Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-18 / 64. szám
BELFÖLD Megbukott a hajléktalanbírság KUDARC Mintha a rendőrségnél is belátták volna, hogy hiába büntetnek, drasztikusan csökkent az év elején a figyelmeztetések száma. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Aknai Zoltán elnök és a Menhely Alapítvány munkatársainak tapasztalatai szerint azok többsége, akik eddig huzamosabb ideig az utcán éltek, most a rejtőzködést választották. Ez újabb problémát idézett elő: nemcsak a járókelők szeme elől tűntek el, a szociális munkások is nehezebben találnak rájuk. Sokan viszont még mindig ott vannak az aluljárókban, csak nem telepednek le egy helyre, vagy csak metrózárás után mennek le aludni. Alkalmazkodtak a körülményekhez - mondta Aknai. A budapesti helyzettel kapcsolatban szerettük volna megismerni Tarlós István főpolgármester véleményét is, ám a Főpolgármesteri Hivatal a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI) irányított minket. Breitner Péter, a központ szakmai igazgatóhelyettese lapunkat úgy tájékoztatta: az ő tapasztalataik szerint is elsősorban az időjárási viszonyoknak megfelelően változnak az igénybevételi mutatók éjjeli menedékhelyeiken, az őszi jogszabályváltozásokkal kapcsolatban nem figyelhető meg összefüggés a kihasználtsági adatokban. Eddig összesen 10-20 olyan esetet számoltunk össze, amikor a hozzánk bekerülő ügyfelek kifejezetten a közterület életvitelszerű használatának tilalmával összefüggésbe hozható okokból érkeztek hozzánk. Azaz rendőrségi beszállítások során vagy azért, mert az új szabályokra hivatkozva „elzavarták”, „elküldték” a közterületi helyszínről - fogalmazott Breitner. Hozzátette: Utcai Szolgálatuknak egy esetben van tudomása arról, hogy a rendőri miatt vették őrizetbe ügyfelüket, aki információik szerint a bírósági tárgyalás után figyelmeztetésben részesült. Egyébként a BMSZKI munkatársai is azt tapasztalják, kevesebb hajléktalan emberrel találkozni közterületen. A VI. kerületben például csaknem a felére csökkent azok száma, akiket idén télen el tudtak érni. Nem tudunk egzakt választ adni arra a kérdésre, hogy hová lettek. Feltehetően olyan helyekre húzódtak vissza, ahol kevésbé vannak szem előtt, szervek közterületi tartózkodás esetleg más - nem a BMSZKI által fenntartott - intézményekbe mentek - vélekedett Breitner Péter. Kerestük a Belügyminisztériumot is azzal kapcsolatban, az ismert adatok, tapasztalatok alapján mennyire tartják eredményesnek a szabálysértési törvény módosítását. Nem tartják magukat illetékesnek az ügyben, ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumához továbbították megkeresésünket, ahonnan nem kaptunk választ. JUHÁSZ DÁNIEL Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány elnöke szerint nem nőtt a szállók forgalma a bírságolástól FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM LAZITAS Zuhan a bírságolási kedv: október közepétől január elejéig 298, március 4-ig viszont már csak országszerte 338 esetben figyelmeztetett a rendőrség hajléktalanokat 10-20 ember ment csak szállóra azért, mert rendőrök figyelmeztették őket Magyarázat: nincs csúszás, csak nem látszik a munka Megkerestük a Miniszterelnökséget, amelyhez a kastély- és várprogram tartozik. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mitől drágultak meg drasztikusan a projektek, honnan lesz pénz a megnövekedett költségekre, miért késnek a beruházások, befejeződnek-e a felújítások az eredeti határidőkre, s nem tartanak-e tőle, hogy olyan cégek is nyertek el munkát, melyeknek nincs műemlék-felújítási tapasztalatuk? A Miniszterelnökség szerint a programok terv szerint haladnak. Egy műemléki projekt teljes időtartamának az első 50 százaléka az előkészítéssel telik el - írták, s jelezték, folyamatosan készülnek az engedélyezési, kiviteli tervek, és csak ezek után indulhat el a nyílt generálkivitelezési közbeszerzés. A projektek döntő többsége jövő év végéig befejeződik - ígérték újra. A dráguló beruházásokkal kapcsolatban állították, „az általános gazdasági növekedésből fakadó növekvő államháztartási bevételek bizonyos indokolt esetekben lehetőséget biztosítanak, hogy kiegészítő támogatás kerüljön megítélésre", az árak pedig azért nőttek, mert az elmúlt időszakban ugrásszerűen megdrágultak az építőipari szolgáltatások. V. A. NÉPSZAVA 2019. március 18., hétfő Február 3.: az év leghidegebb napja A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány, mint 1999 óta minden évben, idén is elvégezte február harmadikai adatfelvételét, hogy minél pontosabb képet kapjanak a hajléktalan emberekről. Az anonim kérdőíven alapadatokra, a hajléktalanná válásra, a hajléktalanként eltöltött időre, a jövedelemre, munkavállalásra és az életmódra vonatkozó kérdések szerepelnek. Az alapítvány elnöke, Aknai Zoltán lapunkat úgy tájékoztatta: az adatok kiértékelése jelenleg is zajlik, az eredményekről szóló jelentést várhatóan április közepén hozzák nyilvánosságra. Az viszont már most látszik, a korábbi évekhez hasonlóan több mint 8 ezer kérdőív érkezett vissza a szállókon és az utcán élő hajléktalanoktól - azok száma, akik a leghidegebb napokon is az utcán éjszakáznak, továbbra is 4 ezer körüli. Késik és közben egyre drágul a kastélyprogram ROMOK Kormányzati ígéretek szerint jövő év végére kellene megújulnia 39 várnak és kastélynak, de a rekonstrukció még a helyszínek negyedén is alig kezdődött el, viszont a tervezettnél sokkal drágábban. A kivitelezők között a Mészáros család mellett kormányközeli vállalkozók tűntek fel. Kitört ablakok, madzaggal bezárt ajtó, omló vakolat, ám mindezek ellenére a hatalmas park közepén álló, több mint 250 éves somogysárdi Somssich-kastély imponáló látvány. A romos épület tetején új tető díszeleg, jelezve, az illetékesek nem mondtak le teljesen róla, bár azt, hogy mikor újulhat meg a kastély és mellette a megannyi istálló és ipari műemlék, jelenleg senki sem tudja. A Somssichok egykori otthona 2015-ben - a Dél-Dunántúlról egyedüli kastélyként - bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba, melynek során 33 milliárd forintból 20 kastély és 19 vár felújítását jelentette be a kormány. A somogysárdi épület és környéke a második ütembe került, s a tervek szerint 2016-tól másfél milliárd forintból kezdődött volna meg a rekonstrukció. Aztán egyik pillanatról a másikra a kastély kikerült a programból. - Azt sem tudtuk, hogyan kerültünk be, s azt sem, miért tettek ki minket - mondta Fentős Zoltán polgármester. - Miután az ingatlan az államé, az ilyen döntések hátteréről nem tájékoztatják a falut. Mindig csak utólag értesülünk mindenről, például a folyamatos tulajdonosváltásokról. Most éppen a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez tartozik a kastély, mint gondnokok velük vagyunk kapcsolatban. A parkot tartjuk rendben, ehhez adnak egy kis pénzt, bár az összeg nem elég a gondozásra, így a büdzséből pótoljuk ki. Mit tehetnénk? A falu közepén van a birtok, nem hagyhatjuk, hogy elcsalitosodjon... A polgármester hozzátette, amikor megtudták, hogy bekerültek a programba, komolyan reménykedni kezdtek, hiszen az adottságaik remekül passzolnak a bakancsos, kerékpáros és lovas turizmushoz. Utóbbi alapja a hajdani rendőrségi lovas bázis - a korábbi, Európa-hírű tenyésztőhely - lehetne: istállók, mindenféle kiszolgáló épületek, de még egy normál méretű ügetőpálya is akad a birtokon. Hasonlóképpen a turizmus fellendülését várnák a programba eredendően bekerült további majd’ negyven épületnél is, a program évi 60-70 ezres vendégforgalommal számol a felújításuk után. Csak éppen nem tudni, mikor. Az elmúlt több mint három évben ugyan a rekonstrukciós keretet 57,5 milliárdra emelték, és a tavalyi választás előtt alapkőletételeket is tartottak, valamint elvileg 20 milliárd forint már el is fogyott, de még egyetlen kastély vagy vár sem újult meg. A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapján ugyan az edelényi és az ozorai kastély, illetve a siroki vár a program sikereként van feltüntetve, ezek mindegyike egy korábbi uniós projekt eredményeként újult meg. Noha elvileg a rekonstrukcióknak 2020 végéig be kellene fejeződniük, egyelőre mindössze kilenc helyszínen kezdődött el a munka. A kivitelezők ráadásul a Közbeszerzési Értesítőben található dokumentumok alapján - az eredendően bejelentett, maximálisan másfél milliárdos ár felett vállalták el a felújításokat: Tatán 2,3 milliárdért, Oroszlány-Majkpusztán 2,8 milliárdért, Füzérradványban 2,9 milliárdért, Bajnán 1,7 milliárdért, Dégen 2,7 milliárdért, Nádasdladányban 1,6 milliárdért, Sümegen 1,8 milliárdért, Szabadkígyóson 3 milliárdért. Vagyis a nyolc tender 6,8 milliárddal többe kerül az eredetileg tervezettnél, egyedül a mosonmagyaróvári vár 1,3 milliárdos költsége esik bele az eredeti kategóriába. Cseppet sem mellékesen a pályázatokon nyertes cégek közül többnek nincs műemlék-felújítási tapasztalata, akad köztük sportpályaépítő vagy ingatlanforgalmazó, Oroszlány-Majkpusztán pedig egy olyan társulás nyert, melynek Mészáros Lőrinc gyermekeinek és Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az egykori üzlettársa a tagja. Szabadkígyóson viszont az a Medinvest újíthat fel, mely az ÁSZ-vezér Domokos László Békés megyei elnöksége idején több tendert is úgy nyert el az önkormányzattól, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság mindegyik után megbüntette a megyét... A programba bevett települések többségén viszont a támogatási szerződések aláírásán kívül semmi sem történt, ráadásul a projektek több mint háromnegyedére elvileg már csak a keret alig kétharmada jut. Ha csak az eddig elindult felújítások átlagárával számolunk, minimum tovább 30 milliárddal kell megnövelni a keretet, ami az eredeti büdzsé két és félszerese. Miután az uniós támogatás adott, így a különbséget a kormánynak kell állnia. Vagyis az adófizetőknek. VAS ANDRÁS FOTÓ: RADÓ FERENC PÉNZ VAN, FELÚJÍTÁS NINCS Egy a lassan pusztuló kastélyok közül a 250 éves somogysárdi épület