevélben írta meg az elnökhelyetteseknek, központi igazgatóknak és megyei igazgatóknak, hogy mit is feleljenek a kérdésekre. Például azt, hogy a tavaly ki nem vett szabadságok számát a március 5-én esedékes bérükkel megkapják a dolgozók, de a januárra és februárra is járó megemelt munkabér különbözetét majd csak azoknak fizetik ki áprilisban, akik elfogadják a kinevezésüket, és maradnak az eddigi munkahelyükön. Az is kiderül a lapunk birtokába került belső tájékoztatóból, hogy a túlórák miatt összegyűlt szabadidőt csak márciusban lehet kivenni, ha pedig ezt nem lehet megoldani - és a rengeteg munka miatt ez a valószínű -, akkor meg kell váltani a szabadnapokat. Most derült ki az is, hogy megvonják az eddigi címeket az érintettektől, ami főként érzelmi reakciót vált ki, de biztos, hogy nem lesz több szakmai tanácsadó, főtanácsadó, közigazgatási tanácsadó. Arra is készül a MÁK - és nyilvánvalóan a többi központi hivatal is -, hogy aki a felmentését kéri, vagy akinek felmondanak péntekig, az nem kap új kinevezési ajánlatot. A papírt egyébként, amiben az illető új munkabére is szerepel majd, március 15-ig kell átadni, miközben már a jövő keddi bérfizetéskor mindenki az új bérét kapja. Hogy vissza kell-e utalni a különbözetet, ha valaki a kinevezés átvétele után rendelkezésére álló öt napban úgy dönt, hogy nem írja alá, hanem távozik, egyelőre nem lehet tudni, mert a többi között az ezt szabályozó kormányrendelet sem készült el. GULYÁS ERIKA NINCSENEK VÁLASZOK Kaotikus helyzeteket teremt, hogy részletek sorát nem szabályozzák az előírások Marad a létszámstop és az emberhiány A MÁK-nál úgy tudják, a változások ellenére is fennmarad a létszámzárlat. Márpedig a kincstár sok területén, így a nyugdíjfolyósítón kívül a megyei kormányhivatalokban is már most nagy a baj. Országos átlagban 10 százalékos a munkaerőhiány, de a nyugati megyékben ennél magasabb, van, ahol eléri a 20 százalékot is. NÉPSZAVA 2019. március 1., péntek3 Lendületben az Európai Bizottság Miközben a kancelláriaminiszter Berlinben és Bécsben magyarázta a plakátkampányt, az Európai Bizottság újabb, a magyar kormány valótlan állításait cáfoló kiadványt jelentetett meg csütörtökön. Mint arról írtunk, a testület kedden tett közzé terjedelmes állásfoglalást, amelyben tételesen cáfolta a kormány állításait. „Az EU migrációs politikájával kapcsolatban számos félreértés, tévhit terjedt el, pedig az Európai Bizottságnak nincsenek »titkos tervei« a migráció fokozására, íme a tények" - írták. A tegnapi állásfoglalásban is hét pontba foglalták az érveket, de közérthetőbben magyarázzák el, miért nem igazak a kormány állításai. Zöld jelzést adott az AB a Stop, Soros!-nak AB Cserben hagyta az Alkotmánybíróság (AB) azokat, akiket a kormány azért fenyeget börtönnel, mert kiszolgáltatott embereknek segítenek - közölte az Amnesty International Magyarország. A jogvédő szervezet arra reagált így, hogy az AB úgy döntött, nem alkotmányellenes az úgynevezett Stop, Soros! törvény. Az AB-től a civil szervezet azt kérte, mondja ki, hogy a büntető törvénykönyv új paragrafusai sértik az Alaptörvényt, azon belül is a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot. Átalános szinten azt mondta ki az AB: „Az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének.” A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt, vagy nem mer szembeszegülni a kabinet akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg - mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója. Az AB döntött egy másik ügyben is. Trócsányi László igazságügyi miniszter az Alaptörvény értelmezését kérte az Alaptörvény és az EU jogának viszonya kapcsán. A miniszteri indítvány előzménye: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása során jelezte, az Alaptörvény hetedik módosításakor alkotmányba írt, menedékjogról szóló rendelkezések sértik a vonatkozó uniós szabályozást. Ennek nyomán fogalmazta meg kérdéseit Trócsányi, egyebek mellett azt: az EU egy szervének Alaptörvény-értelmezése milyen viszonyban áll az AB értelmezésével? Az AB szerint az Alaptörvény autentikus értelmezője az Alkotmánybíróság, értelmezését más szerv értelmezése nem ronthatja le, azt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ám az alkotmánybírák ehhez hozzátették: az AB az Alaptörvény értelmezésekor „tekintettel van az európai uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre”. NÉPSZAVA Vig Dávid: Az Alkotmánybíróság nem mer szembeszegülni a kormány akaratával