Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-04 / 53. szám
21 NÉPSZAVA I 2019. március 4., hétfő Villamossal, metróval az Eb-meccsekre TÖMEGKÖZLEKEDÉS Nem lesz elkülönített parkolóhely az új Puskás Ferenc Stadionban és környékén az autósok számára. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül Budapest mellett az azeri Baku a másik, ahol nincs saját parkoló. BERNAU PÉTER Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a 2020- as kontinensbajnokságot tizenkét országban rendezi meg. Eredetileg tizenhárom volt az UEFA terve, de Brüsszelben belső viták miatt nem épül meg időre a Nemzeti Stadion, így maradt tizenkét ország, tizenkét várossal. Az egyik helyszín Magyarország, ezen belül Budapest, az idén novemberben elkészülő Puskás Ferenc Stadionban három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt bonyolítanak le. A fővárosi aréna úgy épül, hogy az autósok részére nem létesítenek több parkolóhelyet. A munkálatok előkészítése és felügyelete a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. A KKBK két évvel ezelőtt így indokolta, miért nem épülnek külön parkolók. „Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben - a törvényi előírásoknak is megfelelve - több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy a nagy rendezvényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel - metróval, busszal vagy villamossal - közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvényekkel együtt járó közlekedési környezetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsiforgalom elkerülésére. A gépkocsiparkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a stadiont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagy rendezvények esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitáskorlátai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg, így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okozni.” Ha az esti Eb-mérkőzések után - de ez vonatkozik természetesen más sporteseményekre is - nem éjszakai menetrend szerint közlekednek a villamosok és a metrók, hanem másfél-két percenként követik egymást, akkor telt ház, 65 ezer néző esetén is megoldható a drukkerek elszállítása. A korábbi negatív tapasztalatok alapján azonban jogos az aggodalom, hogy a közlekedési vállalat nagyobb energiát fordít majd az ellenőrök létszámának növelésére a nagyobb bevétel reményében, mint a járatok sűrítésére. Szinte mindegyik Eb-stadionnál külön kialakított parkolóhely áll a nézők rendelkezésére. A legtöbb jármű - 11 ezer - a müncheni Allianz Arénánál tud megállni. A bajor fővárosban azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a lefújás után a gépkocsival érkezők számítsanak arra, előfordulhat, hogy másfél-két óráig is eltarthat, amíg el tudják hagyni az aréna környékét. Azerbajdzsánban, a bakui stadionnál hasonló koncepciót választottak, mint Budapesten. Nincsenek külön kialakított helyek, a környéken körülbelül 300 jármű tud parkolni a mérkőzések alatt. DRASKOVICS ADAM 11 ezer férőhelyes a müncheni Allianz Aréna parkolója REFLEKTOR Becsapott UEFA Más szerepelt Magyarország Európa-bajnoki pályázatában, mint ami később ebből megvalósult. A kandidálás benyújtásakor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) azt vállalta, hogy 2017. végére elkészül az új Puskás Ferenc Stadion, mindezt kormánygaranciával támasztotta alá a magyar szövetség. Ehhez képest az arénát csak idén novemberben adják át. Az UEFA (képünkön a szervezet elnöke, Aleksander Ceferin) rendkívül rossz néven vette a vállalt határidő be nem tartását, és 2017-ben tavasszal magyarázatot kért Csányi Sándor MLSZ-elnöktől. A szorult helyzetbe került szövetségi vezetőnek Orbán Viktor miniszterelnök sietett a segítségére, aki 2017. április 20-án kormányhatározatban rendelkezett a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyomon Követő Bizottság létrehozásáról. A testületnek a miniszterelnök és az MLSZ vezetője mellett Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos volt a tagja. Az MLSZ ennek a kormányhatározatnak a bemutatásával kerülte el azt a helyzetet, hogy úgy járjon, mint Brüsszel, amelytől elvette az UEFA a rendezési jogot, miután nem sikerült időben tisztázniuk a belgáknak, hol épüljön fel az új stadionjuk. A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy a három tagú bizottság havonta vagy - amennyiben erre lehetőség nyílik - még sűrűbben tartja üléseit. Ehhez képest, a testület a mai napig egyetlen alkalommal sem tartott tanácskozást. B. P. FOTO: AFP/ANDREAS SOLARO Változó koncepciók és árak EMELKEDÉS Lassan húsz éve napirenden van a Puskás Stadion felújítása, amelynek felső karéját 2001-ben nyilvánították életveszélyesnek. Ezután többször változtak az elképzelések arról, mi lenne a jó megoldás: lebontani az arénát és újat építeni vagy a meglévőt felújítani? Az utóbbi években állandó téma volt a stadion felújítása Az első terveket 2006-ban bírálták el, ezek azonban még csak ötletpályázatok voltak, megvalósítási szándék nélkül. Ezek közül Ferencz Marcel terve végzett az első helyen, aminek lényege az volt, hogy a lelátó négy sarkában tornyok tartották volna a fedett nézőtér tetőszerkezetét és a tornyokon belül, összesen 300 ezer négyzetméteres területen konferenciatermeket, hoteleket, irodákat lehetett volna kialakítani. A kormány 2011-ben bejelentette, hogy a magyar válogatott utolsó hazai mérkőzése után (október 11.) elkezdődik a stadion felújítása, ami ellen az Építész Kamara tiltakozott, mert még tervpályázatot sem írtak ki erre a munkára. Ennek ellenére a kormányhoz közel álló FourFourTwo futballmagazin pár héttel később arról írt, hogy a kormány 2015-ös átadással egy 40-45 ezer néző befogadására alkalmas stadiont képzel el, amelynek lelátója további 20 ezer hellyel bővíthető, mindez körülbelül 40 milliárd forintból valósítható meg. Három hónappal később a kormány új tervet ismertetett: a meglévő stadiont 40 ezresre alakítják át, és mellé építenek egy új, 60 ezer néző befogadására alkalmas arénát, utóbbira 30-35 milliárd forintot szántak. Az elképzelés ott bukott el, hogy ehhez meg kellett volna szüntetni a szoborparkot, és le kellett volna bontani a BOK-csarnokot (korábban Syma), amelynek szerződése van arról, hogy 2035-ig nem lehet elmozdítani a helyéről. A kormány 2013 áprilisában előbb a régi Népstadion teljes lebontását jelentette be, majd az lett az elképzelés, hogy a régit atlétikai stadionná alakítják át és mellé építenek egy futballarénát. A kormányrendeletben végül egy multifunkciós, 65 ezres aréna jelent meg, amikor egy stadionon belül valósul meg a két aréna. Az UEFA 2013-ban megkapta a magyar szándéknyilatkozatot, egy évvel később pedig a jelentkezést a 2020-as Eb-re egy olyan tervvel, amely szerint 2017- ben év végére legfeljebb 80 milliárd forintból elkészül az új Puskás Stadion. Az UEFA által meghatározott jelentkezési feltételek között szerepelt, hogy legkésőbb 2016-ban el kell kezdeni a munkálatokat, ehhez képest a Puskás Ferenc Stadionra csak 2017. március 28-án írták alá az építésről szóló szerződést. Lázár János egy hónappal korábban, február 23-án jelentette be, hogy 190 milliárd forintba kerül a stadion, melynek árát másfél évvel korábban még kevesebb mint 100 milliárd forintban jelölte meg a kormány. A 190 milliárd forintos ár azóta nem változott, de a november 25- iki átadásig még több mint nyolc hónap van hátra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepetés lenne, ha nem emelkedne tovább ez az összeg. B. P. FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSÕDI BALÁZS TERVEK UTÁN TETTEK Hosszú út vezetett odáig, mire megkezdődött az új stadion építése