Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)

2020-04-08 / 84. szám

REFLEKTOR NÉPSZAVA 2020. április 8., szerda3 Szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság­ ­ • MEGSZORÍTÁS A járvány miatt hozott intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy a kormány a lehető legminimálisabbra szorítaná a települések gazdasági mozgásterét SZAKAI ANNA Ingyen védőmaszkot kap minden 60 év feletti zuglói, pandémiás jára­dékot fizet Ferencváros, válságkeze­lő alapjövedelmet ígér Budavár ön­­kormányzata. Szinte minden napra jut egy fővárosi vagy kerületi ön­­kormányzati szociális támogatásról szóló bejelentés. Sok önkormányzat túlvállalja magát a járványügyi intézkedések­kel - vélekedik Schmidt Jenő, a Te­lepülési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki szerint utólag több önkormány­zat ráébredhet: elszámolta magát. Az egy-két hónappal kalkulált kü­lönféle szociális juttatások nagyon megterhelhetik a büdzsét, ha a veszélyhelyzet végül elhúzódik. Schmidt bár érti a településvezetők törekvéseit, de egyre nagyobbnak látja az esélyt arra, hogy ezek az in­tézkedések válságba sodornak majd jó pár önkormányzatot. A nagyobb települések polgár­­mesterei egymást túllicitálva osz­togatnak maszkokat, járadékot, elengedik vagy csökkentik a bérleti díjakat a helyieknek. A kisebbek ezt nem tehetik meg, márpedig a vírus nem válogat, így szerinte joggal érezhetik úgy a szegényebb tele­püléseken élők, hogy ők hátrányba kerültek. Ez a járvány után tovább erősíthetné az elvándorlást a te­hetősebb településekre. Schmidt szerint elsődlegesen a kormány feladata a védekezés, az önkor­mányzatoké pedig ennek segítése. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a jövőben a kormány szeretne rendel­kezni minden forrással, ami adóbe­vételből származik. Az ingyenes parkolás elrendelé­se, a gépjárműadó helyben maradó 40 százalékának elvonása - bár a részletszabályok még nem ismer­tek - mind abba az irányba mutat, hogy a kormány a lehető legmi­nimálisabbra szorítaná az önkor­mányzatok gazdasági mozgásterét. 250 milliárd forinttal lehet kevesebb az iparűzésiadó­bevétel Bár az ország 3200 településéből 2700 számára ez a mozgástér már jó ideje nem létezik. Márpedig bármi­féle gazdasági, döntési szabadság­gal csak azok a települések bírnak, amelyek a feladatellátásra kapott állami normatívákon felül jelentős szabadon felhasználható forrással rendelkeznek. Ezeket az adó-, parkolási-, bér­letidíj-bevételeket a járvány alap­helyzetben is erősen megnyirbálja. A tervezett idegenforgalmi adóból szinte semmi nem fog befolyni, az iparűzési adóból idén várhatóan 200-250 milliárddal kevesebb be­vétele származik az önkormányza­toknak, míg a következő években összesen 600 milliárdtól is eles­hetnek. A kijárási korlátozások, a jár­ványtól való félelem okán a parko­lási díjak a kormányzati elvonás nélkül is csökkentek, mint ahogy a csőd szélén tántorgó vállalkozások jó része is képtelen lesz fizetni a he­lyiségek bérleti díját. De várhatóan kevesebb folyik be az építményadó­ból és a közterület-foglalási díjakból is, és nehezebb lesz értékesíteni az önkormányzati ingatlanokat. Erre jönnek rá a kormányzati megszorítások. Mindezek eredő­jeként a saját források olyan mér­tékben csökkenhetnek, hogy az önkormányzatok még a kötelező feladataikat sem tudják majd ellát­ni maradéktalanul. Ezekre ugyanis többségében nem elegendő az állam által biztosított normatíva, lásd pél­dául az egészségügyi alapellátást, közművelődést, óvodai és bölcsődei ellátást, saját tulajdonú épületek üzemeltetését és karbantartását, amit eddig is a helyi adóbevételek­ből egészítettek ki az önkormány­zatok. Már ahol futotta erre. A válság után kialakuló új hely­ Az önkor­mányza­toknak le kell majd monda­niuk a korábban bizto­sított szociális juttatások jelentős köréről zetben Schmidt Jenő szerint jó­szerével megszűnnek a települések gazdasági lehetőségei közötti kü­lönbségek, megszűnnek az ellátási privilégiumok. Az önkormányza­toknak le kell mondaniuk a koráb­ban biztosított szociális juttatások jelentős köréről, az önként vállalt feladatellátásról, mint például az egyéb tevékenységekre létrehozott gazdasági társaságokról, amelyek nem élnek meg a piacon, rengeteg helyi könyvtár és művelődési ház fenntartásáról, a saját újságról, té­véről, valamint az állampolgáraik számára biztosított extra szociális kedvezményekről. Ezzel párhuzamosan az állam­nak az eddigiekkel ellentétben va­lóban ki kell fizetnie az önkormány­zatra bízott feladatok ellátásának valós költségét - például az egész­ségügyi alapellátást, a szakrendelők üzemeltetésének és az óvodák, bölcsődék működési költségét -, mert nem lesz miből kiegészíteni az állami apanázst. Megteheti a kor­mány azt is, hogy ezeket az iskolák mintájára átveszi az önkormányza­toktól, de ettől bizonyosan nem lesz olcsóbb a rendszer. A TÖOSZ elnö­ke szerint a közszolgáltatásoknak - víz, csatorna, hulladékszállítás stb. - helyben kellene maradniuk, az ed­digi összevonások sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az önkormányzatok az így kiala­kuló új világban a központi akaratot helyben végrehajtó, illetve vagyon­gazdálkodó szervezetekké válnak - ismeri el Schmidt, de szerinte ez a települések többségében most sincs másként. A települések üzemelteté­se és fejlesztése pedig felértékelő­dik. Arra a kérdésre, hogy ehhez szükséges-e választott testület, úgy válaszolt: igen, mert 150-200 kilo­méterről nem lehet irányítani helyi ügyeket. Szerinte az önkormányza­tok többsége számára az új rendszer semmi változást nem hozna, hiszen szabad források nélkül nincs füg­getlen önkormányzatiság. FOTÓ: BERES MÁRTON MASZKOSZTAS Schmidt Jenő egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy a települések járványintézke­dései válságba sodornak majd jó pár önkor­mányzatot Tovább csúszik a Lánchíd felújítása ROMLÓ KILÁTÁSOK A járvány­­ügyi védekezés költségének egy részét az önkormányzatokkal fi­zettetné meg a kormány, holott a szociális kiadások a pandémia mi­att már így is szinte teljes egészé­ben a településekre hárultak. Bár a fővárosi önkormányzatot a gép­járműadó-bevétel elvonása nem érinti - az adó 60 százaléka az ál­lamé, 40 százaléka a kerületeké -, de például a közösségi közlekedés menetdíjbevételeinek várhatóan sokmilliárdos kiesése a költség­­vetés és különösen a beruházások újragondolására kényszeríti Kará­csony Gergely kabinetjét. Holott az eredeti büdzsébe sem terveztek be sok mindent, hiszen a rendelke­zésre álló forrásokat szinte teljes egészében elviszi az M3-as metró rekonstrukciója, illetve a Lánchíd. A nagyberuházásokat egye­sével át kell nézni, a 3-as metró felújítása biztosan nem áll le, de most a járvány elleni védekezésre koncentrálunk, minden más csak ezután következik - válaszolta a főváros a Népszava azon kérdé­sére, hogy milyen beruházások maradhatnak el a romló pénzügyi kilátások miatt. A javarészt uniós forrásokból megvalósuló hármas metró rekonstrukciója az eredeti menetrend szerint halad tovább. A Lánchíd tervezett felújítása vi­szont megtorpanhat. Varga Ivett, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy továbbra is azt tartanák jónak, ha a Lánchíd, a hídfőterek, a pes­ti villamosalagút és a Váralagút egyszerre tudna megújulni. A kor­mány ugyanakkor valóban elég egyértelműen kifejezte, hogy nem ad többet a korábban ígértnél. A Népszava megbízásából a Publicus által készített reprezen­tatív közvélemény-kutatás szerint a fővárosiak 74 százaléka elvárná a kormánytól, hogy a korábban ígért hatmilliárd forintnál többel támo­gassa a Lánchíd felújítását, miután kiderült, hogy a rendelkezésre álló források nem elegendők a mun­kára. A válaszadók 57 százaléka szerint a kormány azért bünteti a fővárost, mert ellenzéki főpolgár­mestert választott. Ez 93 százalé­kuk szerint elfogadhatatlan. De a kormányt jól láthatóan nem érdekli a fővárosiak vélemé­nye, hiszen többletforrások he­lyett a járványhelyzet okán inkább további megszorításokkal sanyar­gatja az önkormányzatokat. A Lánchíd felújítása azonban nem várhat tovább. A BKK válto­zatlan műszaki paraméterek mel­lett akarta kiírni a tendert, mivel erre van érvényes építési engedély, bármilyen változtatás esetén újra kell terveztetni a rekonstrukciót, ami többéves csúszást eredmé­nyezne. SZALAI ANNA FOTÓ: BÉRES MÁRTON PUBLICUS A budapestiek 74 százaléka elvárná a kormánytól, hogy további forrásokat biztosítson a Lánchíd felújítására A többség szerint korlátozni kellene a forgalmat a belvárosban A koronavírus okán kiürülő fővárosi utcák sokakban nagyították fel ismét a sétáló Budapest elképzelést, úgy vélve, hogy itt az alkalom a forgalomcsillapításra és a dugódíj bevezetésére. A Publicus által még a kijá­rási korlátozás előtt megkérdezettek 72 százaléka sze­rint korlátozni kellene az autóforgalmat a belvárosban, de csak 39 százalékuk támogatta a dugódíj bevezeté­sét. Bár a Nagykörúton belül ennél kicsivel többen - 41 százalék - fogadnák el ezt az eszközt az autóáradat visszafogására. Budapest vezetése a veszélyhelyzet kezdete óta szorgalmazza a biciklizést, és dolgozik a kerékpáros-hálózat gyors bővítésének stratégiáján. A gyalogoszónák kialakítását a kerületekre bíznák, mondván, ők tudják, hogy mely utcák alkalmasak erre. A dugódíj viszont ennél bonyolultabb kérdés, így an­nak bevezetése a ciklus második felére tehető.

Next