Népszava, 2019. október (146. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-25 / 248. szám
Budapest leghosszabb parkja Péceltől a Dunáig épül Budapest leghosszabb parkja címmel számol be az Építészfórum a Rákos-patak völgyében zajló rehabilitációs munkálatokról. A tervezett egybefüggő zöldút - amelynek egyes szakaszai már megvalósultak - a patak mentén tartana a főváros péceli határától egészen a Duna Arénáig. A négy fővárosi kerületet érintő beruházás egyszerre lesz egy 23 kilométer hosszú kerékpárút, sétány, lovaglóút és park. A beruházás keretében - ahol ez lehetséges - visszaállítják a patakmeder természetes vagy természetközeli állapotát. A munkálatok a honlap információi szerint jövőre kezdődhetnek el. EPITESZFORUM.HU FŐVÁROSI NEGYED Éjszakai gyárlátogatás Idén is lesz Modern Gyárak Éjszakája, a november 15-i program során összesen 72 termelőegységet lehet belülről megismerni. A csatlakozó vállalatok új kínálattal és számos érdekességgel készülnek az MTI szerint. A látogatók a különböző helyszíneken kipróbálhatják a 3D-nyomtatást, betekinthetnek a Boeing és az Airbus repülőgépek karbantartó üzemébe, kutató- és kísérleti laborokba, vagy megtudhatják, hogyan készül egy legókocka. A programok között szerepel a csokoládékészítés és ropigyártás, kiderül, hogy miből is készül a cumi, és hogyan kerül a dobozba az állateledel. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. További információk és jelentkezés a moderngyarakejszakaja.hu oldalon. MTI Á Pénzügyi felügyelet jó kilátásokkal BONTA MIKLÓS A Magyar Posta egykori, szecessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd forintért vette meg az épületet az MNB.) Az új „lakóknak”, a pénzügyi (és fogyasztóvédelmi) felügyelet munkatársainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti modern irodaházban végzik a munkájukat. A Krisztina körúti 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklektikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trianoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fővárosban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjelenését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban annyira sürgetők voltak - kinőtték a Petőfi Sándor utcai Főposta épületét -, hogy a romló koronával mit sem törődve pályázatot írtak ki arra a telekre, amelyet a Chevra Kadishától, a zsidó jótékonysági egy-Azért építették ilyenre, hogy olcsó legyen - ez ma már nem szempont l ettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméteres palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bizottsága bírálta el a 147 pályázatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnöke, Hauszmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépít takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, a kilincsek is vasból készültek. A jellegzetes torony eredetileg a lift gépházának épült. rész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kívánták enyhíteni a megbízással). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takarékosságra törekedtek. Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, a villamosjegyeik árát nem fizették ki. A kivitelezés korántsem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amelynek vizét jelenleg is kénytelenek folyamatosan szivattyúzni. A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak néhány vezető szobájánál tettek kismértékű engedményt.) Itt üzemelt Magyarország első rotary (forgógépes) telefonközpontja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bírósági épületbe beépítettek. A ház jellegzetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift gépházát elhelyezzék benne. Az épület a második világháború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Magyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üresen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, interaktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes saroktornya városi kilátóként szolgál majd. rmány és felmentés A Postapalotát először a Gyurcsány-kormány alatt, 2006- 2007-ben értékesítették, a tranzakció az időközben hatalomra került második Orbán-kormány alatt utólagos vihart kavart. Bűnvádi eljárást indítottak a Posta és az ÁPV. Zrt. egykori vezetői ellen. Szabó Pál vezérigazgatót - későbbi közlekedési minisztert - az ügyész akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette, mondván: elkótyavetyélték a több tíz milliárd forintot érő ingatlant, és helyette „ méregdrágán ” bérelnek az Árpád híd pesti hídfőjénél irodákat. A feljelentő a volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, Balsai István volt. Szabó Pál a kilenc évig tartó per során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. Úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. A Fővárosi Ítélőtábla idén jogerősen, bűncselekmény hiányában fel is mentette a vádlottakat, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzkazán, így többek között a kőműveseken spóroltak, illetve Villány varázslatos világa A bor és a művészet szinte elválaszthatatlanokká váltak egymástól. A bor évezredek óta jelen van az emberiség életében, már az ókorban különleges erőt tulajdonítottak neki. A görögök tivornyákon hódoltak Dionüszosznak, a bor istenének, de a nedű a római orgiák asztalairól sem hiányozhatott. Nem véletlen, hogy az írókat is kivételes vonzalom fűzte a borhoz, számos irodalmi mű született róla, s nem csak külföldön, itthon is. A magyarok genetikailag kötődnek a borhoz - mondják nemcsak borászok, hanem művészek is. A kortárs írókat is megigézte a bor, a villányi Vylyan pincészet nemrégiben Borból lett művészet címmel adott ki egy füzetet, amelyben neves szerzőink (Dragomán György, Grecsó Krisztián, Háy János, Szabó T. Anna, Parti Nagy Lajos és Székely Csaba) írtak arról, miért is oly fontos a bor szerepe a művészetben, s ők milyen ihletet is kaptak tőle. A villányi bor valójában nem csak nedű, egy életérzés, amelyről Csokonai Vitéz Mihály egykor így vallott: „Drága kincsem, galambocskám, Száz leányért nem cseréllek.” Hogy a villányi bor mennyire kivételes tulajdonságokkal rendelkezik, arról a bor szerelmesei a Borjour Magnum szervezésében múlt héten, a Stefánia Palotában rendezett második Villányi Arany-A S hogy mely pincészetek boraival ismerkedhettek meg? Csupa olyan bort mutattak, amely már besöpört valamilyen díjat kóstolón is megbizonyosodhattak. Külön standon mutatkoztak be a borvidék vezető márkái, a Villányi Franc, valamint a Villányi REDy, amelyek stílusáról és küldetéséről szakértők által moderált mesterkurzuson ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Villányi REDy mesterkurzusát a Vylyan pincészet főborászaként is ismert, de saját pincészettel is rendelkező Ipacs Szabó István, a REDy programfelelőse vezette, míg a Villányi Franc mesterkurzust Horkay András, a Central European Wine Institute vezetője moderálta. S hogy mely villányi pincészet boraival ismerkedhettek meg a látogatók az aranykóstolón? Nem akármilyen a lista, már csak azért sem, mert csupa olyan bort mutattak be, amely már besöpört valamilyen díjat. Íme a jelenlévők listája: Blum Pince, Bock Pince, Csányi Pincészet, Csillagvölgy Pincészet, Gere Attila Pincészete, Gere Tamás és Zsolt Pincészete, Günzer Családi Birtok, Jackfall Bormanufaktúra, Lelovits Tamás Pincészete, Maczkó Róbert Pincészete, Mokos Pincészet (különféle gyümölcsborairól ismert), Sauska, Szemes Pincészet, Szende Pince, VinArt Pincészet, Vinatus Pince, Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet. Az érdeklődők magas számából kiindulva valószínűsíthető, hogy sok-sok éven át rendeznek még aranykóstolót Budapesten, így aki idén lemaradt róla, jövőre jelentkezhet, s így jobban megismerheti Villány varázslatos világát.