Népszava, 2019. március (146. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-04 / 53. szám

21 NÉPSZAVA I 2019. március 4., hétfő Villamossal, metróval az Eb-meccsekre TÖMEGKÖZLEKEDÉS Nem lesz elkülönített parkolóhely az új Puskás Ferenc Stadionban és környékén az autósok számára. A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül Budapest mellett az azeri Baku a másik, ahol nincs saját parkoló. BERNAU PÉTER Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy a 2020- as kontinensbajnokságot tizenkét országban rendezi meg. Eredetileg tizenhárom volt az UEFA terve, de Brüsszelben belső viták miatt nem épül meg időre a Nemzeti Stadion, így maradt tizenkét ország, tizen­két várossal. Az egyik helyszín Ma­gyarország, ezen belül Budapest, az idén novemberben elkészülő Puskás Ferenc Stadionban három csoportmérkőzést és egy nyolcad­­döntőt bonyolítanak le. A fővárosi aréna úgy épül, hogy az autósok részére nem létesítenek több par­kolóhelyet. A munkálatok előkészítése és felügyelete a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. hatáskörébe tartozik. A KKBK két évvel ezelőtt így indokolta, mi­ért nem épülnek külön parkolók. „Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben - a törvényi előírások­nak is megfelelve - több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna város­központi elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok le­hetővé teszik, hogy a nagy rendez­vényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel - metróval, busszal vagy villamossal - közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvények­kel együtt járó közlekedési környe­zetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsi­­forgalom elkerülésére. A gépkocsi­parkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a sta­diont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagy rendezvé­nyek esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitáskorlá­­tai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg, így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okoz­ni.” Ha az esti Eb-mérkőzések után - de ez vonatkozik természetesen más sporteseményekre is - nem éjszakai menetrend szerint közle­kednek a villamosok és a metrók, hanem másfél-két percenként kö­vetik egymást, akkor telt ház, 65 ezer néző esetén is megoldható a drukkerek elszállítása. A koráb­bi negatív tapasztalatok alapján azonban jogos az aggodalom, hogy a közlekedési vállalat nagyobb energiát fordít majd az ellenőrök létszámának növelésére a nagyobb bevétel reményében, mint a jára­tok sűrítésére. Szinte mindegyik Eb-stadionnál külön kialakított parkolóhely áll a nézők rendelkezésére. A legtöbb jármű - 11 ezer - a müncheni Alli­anz Arénánál tud megállni. A bajor fővárosban azonban arra is felhív­ják a figyelmet, hogy a lefújás után a gépkocsival érkezők számítsanak arra, előfordulhat, hogy másfél-két óráig is eltarthat, amíg el tudják hagyni az aréna környékét. Azerbajdzsánban, a bakui sta­dionnál hasonló koncepciót vá­lasztottak, mint Budapesten. Nin­csenek külön kialakított helyek, a környéken körülbelül 300 jármű tud parkolni a mérkőzések alatt. DRASKOVICS ADAM 11 ezer férőhelyes a müncheni Allianz Aréna parkolója REFLEKTOR Becsapott UEFA Más szerepelt Magyarország Európa-bajnoki pályá­zatában, mint ami később ebből megvalósult. A kan­­didálás benyújtásakor a Magyar Labdarúgó-szövet­ség (MLSZ) azt vállalta, hogy 2017. végére elkészül az új Puskás Ferenc Stadion, mindezt kormánygaran­ciával támasztotta alá a magyar szövetség. Ehhez ké­pest az arénát csak idén novemberben adják át. Az UEFA (képünkön a szervezet elnöke, Alek­­sander Ceferin) rendkívül rossz néven vette a vál­lalt határidő be nem tartását, és 2017-ben tavasszal magyarázatot kért Csányi Sándor MLSZ-elnöktől. A szorult helyzetbe került szövetségi vezetőnek Orbán Viktor miniszterelnök sietett a segítségére, aki 2017. április 20-án kormányhatározatban rendelkezett a Puskás Ferenc Stadion Időarányos Kivitelezését Nyo­mon Követő Bizottság létrehozásáról. A testületnek a miniszterelnök és az MLSZ vezetője mellett Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztos volt a tagja. Az MLSZ ennek a kormányhatározatnak a bemu­tatásával kerülte el azt a helyzetet, hogy úgy járjon, mint Brüsszel, amelytől elvette az UEFA a rendezési jogot, miután nem sikerült időben tisztázniuk a bel­gáknak, hol épüljön fel az új stadionjuk. A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat úgy rendelkezett, hogy a három tagú bizottság ha­vonta vagy - amennyiben erre lehetőség nyílik - még sűrűbben tartja üléseit. Ehhez képest, a testület a mai napig egyetlen alkalommal sem tartott tanácskozást. B. P. FOTO: AFP/ANDREAS SOLARO Változó koncepciók és árak EMELKEDÉS Lassan húsz éve napirenden van a Puskás Stadion felújítása, amelynek felső karéját 2001-ben nyilvánították életveszé­lyesnek. Ezután többször változtak az elképzelések arról, mi lenne a jó megoldás: lebontani az arénát és újat építeni vagy a meglévőt felújí­tani? Az utóbbi években állandó téma volt a stadion felújítása Az első terveket 2006-ban bírál­ták el, ezek azonban még csak öt­letpályázatok voltak, megvalósítási szándék nélkül. Ezek közül Ferencz Marcel terve végzett az első helyen, aminek lényege az volt, hogy a lelá­tó négy sarkában tornyok tartották volna a fedett nézőtér tetőszerke­zetét és a tornyokon belül, összesen 300 ezer négyzetméteres területen konferenciatermeket, hoteleket, irodákat lehetett volna kialakítani. A kormány 2011-ben bejelentette, hogy a magyar válogatott utolsó hazai mérkőzése után (október 11.) elkezdődik a stadion felújítása, ami ellen az Építész Kamara tiltakozott, mert még tervpályázatot sem írtak ki erre a munkára. Ennek ellené­re a kormányhoz közel álló Four­­FourTwo futballmagazin pár héttel később arról írt, hogy a kormány 2015-ös átadással egy 40-45 ezer néző befogadására alkalmas sta­diont képzel el, amelynek lelátója további 20 ezer hellyel bővíthető, mindez körülbelül 40 milliárd fo­rintból valósítható meg. Három hónappal később a kor­mány új tervet ismertetett: a meg­lévő stadiont 40 ezresre alakítják át, és mellé építenek egy új, 60 ezer néző befogadására alkalmas arénát, utóbbira 30-35 milliárd forintot szántak. Az elképzelés ott bukott el, hogy ehhez meg kellett volna szüntetni a szoborparkot, és le kel­lett volna bontani a BOK-csarnokot (korábban Syma), amelynek szer­ződése van arról, hogy 2035-ig nem lehet elmozdítani a helyéről. A kormány 2013 áprilisában előbb a régi Népstadion teljes le­bontását jelentette be, majd az lett az elképzelés, hogy a régit atléti­kai stadionná alakítják át és mellé építenek egy futballarénát. A kor­mányrendeletben végül egy multi­funkciós, 65 ezres aréna jelent meg, amikor egy stadionon belül valósul meg a két aréna. Az UEFA 2013-ban megkapta a magyar szándéknyi­latkozatot, egy évvel később pedig a jelentkezést a 2020-as Eb-re egy olyan tervvel, amely szerint 2017- ben év végére legfeljebb 80 milliárd forintból elkészül az új Puskás Sta­dion. Az UEFA által meghatározott jelentkezési feltételek között sze­repelt, hogy legkésőbb 2016-ban el kell kezdeni a munkálatokat, ehhez képest a Puskás Ferenc Stadionra csak 2017. március 28-án írták alá az építésről szóló szerződést. Lá­zár János egy hónappal korábban, február 23-án jelentette be, hogy 190 milliárd forintba kerül a sta­dion, melynek árát másfél évvel korábban még kevesebb mint 100 milliárd forintban jelölte meg a kormány. A 190 milliárd forintos ár azóta nem változott, de a november 25- iki átadásig még több mint nyolc hónap van hátra. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepetés lenne, ha nem emelkedne tovább ez az összeg. B. P. FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSÕDI BALÁZS TERVEK UTÁN TETTEK Hosszú út vezetett odáig, mire meg­kezdődött az új stadion építése

Next