Népszava, 2019. július (146. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-06 / 155. szám

KULTÚRA Zongoristák sikere Az A kategória 3. csoportjában (a 14-17 éve­sek között) Lakatos András kiemelt 1. díjat ér­demelt ki, tanára, Kiss Márton a B kategóri­ában (a 18-28 évesek között) megosztott 2. díjat kapott a párizsi Flame Competition ze­nei versenyen. Az eseményen több mint 300 zenész, 86 zongorista vett részt. PAPAGENO Magyar karmester Salzburgban Miután Káli Gábor 2018 augusztusában megnyerte a salzburgi fesztivál rangos karmesterversenyét, most augusztus 3-án a Bécsi Rádiózenekar élén debütál a világhírű Salzburgi Ün­nepi Játékokon. NÉPSZAVA Nyilvános restaurálás Az amszterdami Rijksmuseumban hétfőn kezdik meg Rembrandt egyik fő műve, az Éjjeli őrjárat restaurá­lását. A 337 kilogramm súlyú fest­ményt egy üvegkamrába helyezik, és online is követhető lesz a restaurátorok munkája. ORF k Beadivízió a Margit-szigeten STRAND Egy képzeletbeli folyamatba, a modernista magyar építészet fejlődésvonalába is belelépünk, ha az idén százéves Palatínusra megyünk. TORMA TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Fogom anyám kezét, vállamon a műbőr válltáskám. A műbőr válltás­kában fecske, Bambi, téliszalámis zsömle - szintén téliszalámis - koc­kasajttal, kívül pedig a Pala és a nyár minden vakációs ígérete. Előbb ugyan még át kell kelni a Margit híd szigeti lejárójánál, ahol a fémlépcső alatt olyan tériszonyosan kavarog a Duna, de aztán hamarosan jön a forgó beengedőkapu és a női öltö­ző, ahová anyám a legnagyobb ter­mészetességgel vitt be, körülöttem pedig a húsztól hatvan pluszig a vetkőző-öltöző és persze önfeledten csevegő nők telj­es skálája. Sokáig kezdődött így magától ér­tetődően a nyári élet. Kevesen tudják, hogy a Margit-sziget eredetileg nemcsak hosszában, de széltében is sokkal kisebb volt. Alig terjedt túl a mai autóúton, tehát Budapest első sza­badtéri fürdője, a Palatínus strand (máig Európa egyik legnagyobb strandmedencéjével) a feltöltésre épült meg később. De ne szaladjunk még annyira előre. Akkor még nyoma sem volt a Margit hídnak (1876) vagy a szigeti bejárónak (1900), eljutni ide csak igen körülményesen, csónakkal lehetett. A szigetből akkor lett für­dősziget, amikor 1867 májusában Zsigmondy Vilmos bányamérnök a nyugati partnál 43 fokos gyógyvizet talált. Erre a kútra alapozva épít­tette ki József főherceg Ybl Miklós­sal néhány éven belül, bár ezekből az úri fürdő- és szállodaépületek­ből később nem sok maradt meg. Nem teljesen véletlen tehát, hogy sok fővárosi strand a Duna mentén épült ki - így az első, a Palatínus is, ami 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt nyílt meg a gyerekek számára. A medencék vízellátását a Mar­git-sziget fúrt termálkútjai bizto­sították, a három betonmedence és az átfolyó Duna vízére telepített, úgynevezett kosaras uszoda aztán véglegesen csak 1921-re készült el. A Duna két partján persze már korábban is létezett a plebejus für­dőkultúra is, a folyóvízre épített fa­­fürdőházak várták a strandolókat, a leghíresebb éppen a Parlament lávánál rrmlrnHott Vissza a szigetre: a Palatínus olyan népszerű lett, hogy 1937- ben már bővíteni kellett. Ekkor épült meg a máig emlékezetes központi öltözőépület id. Janáky István díjnyertes pályamunkája alapján, és a népszerű hullámme­dence, amelynek a falát a magyar avantgárd különleges alakja, Bá­lint Endre festőművész későbbi, híres szürrealista mozaikja díszíti. (1966-ban rendelték meg, amikor a hullámmedencét át kellett alakítani - utóbbi nemcsak a Palán és a ma­gyar strandtörténetben kivételes, hanem a festőművész Bálint Endre festőművész életművében is, mert összesen két mozaikjából ez az egy készült köztérre.) Azóta csorgatja friss vizét a nyolcszögletű, szökőku­tas medence - de már megint előre­rohanok, pedig még csak kint állunk az emlegetett főépület előtt. Közé­pen a pénztárak, a magas és vakító­an fehér előcsarnok oszlopai közé szeszélyes fénypászma mátrixot vetít a délelőtti nap. Ez az emeletes/ csigalépcsős/teraszos, lapos tetős modernista tömb a Pala legjellegze­tesebb része az oszlopcsarnokkal és persze a négyméteres Napozó lány szobrával. Régóta tudható, hogy a strand­szobrászok leghálásabb témája a meztelen nő labdával/korsóval/ gyerekkel - ez a nőalak viszont nem akárhogy lett napozó és meztelen. Az 1937-es eredeti a bombázások­ban tönkrement, az új kommunista hatalom viszont húzott egy erőset és egyben költségtakarékosat. 1948- ban a Szabadsági téri irredenta Ma­gyar fájdalom szoboregyüttes női bronzaktját hozták át ide. Az 1932- es, a trianoni magyar fájdalmat még ruhátlansággal szimbolizáló szobor később egy balfi kitérő után Sopron­ba, a fővéreki kórház rehabilitációs központjának parkjába került (ott áll ma is egy kiegyezéses Magyar fáj­­dalom/Napfürdőző nő kettős cím­mel), de aki rendszeresen járt a Pa­lára, az már a tapintásával is tudja, hogy ma már nem bronzból, hanem 1967 óta fehér kőből áll itt újrafarag­va Csorba Géza nyújtózkodó mész­kő alakja, a Napozó lány. A százéves Palatínus tehát nem­csak egy strand valami különleges helyen, hanem kulturális folyamat is. Előtte­ benne egy képzeletbeli folya­matba is belelépünk, a modernista magyar építészet fejlődésvonalába, mert a műemléki védettséget élvező épületet 2017-ben úgy újították fel/ bővítették az Archikon építésziroda tervei alapján, hogy közben maxi­málisan megőrizték az eredeti szel­lemiségét. Egyrészt kibontották az állandó felújítások idején rárakó­dott rétegekből, megőrizték a fino­man kiegyensúlyozott, geometrikus könnyedségét, miközben a kor köve­telményeinek megfelelően ki is bő­vítették (wellness), másrészt viszont észrevétlenül sikerült felerősíteni ennek a kiterjedt strandvilágnak a mondén, érzéki világát. Persze annak, aki csak a termál­vizes medence kacskaringói között áztatja magát, nem számít a száz év. A gtí'zsip­perVKhímííc mrnmp nrnk­ SZÜRREALISTA MEDENCE Bálint Endre két mozaikja közül ez az egy ké­szült köztérre MEMENTO A modernista magyar építé­szet történetét is hűen őrzi EROSKEZDES Európa legna­gyobb nagy me­dencéjével nyílt meg egykor NAPOZOLANY Csorba Géza nyújtózkodó mészkő alakja 1967 óta áll itt Miért lett a strand neve Palatínus? A huszadik század elején a Margit-sziget még József nádor tulajdonában volt. A pesti oldalon álló Palatinus-házak is onnan kapták a nevüket, hogy ezt a Duna-parti területet a szigeti telkek mellett korábban József nádorral cserélték el. A latin palatínus szó nádort jelent - a Palatínus tehát igazi Margit-szigeti fogalom. Az pedig, hogy a Margit híd déli oldalára került egyetlen Palatinus-házból később ÁVH-központ, Belügyminisztérium, majd az MSZMP Fehér Háza, majd 1990 után a demok­ratikus parlament képviselőháza lett, már egy más történet. Budapest ostroma alatt az épület több belövést kapott, kétszintes pincéje egy zsírnagykereskedő raktárkészletével teljesen kiégett, amit az átépítéskor Komlóról felrendelt bányászok erősítettek meg. A két szélső udvart kibontották, a középsőből tetővilágításos aulát alakítottak ki - ezért nem igazi Palatinus-ház már a mai Fehér Ház. NÉPSZAVA 2019. július 6., szombat 11

Next