Népszava, 2020. január (147. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-02 / 1. szám

2 NÉPSZAVA 2020. január 2., csütörtök REFLEKTOR Az év emberei a világpolitikában LISTA A 2019-es esztendőben is akadtak olyan politikusok, akik valamilyen oknál fogva kitűntek a többiek közül, akár pozitív, akár negatív szempontból. HORVÁTH GÁBOR, GÁL MÁRIA, ROSTOVÁNYI ANDRÁS, RÓNAY TAMÁS BORIS JOHNSON Egy éve kilátástalannak tűnő hely­zetben üldögélt a „mezei” képvi­selők hátsó padsoraiban, igyekezett kifundálni a legjobb taktikai húzá­sokat, melyekkel sem Theresa May ellenségének, sem a Brexit-ügy áru­lójának nem bizonyult, mégis újabb és újabb szögeket üthetett az ost­romlott miniszterelnök koporsójá­ba. Amikor a szigetország második női kormányfője három Brexit-voks elvesztése után távozott, az a Boris Johnson, akit 2016-ban szoros szö­vetségese, Michael Gove ,jellemé­nél fogva alkalmatlannak” talált a pozícióra, a szavazásra jogosultak 66 százalékának támogatásával megszerezte a Konzervatív Párt ve­zetői tisztségét, így kormányfő lett. Az 55 éves politikus óriási kockázat­­vállalással harcolta ki a december 12-i előre hozott választást. Zseniá­lisan minimalista, egyetlen témát, a Brexit megvalósítását szajkózó kampány végén Johnson 1987 óta a legfölényesebb győzelemre vitte a torykat. Elitképzésének hátrányát éppúgy ledolgozta, mint az igazság­gal hadilábon álló, politikai baklö­vésekre, rasszista megjegyzésekre is hajlamos, magánéletében pedig sorozatos házasságtörő hírnevét. Most, hogy a súlyos napi gondokkal küzdő munkásosztály is látványo­san a pártjára állt, ismét az „igazi” Borist kereshetjük. PEDRO SÁNCHEZ Távolról sem biztos, hogy harma­dik nekifutásra sikerül kormányt alakítania Pedro Sanchez ügyvivő spanyol miniszterelnöknek, az vi­szont igen, hogy ő volt az európai politika talán legbátrabb, egyben leghumánusabb élvonalbeli szerep­lője. A 2018 júniusában beiktatott szocialista kormányfő rövid idő alatt mélyebb változásokat eszkö­zölt a spanyol társadalomban, mint több elődje együttvéve. Noha eleve kisebbségi kabinettel vette át a ve­zetést, volt bátorsága összeállítani a mélyen katolikus Spanyolország első női többségű kormányát és elér­ni azt, hogy a kormánytagok a vallási jelképek helyett először esküdje­nek fel az alkotmányra. 17 minisz­teréből 11 nő volt, ami egyedülálló Európa történelmében is. A mene­kültellenes európai közhangulat kö­zepette befogadta a Matteo Salvini olasz belügyminiszter keménykedé­se miatt a Földközi-tengeren vesz­teglő Aquarius segélyhajót. Mindezt tette annak tudatában, hogy hama­rosan parlamenti választással kell szembenéznie. Az áprilisi előre ho­zott választás utáni kormányalakí­tási kudarc és voks sem tántorította el attól, hogy szimbolikus, kényes és politikai szempontból kockázatos kérdéshez nyúljon. Amint megígér­te, kormánya elrendelte és megva­lósította Franco tábornok exhumá­lását az Elesettek Völgyéből, azzal indokolva, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. A katalán füg­getlenségi mozgalommal egyelőre nem tud mit kezdeni, de elődjétől, Mariano Rajoytól eltérően nem erő­szakkal és karhatalommal próbálja egyben tartani az országot. DONALD TRUMP Igazság szerint nem Trumpot kéne a teflonhoz hasonlítani, hanem a teflont Trumphoz. Az amerikai el­nök népszerűségi mutatóira sem­mi sem látszik hatással lenni. Igaz, ő az első amerikai elnök, akinek támogatottsága soha, egy pilla­natra sem érte el az 50 százalékot. Ez különösen annak fényében meg­lepő, hogy a gazdaság szárnyal, amit nemcsak a tőzsdecégek, hanem az „egyszerű emberek” is éreznek. A vámháborúval fenyegetett Kína hajlandónak látszik egy sor régi washingtoni követelés teljesítésére, és az észak-amerikai szabadkeres­kedelmi egyezményt is sikerült új­ratárgyalni. Rekordalacsony a mun­kanélküliség, kezelhető az infláció, az meg keveseket izgat, hogy újra meglódult az államadósság. 2019 első fél éve a Mueller-vizsgálat je­gyében telt. A különleges ügyész júliusban terjedelmes jelentésben foglalta össze, hogy Oroszország mi­ként avatkozott be Trump oldalán a 2016-os választásba, és az elnök ho­gyan igyekezett megakadályozni a tények felderítését. A dokumentum közzétételének másnapján Trump telefonon beszélt az új ukrán elnök­kel, s az ott elhangzottak nyomán impeachment eljárás indult ellene. És mégis, az elnök a felmérések szerint 41,4%-os támogatottsággal kezdte az évet, és 42,6%-kal zárta. Legalább részben igaz, amit magáról mondott: stabil géniusz. EMMANUEL MACRON Egy biztos, nem volt unalmas éve a francia köztársasági elnöknek. Mintha hullámvasúton lett volna, hol sikereket ért el, hol tűzoltásra kényszerült. Látható, hogy Macron sokkal jobban szereti a kül-, illetve Európa-politikát, mint a válságke­zelést saját hazájában. Őt tartották a júniusi uniós csúcstalálkozó nagy győztesének, hiszen az ő szava dön­tött egyebek mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnöki kinevezé­sénél vagy annál, hogy Christine Lagarde örökölte meg az Európai Központi Bank (EKB) irányítását. Macron szerencséje, hogy Angela Merkel német kancellár fokozato­san háttérbe vonul, s mind kevés­bé kíván Európa vezetője lenni. A francia elnök az EU átalakítására vonatkozó reformelképzeléseit is közzétette, terveivel azonban nem nyerte el a német kormány tetszé­sét. Macron esetében nemegyszer merül fel bennünk a gyanú: mintha szándékosan provokálná a német kormányzatot. Belpolitikai tényke­dését már messze nem koronázta ennyi siker. 2018 kínkeservesen zá­rult számára, komoly szociális en­gedményeket kellett tennie a sárga mellényesek megmozdulásai miatt, most pedig a nyugdíjreformja ellen sztrájkoló szakszervezetek hozzák nehéz helyzetbe. A 2020-as év is nehezen indul számára, hiszen a sztrájk folytatódik. Népszerűségét azonban eddig nem különösebben tépázták meg az év végi megmozdu­lások, továbbra is a lakosság mint­egy harmada támogatja. GRETA THUNBERG Egy semmiből felbukkanó intelli­gens lány, aki puszta megjelenésével képes a világ legnagyobb hatalmú vezetőit is felbosszantani - akár tündérmese is lehetne a 16 éves Greta Thunberg története. A svéd aktivista milliók bizalmát nyerte el azzal, hogy makacs és következetes kampányt folytat a klímavédele­mért. Másfél éve a stockholmi par­lament előtt álldogáló magányos tüntetőként kezdte, azóta egy globá­lis mozgalom vezetőjévé vált. Mára minden lépését óriási médiaérdek­lődés övezi. A 16 éves lány mégsem változott semmit. Hű maradt az elveihez, nem kényelmesedett el: a gyors repülőút helyett a lassabb, de környezetkímélőbb közlekedést választja. Hidegen hagyják a politi­kai gesztusok, határozott cselekvést vár, és ezt bármelyik állam- vagy kormányfőn hajlandó is számon kérni. Nem alkuszik, éppen ez teszi őt hitelessé és népszerűvé. Habár sokak számára példaértékűnek szá­mít elkötelezettsége, kritikusai is akadnak: bírálják, mondván, túld­ramatizálja az éghajlatváltozás ve­szélyeit, vagy azért, mert úgy vélik, hogy túlságosan leegyszerűsít egy összetett kérdést. A svéd aktivistát gyakran érik nemtelen, személyes­kedő támadások is. Mégis viszonylag kevesen merik kétségbe vonni kam­pányának fő üzenetét, miszerint mielőbbi klímavédelmi intézkedé­sekre van szükség. Greta Thunberg ugyanis már rég nem magányos tün­tető, hanem tiltakozók millióinak képviselője, főként kortársaié, egy olyan nemzedéké, amely egy élhető Földön szeretne megöregedni. URSULA VON DER LEYEN Nem akármilyen pályát mondhat magáénak Ursula von der Leyen. Az év első felében még bukott politi­kusnak számított Németországban, aki a védelmi tárca vezetőjeként a kormány egyik legnépszerűtlenebb tagja volt. Aztán a júniusi uniós csúcstalálkozón egyértelművé vált, hogy Manfred Webernek, az Euró­pai Néppárt csúcsjelöltjének nincs esélye az Európai Bizottság elnöksé­gére. Emmanuel Macron váratlanul előhúzta az ő nevét abból a bizonyos varázskalapból. „Képes vagyok-e erre?” - tette fel egy ízben, más meg­bízatása kapcsán a költői kérdést az alsó-szászországi és a szövetségi kormányban már számos posztot betöltött politikus, s még most sem tudjuk a választ arra, vajon tényleg őt tekinthetjük-e a legmegfelelőbb­nek a legbefolyásosabb uniós tiszt­ségre. Tény, ügyesen tárgyalt, s már kinevezését is sikerként könyvelte el nemcsak a francia elnök, hanem a visegrádi államok is. Eddig azon­ban nem volt komolyabb kihívás elé állítva, köztük a magyar jelölt, Trócsányi László elutasítása miatt a Bizottság csak december elején állhatott fel, így a neheze most kez­dődik a német politikus számára. Kései karrier az övé, de talán képes lesz élni a lehetőséggel. ___FOTO­ AFP/BEN STANSALL NAGY JÁTÉKOS A brit minisz­terelnök szorult helyzetből egy sikeres kampánnyal hatalmas győ­zelmet aratott az előre hozott választáson Az amerikai elnökre folyamatosan bírálatok össz­tüze zúdult, népszerűsége mégsem csök­ken érdemben FOTÓ: AFP/BRENDAN SMIALOWSKI KITARTÓ PÉLDAKÉP A spanyol kormányfő intézkedé­sei mintául szolgálhatnak egész Európa számára FOTÓ: AFP/GUILLAUME HORCAJUELO REFORMER A francia el­nöknek európai szinten sikerült előremozdíta­nia ambiciózus terveit, hazá­jában azonban jelentős ellen­állással kell szembenéznie FOTÓ: AFP/FREDERICK FLORIN SZERENCSÉS Ursula von der Leyen egy szempillan­tás alatt vált népszerűtlen miniszterből az Európai Bizottság ígére­tes vezetőjévé VEZEREGYÉNILEG Greta Thunbergből rövid idő alatt a feltörekvő nemzedék szószólója lett

Next