Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-03 / 179. szám

G I NÉPSZAVA­­/HUF S/HUF I 2019. augusztus 3., szombat 1)7i­ ♦j.mno/. ~>qa­igsj X _n­onoz CHF/HUF 299,87 fr +0,70% Nem a magyar gáz a legolcsóbb REZSI Bukarest átvette a legol­csóbbnak járó címet Budapesttől az európai gázárlistán - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű­szabályozási Hivatal (MEKH) na­pokban frissített adatbázisából. A felmérésben szereplő 26 eu­rópai főváros közül Budapest 11 hónapja tartotta elsőségét, amire a kormánypropaganda nem is fe­lejtett el soha emlékeztetni. A múlt hónapban ugyanakkor visszasze­rezte a trónt Bukarest. Ennek el­sődleges oka minden bizonnyal a júliustól hatályba lépő, 5 százalékos román lakossági gázrezsicsökken­­tés. A változás felett a kormánysaj­­tó ugyanakkor mindeddig elsiklott, amiként - szokásától eltérően - ez­úttal a MEKH sem tett közzé a fej­leményekről összefoglalót. A többi helyezésünk változatlan, így továbbra is viszonylag jól állunk az áram-, illetve a vásárlóerőhöz vi­szonyított gáztarifalistán. M. I. FOTÓ: VERESHCHAGIN DMITRY W LECSÚSZÁS A román fővárosban már olcsóbb a gáz, mint Budapesten LAPSZÉL Népszerű a Suzuki Júliusban minden negyedik eladott autó Suzuki volt, így Magyarorszá­gi működésének legerősebb érté­kesítési hónapját zárta az eszter­gomi autóipari cég. Az év hetedik hónapjában 3944 új Suzuki autót helyeztek forgalomba. V. A. D. Kitart a vásárlási láz Nyers adat szerint 4,3, naptárha­tástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel ko­rábbihoz képest - közölte a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek­ben 2,1, a nem élelmiszer-kiskeres­kedelmi üzletekben 8,7, az üzem­anyag-kiskereskedelemben 7,4 százalékkal emelkedett az értéke­sítés naptárhatástól megtisztított volumene. NÉPSZAVA FOTÓ: SHUTTERSTOCK RÉSZVÉNYEK BUX 40 309,61 Mól 2970 Ft MTelekom 428,5 Ft OTP 12 070 Ft Richter 5155 Ft 4* -0,41% ^ -1,13% ^ -0,12% ^ -0,80% ^ -0,10% GAZDASÁG Árat emel a sertéspestis JÁRVÁNY Tíz százalék felett is drágulhat a disznóhús a betegség okozta alapanyaghiány miatt. A kór egyre nagyobb területen terjed. BIHARI TAMÁS Nem sikerült megfékezni a tavaly áprilisban hazánkban is megje­lent afrikai sertéspestis (ASP) terjedését. Heves, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye után Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében is találtak ASP-fertőzött vaddisznókat. Idén július végén a szlovákiai tőketerebesi járás házi­­sertés-állományában is megjelent a kór. Az elrendelt védő és meg­figyelési körzet területe átnyúlik Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe is. A magyar Országos Járványvé­delmi Központ az érintett települé­seken elrendelte a sertésállomány összeírását és klinikai vizsgálatát. Korlátozták és hatósági engedély­hez kötötték a jószágok szállítá­sát. Házisertés-tenyészetekben Magyarországon szerencsére még nem jelent meg a járvány - tudtuk meg Menczel Lászlónétól, a Vá­góállat és Hús Szakmaközi Szerve­zet és Terméktanács (VHT) titká­rától. A disznóhús ára eközben folya­matosan emelkedik, az év elején még átlagosan 1100 forintért kí­nált sertéskaraj kilója például ma már 1400-1500 forintért kapható. Az egyéb tőkehúsfélék és a húské­szítmények ára is feljebb kúszott. Nem kizárt, hogy a drágulás itt még nem áll meg. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövet­ség főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott: a termelők, a húsfel­dolgozók és a kereskedők az afrikai sertéspestis okozta csapdahelyzet­be kerültek. Az alapanyag kínálata csökkent, ami felhajtotta az ára­kat: ez gyűrűzik végig az egész ága­zaton. A fogyasztói árakat azonban - a terméklánc egyes szereplőinek állításával ellentétben - nem a ke­reskedők emelik, hanem a mező­­gazdasági piaci mozgások, az alap­anyag- és átadási árak mozgatják. A kereskedők mozgásterét a fogyasz­­tóiár-emelésekben korlátozza az éles verseny is, hiszen tekintetbe kell venniük a fogyasztók vásárló­erejét és árérzékenységét is. A barom­fihús le­hetne he­lyettesítő termék, de egyelő­re nincs rá többletke­reslet A szakemberek nem bocsát­koztak jóslásokba, de nem zárták ki, hogy év végéig két számjegyű áremelkedésre is számítani lehet a sertéshús, illetve az abból elő­állított húskészítmények piacán. Egyes elemzők a drágulást legföl­jebb 10-12 százalékra teszik, de akár ennél is jobban megugorhat­­­nak az árak. Utóbbira azért is van esély, mert becslések szerint a leg­nagyobb termelő és fogyasztó Kína 200 milliós sertésállományának a felét is levághatják az országban tomboló ASP-járvány miatt. Az or­szág egyik nagy beszállítójánál, Vi­etnámban is megjelent ráadásul a vírus, ami miatt a mintegy 40 mil­liós állományból már legalább 2 milliót levágtak. A kínai piac pedig elszívja az európai sertéshúster­melés jelentős részét, ami szintén felfelé húzza az árakat. A húsfeldolgozók az év elejéhez képest most már 35 százalékkal magasabb árat fizetnek a terme­lőknek az élő sertésért - jegyezte meg lapunknak Éder Tamás, a Fe­lelős Élelmiszergyártók Szövetsé­gének elnöke. A magyar húsipar helyzetét ne­hezíti, hogy több más, az afrikai sertéspestis által érintett ország­hoz hasonlóan az Unión kívüli pi­acokra nem szállíthatja ki a termé­keit. Az agrártárca Szingapúrba és Szerbiába már beadta a regionális engedélyezési kérelmet, azért, hogy onnan, ahol nem találtak fer­tőzött vaddisznót, lehessen expor­tálni húsipari termékeket. Egyelő­re azonban nem született döntés. A baromfihús elvileg lehetne helyettesítő termék, de Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke szerint erre rövid távon nemigen lehet számítani. A szak­ember a Népszavának azt mondta: a növekvő hazai jövedelmek eddig nem hoztak többletkeresletet. A vásárlói igények ugyanakkor át­alakultak, így az olcsóbb termékek némileg visszaszorultak a drágáb­bak javára. FOTÓ: SHUTTERSTOCK CSAPDAHELYZET VÁMOS GYÖRGY: A járvány miatt az alapanyag kí­nálata csökkent, ami felhajtotta az árakat, és ez végiggyűrűzik az egész ágazaton A Mól teljes orosz kártérítést vár OLAJ Stratégiai partnereinktől teljes kártérítést várunk a szen­­­nyeződéssel kapcsolatos költ­ségek miatt - fogalmazott a Mól tegnapi, féléves jelentéséhez ki­adott angol videó legvégén Miika Berola, a Mól feldolgozáskereske­delmi üzletágvezetője. (Az orosz­­országi kitermelési helyszíneken beszennyezett nyersolaj miatt április és május vége között az európai vevők - így a Mol - nem vették át a Barátság vezeték szál­lítmányait.) Miika Berola szerint az ügyből jól jöttek ki, mert a le­állás alatt felhasználhatták a saját és az országos tartalékokból, illet­ve pótszállítmányok érkeztek az Adria-vezetéken is. Tározóikban jelenleg 200 ezer tonna szennye­zett kőolaj áll, amit a jó minőségű olajba fokozatosan bekeverve dolgoznak fel. (A Mol eddig nem közölte az üggyel kapcsolatos jogi álláspontját, és eddig százezer tonna szennyezett kőolaj tárolá­sát jelentették.) Az ügyet a Mol olyannyira nem akarta túlhangsúlyozni, hogy az álláspontnak a féléves jelentésük­höz kiadott, közel kétszáz oldalnyi írásos anyagban sem tudtak he­lyet szorítani. Az év első hat hónapjában el­ért 126 milliárdos nettó eredmé­nyével amúgy végleg kisimulni látszik az olajcég negyedéves eredményeinek az előző évtizedre jellemző, feszült lázgörbéje. Bár ez 5 százalékos csökkenés az elő­ző év azonos időszakához képest - a második negyedévi 78 milliárd 7 százalékos bővülés­­, a Mol im­már negyedik éve nagyjából 150 milliárdot tud lecsípni magának haszonként az év első felében. Az általuk kiemelten figyelt, 326 milliárdos, úgynevezett EBITDA- eredmény hajszálnyit szintén mérséklődött. Hernádi Zsolt elnök-vezér­igazgató ugyanakkor változatla­nul úgy látja, hogy 2,3 milliárd dolláros éves EBITDA-céljukat a mérséklődő olajárak és finomítói haszonkulcsok ellenére akár még meg is haladhatják. Poliolüzemük építésére 300 millió dollárt - kö­zel 90 milliárd forintot - már el­költötték - teszi hozzá. Szöveges elemzésük a kutatás-termelés, a feldolgozás-kereskedelem és a gázszállítás terén egyaránt mér­séklődő nyereségről számol be. A fogyasztói szolgáltatások - vagyis a boltok - viszont növelték profit­jukat. A Mol-papírok értéke tegnap a parkett egészét némiképp megha­ladó mértékben, 1,13 százalékkal csökkent. MARNITZ ISTVÁN

Next