Népszava, 2019. október (146. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-25 / 248. szám

Budapest leghosszabb parkja Péceltől a Dunáig épül Budapest leghos­­­szabb parkja címmel számol be az Épí­tészfórum a Rákos-patak völgyében zajló rehabilitációs munkálatokról. A tervezett egybefüggő zöldút - amelynek egyes szakaszai már megvalósultak - a patak mentén tar­tana a főváros péceli határától egészen a Duna Arénáig. A négy fővárosi kerületet érintő beruházás egyszerre lesz egy 23 kilométer hosszú kerékpárút, sétány, lovaglóút és park. A beruházás keretében - ahol ez lehetséges - visszaállítják a patakmeder természetes vagy természetközeli állapotát. A munkálatok a honlap információi szerint jövőre kezdődhet­nek el. EPITESZFORUM.HU FŐVÁROSI NEGYED Éjszakai gyárlátogatás Idén is lesz Modern Gyárak Éjszakája, a no­vember 15-i program során összesen 72 termelőegységet lehet belülről megismer­ni. A csatlakozó vállalatok új kínálattal és számos érdekességgel készülnek az MTI szerint. A látogatók a különböző helyszíneken kipró­bálhatják a 3D-nyomtatást, betekinthetnek a Boeing és az Airbus repülőgépek karbantartó üzemébe, kutató- és kísérleti laborokba, vagy megtudhatják, hogyan készül egy legókocka. A programok között szerepel a csokoládékészítés és ropigyártás, kiderül, hogy miből is készül a cumi, és hogyan kerül a dobozba az állateledel. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció­hoz kötött. További információk és jelentkezés a moderngyarakejszakaja.hu oldalon. MTI Á Pénzügyi felügyelet jó kilátásokkal BONTA MIKLÓS A Magyar Posta egykori, sze­cessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkal­mazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd fo­rintért vette meg az épületet az MNB.) Az új „lakóknak”, a pénzügyi (és fogyasztóvé­delmi) felügyelet munkatár­sainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti mo­dern irodaházban végzik a munkájukat. A Krisztina körúti 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklek­tikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trianoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fő­városban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjele­nését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban an­­­nyira sürgetők voltak - kinőt­ték a Petőfi Sándor utcai Fő­posta épületét -, hogy a romló koronával mit sem törődve pályázatot írtak ki arra a telek­re, amelyet a Chevra Kadishá­­tól, a zsidó jótékonysági egy-Azért építették ilyenre, hogy olcsó legyen - ez ma már nem szempont l ettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméte­res palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bi­zottsága bírálta el a 147 pályá­zatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnö­ke, Hauszmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépí­t takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, a kilincsek is vasból készültek. A jellegzetes torony eredetileg a lift gépházának épült. rész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is fi­gyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kí­vánták enyhíteni a megbízás­sal). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takaré­kosságra törekedtek. Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, a villamosjegyeik árát nem fi­zették ki. A kivitelezés koránt­sem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amely­nek vizét jelenleg is kénytele­nek folyamatosan szivattyúz­ni. A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak né­hány vezető szobájánál tettek kismértékű engedményt.) Itt üzemelt Magyarország első rotary (forgógépes) telefon­­központja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bírósági épület­be beépítettek. A ház jelleg­zetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift géphá­zát elhelyezzék benne. Az épület a második világ­háború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Ma­gyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üre­sen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, in­teraktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes sarok­­tornya városi kilátóként szol­gál majd. rmány és felmentés A Postapalotát először a Gyurcsány-kormány alatt, 2006- 2007-ben értékesítették, a tranzakció az időközben hata­lomra került második Orbán-kormány alatt utólagos vihart kavart. Bűnvádi eljárást indítottak a Posta és az ÁPV. Zrt. egykori vezetői ellen. Szabó Pál vezérigazgatót - későb­bi közlekedési minisztert - az ügyész akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette, mondván: elkótyavetyélték a több tíz milliárd forintot érő ingatlant, és helyette „ méreg­drágán ” bérelnek az Árpád híd pesti hídfőjénél irodákat. A feljelentő a volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, Balsai István volt. Szabó Pál a kilenc évig tartó per során mindvégig tagadta az ellene felhozott váda­kat. Úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. A Fővárosi Ítélőtábla idén jogerősen, bűncselekmény hiányában fel is mentette a vádlottakat, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzka­zán, így többek között a kő­műveseken spóroltak, illetve V­illány varázslatos világa A bor és a művészet szinte elvá­­laszthatatlanokká váltak egymás­tól. A bor évezredek óta jelen van az emberiség életében, már az ókorban különleges erőt tulajdoní­tottak neki. A görögök tivornyákon hódoltak Dionü­szosznak, a bor is­tenének, de a nedű a római orgiák asztalairól sem hiányozhatott. Nem véletlen, hogy az írókat is kivételes vonzalom fűzte a borhoz, számos irodalmi mű született róla, s nem csak külföldön, itthon is. A magya­rok genetikailag kötődnek a borhoz - mondják nemcsak borászok, ha­nem művészek is. A kortárs írókat is megigézte a bor, a villányi Vy­­lyan pincészet nemrégiben Borból lett művészet címmel adott ki egy füzetet, amelyben neves szerzőink (Dragomán György, Grecsó Krisz­tián, Háy János, Szabó T. Anna, Parti Nagy Lajos és Székely Csa­ba) írtak arról, miért is oly fontos a bor szerepe a művészetben, s ők milyen ihletet is kaptak tőle. A villányi bor valójában nem csak nedű, egy életérzés, amelyről Cso­konai Vitéz Mihály egykor így val­lott: „Drága kincsem, galambocs­­kám, Száz leányért nem cseréllek.” Hogy a villányi bor mennyire kivételes tulajdonságokkal ren­delkezik, arról a bor szerelmesei a Borjour Magnum szervezésében múlt héten, a Stefánia Palotában rendezett második Villányi Arany-A S hogy mely pincészetek boraival ismerkedhettek meg? Csupa olyan bort mutattak, amely már besöpört valamilyen díjat kóstolón is megbizonyosodhattak. Külön standon mutatkoztak be a borvidék vezető márkái, a Villányi Franc, valamint a Villányi REDy, amelyek stílusáról és küldetésé­ről szakértők által moderált mes­terkurzuson ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Villányi REDy mesterkurzusát a Vylyan pincészet főborászaként is ismert, de saját pincészettel is rendelkező Ipacs Szabó István, a REDy programfe­lelőse vezette, míg a Villányi Franc mesterkurzust Horkay András, a Central European Wine Institute vezetője moderálta. S hogy mely villányi pincészet boraival ismerkedhettek meg a lá­togatók az aranykóstolón? Nem akármilyen a lista, már csak azért sem, mert csupa olyan bort mu­tattak be, amely már besöpört va­lamilyen díjat. Íme a jelenlévők listája: Blum Pince, Bock Pince, Csányi Pincészet, Csillagvölgy Pincészet, Gere Attila Pincészete, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Günzer Családi Birtok, Jackfall Bormanufaktúra, Lelovits Tamás Pincészete, Maczkó Róbert Pincé­szete, Mokos Pincészet (különféle gyümölcsborairól ismert), Sauska, Szemes Pincészet, Szende Pince, VinArt Pincészet, Vinatus Pince, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet. Az érdeklődők magas számából kiindulva valószínűsíthető, hogy sok-sok éven át rendeznek még aranykóstolót Budapesten, így aki idén lemaradt róla, jövőre jelent­kezhet, s így jobban megismerheti Villány varázslatos világát.

Next