Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-20 / 66. szám
KULTÚRA Moholy-Nagy és a Bauhaus A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái címmel nyílik kiállítás a Mai Manó Házban március 27-én. A május 12-ig nyitva tartó tárlat a Bauhaus 100 rendezvénysorozat része. NÉPSZAVA Fejest ugrani az érintetlen természetbe KÖNYV A hétköznapok zakatolásából kiragadva repít régvolt idők messzi vidékeire David Attenborough három - guyanai, indonéziai és paraguayi - kalandját megörökítő regénye, az Állatkerti gyűjtőutak. Az Egy ifjú természettudós történeteinek második, frissített képanyaggal és a szerző új előszavával, Makovecz Benjamin fordításában megjelent, némileg átdolgozott kiadása ez, amit ha valaki gyanútlanul olvasni kezd, bizony csakhamar egy esőerdők folyóin sodródó fatörzs kenuban, egy indonéz szigetek között hánykódó vitorláson vagy éppen egy chacói marhatenyésztő telep kellős közepén találhatja magát. Ráadásul a legkülönfélébb állatok, lajhárok, tatuk, kapibarák, papagájok, kolibrik, komodói sárkányok, pitonok, teknősök, egy orangután és egy medvebocs társaságában. Az 1950-es években játszódó, az író útinaplójából készült beszámolók sorai mintegy filmkockákként vetítik elénk a még érintetlen természet minden apró rezdülését, eredeti pompájukban elevenítve Felejthetetlen kalandok könnyed, nemegyszer hangosan megnevettető elbeszélése fel az esőerdőket, óceánokat, folyókat és szavannákat. Minden oldallal a romlatlan világ egy-egy újabb kincse tárul az olvasó elé. Végtelen szellemességgel és bájjal megírt történetek távoli kultúrákról, vadászó-gyűjtögető törzsek társaságában eltöltött tábortüzes, világvégi éjszakákról, feledésbe merült matrózdalokról és halleluja énekekről, na meg persze az idegen tájak pompázatos - egytől egyig elkerülhetetlenül szívünkhöz növő - állatairól. Felejthetetlen kalandok könnyed hangvételű, nemegyszer hangosan megnevettető elbeszélése, az ismeretterjesztő természetfilmek úttörője, egy olyan ember tollából, aki példamutató odaadásával, lelkesedésével és a környezet iránti tiszteletével végtelen csodálatot, rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt. Annyira olvasmányos és magával ragadó, hogy a végére érve úgy érezzük, bármikor készen állunk fejest ugrani egy hasonló küldetésbe. KARDOS ORSOLYA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK INFÓ 1 David Attenborough: Egy ifjú természettudós történetei - Állatkerti gyűjtőutak Park Könyvkiadó 2019 NÉPSZAVA I 2019. március 20., szerda I Budapesten látható először a Nurejev-film Előbb mutatják be Budapesten, mint New Yorkban a White Crow című filmet, amely a világ leghíresebb balett-táncosáról, Rudolf Nurejevről szól. Az ok: a film főszereplője, Oleg Ivenko (képünkön) a budapesti Nurejev Nemzetközi Balettverseny április 5-i díjkiosztó gálaestjének vendége lesz. PAPAGENO Bemutatták a holokausztot előrevetítő némafilmet Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfél órás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. KULTÚRA.HU KONCERTEK Több újdonsággal végleg összeállt a Budapesti Fesztiválzenekar 2019-20-as évadának programja. VARGA PÉTER Ahogy előzetesen írták, rengeteg gondolkodás, ötletelés és persze munka után állt össze a zenekar 2019-20-as évadának programja, de erről személyesen is beszámolt Fischer Iván zeneigazgató, karmester, Martin Hoffmann, az új ügyvezető igazgató és Erdődy Orsolya, a közönségkapcsolatokért felelős menedzser. Fischer Iván kezdte a sort, aki számára Monteverdi korszakos remekének, Orfeo című operájának a színpadra állítása fogja jelenteni az évad első nagy feladatát. Nemcsak karmesterként és ismét rendezőként fog feltűnni a produkcióban, hanem új befejezést is komponált Monteverdi stílusában a műhöz, mert mint lapunknak elmondta, az eredeti befejezésnek csak a szövege maradt fenn, mintegy tíz perc zene hiányzik. Megtudtuk tőle azt is, jól ismeri Martin Hoffmannt még abból az időből, amikor a Berlini Filharmonikusoknak volt az intendánsa, ő pedig minden évben dolgozott a zenekarral az utóbbi évtizedekben. Amikor Hoffmann ott hét-nyolc év után befejezte a munkáját, Fischer Ivánban azonnal felötlött a gondolat, hogy meg kellene nyerni őt a Fesztiválzenekar számára. Most lehetőség nyílt rá, hogy meghívják, dolgozzon velük, és már ki is alakult a barátságos munkakapcsolat vele. Feladata az, hogy kiterjedt kapcsolataival a zenekarnak azt a hírnevét, sikerét, amelyet már megszerzett a világban, Erdődy Orsolyával - aki inkább a magyarországi eseményekre koncentrál - együttműködve tovább növelje. Természetesen szót kapott Martin Hoffmann is, aki jogász végzettségű szakember, a német SAT1 televíziót is vezette, és így otthonosan mozog a művészvilágban és az üzleti élet területén egyaránt. Elmondta, több oka van annak, hogy vállalta, eleget tesz Fischer Iván meghívásának. Első az a művészi színvonal, amelyet a zenekar képvisel és amely nagy nemzetközi elismertségének alapja. A másik Fischer Iván személyisége, aki innovatív és kreatív módon létrehozta és vezeti együttesét. Lapunknak arról beszélt, hogy ami a zenekarban legjobban megragadta, az a zenészek lelkesedése. Szeretnek játszani, és az a pozitív energia, amely együttműködő zenélésükből árad, jól érzékelhető. Azt már tudta ezelőtt is, hogy az elképzelhető legmagasabb művészi minőségre képesek. Sztravinszkij Tavaszi áldozata, amit tőlük hallott, a mű egyik legizgalmasabb előadása volt, aminek valaha tanúja lehetett. További érdeklődésünkre azt válaszolta, a zenekar már nagyon jól pozícionált a világban, művészi értelemben semmiféle radikális változtatásra nincs szükség, nem is azért van itt, hogy ilyet hajtson végre. Erdődy Orsolya azt mondta el kérdésünkre, hogy Martin Hoffmann arra fog koncentrálni, még színvonalasabb, fontosabb helyszínekre juthasson el a zenekar a turnék során. Megjegyezte, leginkább nyugodtságán látszik, hatalmas tapasztalata van, semmitől nem ijed meg, bármilyen kérdés vetődik fel, higgadtan, a megoldásra koncentrálva kezeli. Az évad során el fog most jutni a zenekar kétszer is Amerikába, 1998 óta először játszanak a Hollywood Bowlban, azután a New York-i Lincoln Centerben, de a londoni Barbicanban is. Fontos állomásuk lesz a Vicenzai Operafesztivál, ahol a már említett Monteverdi-operát is előadják. Jönnek hozzájuk zongoristák, hegedűsök, karmesterek a világ minden tájáról, Elisabeth Leonskaya, Raneud Capucon, Patricia Kopatchinskaya, Perényi Miklós emelhető ki a szólisták sorából, de Schiff Andrással is fognak turnézni, aki - mint tudjuk - haza nem jön szerepelni. Jön Marek Janowski és Dimitrij Kitajenko, valamint vendég lesz Jordi Savall is. Éljük át a közösséget! az évad szlogenje, ebbe illik, hogy lesz újra június 16-án a Szent István-bazilika előtti téren TérTáncKoncert a „szabadság zenéjével”, és folytatódnak a közösségi hangversenyek is, egyre több helyre, távoli kis faluba jutnak majd el, ahol a legfontosabb korosztálynak, a gyerekeknek is zenélnek. TURNÉ Az együttes a nagyzenekari hangversenyek mellett távoli falvakban is játszik felnőtteknek és gyerekeknek POZITÍV ENERGIA MARTIN HOFFMANN Az új ügyvezető igazgatót a zenekarban a zenészek lelkesedése ragadta meg legjobban Egy nem mindennapi sikertörténet 1983-ban sok kiváló képességű hazai zenész élt, működött Magyarországon vagy külföldön de a karmesterek, szólisták mégsem találtak itthon olyan igazán kiváló szimfonikus zenekart, amely egyenrangú partner lett volna számukra. Fischer Iván és Kocsis Zoltán voltak azok, akik művészi tekintélyüket és személyiségüket az ügy mellé állítva olyan zenekart akartak felállítani, amely ha csak alkalomszerűen működve is, de kiváló külföldi együttesekkel összehasonlítva is versenyképes. Eleinte egy-egy produkcióra, hangversenyre kiváló zenészeket válogattak az államilag szervezett formában, de ebből következően elkényelmesedetten működő zenekarok tagjaiból. Megmutatták, létezik változtatásra lehetőség a pangásnak indult kádári rendszerben, megalakult az akkor még csak Fesztiválzenekar nevet viselő együttes. A kezdeményezés alulról jött, de mivel a Hungarotonnak és a tavaszi fesztiválnak is szüksége volt színvonalas nagyzenekarra, új szemléletű vezetőiket nem volt nehéz támogatónak megnyerni. Új volt a munkamorál, a lelkesedés, nem is tetszett a kezdeményezés mindenkinek, főleg az említett országos zenekarok vezetőinek, de végül az eredmények igazolták a merész kezdeményezést, már az év decemberében tartott koncertek valami egészen mást mutattak, mint egy átlagos magyar zenekari hangversenyen hallható volt akkoriban. Sikerült egy-két szponzort is találni, az olvadozó szocializmus egyes vállalatvezetői már megértették, miről van szó, egyre rendszeresebbé válhattak a hangversenyek. De a legfontosabb, hogy tömegek voltak kíváncsiak az újdonságra, és jelentkeztek világelső lemezcégek is. A fejlődés azonban azt is magával hozta, hogy a zenekar kinőtte fesztivál jellegét, az alkalomszerű működésű együttesét vagy meg kellett volna szüntetni, vagy állandóvá, önálló társasággá alakítani. Szerencsére ez az időszak már a rendszerváltás idejére esett, és az is természetes igény volt, hogy Budapestnek legyen saját, a nevét viselő zenekara, így akkor különböző finanszírozási forrásokból létrejöhetett 1992-ben új nevén a Budapesti Fesztiválzenekar. Az ezredforduló a teljes szervezeti önállóságot is meghozta az együttesnek, de a folyamatos hazai és külföldi sikerek ellenére az anyagi nehézségek végül csak 2003-ban szűntek meg alapvetően, ekkor már állami támogatást is kaptak, azóta három lábon áll a zenekar.