Népszava, 2019. augusztus (146. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
8 NÉPSZAVA 2019. augusztus 1., csütörtök LAPSZEL Ellopták Hunyadi szobrának kardját Szerdára virradóra ellopták a zimonyi Hunyadi János-szobor kardját, a hatóságok azonban már el is kapták a tolvajokat. Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész alkotását múlt hétfőn, az 1456-os nándorfehérvári csata 563. évfordulóján avatta fel Áder János magyar és Aleksandar Vucic szerb államfő. A szerbek Hunyadi Jánost Sibinjanin Jankóként ismerik, és köreikben ugyancsak tisztelet övezi. MTI Börtönt kaphatnak az orosz tüntetők Tömeglázadásnak minősítette a múlt hét végi moszkvai tüntetéseket az orosz nyomozati bizottság, ami alapján büntetőjogi eljárást is lehet indítani a résztvevők ellen. Oroszországban ilyen bűncselekményekért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható maximálisan. Eközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala aggodalmának adott hangot, szerintük ugyanis túlzott erőszakkal léptek föl a tüntetők ellen Moszkvában. NÉPSZAVA : Újabb észak koreai rakétatesztek Újabb két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát tesztelt Észak-Korea - jelentette a dél-koreai hadsereg. Az új típusként azonosított rakéták nagyjából 30 kilométeres magasságra emelkedtek, és 250 kilométert tettek meg, mielőtt a Japán-tengerbe hullottak. Egy héten belül ez a második alkalom, hogy az északi diktatúra effajta teszteket hajtott végre. Phenjan korábban többször nemtetszését fejezte ki az augusztusi amerikai-dél-koreai hadgyakorlat miatt. NÉPSZAVA Kína és Amerika egyelőre nem békül Bár mindkét fél előremutatónak nevezte a beszélgetést, nem történt valódi elmozdulás az amerikai-kínai kereskedelmi háború rendezését célzó sanghaji tárgyalásokon. A megbeszélések zsákutcába futására utal, hogy az előre tervezettnél 40 perccel hamarabb véget ért. A következő kört szeptemberben, Washingtonban rendezhetik meg. „Az Egyesült Államok viselkedik kiszámíthatatlanul a kereskedelmi egyeztetések során, miközben Kína konzisztens álláspontot képvisel” - fogalmazott Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD FOTÓ: AFP/JUNG YEON-JE VILÁG Bankunió nélkülünk DÖNTÉS Nem terjeszkedett túl hatáskörén az intézményi integráció létrehozásával az Európai Unió - állapították meg a német alkotmánybírák. •• BONTA MIKLÓS Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat. Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunió létrehozásával - emelte ki az ítéletről kiadott közlemény. Az indoklásból kiderült, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek felettiként működő Európai Központi Bankhoz. Ugyanakkor a német alkotmánybírák kimondták: biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz. A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, azt követően, hogy a 2008-2009-es gazdasági világválság az euróövezetben is pénzügyi krízist idézett elő. A szervezet célja nem más, mint hogy elősegítse a pénzügyi szektor stabilitását, mégpedig úgy, hogy a bankok állapotáról rendszeresen felügyeleti ellenőrzéssel meggyőződnek, az életképtelennek bizonyuló pénzügyi intézményeket pedig szanálják az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén. (Ezt az intézményt a bankszektor szereplői finanszírozzák.) Magyarországon a jegybanktörvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lesz a szanálási hatóság. Pénzügyi felügyeleti rendszerének megszületése és működőképessége számunkra is létfontosságú, így minden erőnkkel támogatnunk kell. Mivel azonban Magyarország számára nyitva áll a választás lehetősége, érdemes gondosan megfontolni, hogy a fenti rendszernek a vonzó vagy a taszító ereje a nagyobb. Egyedi banki szempontból egyelőre nem látszik tisztán, merre billen a mérleg. A német alkotmánybíróság Európai Bankunióról hozott döntésének közvetlen hatása nincs rámutatott, a döntésnek nincs közvetlen hatása a Magyar Nemzeti Bankra az MNB-re, mivel nem vagyunk az euróövezet tagja, így teljesen önálló monetáris politikát folytatunk - mondta a Népszava érdeklődésére Török Lajos. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője hozzáfűzte: azzal, hogy a német alkotmánybíróság kimondta: a tervezett bankunió nem alkotmányellenes, egyúttal állást foglalt abban a kérdésben is, hogy ha az európai monetáris unióban egy pénzintézet csődbe kerül, hogyan oszlanak meg a terhek. A német adófizetők ugyanis jól emlékeznek arra, hogy 2010-ben, amikor az euróövezeti tag Görögországot csőd fenyegette, többek között Németország volt az, amelyik megmentette a hellén államot. A mostani döntés azonban inkább elméleti síkon ad útmutatást, vitás esetekben a német legfelsőbb bírósághoz lehet majd fordulni. Kérdésünkre, hogy az euróövezet többi tagállamában ugyancsak felmerültek-e alkotmányos aggályok, a vezető elemző úgy vélekedett: minden ország alkotmánya más, de nem ismert, hogy máshol problémák lennének. Magyarország számára nyitva áll a választás leleérdemes gondosan megfontolni az előnyöket és hátrányokat tősége. A magyar álláspont óvatos a bankuniót illetően. Hiszen ha a külföldi anyabank a bankunió hatálya alá tartozik, akkor a leánybankoknak, fiókoknak gyakorlatilag megszűnik a kapcsolatuk a hazai felügyelettel, ami felértékeli a magyarországi felügyelés szerepét. Minden gyanús jelre még az eddiginél is gyorsabban kell reagálnia - vélik a szakértők. Különösen vonatkozik ez arra az esetre, ha nem egy-egy pénzintézetnél észlelik a bajt, hanem rendszerszintű problémával állnak szemben. Ilyen lehetett a több jelentős brókercég bedőlése 2015-ben. Ha válságkezelési beavatkozásra van szükség, akkor a közérdeket kell a középpontba helyezni. A hozzáértők arra is felhívták a figyelmet: az ügyfelek és az adófizetők legkisebb sérelmével járó hathatós hatósági intézkedésekre van szükség. Magyarországon a pénzügyi felügyeleti hatóság az MNB része. Amíg nem leszünk az euróövezet tagja - pillanatnyilag még céldátum sincs -, egy helyi pénzügyi válsághelyzet súlyos következményekkel járhat. ZÖLDÚT Súlyos kérdésben döntöttek a német szövetségi alkotmánybírák EURÓÖVEZET TÖRÖK LAJOS A Demokrata Párt tíz árnyalata TÜNDÉRMESÉK Még majd egy év van hátra addig, amíg az amerikai Demokrata Pártnak döntenie kell, hogy kit küldenek a szorítóba a republikánusok jelöltje - nagy valószínűség szerint Donald Trump - ellenében a 2020. novemberi elnökválasztáson. Egyelőre nagy a tülekedés. Olyan nagy, hogy a CNN csak két, tíz-tíz fős csoportra osztva tudta megrendezni az aspiránsok televíziós vitáját, melynek első „epizódja” kedden, a második szerda este került műsorra. Párttársakról lévén szó óriási összecsapásokra, vérre menő vitákra persze nem került sor. Számos kérdésben, például a klímaváltozás és korrupció elleni küzdelem fontosságában, a fegyverviselés szigorításában lényegében egyetértettek a tízek, de még a bevándorlás kezelésében is nagyjából egy húron pendültek. Parázs vita igazán csak az egészségbiztosítást, az adópolitikát és a gazdaság átalakítását illetően lángolt fel. Mint arra az elemzők rámutattak, a Demokrata Párton belüli nézeteltérés leginkább arról szól, hogy a „mérsékelt” vagy a „progresszív-liberális” irányvonal győzedelmeskedjen. Utóbbiak két vezéralakja Bernie Sanders vermonti szenátor - aki négy évvel ezelőtt Hillary Clinton ellen maradt alul utolsóként - és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor. Ők ketten ugyan a progresszív táborvezetésért vívott küzdelemben egymás riválisai, a televízióban mégis egy frontra sodródva próbálták védeni elképzeléseiket, például a mindenkire kiterjesztett egészségbiztosítás ötletét. A mérsékeltek viszont attól tartanak, hogy az effajta elképzelések túlságosan balra sodorják a pártot, ráadásul a felvázolt gazdaságpolitika megvalósíthatatlan, ami „politikai öngyilkossággal” ér fel. Ahogy John Delaney marylandi képviselő fogalmazott, „ez a tündérmesék gazdaságpolitikája”. Politikai elemzők abban egyetértettek, hogy az első forduló győztesei között mégis ott van Sanders és Warren, hiszen jól álltak a rájuk zúduló össztüzet, és sokat volt náluk a szó. Ugyanakkor a mérsékeltek igazi nagyágyújával, Joe Bidennel, Barack Obama egykori alelnökével még nem eresztették őket össze, ő a második műsorban kapott helyet. Márpedig a közvélemény-kutatások szerint Biden messze a legnépszerűbb demokrata jelölt: a független szavazók 34 százaléka őt látná legszívesebben a párt elnökjelöltjeként, a második helyért szoros a verseny, Elizabeth Warrent 15, a kaliforniai szenátor Kamala Harrist 12, Bernie Sanderst 11 százalék támogatja. NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/BRENDAN SMIALOWSKI A PROGRESSZÍVEK Bernie Sanders és Elizabeth Warren egy frontra sodródtak