Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-08 / 84. szám

2 NÉPSZAVA 2020. április 8., szerda Beszáll az állam a bérekbe, hiteleső a vállalatoknak CSOMAGBONTÁS Többheti kormányzati nyűglődés után tegnap kiderült: bizonyos cégek mégis kaphatnak bértámogatást, de a munkanélküliek, a szegények az út szélén maradnak. PAPP ZSOLT Kétnapi kormányzati kommuniká­ciós és többheti tervezési bénázás után kedd délutánra végre összeállt és értékelhetővé vált a kormány - majdnem teljes - gazdaságvédelmi programja. A sort hétfőn Orbán Viktor kezdte egy ötpontos terv bejelentésével, amit kedd délelőtt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter - aki immár egyértelműen gazdasági csúcsmi­niszterré emelkedett a kormányban - bontott ki. A programot végül a Magyar Nemzeti Bank szintén ked­den ismertetett hitelcsomagja tette teljessé, és így már értékelhető mér­tékűvé állt össze a kormányzati és jegybanki mentőcsomag. Palkovics bejelentései nyitva hagytak néhány kérdést, például, hogy mikor és kinek jár a 70 szá­zalékos bértámogatás, de már ez is komoly előrelépés Orbán Viktor korábbi álláspontjához képest. A miniszterelnök ugyanis kizárta egy ilyen intézkedés bevezetését Ma­gyarországon, annak ellenére, hogy szinte minden uniós állam élt vele, de még a csúcskapitalista, republiká­nus vezetésű USA-ban is meglépték. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Kon­junktúrakutató Zrt. vezérigazgatója szerint is a legfontosabb bejelentés az állami bérkiegészítés közzététele volt, még akkor is, ha ezt valamilyen csökkentett idejű foglalkoztatáshoz, képezéshez is köti a kormány. A ku­tató szerint viszont nagyon hiányzik a kormány programjából a szociális láb: egy szó nincs arról, hogy mi lesz a munkájukat vesztett önfoglalkoz­tatókkal. Rendben van, hogy nem kell katát fizetniük, de abból még nem lehet megélni, ha nem fizetnek adót, ha egyéb jövedelem sincs - tet­te hozzá a kutató. Pénz nélkül ma­radnak a családok, a gyerekesek, az alkalmi munkából élők, pont azok, akik eddig is nagyon nehezen él­tek. Eddig sem állt meg mindenütt a munka­segély helyett elv, ha nem volt helyben lehetőség dolgozni, de ma már azok is elveszítették az ál­lásukat, akik a kis borsodi falvakból a fővárosba jártak dolgozni. Ezért nagyon hiányzik egy olyan szociá­lis csomag, amit más országokban szinte mindenütt megléptek, akár egyszeri, akár többhavi juttatások keretében - mondta Palócz Éva. Matolcsy György jegybankelnök kedd délután összesen 3000 milli­árd forintnyi hitelprogramot jelen­tett be, az MNB ténylegesen en­­­nyi pénzt nyom a bankrendszerbe, hogy ezt a pénzintézetek hitelezésre fordíthassák. A jegybank átlépte a monetáris finanszírozás tabuját, és a csomagból a bankok 1500 milliár­­dot államkötvény-vásárlásra fordít­hatnak. Továbbá az MNB a külföldi jegybankokhoz hasonlóan most esz­közvásárlási programot is indított, ennek keretében banki jelzálogle­veleket és magyar állampapírokat is vásárol a másodlagos piacon, ezzel is támogatva az államadósság finan­szírozását és a hozamok alacsonyan tartását. Az MNB emellett bejelentette, hogy ezermilliárdos kerettel újra­nyitja a kkv-k számára a növekedési hitelprogramját NHP Hajrá néven. A bankok a hitelt nulla százalékon kapják, amit maximum 2,5 százalé­kos kamattal adhatnak tovább a cé­geknek, de mivel az MNB 4 százalé­kos kamattámogatással folyósítja az NHP Hajrát,a cégek akár negatív ka­­mattal (!) is felvehetik a hitelt, ha jót alkusznak, mindezt akár húszéves futamidőre - mondta Matolcsy. A NHP Hajrát a cégek beruházásra, hitelkiváltásra, de akár forgóeszköz­ként is használhatják, vagyis akár bért is fizethetnek belőle - mondta a jegybankelnök. Matolcsy György zárszavában elmondta: a magyar gazdaság az idén növekedési pályán marad, és tartják a 2-3 százalékos GDP-előrejelzésüket. A kamatemeléssel a jegybank szigorított a monetáris politikáján, ugyanakkor a bejelentett hitelprog­ramokkal és kötvényvásárlási in­tézkedésekkel jókora lökést adott a hitelezésnek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az MNB lépései érdemben kiegészítik a kormány akciótervében szereplő 2000 milliárd forint összegű ked­vezményes hitelt és az 500 milliárd forint értékű állami garanciát. I­ RE A PONT Matolcsy hite­lei megnyugtat­ták a piacot HIÁNYÉRZET PALÓCZ ÉVA: Nagyon hiány­zik egy olyan szociális csomag, amit más országokban szinte mindenütt megléptek Kamatemelés után forinterősödés A jegybank monetáris tanácsa kedden egy újabb trük­kös kamatemelést jelentett be: az alapkamat marad 0,9 százalék, ám a heti hitelaukciókon az egyhetes kamatot mínusz 0,05 és plusz 1,85 százalék között fo­gadhatja el, vagyis akár 1,85 százalék is lehet a kvázi irányadó kamat. Ez az egyik leglényegesebb jegyban­ki döntés. Ugyanis az MNB-nek ezzel lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje vagy onnan csökkentse a kamatot. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdön­tést - kommentálta Németh Dávid, a K&H elemzője. Ennek hatására a forint jelentősen erősödött. REFLEKTOR Készül az uniós mentőcsomag Márciusban az állam- és kormány­fők azzal bízták meg az eurózóna pénzügyminisztereit, hogy két héten belül rukkoljanak elő a ko­­ronavírus-járvány miatt válság­ba zuhanó közösség gazdaságát megsegítő robusztus mentőcso­maggal. Mivel a huszonhetek a múlt hónapban nem tudtak megál­lapodni a kríziskezelésről, a tárca­vezetőkre tolták a feladatot. De az eurócsoport keddi virtuális ülését megelőzően sem sokan remény­kedtek benne, hogy a miniszterek megtalálják a megoldást, annyira szélesnek tűnt a szakadék a taka­rékos északiak és a költekezőbb, és most rendkívül súlyos gondok­kal küzdő déliek szándékai között. Országok egy csoportja - élükön Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal - a valutaunió tagjainak közös kötvénykibocsátá­sával remélt forrásokat szerezni a járvány utáni gazdasági újjáépítés­hez. A németek, a hollandok és az osztrákok kétkedve, de leginkább elutasítóan fogadták az adósság szétterítésére vonatkozó ötletet. Szerintük az EU már meglévő és válság idején bevethető pénzügyi eszközei elegendők lehetnek a talpra álláshoz. A pénzügyminisz­terek lapzártánk idején még tartó videókonferenciáján így asztalra került a közösség pénzügyi men­tőalapjából származó 240 milliárd eurós hitelkeret létrehozásáról szó­ló javaslat, amelyet kiegészítene az Európai Bizottság 100 milliárd eurós, ugyancsak kölcsönökre épü­lő munkahelyvédelmi alapja, illetve egy Európai Beruházási Bank által mozgósítható 40 milliárdos keret. Hollandia emellett indítványozta egy 20 milliárdos, vissza nem té­rítendő támogatási eszköz létre­hozását a járvány által leginkább sújtott tagországok megtámoga­­tására. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) A „történelmi akcióterv” pontjai INTÉZKEDÉSEK Összesen 9200 milliárd forint forrást biztosít a kor­mány a „történelmi gazdaságvédelmi akciótervre”. Palkovics László inno­vációs miniszter kedden újabb rész­leteket ismertetett, a további feltéte­leket rendeletekben ismertetik.­­ Magyar Kurzarbeit: rövidített munkavégzés esetén az állam 3 hó­napig 70 százalékban átvállalja a bért egy „igazságos plafonig”. Ez alatt a dolgozóknak „a cég számára hasznos tevékenységet” kell végez­niük, például tanulniuk kell vagy a „cég ügyeit továbbfejleszteniük”. A kutatás-fejlesztés területén a mérnökök esetében a rövidített munkaidő nem értelmezhető, itt a bérek 40 százalékát vállalja át az állam 3 hónapig.­­ Képzési támoga­tások: online képzéseket indítanak, lesz lehetőség informatikusokat ké­pezni. A tandíj 95 százalékát állja az állam, és 0 százalékos kamatozású felnőttképzési diákhitelt vezetnek be azoknak, akiknek megszűnt a munkája. Az egyetemi hallgatók­nak egyszeri 500 ezer forintos, 0 százalékos diákhitelt vezetnek be. Megkapja a diplomáját az a 75 ezer hallgató, aki eddig azt a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapta meg. - Munkahelyteremtési pályá­zatok: azok a vállalatok, amelyek megtartják dolgozóikat, és mellette befektetnek, környezetkímélő meg­oldásokra térnek át, több százmilli­­árd forintos keretre pályázhatnak. - Adminisztrációs könnyítések: felgyorsítják az áfa-visszatérítése­­ket 30, illetve 20 napra. A beszá­molók, bevallások elkészítésének határidejét kitolják szeptember 30-ig. Speciális fizetési könnyítése­ket - részletfizetést, fizetési halasz­tást, adómérséklést - vezetnek be. Egyszerűsödnek a nyomtatványok. A betegszabadságról szóló doku­mentumokat elektronikusan is be lehet majd nyújtani. - Tb-jogviszony: a fizetés nél­küli szabadság alatt is megmarad biztosítás, a munkaadó befizetheti a dolgozó után az egészségügyi hozzá­járulást. - Szociális hozzájárulási adó: az eredeti terveknek megfelelően 2020. július 1-jétől 2 százalékpont­tal csökkentik a szochót.­­ Többletforrás bizonyos ágaza­toknak: az építőipar, a közlekedés, a logisztika, az idegenforgalom, a kreatív ipar, az egészségipar és az élelmiszeripar beruházási és fejlesz­tési támogatásokban, adócsökken­tésben részesül, kedvező hiteleket és tőkeprogramokat kap.­­ Kiemelten támogatják a turiz­must, összesen 600 milliárd forint­tal. Felfüggesztik az idegenforgalmi adót december 31-ig. A SZÉP-kár­­tya szociális hozzájárulási adóját 4 százalékra csökkentik. A verseny­­szférában 450 ezerről 800 ezerre, a költségvetési szférában 200 ezerről 400 ezerre emelik az éves juttatás felső összegét. Fejlesztési, felújítási program indul. - Egészségipari innovációs ügy­nökséget hoznak létre, támogatják az egyetemi, privát kutatásokat.­­ Kedvezményes hitelek és tőkeprogramok: a vállalati szektort a mikrovállalkozásoktól a nagyvál­lalatokig hitelgarancia- és tőkeprog­ramokkal támogatják. Közel 2000 milliárd forint kedvezményes hitel érkezik, ehhez 500 milliárd forint értékű állami garancia járul. Az új­raépítési részalap a nehéz helyzetbe került stratégiai cégeknek segít, a tranzakciós részalap vállalat- és in­gatlanfelvásárlásokat tesz lehetővé itthon és külföldön.­­ Évi egy hét nyugdíjplusz: 2021- ben és az azt követő három évben, februárban egy-egy heti nyugdíj­többlet érkezik, ez 280 milliárd fo­rintot tesz ki négy év alatt. V. A. D. KÉPZÉS A MERCEDESNÉL Palkovics László korosabb hallgató­kat is szívesen látna az iskolapadok­ban vagy a távoktatásban

Next