Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-08 / 84. szám
REFLEKTOR NÉPSZAVA 2020. április 8., szerda3 Szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság • MEGSZORÍTÁS A járvány miatt hozott intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy a kormány a lehető legminimálisabbra szorítaná a települések gazdasági mozgásterét SZAKAI ANNA Ingyen védőmaszkot kap minden 60 év feletti zuglói, pandémiás járadékot fizet Ferencváros, válságkezelő alapjövedelmet ígér Budavár önkormányzata. Szinte minden napra jut egy fővárosi vagy kerületi önkormányzati szociális támogatásról szóló bejelentés. Sok önkormányzat túlvállalja magát a járványügyi intézkedésekkel - vélekedik Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki szerint utólag több önkormányzat ráébredhet: elszámolta magát. Az egy-két hónappal kalkulált különféle szociális juttatások nagyon megterhelhetik a büdzsét, ha a veszélyhelyzet végül elhúzódik. Schmidt bár érti a településvezetők törekvéseit, de egyre nagyobbnak látja az esélyt arra, hogy ezek az intézkedések válságba sodornak majd jó pár önkormányzatot. A nagyobb települések polgármesterei egymást túllicitálva osztogatnak maszkokat, járadékot, elengedik vagy csökkentik a bérleti díjakat a helyieknek. A kisebbek ezt nem tehetik meg, márpedig a vírus nem válogat, így szerinte joggal érezhetik úgy a szegényebb településeken élők, hogy ők hátrányba kerültek. Ez a járvány után tovább erősíthetné az elvándorlást a tehetősebb településekre. Schmidt szerint elsődlegesen a kormány feladata a védekezés, az önkormányzatoké pedig ennek segítése. Az viszont elég nyilvánvaló, hogy a jövőben a kormány szeretne rendelkezni minden forrással, ami adóbevételből származik. Az ingyenes parkolás elrendelése, a gépjárműadó helyben maradó 40 százalékának elvonása - bár a részletszabályok még nem ismertek - mind abba az irányba mutat, hogy a kormány a lehető legminimálisabbra szorítaná az önkormányzatok gazdasági mozgásterét. 250 milliárd forinttal lehet kevesebb az iparűzésiadóbevétel Bár az ország 3200 településéből 2700 számára ez a mozgástér már jó ideje nem létezik. Márpedig bármiféle gazdasági, döntési szabadsággal csak azok a települések bírnak, amelyek a feladatellátásra kapott állami normatívákon felül jelentős szabadon felhasználható forrással rendelkeznek. Ezeket az adó-, parkolási-, bérletidíj-bevételeket a járvány alaphelyzetben is erősen megnyirbálja. A tervezett idegenforgalmi adóból szinte semmi nem fog befolyni, az iparűzési adóból idén várhatóan 200-250 milliárddal kevesebb bevétele származik az önkormányzatoknak, míg a következő években összesen 600 milliárdtól is eleshetnek. A kijárási korlátozások, a járványtól való félelem okán a parkolási díjak a kormányzati elvonás nélkül is csökkentek, mint ahogy a csőd szélén tántorgó vállalkozások jó része is képtelen lesz fizetni a helyiségek bérleti díját. De várhatóan kevesebb folyik be az építményadóból és a közterület-foglalási díjakból is, és nehezebb lesz értékesíteni az önkormányzati ingatlanokat. Erre jönnek rá a kormányzati megszorítások. Mindezek eredőjeként a saját források olyan mértékben csökkenhetnek, hogy az önkormányzatok még a kötelező feladataikat sem tudják majd ellátni maradéktalanul. Ezekre ugyanis többségében nem elegendő az állam által biztosított normatíva, lásd például az egészségügyi alapellátást, közművelődést, óvodai és bölcsődei ellátást, saját tulajdonú épületek üzemeltetését és karbantartását, amit eddig is a helyi adóbevételekből egészítettek ki az önkormányzatok. Már ahol futotta erre. A válság után kialakuló új hely Az önkormányzatoknak le kell majd mondaniuk a korábban biztosított szociális juttatások jelentős köréről zetben Schmidt Jenő szerint jószerével megszűnnek a települések gazdasági lehetőségei közötti különbségek, megszűnnek az ellátási privilégiumok. Az önkormányzatoknak le kell mondaniuk a korábban biztosított szociális juttatások jelentős köréről, az önként vállalt feladatellátásról, mint például az egyéb tevékenységekre létrehozott gazdasági társaságokról, amelyek nem élnek meg a piacon, rengeteg helyi könyvtár és művelődési ház fenntartásáról, a saját újságról, tévéről, valamint az állampolgáraik számára biztosított extra szociális kedvezményekről. Ezzel párhuzamosan az államnak az eddigiekkel ellentétben valóban ki kell fizetnie az önkormányzatra bízott feladatok ellátásának valós költségét - például az egészségügyi alapellátást, a szakrendelők üzemeltetésének és az óvodák, bölcsődék működési költségét -, mert nem lesz miből kiegészíteni az állami apanázst. Megteheti a kormány azt is, hogy ezeket az iskolák mintájára átveszi az önkormányzatoktól, de ettől bizonyosan nem lesz olcsóbb a rendszer. A TÖOSZ elnöke szerint a közszolgáltatásoknak - víz, csatorna, hulladékszállítás stb. - helyben kellene maradniuk, az eddigi összevonások sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az önkormányzatok az így kialakuló új világban a központi akaratot helyben végrehajtó, illetve vagyongazdálkodó szervezetekké válnak - ismeri el Schmidt, de szerinte ez a települések többségében most sincs másként. A települések üzemeltetése és fejlesztése pedig felértékelődik. Arra a kérdésre, hogy ehhez szükséges-e választott testület, úgy válaszolt: igen, mert 150-200 kilométerről nem lehet irányítani helyi ügyeket. Szerinte az önkormányzatok többsége számára az új rendszer semmi változást nem hozna, hiszen szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság. FOTÓ: BERES MÁRTON MASZKOSZTAS Schmidt Jenő egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy a települések járványintézkedései válságba sodornak majd jó pár önkormányzatot Tovább csúszik a Lánchíd felújítása ROMLÓ KILÁTÁSOK A járványügyi védekezés költségének egy részét az önkormányzatokkal fizettetné meg a kormány, holott a szociális kiadások a pandémia miatt már így is szinte teljes egészében a településekre hárultak. Bár a fővárosi önkormányzatot a gépjárműadó-bevétel elvonása nem érinti - az adó 60 százaléka az államé, 40 százaléka a kerületeké -, de például a közösségi közlekedés menetdíjbevételeinek várhatóan sokmilliárdos kiesése a költségvetés és különösen a beruházások újragondolására kényszeríti Karácsony Gergely kabinetjét. Holott az eredeti büdzsébe sem terveztek be sok mindent, hiszen a rendelkezésre álló forrásokat szinte teljes egészében elviszi az M3-as metró rekonstrukciója, illetve a Lánchíd. A nagyberuházásokat egyesével át kell nézni, a 3-as metró felújítása biztosan nem áll le, de most a járvány elleni védekezésre koncentrálunk, minden más csak ezután következik - válaszolta a főváros a Népszava azon kérdésére, hogy milyen beruházások maradhatnak el a romló pénzügyi kilátások miatt. A javarészt uniós forrásokból megvalósuló hármas metró rekonstrukciója az eredeti menetrend szerint halad tovább. A Lánchíd tervezett felújítása viszont megtorpanhat. Varga Ivett, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy továbbra is azt tartanák jónak, ha a Lánchíd, a hídfőterek, a pesti villamosalagút és a Váralagút egyszerre tudna megújulni. A kormány ugyanakkor valóban elég egyértelműen kifejezte, hogy nem ad többet a korábban ígértnél. A Népszava megbízásából a Publicus által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a fővárosiak 74 százaléka elvárná a kormánytól, hogy a korábban ígért hatmilliárd forintnál többel támogassa a Lánchíd felújítását, miután kiderült, hogy a rendelkezésre álló források nem elegendők a munkára. A válaszadók 57 százaléka szerint a kormány azért bünteti a fővárost, mert ellenzéki főpolgármestert választott. Ez 93 százalékuk szerint elfogadhatatlan. De a kormányt jól láthatóan nem érdekli a fővárosiak véleménye, hiszen többletforrások helyett a járványhelyzet okán inkább további megszorításokkal sanyargatja az önkormányzatokat. A Lánchíd felújítása azonban nem várhat tovább. A BKK változatlan műszaki paraméterek mellett akarta kiírni a tendert, mivel erre van érvényes építési engedély, bármilyen változtatás esetén újra kell terveztetni a rekonstrukciót, ami többéves csúszást eredményezne. SZALAI ANNA FOTÓ: BÉRES MÁRTON PUBLICUS A budapestiek 74 százaléka elvárná a kormánytól, hogy további forrásokat biztosítson a Lánchíd felújítására A többség szerint korlátozni kellene a forgalmat a belvárosban A koronavírus okán kiürülő fővárosi utcák sokakban nagyították fel ismét a sétáló Budapest elképzelést, úgy vélve, hogy itt az alkalom a forgalomcsillapításra és a dugódíj bevezetésére. A Publicus által még a kijárási korlátozás előtt megkérdezettek 72 százaléka szerint korlátozni kellene az autóforgalmat a belvárosban, de csak 39 százalékuk támogatta a dugódíj bevezetését. Bár a Nagykörúton belül ennél kicsivel többen - 41 százalék - fogadnák el ezt az eszközt az autóáradat visszafogására. Budapest vezetése a veszélyhelyzet kezdete óta szorgalmazza a biciklizést, és dolgozik a kerékpáros-hálózat gyors bővítésének stratégiáján. A gyalogoszónák kialakítását a kerületekre bíznák, mondván, ők tudják, hogy mely utcák alkalmasak erre. A dugódíj viszont ennél bonyolultabb kérdés, így annak bevezetése a ciklus második felére tehető.