Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-01 / 177. szám

8 NÉPSZAVA 2019. augusztus 1., csütörtök LAPSZEL Ellopták Hunyadi szobrának kardját Szerdára virradóra ellopták a zimonyi Hunyadi János-szobor kardját, a hatóságok azonban már el is kapták a tolvajokat. Madarassy István Kossuth-dí­­jas szobrászművész alkotását múlt hétfőn, az 1456-os nán­dorfehérvári csata 563. évfor­dulóján avatta fel Áder János magyar és Aleksandar Vucic szerb államfő. A szerbek Hu­nyadi Jánost Sibinjanin Jan­kóként ismerik, és köreikben ugyancsak tisztelet övezi. MTI Börtönt kaphatnak az orosz tüntetők Tömeglázadásnak minősítette a múlt hét végi moszkvai tün­tetéseket az orosz nyomozati bizottság, ami alapján büntető­jogi eljárást is lehet indítani a résztvevők ellen. Oroszország­ban ilyen bűncselekményekért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható maximálisan. Eköz­ben az ENSZ Emberi Jogi Fő­biztosának Hivatala aggodal­mának adott hangot, szerintük ugyanis túlzott erőszakkal lép­tek föl a tüntetők ellen Moszk­vában. NÉPSZAVA : Újabb észak koreai rakétatesztek Újabb két rövid hatótávolsá­gú ballisztikus rakétát tesz­telt Észak-Korea - jelentette a dél-koreai hadsereg. Az új típusként azonosított rakéták nagyjából 30 kilométeres ma­gasságra emelkedtek, és 250 kilométert tettek meg, mielőtt a Japán-tengerbe hullottak. Egy héten belül ez a második alka­lom, hogy az északi diktatúra effajta teszteket hajtott végre. Phenjan korábban többször nemtetszését fejezte ki az au­gusztusi amerikai-dél-koreai hadgyakorlat miatt. NÉPSZAVA Kína és Amerika egyelőre nem békü­l Bár mindkét fél előremutató­nak nevezte a beszélgetést, nem történt valódi elmozdulás az amerikai-kínai kereskedelmi háború rendezését célzó sang­­haji tárgyalásokon. A megbe­szélések zsákutcába futására utal, hogy az előre tervezettnél 40 perccel hamarabb véget ért. A következő kört szeptember­ben, Washingtonban rendezhe­tik meg. „Az Egyesült Államok viselkedik kiszámíthatatlanul a kereskedelmi egyeztetések során, miközben Kína konzisz­tens álláspontot képvisel” - fo­galmazott Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD FOTÓ: AFP/JUNG YEON-JE VILÁG Bankunió nélkülünk DÖNTÉS Nem terjeszkedett túl hatáskörén az intézményi integráció létrehozásával az Európai Unió - állapították meg a német alkotmánybírák. ••­­ BONTA MIKLÓS Megfelel a bankunió a német alap­törvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság ítéle­tében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bank­szanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat. Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunió létre­hozásával - emelte ki az ítéletről kiadott közlemény. Az indoklásból kiderült, hogy a bankok felügyele­te nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek felettiként működő Európai Köz­ponti Bankhoz. Ugyanakkor a né­met alkotmánybírák kimondták: biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz. A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, azt követően, hogy a 2008-2009-es gazdasági világvál­ság az euróövezetben is pénzügyi krízist idézett elő. A szervezet cél­ja nem más, mint hogy elősegítse a pénzügyi szektor stabilitását, mégpedig úgy, hogy a bankok álla­potáról rendszeresen felügyeleti ellenőrzéssel meggyőződnek, az életképtelennek bizonyuló pénz­ügyi intézményeket pedig szanál­ják az úgynevezett Egységes Szaná­lási Alap révén. (Ezt az intézményt a bankszektor szereplői finanszí­rozzák.) Magyarországon a jegybank­­törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lesz a szanálási ha­tóság. Pénzügyi felügyeleti rend­szerének megszületése és mű­ködőképessége számunkra is létfontosságú, így minden erőnk­kel támogatnunk kell. Mivel azon­ban Magyarország számára nyitva áll a választás lehetősége, érdemes gondosan megfontolni, hogy a fenti rendszernek a vonzó vagy a taszí­tó ereje a nagyobb. Egyedi banki szempontból egyelőre nem látszik tisztán, merre billen a mérleg.­­ A német alkotmánybíróság Európai Bankunióról hozott dön­tésének közvetlen hatása nincs rámutatott, a döntésnek nincs közvetlen hatása a Magyar Nem­zeti Bankra az MNB-re, mivel nem vagyunk az euróövezet tagja, így teljesen önálló monetáris politikát folyta­tunk - mondta a Népszava érdek­lődésére Török Lajos. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője hozzáfűzte: azzal, hogy a német alkotmánybíróság kimondta: a ter­vezett bankunió nem alkotmányel­lenes, egyúttal állást foglalt abban a kérdésben is, hogy ha az európai monetáris unióban egy pénzinté­zet csődbe kerül, hogyan oszlanak meg a terhek. A német adófizetők ugyanis jól emlékeznek arra, hogy 2010-ben, amikor az euróövezeti tag Görögországot csőd fenyegette, többek között Németország volt az, amelyik megmentette a hellén álla­mot. A mostani döntés azonban in­kább elméleti síkon ad útmutatást, vitás esetekben a német legfelsőbb bírósághoz lehet majd fordulni. Kérdésünkre, hogy az euróövezet többi tagállamában ugyancsak fel­merültek-e alkotmányos aggályok, a vezető elemző úgy vélekedett: minden ország alkotmánya más, de nem ismert, hogy máshol problé­mák lennének. Magyar­ország számára nyitva áll a válasz­tás lele­érdemes gondosan megfon­tolni az előnyöket és hátrá­nyokat tősége. A magyar álláspont óvatos a bankuniót illetően. Hiszen ha a külföldi anyabank a bankunió ha­tálya alá tartozik, akkor a leány­bankoknak, fiókoknak gyakorla­tilag megszűnik a kapcsolatuk a hazai felügyelettel, ami felértékeli a magyarországi felügyelés szere­pét. Minden gyanús jelre még az eddiginél is gyorsabban kell reagál­nia - vélik a szakértők. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha nem egy-egy pénzintézetnél ész­lelik a bajt, hanem rendszerszintű problémával állnak szemben. Ilyen lehetett a több jelentős brókercég bedőlése 2015-ben. Ha válságke­zelési beavatkozásra van szükség, akkor a közérdeket kell a közép­pontba helyezni. A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet: az ügyfelek és az adófizetők legkisebb sérelmé­vel járó hathatós hatósági intézke­désekre van szükség. Magyarorszá­gon a pénzügyi felügyeleti hatóság az MNB része. Amíg nem leszünk az euróövezet tagja - pillanatnyi­lag még céldátum sincs -, egy helyi pénzügyi válsághelyzet súlyos kö­vetkezményekkel j­árhat. ZÖLDÚT Súlyos kérdés­ben döntöttek a német szövet­ségi alkot­mánybírák EURÓÖVEZET TÖRÖK LAJOS A Demokrata Párt tíz árnyalata TÜNDÉRMESÉK Még majd egy év van hátra addig, amíg az ameri­kai Demokrata Pártnak döntenie kell, hogy kit küldenek a szorítóba a republikánusok jelöltje - nagy va­lószínűség szerint Donald Trump - ellenében a 2020. novemberi el­nökválasztáson. Egyelőre nagy a tülekedés. Olyan nagy, hogy a CNN csak két, tíz-tíz fős csoportra oszt­va tudta megrendezni az aspirán­sok televíziós vitáját, melynek első „epizódja” kedden, a második szer­da este került műsorra. Párttársakról lévén szó óriási összecsapásokra, vérre menő vi­tákra persze nem került sor. Szá­mos kérdésben, például a klímavál­tozás és korrupció elleni küzdelem fontosságában, a fegyverviselés szigorításában lényegében egyet­értettek a tízek, de még a beván­dorlás kezelésében is nagyjából egy húron pendültek. Parázs vita iga­zán csak az egészségbiztosítást, az adópolitikát és a gazdaság átalakí­tását illetően lángolt fel. Mint arra az elemzők rámutattak, a Demok­rata Párton belüli nézeteltérés leg­inkább arról szól, hogy a „mérsé­kelt” vagy a „progresszív-liberális” irányvonal győzedelmeskedjen. Utóbbiak két vezéralakja Bernie Sanders vermonti szenátor - aki négy évvel ezelőtt Hillary Clinton ellen maradt alul utolsóként - és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor. Ők ketten ugyan a prog­resszív tábor­vezetésért vívott küzdelemben egymás riválisai, a televízióban mégis egy frontra sod­ródva próbálták védeni elképzelé­seiket, például a mindenkire kiter­jesztett egészségbiztosítás ötletét. A mérsékeltek viszont attól tarta­nak, hogy az effajta elképzelések túlságosan balra sodorják a pártot, ráadásul a felvázolt gazdaságpoli­tika megvalósíthatatlan, ami „poli­tikai öngyilkossággal” ér fel. Ahogy John Delaney marylandi képviselő fogalmazott, „ez a tündérmesék gazdaságpolitikája”. Politikai elemzők abban egyet­értettek, hogy az első forduló győz­tesei között mégis ott van Sanders és Warren, hiszen jól álltak a rá­juk zúduló össztüzet, és sokat volt náluk a szó. Ugyanakkor a mér­sékeltek igazi nagyágyújával, Joe Bidennel, Barack Obama egykori alelnökével még nem eresztették őket össze, ő a második műsorban kapott helyet. Márpedig a közvé­lemény-kutatások szerint Biden messze a legnépszerűbb demok­rata jelölt: a független szavazók 34 százaléka őt látná legszívesebben a párt elnökjelöltjeként, a második helyért szoros a verseny, Elizabeth Warrent 15, a kaliforniai szenátor Kamala Harrist 12, Bernie Sanderst 11 százalék támogatja. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/BRENDAN SMIALOWSKI A PROGRESSZÍVEK Bernie Sanders és Elizabeth Warren egy frontra sodródtak

Next