Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-01 / 27. szám
BELFÖLD Csak nehogy a nép döntsön BLOKK Három év alatt majdnem harmadára esett vissza a népszavazási kezdeményezések száma. 2010 óta végül minden kísérlet elvérzett valahol - kivéve a kormányét MARKOTAY CSABA Bérplafon, tankötelezettség, földeladás, korrupciós bűncselekmények elévülése - a többi között ezeket az ügyeket próbálták népszavazásig vinni az utóbbi években a pártok képviselői vagy magánszemélyek, mindeddig hiába. A folyamat sok helyen elbukhat: a felvetések többsége a Nemzeti Választási Bizottságon (NVB) nem jut át, de érdekes adat, hogy a továbbengedett (hitelesített) kérdések egy részében a kezdeményezők végül egyetlen aláírást sem gyűjtenek össze vagy adnak le. Előfordul olyan is, amikor maga az aláírásgyűjtés nem sikeres, vagy a kormány az utolsó pillanatban egy törvénymódosítással „beelőz”. A népszavazási kedv évek óta csökken, holott 2010 előtt épp ezzel (a 2008-as vizitdíjas, kórházi napidíjas és tandíjas referendummal) sikerült fogást találnia a Fidesznek az akkori kormánypártokon. Az NVB adataiból kiderül, hogy miközben 2017-ben még 132 kérdést adtak be pártok vagy magánszemélyek hitelesítésre annak érdekében, hogy elkezdődhessen az aláírásgyűjtés, egy évvel később már csak 66, tavaly pedig mindössze 53 kérdés érkezett a testülethez. A tavalyi, több mint félszáz kezdeményezés közül az NVB mindössze egyet hitelesített: ez arról szólt, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát rendszeresen ellenőrizzék, és vessék össze a hatósági nyilvántartásokkal, hogy ne kamu adatsorokat közöljenek magukról a politikusok és az állami intézmények vezetői. Ebben az ügyben végül nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás. Ahhoz ugyanis, hogy egy kérdésből népszavazás legyen, legalább 200 ezer hiteles szignót kell összegyűjteni négy hónap alatt. A Rádi Péterre Túl nagy fegyver lett volna az ellenzék kezében egy sikeres referendum éppen úgy, ahogy az 2008- ban fordított helyzetben történt tette Nemzeti Választási Bizottság csütörtökön is blokkolt négy, az oktatást érintő népszavazási kezdeményezést, a testület álláspontja szerint ugyanis a kérdések nem egyértelműek. „Egyetért-e ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen? Egyetért-e ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” - egyebek mellett ezek az ügyek sem mozgatták meg az embereket eléggé ahhoz, hogy a szükséges 200 ezer aláírás összejöjjön. Voltak olyan esetek is, amikor a kezdeményező - a kérdés hitelesítése ellenére - ki sem kérte az aláírásgyűjtő íveket. Például ez történt az „Egyetért-e ön azzal, hogy a házasság közjegyző általi felbontással is megszűnhessen?” felvetésnél. Máskor gyűjtés volt ugyan, de azokat nem adták le, mint például a 18 éves tankötelezettség, az ingyenes gyermekétkeztetés vagy a vasárnapi munkáért járó dupla bérpótlék ügyében. Két volt parlamenti képviselő, Gőgös Zoltán, illetve Kész Zoltán viszont majdnem célba ért. A szocialista politikus csaknem 240 ezer aláírást adott le az állami földek értékesítésének tilalma ügyében, de ebből épp nem lett meg a 200 ezer hiteles szignó. A független Kész Zoltán az állami vállalatok esetében a kétmilliós bérplafonnal próbálkozott, de csak 190 ezer aláírást adott le, márpedig ilyenkor nem kötelező elrendelni a referendumot. 2008 óta egyetlen - amúgy eredménytelenül zárult - népszavazás volt: az, amelyiket 2016-ban tartottak a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítésről. Ilyen esetben ugyanis nincs szükség aláírások gyűjtésére. A kormánypárt eközben mindent megtett, hogy a népszavazási lehetőségeken szűkítsen: most már egy referendum csak akkor érvényes, ha az összes választópolgár fele (majdnem 4 millió ember) érvényesen szavaz, míg korábban elég volt ehhez, ha a választók negyede a feltett kérdésre azonos választ adott. A kormánypárt más módszerektől sem riadt vissza: négy éve kigyúrt, kopasz fiatalok akadályozták meg a választási iroda épületénél, hogy Nyakó István elsőként beadja a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Később pedig, amikor a Kúria mégis a szocialisták kezdeményezését hitelesítette, megteremtve a referendum lehetőségét, a kormány gyorsan eltörölte a vasárnapi boltzárat. Túl nagy fegyver lett volna ugyanis az ellenzék kezében egy sikeres referendum - éppen úgy, ahogy az 2008-ban fordított helyzetben történt. 53 kérdés érkezett tavaly az NVB-hez, míg 2017-ben még 132 esetben kezdeményeztek népszavazást A Momentum a budapesti olimpia ügyében indított fővárosi referendummal robbant be a közéletbe. Az aláírásgyűjtéssel nemcsak a mozgósítást és a szavazótábor építését sikerült elérniük, hanem azt is, hogy a főváros, illetve a fideszes vezetés elengedte a 2024-es budapesti olimpiai játékok tervét Alaposan megszűnik Az NVB által elbírált népszavazási kezdeményezések száma 2014 óta: 327 Ebből a választási bizottság az aláírásgyűjtő ívet hitelesítette: 17 Megtagadták a hitelesítést: 310 A Kúria az NVB döntését helybenhagyta: 101 Megváltoztatta a döntést: 12 Célkeresztben a cigányok GYŰLÖLETBESZÉD Azoknak a családoknak kell százmilliós összegeket fizetni, „akik lehetetlenné tették, hogy a gyerekeik tanuljanak” - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a gyöngyöspatai romáknak jogerősen megítélt kártérítéssel kapcsolatban a szokásos pénteki, Kossuth rádiónak adott interjúban. Szerinte a 80 százalékban nem romák lakta kisváros iskolájában áldatlan állapotok alakultak ki - magas hiányzás, fizikai tettlegesség, házirend megszegése -, amire a nem roma magyarok úgy reagáltak, hogy elkezdték kivenni a gyermekeiket onnan. Az az érzés alakult ki a nem romákban Gyöngyöspatán, hogy noha ők vannak többségben, mégis nekik kell meghátrálni. Most pedig még - „a Soros-szervezetek által indított eljárás eredményeképpen, bírói ítélet alapján” - azoknak kell milliókat fizetni, akik lehetetlenné tették, hogy a gyermekeik rendesen tanuljanak - mondta. A kormányfő azt is hozzátette: „annak a nyolcvanszázaléknyi tisztességes, munkából élő, a gyermekének rendes oktatást követelő magyarnak az oldalán állunk, akik most éppen Gyöngyöspatán meghátrálásban vannak, és úgy tűnnek fel, mintha valami rosszat tettek volna”. A kormányfő szerint „a cigányok között is vannak olyan családok, akik szeretnék rendes iskolában, a többiekkel együtt taníttatni a gyermekeiket, lépést tartva a nem cigányokkal”. A Debreceni Ítélőtábla (miután egy másik perben jogerős ítélet Orbán Viktor kormányfő a gyöngyöspatai ügy hátterében is a Sorosszervezeteket látja mondta ki az etnikai alapú szegregáció megtörténtét), tavaly szeptemberben jogerősen döntött úgy, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában az elkülönített oktatás gyakorlata sértette a felperes (roma) diákok jogait, akiknek ezért összesen csaknem 100 millió forint (fejenként 350 ezer és 3,5 millió forint közötti) kártérítést kell fizetni. Orbán Viktor néhány héttel korábban tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy igazságtalannak tartja a jogerős döntést, noha a gyerekek olyan hátrányt szereztek a szegregált oktatás miatt, amely az egész életükre kihat. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2020. február 1., szombat3 Kásler: Elkészült a módosított NAT OKTATÁS Elkészült a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) - jelentette be pénteken az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós úgy fogalmazott: a NAT „a jelennek és a jövőnek készült és a múlt értékeire épít”. A módosított alaptanterv ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást - mondta Kásler Miklós az MTI tudósítása szerint. (A tájékoztatóra csak a kormánypárti médiumok kaptak meghívót.) Hozzátette: a tanterv minden magyar gyermeknek lakóhelytől, társadalmi és szociális helyzettől függetlenül biztosítani kívánja ugyanazokat a lehetőségeket, továbbá kitér azon ismeretekre, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek. Hajnal Gabriella miniszteri biztos közölte: csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. Jelezte: elkészültek az új kerettantervek is, amelyeket a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzétesznek. A módosított NAT az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint túlságosan későn hozták nyilvánosságra a módosított Nemzeti alaptantervet, amelyről nem is folyt széles körű társadalmi vita - közölte a PSZ. Mint írták, ha az alaptantervet valóban be akarja vezetni a kormány felmenő rendszerben 2020 szeptemberében, ahhoz a kerettantervek és a tankönyvek sem készülhettek, illetve készülhetnek el idejében kellő szakmai alapossággal, és a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő. A PSZ már többször jelezte: a kapkodásnak leginkább a tanulók, illetve a pedagógusok lesznek az áldozatai. Jelezték: szakmai tárgyakat tanító tagjaik bevonásával fogják megvizsgálni, hogy a módosított alaptanterv megfelel-e a XXI. század elvárásainak és hogy érzékelhetően csökkennek-e a tanulók terhei. Érdeklődéssel várják azt is, hogy a köznevelésről leválasztott szakképzés közismereti tantárgyait hogyan szabályozza a módosított NAT. JUHÁSZ DÁNIEL FOTÓ: NÉPSZAVA IDŐHIÁNY Szeptemberig nem készülhetnek el a tankönyvek kellő szakmai alapossággal, ráadásul a tanárok felkészülésére sem marad elegendő idő