Népszava, 2019. május (146. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-25 / 120. szám

Belpolitika 41 SZÉP SZÓ , 2019. május 25., szombat W ."*D­omokos László, aki a Fi­­­­­desz pártkatonájaként m­a került az Állami Szám­m­­­vevőszék (ÁSZ) élére, m­a független szakember­nek tartja magát, s e minősítést elvárja másoktól is, noha húsz évig a mára állampárttá lett szerveződés­ben, a Fideszben politizált. Környezete szerint Domokos próbál úgy tenni, mint­ha a két évtizedes párt politizálása meg sem történt volna. Vezető állami tiszt­ségviselőként a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szerves és jól kitalált része. Sőt hangoztatott „függetlensége” ellené­re „a párt ökle” szerepét osztották rá, és meg is felel ennek. Ne felejtsük, Domokos volt békéscsabai fideszes alpolgármester, kétszer a Békés Megyei Közgyűlés elnöke és több cikluson keresztül viharsarki or­szággyűlési képviselő a Fidesz színeiben. A vele kapcsolatos friss hír, hogy az ÁSZ elnökeként eddig havi 2,6 milliót vihetett haza, május elsejétől kicsi híján 4 milliót - ahogy erről nemrégiben a Népszava is beszámolt. Ez akár jutalomként is felfog­ható előző évi tevékenységéért, amikor az ÁSZ kizárólag az ellenzéki pártokat bün­tette: orrvérzésig. Valójában honnan jött, mit csinált és mit akar Domokos? - akire jó eséllyel a kaméleon szerepe is kioszt­ható lenne. Hűbéri kapcsolat A Nemzeti Együttműködés Rendszeré­nek (NER) szigorú belső logikája szerint mindenki függő és kiszolgáltatott vi­szonyban van a hűbéri lánc urától, Orbán Viktortól. Ez egy XXI. századi magyar közegben létrehozott, de sok elemében középkori elemeket mutató klasszikus hűbéri lánc, ahol két kivétel akad. Az egyik a mostanság megint bicskanyito­­gató kijelentéseket tevő Kövér László, a Fidesz „élő lelkiismerete” - jelentsen ez bármit is. A másik Pintér Sándor. A Fidesznek és személy szerint Orbánnak szüksége van a volt legfelső rendőri ve­zetőre, hogy megőrizze titkaikat. Az ábra szerint Pintérnek kevésbé van szüksége a NER-re. Sokáig esély mutatkozott, hogy a kivételeket gyarapítsa Lázár János, ám mára rang- és pozícióvesztései, valamint önkéntes száműzetésbe vonulása ezt kér­désessé teszi. Ami biztos, elemzésünk tárgya, Do­mokos László papíron „független” ÁSZ- elnökként valójában meglehetősen egy­oldalú függőségi viszonyban van a NER korlátlan urával, Orbánnal. Már 2010-es megválasztása sem volt mindennapos. A Budapesten élő, de Békés megyében poli­tizáló Domokos László ugyanis nem sok­kal előtte nyerte el negyedik parlamenti mandátumát egy akkori Békés megyei választókerületben, és mindenre készült, csak arra nem, hogy az ÁSZ vezetője lesz. Ám a hűbérúr, hatalmi logikája szerint, mindig érezteti, ki az úr a házban: egyez­tetés nélkül emelte fel egy 12 éves hivatalt jelentő posztba Domokost. Mindez nem biztos, hogy anyagi előrelépést jelentett a „kitüntetettnek”. Ennek, ha szőrmentén is, 2010-ben hangot adott egy HVG-ben megjelent interjúban. Meglepte a döntés, mert in­kább magas kormányzati megbízatással számolt, noha sohasem tartozott Orbán kedvencei közé. Lázár Jánosnak - és nem Orbán Viktornak! - nehezményez­te, hogy nem szóltak neki előre, így 12 év után és egy frissen elnyert mandátum birtokában 2010 nyarán ott kellett hagy­nia Békés megye szarvasi egyéni válasz­tókerületét, és két évtized után befejezte a viharsarki politizálást is. Hogy bünte­tés vagy jutalmazás volt a NER urától az ÁSZ-elnöki poszt, akkor is, ma is vita tár­gya. Tény, Domokosnak ott kellett hagy­nia jól kiépített és belakott játékterét, Bé­kés megyét. Biztos helyre tette, de egyben aranykalitkába is zárta őt Orbán. Ez a jól fizető hely 2019. május elsejétől még job­ban fizet: 2,6 millióról csaknem 4 millióra nőtt Domokos havi jövedelme. A NER-en belüli hűbéri feladatok kö­zül nem egy a fentről jött konkrét vagy sugalmazott utasítások végrehajtása. De ahogy Tóth Károly­­ egykori MSZP-s par­lamenti képviselő, aki több cikluson ke­resztül tagja volt a törvényhozás nemzet­­biztonsági bizottságának - fogalmazott, aligha képzelhető el, hogy a kormányfő BOD TAMÁS A HŰBERUR HŰBÉRESEI KÖRÉBEN személyesen adta volna ki az ellenzéki pártok pénzbüntetéséről szóló parancsot az egykori fideszes képviselőnek. Ám Do­mokos, mint ebben a rendszerben a leg­többen, teljesíteni, sőt alkalmasint túl­teljesíteni akar. Egy függőségi helyzetben lévő embertől ez el is várható. Pályakép Az elmúlt években a Magyar Narancsban többször írtam Domokos Lászlóról, meg­rajzoltam pályaképét is. Vegyük sorra a legfontosabb állomásokat! A Békés megyei Újkígyóson született. 1983-ban érettségizett a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnáziumban, ahol egykori osztálytársai úgy emlékeznek vissza rá, hogy nyuszi volt. Hallgatott, nem tar­tozott az osztály hangadói és legjobbjai közé. 1988-ban Pécsett, a JPTE-n közgaz­daként végzett, három ével később, 1991- ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen szakközgazdász-diplomát szerzett. Ugyanebben az évben lépett be a Fideszbe, amelynek színeiben már 1990 őszétől a békési megyeszékhelyen gazda­sági ügyekért felelős alpolgármester lett. 1994 őszén bekerült a viszonylag súlyta­ ___________ lan szerepkörű Békés Megyei Közgyűlés­be. Itt 1994 és 1998 között egyszer sem (!) szólalt fel. 1996-ban a megyei Fidesz el­nöke lett, 1998-at sikeréveként tarthatja számon: a tavaszi országgyűlési válasz­tásokon győzött Békés megye 5. számú, szarvasi választókerületében (aztán még háromszor nyert ugyanitt). Ugyanabban az évben, 1998 őszén a Békés Megyei Közgyűlés elnöke lett, noha akkor már Budapesten élt. Elnöksége első pillanatától megválto­zott a békési megyegyűlés. Az addig az el­maradott térség, a Viharsarok előrelépése érdekében konszenzussal működő testü­let pártpolitikai indíttatású viták terepe lett, amit szerény kommunikációs képes­séggel, de nagy kitartással vezetett. Köz­ben nem feledkezett meg magáról. Nem sokkal első megyei közgyűlési elnöki cik­lusa megkezdése után egy fideszes kép­viselői előterjesztés nyomán Domokos László megütötte a főnyereményt. 1998 és 2002 között megyegyűlési elnökként a mindenkori tiszteletdíján és a költség­­térítésén felül - ez akkor majdnem brut­tó egymillió forint volt - negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot ve­hetett fel a megyei önkormányzattól. Az indoklás szerint azért kapta az extra­juttatást, mert megyegyűlési elnökként DOMOKOS ÁSZ-ELNÖKKÉNT Tudományos babérokra is tör: Lentner Csa­ba egykori MIÉP-es képviselőnél készült PhD-je vaskos félreértések tárháza fenntartotta a megyei önkormányzat lik­viditását, noha ez tisztségéből eredő alap­feladata volt. A pluszjavadalmazás forrá­sa a megyei illetékbevétel volt, aminek beszedési hatékonyságára semmilyen ráhatása nem volt a közgyűlési elnöknek. Akkor a Magyar Narancs címében „ille­tékes polgártársnak” nevezte Domokost. E premizálás révén 1998 és 2002 között 72 millió forint pluszjövedelmet szerzett a mai ÁSZ-elnök, aki ugyanebben az idő­szakban a megyei közgyűlési és ország­­gyűlési képviselőség révén 110 millió fo­rintot keresett. Akkor ő volt a legjobban kereső magyar politikus. Ez már átütötte az országos sajtó ingerküszöbét is. Négy évvel később, második megyei közgyűlési ciklusa elején, 2006 végén is­mét az országos hírekben szerepelt Do­mokos. Lamperth Mónika akkori önkor­mányzati miniszter a parlament egyik napirend előtti vitáj­ában szóvá tette, hogy Domokos László magának és helyettesé­nek 900 ezer forintos jutalmat szavazta­tott meg. A 2006. október végén hivatalba lépő elnököt már a december eleji köz­gyűlésen jutalmazták. Alig egyhavi mun­káját díjazták csaknem 1 millió forinttal. Domokos László politikai tisztségei révén 1990 és 2006 között szerzett jöve­delméről írtam cikket 2007-ben a Magyar Narancsban. Az akkor összeszámolt, de nem teljes összesítésből kiderült, hogy 1990 és 2006 között minimálisan bruttó 200 millió forint jövedelmet - tisztelet­díj, költségtérítés, premizálás, lakhatási támogatás - szerzett közéleti szerepválla­lása révén. Az érintett akkor kérdéseimre csupán annyit reagált, hogy „a jövedel­mem változó, a mindenkori törvényeknek megfelelően alakult az elmúlt években”. Mindezt a hányaveti és konkrétum nélkü­li választ a 2010 óta tartó „független” és a közpénzek elköltésének tisztaságát és ha­tékonyságát vigyázó ÁSZ-elnöki szerepe felől is érdemes értékelni. Egy mondatot az is ér, hogy vidéki parlamenti képviselő­ként budapesti lakással rendelkezve, több cikluson keresztül vett fel lakhatási támo­gatást a törvényhozástól. A Domokos esetében tett közpénz­ügyi adatigényléseinkre adott válaszok is sajátos helyzetről tudósítottak. Az Or­szággyűlés Gazdasági Hivatala 317 ezer forintot kért a Domokossal kapcsolatos jövedelmi adatokért. Míg a Békés Megyei Önkormányzat azt felelte, hogy „a kért típusú és szerkezetű kimutatás nem áll rendelkezésre”, Békéscsaba önkormány­zata pedig nem is válaszolt. Kétes ügyek Domokos László politikai működésének egyik legvitatottabb esete volt, amikor vezetése alatt a Békés Megyei Önkor­mányzat 2007-ben két lépésben össze­sen 9,4 milliárd forint svájcifrank-alapú kötvénykibocsátásról döntött. A fideszes képviselők azonban nem tudtak válaszol­ni az ellenzéki szocialisták kérdésére, milyen konkrét fejlesztésekre fordítják a befolyt pénzt. Az azóta készült ös­­­szegzések szerint 2007 és 2009 között a döntően Fidesz vezette önkormányza­tok összesen mintegy 400 milliárd forint nagyságrendben adtak ki kötvényeket. Máig nem cáfolta senki azt a feltételezést, miszerint mindez a fideszes pártközpont kívánalmainak megfelelően történt, és a politikai cél a költségvetési hiány mes­terséges növelése lehetett. Ekkortájt 28 alföldi város és megye önkormányzata adott ki 100 milliárd forint értékben köt­vényt, s mindegyik esetben a budapesti Priv-Invest Kft. segédkezett ebben. Min­den esetben annyi történt, hogy a koráb­bi 3-4 százalékos banki folyószámlaka­matot az önkormányzatok felcserélték állampapírra, amely 2008. október végi lekötéssel 2009. márciusra 14 százalékos vagy a feletti hozamot garantált. Utólag világos, az önkormányzatok és a Priv-Invest között létrejött szerződés csak a magáncégnek volt előnyös. Csak a békési megyegyűlés 602 millió sikerdíjat fizetett ki a Priv-Investnek, amelyet több mint 650 milliósra duzzasztott a több mint 50 hónapon keresztül fizetett ren­­delkezésreállási díj. Az pedig csak a „vé­letlen” számlájára írható, hogy a Priv-In­­vest ügyvezetője, Csapó Ágnes 2010 nyara után a Domokos vezette ÁSZ-hoz került. Nem kevésbé érdekes és a közpénzek gondos kezelésére aligha jó példa Domo­kos megyegyűlési tevékenységének az a fejezete, amiről a Magyar Narancs 2010. karácsonyi számában írtam. Három köz­­beszerzési eljárást jártam körbe: a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárét Békés­csabán, a gyulai Békés Megyei Pándy Kál­mán Kórház patológiai osztályának épü­letét és a gyulai Harruckern Középiskola felújítását és bővítését. Kiderült, bármely cég pályázott is, akármekkora közbeszer­zési bírságot kellett fizetni a kiíró békési megyegyűlésnek, mindig a kiskunhalasi Modinvest Kft. nyert. Még akkor is, ha a cégé volt a legdrágább az ajánlat, vagy ha föl is merült a túlárazás gyanúja. Ak­kor már fél éve volt ÁSZ-elnök Domokos László, de semmi sem történt. Holott kiderült, a közpénzek legfőbb őre előző életében éppen a közpénzekkel nem járt el körültekintően. Az ÁSZ elnöke „szakemberként” tudo­mányos babérokra is tör. Lentner Csaba volt MIÉP-es parlamenti képviselőnél készült PhD-dolgozata vaskos félreérté­sek és tárgybeli tévedések tárháza. „A jó kormányzás támogatása a számvevőszé­ki tevékenység megújításán keresztül” címmel írt értekezésében komoly tárgyi tévedés, hogy az uralkodók kormányzá­sáról fennmaradt művekről könyvként szól, miközben azok bőven Gutenberg előtt születtek. Beszélhetünk-e könyvről az ókori görögöknél, a Római Birodalom­ban, a régi kínai császárságban vagy az inkáknál? Ahogy sokat foglalkozik PhD- értekezésében Domokos a jó kormányzás segítésével, amely „a közjó előmozdításá­ra szolgál. A jó kormányzás működését át kell hatnia azon értékeknek, amelyek a köz szolgálatából erednek, így a szakmai felkészültségnek, az objektivitásnak, az elfogulatlanságnak, az erkölcsi feddhe­tetlenségnek, valamint a közérdek el­sőbbségének a magánérdekkel szemben” - írta 2016-ban. Szép elvek, de a 2010 óta tartó NER-kormányzás és saját ÁSZ-el­­nöksége tökéletesen ellentmond ennek. Ahogy az értekezés írójaként az ÁSZ fel­adatkörét illetően is szerepzavarban van. Az ugyanis nem kormányzati intézmény, hanem az Országgyűlés pénzügyi és gaz­dasági ellenőrző szerve. * A számvevőszékről szóló új törvényt, amelyet április elején fogadott el a par­lament, tavaly decemberben Áder János köztársasági elnök megfontolásra vis­­­szaküldte az Országgyűlésnek, mert az akkor megszavazott szöveggel kapcsolat­ban több kifogás merült fel. Az új törvény korlátlan jogot adott volna az ÁSZ vezető­jének a számvevőszék átalakítására, így a létszám változtatására is. Nem lett volna lehetőség szakszervezet szervezésére, és az elnök mindenféle kontroll nélkül dönt­hetett volna a számvevők elküldéséről. Az elfogadott törvénymódosítás sze­rint, ahogy erről az Átlátszó beszámolt, a számvevőszék vezetője csak a törvény keretei között adhatja ki az ÁSZ szerve­zeti és működési szabályzatát. Domokos László nemcsak annak örülhet, hogy a törvény végül átment a parlamenten, ha­nem annak is, hogy a hatályba lépésével jelentősen megemelkedett a fizetése. De erről már írtunk... E­gy függőségben lévő „független” Domokos László ÁSZ-elnökként is kiszolgáltatott a NER urának, ő nem tartozik a kivételek közé . FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM :ÜTŐ. SZALMÁS p:~er SZÉP SZÓ 15 Lelőhely professzionátus budapesti sétálók ismerik az arany­­szabályt: ha egy házkapu nyitva van, azon habo­zás nélkül be kell menni. Ilyenkor mindegy, hogyan méreget az ideges házmester, vagy hogy már kezdődik az értekezlet - elvégre ki tudja, mikor lesz mód legközelebb meg­szemlélni az épület kaputelefon órta bel­sejét, megfigyelni a lépcsőházat, a gang­rácsokat és az udvart. Olykor, ha szerencséje van az ember­nek, még rejtvényre is bukkanhat egy ilyen beosonáskor. Mint a Királyi Pál utca 5-7. számmal jelzett kapu mögötti udvaron, ahol egy félig visszabontott, ro­mos épület várja a leskelődőt. A Belváros kellős közepén­­ vajon miféle ház ez? Száz évvel ezelőtt mindenki azonnal rávágta volna a választ: Gottermayer Nándor könyvkötészete. Olyan márka­név volt ez a könyves szakmában, mint a cukrászatban a Gerbeaud, a tulajdo­nost ünnepelt művészként, az üzemet „könyvkötőpalota”-ként emlegették fő­­városszerte. Persze hosszú és kacskarin­­gós út vezetett addig, míg Gottermayer - túl a negyvenedik évén - 1895-ben ide eljutott, ráadásul a változásoknak ekkor még korántsem volt végük. Gottermayer Nándor jobb híján lett könyvkötő: apja bajor serfőzőmester volt, az egyike azon keveseknek, akik Kő­bányán tönkrementek. Igyekezett hát a sajátjától legtávolabbi mesterségre adni a fiát, aki a stúdiumok elvégzése, majd hosszas külföldi tanulmányok után igen nagyravágyó elképzelésekkel tért haza. Mehner Vilmos műhelyében lett kézi aranyozó és munkavezető, majd 1879- ben megalakította saját, immár nyugati színvonalon gépesített cégét a Váci utca 11. alatt. Erről az udvari, kopottas, sötét és ke­véssé bizalomgerjesztő helyről később senki sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a magyar nyelvű irodalom kitünte­tett színtere volt. A Pesti Napló 1924-ben úgy fogalmazott: Gottermayer műhelye „valóságos kaszinója volt közéleti kitűnő­ségeinknek. Jó ismeretségben volt magá­val Deák Ferenccel is, megfordultak nála Jókai, Arany János, Csengery, Mikszáth, személyes jó viszonyban állt Horváth Mi­hállyal. A szépirodalmi munkák kötésére adta teljes ambícióval magát, és hamaro­san nagyban, gyárilag is versenyt tudott tartani a külföldi legjobb könyvkötőkkel.” Az üzleti siker kikényszerítette a bő­vülést, így az addigra számos budapesti ingatlannal bíró Gottermayer 1895-ben a Franklin Társulattal elcserélte a Gróf Károlyi utca 6. szám alatti házát a közeli Királyi Pál (sokaknak akkor még Lövész) utca 5. alatti emeletes barokk bérházra, még rá is fizetett majd’ 12 ezer koronát. Alighanem az utcai fronton voltak az iro­dák, fölöttük a család lakása, az udvart körbefogó épületszárnyakban pedig az üzem. Ne holmi műhelyt képzeljünk el: dicsősége csúcspontján - amikor Ferenc József kétszer is kitüntette látogatásával, és ugyancsak kétszer fogadta a pápa - Gottermayer 250 embert foglalkoztatott, és száz géplóerőnyi masina dohogott a gyárában. Miközben a legmagasabb szín­vonalon készítettek díszkötést a bibliofil ritkaságok, a könyvtárak legféltettebb kincsei számára, innen kerültek ki a nagy példányszámú irodalmi sorozatok és például a Révai Nagy Lexikona szériái is. Jellemző, hogy a cég megengedhette ma­gának: a Nagy Háború első évében a Köz­ponti Segítő Bizottság által gyűjtött, de elhasználódott könyvek közül kétezret a saját költségén köttessen be, így támogat­va a sebesült katonákat. Mondanunk se kell, ilyen üzletmenet mellett ismét lépni kellett, így Gotter­mayer Nándor a századforduló után meg­vette a szomszédos ingatlant, 1911-ben pedig építési engedélyt kért egy négy­­emeletes bérpalotára. A Fleischl Róbert által tervezett hatalmas házban öt-hat­ N. KOSA JUDIT 2019. május 25., szombat r A könyvkötés Paganinije szobás lakások várták bérlőiket, de itt volt a cég, itt élt az egész Gottermayer-család, a kertben pedig működött az üzem. 1924- ben, amikor a cégalapító - akit „csöndes szavú, szép szakállú öregúrként” búcsúz­tattak a lapok - 72 évesen egy parádi üdü­lésen hirtelen meghalt, úgy tűnt, minden a megszokott módon megy tovább, Így aztán a döbbenet erejével érte a közvéleményt, hogy alig öt évvel később Gottermayer József, aki már édesapja idejében is ügyvezetője volt a cégnek, egyszer csak bejelentette: felszámolja az üzemet, abbahagyja az ipart. Nyilatkoza­taiban a reménytelen gazdasági helyzetre hivatkozott - mondván, hogy nem elég a recesszió, de a nagy megrendelők, mint a főváros, már saját könyvkötőüzemet mű­ködtetnek -, és ötven évet, gyermektelen­­ségét és temérdek betegségét is felpana­szolta. (Cukorbaját és érelmeszesedését alighanem súlyos depresszió is tetézhet­te: erre következtethetünk legalábbis ab­ból a kijelentéséből, hogy egy tiroli csősz­kunyhóba készül visszavonulni. Igaz, a rossz érzésekre meg is volt minden oka, különösen, hogy pár évvel korábban arról írtak a lapok: nővére férje azért lőtte főbe magát, mert ő elbocsátotta a családi cég­ben évtizedeken át betöltött vezető állá­sából. A pár négyévesen elhunyt kisfiának sírjánál lebonyolított öngyilkosságot igen bő terjedelemben és heves érdeklődés mellett pertraktálták az újságok.) Hogy Gottermayer József a hátralévő nyolc évét egy tiroli kunyhóban élte-e le, azt nem tudom, de az biztos, hogy pár hó­nap múltán már a Zawadil E. Menetjegy­gyár Rt. működött a Királyi Pál utca 5-7. alatt. Egészen 1948-ig itt készítették a közlekedési jegyeket - „autóbuszok, vas­utak, hajózási vállalatok, városok és köz­ségek részére” -, valamint a helypénzje­gyeket, kasszablokkokat, mozijegyeket - tekercsben és tömbökben -, valamint a „Hollerith-gépekhez szükséges lyukasz­tott kartonokat” (ma úgy mondanánk, lyukkártyákat). A Gottermayerek a háborúig a házban éltek, 1946-ban viszont már a Goldberger rt. nyugdíjpénztárának tulaj­donában volt az épület. Az üzem az ostromban megsé­rülhetett: ezt jelzi, hogy 1945 nyarán az udvari szárny lebontásáról rendelkezett a Közmunkatanács. Ám hogy ez ugyanaz az ódon ház-e, mint amelyik ma is ott lát­ható, s amelyről legutóbb 2014-ben tár­gyalt a helyi önkormányzat - amikor na­pirendjére tűzte az „életveszélyes udvari épületszárny helyzetének rendezését” -, sajnos nem tudom megmondani. Az viszont biztos, hogy 1929-ben a Pes­ti Napló megemlítette, „fakó, nagybetűk jelzik már csak a patinás céget a Királyi Pál utcai homlokzaton. És ezeknek a be­tűknek az annál is fakóbb nyomát még 2002-ben is megfigyelte ott a Népszabad­ság újságírója, Csordás Lajos. Aztán végül csak felújították a Gottermayerek hajda­ni palotáját. lm­ A Gottermayerek gyára mára az enyészeté lett

Next