Népszava, 2019. április (146. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-01 / 76. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2019. április 1., hétfő / Almagyarok a határszélen UZLE1 Háromszázzal csökkent hirtelen a szabolcsi Kispalád korábban duplájára nőtt lélekszáma ám ez nem jelenti azt, hogy befellegzett volna az állampolgárság-biznisznek DOBOS JUDIT A Szabolcs megyei Kispaládon 2013-ban még 605-en laktak, 2017- re azonban ez a szám több mint duplájára, 1347-re nőtt. Idén ismét csökkent a lélekszám, és váratlanul 303-mal lettek kevesebben a kispaládiak: 2019 elején már „csak” 1044 fős volt a kis határszéli falu lélekszáma. A helyiek szerint nyilvánvaló a „hullámzó” lakosságszám oka: a választások előtt nagy létszámban települtek be a faluba magyar állampolgársághoz jutott ukránok, akiket elsősorban a magyar nyugdíj és az ingyenes egészségügyi ellátás vonzott. Nem mellékesen „hálából” részt vettek a parlamenti voksoláson, nem kérdés, zömmel melyik pártra szavazva. Csakhogy Kispalád esetében - ahol akadt ház, amelyikbe 200 „idegen” is be volt jelentve - feljelentés is született. Helmeczy László ügyvéd, a DK képviselőjelöltje elégelte meg az állampolgárság-bizniszt s fordult tavaly Polt Péter legfőbb ügyészhez költségvetési csalás bűntettének, választás rendje elleni bűntettnek és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Később mások is feljelentést tettek hasonló ügyben. Azt ugyan nem tudja, mi lett a feljelentése eredménye - mondta Helmeczy László a Népszavának -, őt ugyanis nem tájékoztatták erről, de vélhetően a lefolytatott eljárás után megtörténtek a kényszerkijelentések. A rendőrség lapunknak nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal pedig úgy reagált, hogy illetékességi területén nincs olyan ingatlan, amelyben a megjelölt mértékben - vagyis kétszázas nagyságrendben - lennének polgárok bejelentve, kivéve, ahol az ingatlan rendeltetése indokolja a bejelentkezők magas számát. Elképzelhető persze, hogy háromszáz ember „önszántából” úgy gondolta, hirtelen továbbáll a faluból, miként megtörténhetett az is, hogy már okosabban és átgondol-Ha valaki magyar papírokkal rendelkezik, és bejelentkezik a „rokonokhoz”, a falu jegyzője nem ellenőrizheti a családi kötelékeket tabban, a környező falvakba szétszóródva jelentkeztek be lakosnak. Ezt mindenesetre nem egyszerű ellenőrizni. Sértő-Radics István, Uszka független polgármestere elmondta: a tavaly életbe lépett új adatvédelmi törvény alapján ő maga bele sem nézhet a népesség-nyilvántartásba, s a jegyző is csak indokolt esetben kérhet le szenzitív adatokat, így csak egy számadatot tud - ez a belügyi nyilvántartásból egyébként bárki számára elérhető -, miszerint az átlagban 500-550 körüli lakosságszámuk nagyjából ötven olyan fővel gyarapodott, akiket amúgy nem nagyon ismernek, s csak hébe-hóba látnak. Két asszonyra a múltkor ráköszöntem, mondtam, csókolom, hát maguk kicsodák, még nem találkoztunk, talán bemutatkoznék, én vagyok a polgármester - mesélte, hozzátéve, hogy ennél többet nemigen tehet. Ha valaki szabályos magyar papírokkal rendelkezik, és bejelentkezik az úgynevezett „rokonokhoz”, a falu jegyzője nem ellenőrizheti a családi kötelékeket. A Borsod megyei Ricsén legalább a magyarul nem beszélő „magyarokat” kiszűrték - mondja Vécsi István polgármester náluk ugyanis az illetékes hivatali munkatárs komolyan vette a feladatát, és elbeszélgetett a jelentkezőkkel: nem is nagyon változott a falu lélekszáma az utóbbi pár évben. A szigornak gyorsan híre ment, s az álmagyarok inkább olyan falvakban kopogtattak, ahol tárt karokkal fogadták őket. Az akkor még Simicska Lajos tulajdonban lévő Hír Tv, később pedig az RTL Klub is beszámolt a tavalyi választások előtt arról, hogy az egyik kispaládi házban a választási névjegyzék szerint százhúszan laktak, s állítólag 40-50 ezer forintot fizettek egy-egy bejelentésért. A papíron magyar lakcímmel rendelkezők szavazhatnak az országgyűlési, a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon is, az utóbbi kettő hamarosan esedékes lesz. Kispaládon 2014-ben feltehetően az ide bejelentett kettős állampolgárok szavazatai is segítette a kormánypárti jelölt győzelmét. Kerestük Magyar Sándorné fideszes polgármestert, hogy megkérdezzük, nem aggódik-e, amiért a népesség-nyilvántartó adatai szerint hirtelen háromszázzal kevesebben lettek a kispaládiak, de többszöri próbálkozásunk is eredménytelennek bizonyult. Az, hogy az ukrajnai kettős állampolgárok szavazhatnak az uniós voksoláson s az önkormányzatin is, elvileg törvényes, még akkor is, ha a demokrácia megcsúfolásának nevezhető az ilyen módon megszerzett szavazat - mondták a környékbeliek. Őket azonban sokkal inkább zavarja, hogy a mindennapjaikat is megnehezíti a nagy létszámú „műmagyar” ukrán. - Nézze, aki tudja, mi van a határ túloldalán, az tisztában van vele, hogy ezer dollárért bárkinek adnak igazolást magyar „felmenőkről”, de ugyanennyiért akár hamis útlevelet is lehet szerezni, amire ideát kiállítják a magyarigazolványt - mondja egy ajaki férfi. Szavai szerint elég csak elmenni a kisvárdai kórházba, ahol a várakozó betegek között egyre több az ukránul beszélő, s emiatt a tb-jüket ténylegesen a magyar államkasszába befizető betegek mind tovább kénytelenek várni a sorukra. A környező városok hét végi piacnapjain is egyre több az ukrán rendszámú autó. Nyugdíjfizetéskor pedig gyakran megesik, hogy ukrán rendszámú autóból kiszáll valaki, odamegy az automatához, s tíz bankkártyával, tíz különféle kódot beütve veszi fel a pénzt. Nemhogy nem itt élnek, de már át se jönnek a magyar nyugdíjért, csak küldenek valakit, aki felveszi helyettük - kesereg a férfi, akinek szavai szerint ezek az ukrán álmagyarok nemcsak átvonulnak a hazán, hanem itt élősködnek, s anélkül élvezik a különféle juttatásokat, hogy bármilyen járulékot betettek volna a közös kasszába. MÓDSZER Nyugdíjfizetéskor gyakran megesik, hogy ukrán rendszámú autóval érkezik valaki, és tíz bankkártyával tíz számláról vesz fel pénzt. (Képünk illusztráció) 50 ezer forintot fizettek egy-egy bejelentésért Legtöbbször az ellenzéken csattant az ostor ELLENŐRZÉS Az Állami Számvevőszék tíz év alatt több mint ötezer jelentést készített államilag támogatott intézmények, önkormányzatok és pártok működését vizsgálva, és eddig mindössze 27 alkalommal javasolták a költségvetési támogatás felfüggesztését. A megbüntetett szervezetek közötti aránytalanságot jól mutatja, hogy az elmúlt két évben hét önkormányzatot, nyolc egyetemet, két iskolafenntartót és egy alapítványt szankcionáltak, miközben kilenc alkalommal ellenzéki pártokra sújtott le a szervezet szigora - derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapunk közérdekűadat-igénylésére adott válaszaiból és a hírportáljukra feltöltött adatokból. A szervezet egyébként 1989 óta ellenőrzi a közpénzt vagy adó egy százalékokat felhasználó intézmények, szervezetek, alapítványok gazdálkodását. Évtizedeken át csak véleményező testületként jártak el, tanácsaikat vagy megfogadta a vizsgálat alanya, vagy nem. A 2011 júliusában módosított számvevőszéki törvény viszont olyan megerősített jogkörökkel ruházta fel a testületet, amelyek már pénzelvonási javaslattal is szankcionálhatták a szerintük pazarlóan vagy törvénysértően működő szervezeteket. Az ÁSZ ugyanakkor maga nem hatóság: nem hoz döntéseket, csak javaslatokat tesz, amiket a Magyar Államkincstár, A Fidesz és a KDNP elszámolásainál nem találtak még hibát behajtás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajt végre. Az ÁSZ szankciós jogkörét már kimondottan a pártokra terjesztette ki 2014-ben módosított pártok működéséről szóló törvény, ami megtiltotta, hogy a pártok jogi személytől, illetve „jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől” fogadjanak el vagyoni vagy más jellegű támogatást, piaci ár alatti szolgáltatásokat. Az ÁSZ megállapításai, indítványai ellen ráadásul nincs jogorvoslat, bíróságon azokat nem is lehet megtámadni, legfeljebb az Alkotmánybíróság előtt. A pártoknak így köztes lehetőségként az marad, hogy a végrehajtó szerv, vagyis a központi forrásokat felfüggesztő Magyar Államkincstár vagy a behajtó NAV eljárását támadják meg jogi úton. A lehetőségek bővülése után viszont több év is eltelt, mire a volt fideszes Domokos László vezette szervezet vagyonzárolási javaslattal élt. Az elmúlt két évben viszont - a korábbi évek „csendes” ellenőrzései után - sorra büntetni kezdte az ellenzéki pártokat, így 2017 óta a testület minden jelentősebb ellenzéki formációnál talált szabálytalanságokat, és a pár százezer forinttól a több százmillióig terjedő forrás felfüggesztésére vagy befizetésére tett javaslatot. A Fidesz és a KDNP elszámolásainál viszont nem talál számottevő hibát a testület: akkor is széttárták a kezüket, amikor Szijjártó Péter nyilatkozatából kiderült, a kormány az EP-választásra készülve vetette be sorosozós-junckerezős plakátját. Ez felveti a tiltott finanszírozás gyanúját - hiszen a kormány közpénzzel segítette a Fidesz retorikájának megfelelő kampányt -, csakhogy a számvevőszék kizárólag az országgyűlési választások esetében végezhet ellenőrzést, az EP-kampány nincs a látókörükben. KONCZ TAMÁS SZABÁLYOZÁS Az ÁSZ rendre azt hangsúlyozza, hogy a törvények szerint jár el