Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-27 / 49. szám

I NÉPSZAVA C/HUF $/HUF 1 2020. február 27. csütörtök 339,49 % -0,20% 311,80 % +0,15% CHF/HUF 320,03 fr +0,67% LAPSZEL Drágulnak a lakáshitelek Tegnap 0,75 százalékra emel­kedett a változó kamatozású lakáshitelek referenciakamata­ként is működő 12 havi Buda­pesti Bankközi Forint Hitelka­matláb (BUBOR), ami a hitelek törlesztőrészleteinek 1-2 ezer forintos emelkedését vonja maga után - írja a Bankmonitor. hu. A bankok egymásnak nyúj­tott hiteleinek átlagos kama­ta januárban még 0,4 százalék alatt volt. Egy 20 évre felvett, 10 millió forint összegű kölcsön esetében a tegnapi emelkedés a teljes visszafizetésig 450 ezer forint pluszterhet is jelent­het. NÉPSZAVA Árcsökkenés a kutakon Pénteken 2 forinttal csökken a benzin és ugyancsak 2 forinttal a gázolaj ára. Ezzel a benzin li­terenkénti átlagára 383 forintra, a gázolajé 393 forintra mérsék­lődik - írta a holtankoljak.hu. A portál szerint a koronavírus Európában való megjelenése komoly hatással van az olajárra, valamint a finomított termé­kek árára, ezt követik le most a magyarországi üzemanyag­­árak. NÉPSZAVA Számadás a bérekről Tavaly az éves átlagos bruttó fi­zetés 368 ezer forint volt, a nettó pedig 245 ezer forintot tett ki, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt éves összevetésben - jelentette a KSH. A statisztikai hivatal egész évben az öt fő alatti vállalkozá­sok munkásainak bérét mellőz­ve számolta az átlagbéreket. A nemzetgazdasági bruttó átlag­­kereset decemberben 406 400 forint volt. Idén 9-10 százalékos béremelkedés várható a kilátá­sok alapján - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elem­zője, aki szerint az infláció miatt a reálbéreknél lassulás is várha­tó: a tavalyi 7,7 százalék után az idén 6,5 százalék körüli tempóra lehet számítani. NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: SHUTTERSTOCK BUX 43 521,91 ^ +1,04% Mol 2520 Ft ^ +1,29% MTelekom 425 Ft ^ +0,95% OTP 14 570 Ft ^ +0,41% Richter 6775 Ft ^ +1,80% GAZDASÁG Közpénz oligarcháknak OSZTOGATÁS Az elmúlt év végén összesen 23 milliárd forintot osztott szét a pénzügyi tárca - a legnagyobb nyertesek a magyar milliárdosok lettek. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Hungerit korábban csak szentesi baromfi-feldolgozó néven futott - a cég 2017-től került Csányi Sándor bankár és mezőgazdasági nagyvál­lalkozó érdekeltségébe. A cég csak tavaly 49,9 milliárdos árbevételt és 1,26 milliárdos adózás előtti eredményt ért el. Nem a Hungerit az egyetlen Csányi Sándor-érde­­keltség, amely sikerrel pályázott a Pénzügyminisztériumnál: a Csá­nyi Pincészet Zrt. kapacitásbővítő beruházásának támogatására 1,3 milliárd forintot kapott az adófize­tőktől. Újabb állami finanszírozásról írt alá szerződést a Hell Energy Kft., amely most négymilliárd forintot kapott a PM-től gyártókapacitásá­nak növelésére. A szikszói cég sike­res pályázó, 2016-ban a külügytől 7 milliárdos támogatást kapott. A cég Barabás Ernő és Barabás Irén tulajdonában áll, a családi vállal­kozás csak 2018-ban 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,4 mil­liárdos adózás előtti eredményt ért el. Az év végi pénzesőből há­­rommilliárd forinttal részesedett a Béres Gyógyszergyár Zrt. Ezeket a támogatásokat a PM a nagyválla­lati beruházási programjából fizet­hette ki, bár ez nem derül ki a nyil­vánosságra hozott adatokból. Erre a célra a 2019-es költségvetésben összesen 30 milliárd forintja volt a PM-nek. A kormány ezzel a prog­rammal olyan tőkehiányos magyar cégeket akart forráshoz juttatni, amelyek növekedési és külpiaci terjeszkedési potenciállal rendel­keznek, valamint illeszkednek a kormány újraiparosítási stratégiá­jába. December 30-án több kkv ka­pott pár száz millió forintos támo­gatást, e körbe bekerült a Fejér- B.A.L. Zrt. is, az az építőipari cég, amely Mészáros Lőrinc gyerme­keinek tulajdonában áll. A Mészá­ros-gyerekek cégét az adófizetők - a töméntelen állami megrende­lésen túl - most 286 millió forinttal segítették ki, a pénzt „termelőbe­rendezések beszerzése építőipari ágazati versenyképesség növelése érdekében” indoklással adta meg a Varga Mihály vezette tárca. Nem­csak a gyerekek, de a milliárdos apa is sikerrel pályázott: a Mészá­ros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Viresol Kft. 2018 áprilisában 1,5 milliárd forintot kapott a PM-től „Kationos keményítő előállító üzemegység és takarmánykomple­xum támogatására”. A Viresolnak már az induláskor szerencséje volt: az első kapavágáshoz a külügy 6,2 milliárd forinttal járult hozzá, így csak ez az egy Mészáros-érdekelt­ség 7,7 milliárdnyi közpénzt kapott. A Viresol neve az elmúlt időszak­ban a visontai környezetszennye­zés kapcsán került be a sajtóba, az erős szaghatással, rosszulléttel járó szennyezés okait és okozóit mind a mai napig nem tárták fel a hatóságok. Nemcsak milliárdosok, hanem Magyarország egyik legna­gyobb tőkeerejű cége is belefért a támogatási listába: az almásfüzitői Mol-Lub Kenőanyaggyártó Kft. „a kenőanyaggyártás szűk kereszt­­metszeteinek a kapacitás növelését célzó beruházásra” 110 millió forin­tot kapott. A tavalyi évet a Mol-cso­­port több mint 223 milliárd fo­rintos nyereséggel zárta, így még annyira sem érthető a cég százmil­liós támogatása, mint NER-közeli milliárdosoké. PAPP ZSOLT Vannak társasá­gok, mint a Vire­sol vagy a Hell Energy, amelyek nem először álltak sor­ba állami milliárdo­­kért EV VÉGE A Varga Mihály vezette tárca 30 milliárd fo­rintos keretből osztogathatott A PM céges támogatásai, millió forint FORRÁS: PM EB: teljesítőképessége határán a gazdaság ORSZÁGJELENTÉS Felemás képet fest a magyar gazdaság és társadalom állapotáról az Európai Bizottság (EB) jelentése, amelyet az éves gazdaságpolitikai koordi­náció keretében szerdán tett közzé. Az uniós testület elismeri, hogy a A kabinet a kiadásnöve­lést és az adócsökken­tést részesíti előnyben magyar bruttó hazai termék (GDP) az egyik legmagasabb, a munka­nélküliségi ráta pedig az egyik leg­alacsonyabb az Európai Unióban. Az Európai Bizottság véleménye szerint a gazdaság várhatóan el­éri teljesítőképessége határát. A gazdasági döntéshozók pedig a ki­adásnövelést és az adócsökkentést részesítik előnyben, ahelyett, hogy jó időkben költségvetési tartalékot képeznének - áll az országjelen­tésben. Így aztán hiába teljesít jól a gazdaság, az államháztartás csak lassú javulást mutat. Bár az állami és magánberuhá­zások GDP-hez viszonyított aránya magas, azok nem szolgálják megfe­lelően a termelékenység növelését. A brüsszeli testület úgy véli, hogy többet kéne szánni innovációra, a területi egyenlőtlenségek kikü­szöbölésére és a közszolgáltatások színvonalának emelésére a lesza­kadó térségekben. Kulcsfontos­ságúnak nevezi az invesztíciót az oktatásba és képzésbe, az egész­ségügybe, a gyermekgondozásba, a gazdaság „zöldítésébe”. Az országjelentés kitér arra is, hogyan teljesítette a kormány a ta­valyi ajánlásokat. Eszerint a többi között korlátozott haladást ért el a sérülékeny társadalmi csoportok álláshoz juttatásában, a korai isko­laelhagyók számának csökkenté­sében, a környezetvédelemben, a korrupció üldözésében. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Leállt az e-autó-támogatás SZÜNET Az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium átmeneti­leg felfüggeszti az új elektromos gépjárművek vásárlásának másfél milliós támogatását - derült ki (pontosító kérdésünkre) Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár tegnapi sajtó­­tájékoztatóján. A prózai ok erre: a 2018-ban elkülönített 3,4 milliárd forintos keret kimerült. A klíma­védelmi akcióterv részeként Orbán Viktor már február közepi évérté­kelőjén megemlítette, hogy támo­gatják az „olcsó elektromos autó­kat”. Arról, hogy ez pontosan mit jelentene, tegnap se lebbent fel a fátyol. Kaderják Péter ugyanakkor többször nyomatékosította: né­hány héten belül új kerettel, kissé átszabott feltételekkel újraindul a program. Szavaiból kitűnt, hogy az olcsóbb elektromos autók vásárlási támogatása nőhet, míg a drágábba­­ké csökkenhet. Ez azért fura, mert a tárca - illetve az azóta megszün­tetett fenntarthatósági államtit­kárság - két éve még 15 millióról 20 millióra emelte a kedvezményezett ár felső határát. Kaderják Péter beszámolója szerint a támogatás 2018-as megújítása óta 1880 pályá­zatot fogadtak be. Az államtitkár felhívta a figyel­met a zöld rendszám után bizto­sított egyéb kedvezményekre, az ingyenes parkolásra ,az adó- és ille­tékmentességre. Jelenleg közel 20 ezer zöld rendszámos gépjárművet tartanak nyilván. Ez az elődtárca által 2020-ra várt legborúlátóbb becslésnél is jóval kevesebb. Az ál­lamtitkár bizakodik, hogy teljesít­hető a 2030-as, 450 ezres derűlátó cél is. M. I: ELFOGYOTT A KERET Hamarosan új kerettel, átszabott feltételekkel újraindul a program

Next