Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-02 / 102. szám
2 NÉPSZAVA 2020. május 2., szombat REFLEKTOR Dolgozóin spórol Mészáros PROFIT Nyertesként jöhet ki a válságból a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó, most épp 800-850 ember elbocsátásával takarékoskodó Hunguiest Hotels Zrt. BATKA ZOLTÁN, PAPP ZSOLT „Mivel a kijelölt hotelek felújítása huzamosabb ideig, akár két évig is eltarthat, elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés megindításáról szóló döntés” - így indokolta lapunk kérdésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt., hogy miért épp akkor bocsát el több száz embert a tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt., amikor a kormány elkezdte a szigorítások oldását, a gazdaság újraindítását. A társaság megjegyezte: a hotelfelújításokat a járvány negatív hatásai miatt hozták előrébb, hogy a turizmus újraindulását követően minél előbb kinyithassanak szállodái. Az, hogy a cég egyszerre épít le és fejleszt, azt jelzi: az eddig is kivételezett helyzetben lévő társaság igyekszik mindent kihozni a jelenlegi helyzetből. Egyfelől kiadásaikat jelentősen csökkentik, hiszen lapunk kérdésére elmondták: a Hunguest Hotels Zrt. állományában lévő 1670 munkavállaló közül a tervek szerint 800-850 embertől válnak meg. Csak viszonyításképpen: a cég 2018-ban bérjárulékokkal együtt összesen 1,4 milliárdot fizetett ki, azaz az ötvenszázalékos leépítéssel legalább 700 milliós bérköltséget spórolhat a felcsúti vállalkozó érdekeltsége. Miközben kiadásaik csökkennek, bevételük még a megfagyott piacon is akadhat. A hotelfelújításokhoz ugyanis alighanem igénybe vesz állami támogatást a cég. A Hunguest már januárban világossá tette, hogy számolnak a Magyar Turisztikai Ügynökségnél 20 milliárdos kerettel szálláshelyfejlesztési támogatásra kiírt Kisfaludy-pályázattal. Azt, hogy indultak-e és nyertek-e, még nem tudni, mert egyelőre nincs nyoma a győztesek listájának. Ráadásul a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kitérő választ adott az RTL- nek arra a kérdésére: van-e tudomása arról, hogy a Hunguest Hotels Zrt. igénybe veszi az eddig bejelentett kormányzati bér- és egyéb támogatásokat? Azt felelte erre: a turizmusban, vendéglátásban kellett a legnagyobb munkaerő-veszteséget elszenvedni, így ebben a hírben sajnos semmi rendkívüli nincs, több szállodaüzemeltető jóval nagyobb arányban épített le. A Hunguest Hotels Zrt. - amely korábban lapunk tulajdonosa, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozott - 2016-ban került Mészáros Lőrinc közelébe, részben az állami Eximbank segítségével. A cégnél 2018-tól lett az igazgatóság elnöke Mészáros lánya, Mészáros Beatrix. A Hunguest Hotels Zrt.-nek 2018- ban 23 milliárd forint árbevétele és 3,4 milliárdos nyeresége volt, 2019- ben pedig már 30 milliárdra nőtt a cég forgalma. Ebben jókora szerepe volt az államnak is: 2018-ban például 1,8 milliárd forintnyi bevétel abból adódott, hogy a cég szállodáiban üdülhettek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által szervezett Erzsébet-program résztvevői. „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a felújítások végeztével megújult, superior négycsillagos Hunguest Hotels szállodáiban ismét jelentős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására kerül majd sor” - utalt a cég arra, hogy reményeik szerint a szállodalánc erősebben, piacképesebben kerül majd ki a válságból. FOTÓ: BÉRES MÁRTON NINCS SZOLIDARITÁS A Hunguest Hotels Zrt. állományában lévő 1670 munkavállaló körülbelül felétől válnak meg 30 milliárd forintra nőtt a cég forgalma 2019-ben, most mégis leépít Mészáros Lőrinc érdekeltsége most legalább 700 milliós bérköltségtől szabadul meg Pásztorfiúszobor orvosi maszkkal HELYI KRÍZIS A Hortobágyon megdermedt az élet: a falu aktív lakosainak jó része idegenforgalom híján minden bevételét elvesztette, és így járt az önkormányzat is. Hát az ördögnek tartoztunk ezzel a nappal is, negyven éve vásározunk a Hortobágyon, de ami most van, az nem volt eddig, és nem is lesz soha máskor. Ki se kéne gyónni, de mindennap reménykedünk, hátha lesz vevő, legalább visszajöjjön az aznapi üzemanyag ára. De nem. Egész héten egyetlen kalapot adtam el kétezer forintért. Nem tudom, mi lesz így, a nyugdíjunkból nem húzzuk sokáig, nekem a kisiparos múltam miatt havi harmincnyolcezer jön a számlámra, az asszony segítő családtagként ennél is kevesebbet kap, alig húszezret. Majdnem az összes pénzünk benne áll az áruban, tartalékaink se nagyon vannak - így kesereg a hatvannyolc éves Nyerlucz József, aki huszonévesen kezdte először eladni a maga faragta teknőt, a maga fonta kosarakat a kilenclyukú híd melletti vásártéren. Szomorú ürességgel kong a máskor nyüzsgő hortobágyi vásártér, benne a koronavírus-járvány emblematikussá lett köztéri szobrával: a pásztorfiúval, orvosi maszkkal az arcán. Lelket sem látni, kivéve két hölgyet, az egyikük fűnyíró traktorral pásztázza a gyepet, a másik fertőtlenítőszerrel spricceli a padokat. Békeidőben mindketten parkolóőrként dolgoznak az önkormányzati tulajdonú nonprofit társaságnál, de ez a feladatuk most okafogyottá vált: autó nemigen jön, amelyik mégis érkezik - leginkább szombaton és vasárnap, amikor az emberek az egész heti bezártság után mégiscsak sétálnának egyet a végeláthatatlan pusztában -, az érvényes kormányrendelet miatt ingyen parkol. Némán, motor nélkül lebeg az a két nagy csónak is, amelyet a helyi védettségű területeket kezelő Terepszemle Stúdió Egyesület vásárolt tavaly, hogy megmutassa a látogatóknak a Hortobágy folyó élővilágát. - Van, hogy családokat viszünk, de iskolai kirándulások alkalmával egész gyerekseregeket is - mondja Veres Hajnalka, az egyesület elnöke. Mivel nem nyereségérdekelt az egyesület, a jegybevételeket visszaforgatják, legfőképp azoknak a szezonális munkavállakóknak a bérére költik, akik a túrákat vezetik. - Zömmel a természetért, a madarakért rajongó fiatalok jelentkeznek nálunk erre a munkára, köztük egyetemisták, akik így keresnek egy kis pénzt a tanulmányaikra. Most ők sem tudnak jönni, pedig akad, aki a csónakozással kereste meg az egész éves tandíját, mert a szülei nem tudták támogatni. Útban a polgármesteri hivatal felé találkozunk Krisztinával, ő is bezárta kis ajándékboltját, ami a megélhetését biztosította. - Hűtőmágneseket készítünk, agancscsontokból asztali díszeket faragunk, gyöngyöt fűzünk, a szürke marha szarvából kürtöt, ivópoharat csiszolunk, s a saját termékeinken kívül árulunk olyan kézműves bicskákat, táskákat, bőrből készült eszközöket, amelyeket környékbeli népművészek állítanak elő, most nekik sem tudunk megrendelést adni. A család szerencséjére az ő férje még dogozik, így nem maradtak kenyér nélkül, de a bizonytalan jövő egyre jobban meggyötri mindhármójukat. A kézügyességemet most arra fordítom, hogy önkéntesként arcmaszkokat varrok, az önkormányzatnak és a debreceni Kenézy Gyula Kórház dolgozóinak. Nem tudom, meddig tart ez a jövőtlen időszak, de nagyon remélem, hogy a hagyományos augusztusi 20-i hídi vásárra talán már kinyithatunk - mondja óvatosan. A négynapos vásár a falunak is az egyik legfőbb bevételi forrása - tudjuk meg Sári Ádámtól, az önkormányzati tulajdonban lévő Hortobágyi Délibáb Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. Egész évben nagyjából húszmillió forintot szednek be a parkolási díjakból: felét ezen a négynapos ünnepen, amely alatt rendszerint harmincezer látogatót fogadnak, s száz embernek adtak munkát a jegyszedőktől az útba igazitókon át a takarítókig. Ha egy közel 190 milliós költségvetésű falu egyetlen rendezvénnyel elbukja bevételei öt százalékát, az jelentős érvágás, s akkor még nem beszéltünk az egyéb, kényszerűségből elmaradt vagy lemondott programokról: az ezreket vonzó tavaszi Szent György-napi kihajtásról, a lovasnapokról, a pásztorünnepről vagy épp a táltostalálkozóról. A nehézségek ellenére egyelőre senkit nem küldtek el sem a hivatalból, sem a nonprofit kft.-től - tudtuk meg Jakab Ádámtól, a település civil összefogással tavaly megválasztott polgármesterétől. A dolgozókat átcsoportosították, a könyvtáros most fényképeket és dokumentumokat digitalizál, archivál, van, aki a tanyagondoki szolgálatnak segít be, mások az ételkiosztásban vagy a parkrendezésben vesznek részt. A polgármester szavai szerint egyelőre nem jelentkeztek tömegesen segélyért azok, akik elvesztették az állásukat, de ez részben érthető: Hortobágy falut és a hozzá tartozó tanyavilágot kétharmad részben idős nyugdíjasok lakják. A netán elbocsátottaknak pedig három hónapig jár a munkanélküli-segély, így az állásukat vesztettek júniusig valahogyan kitartanak. Hogy akkor mi lesz, ha nyár közepén nem indul be az idegenforgalom, még senki sem tudja. DOBOS JUDIT FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ VEVŐRE VÁRVA Nyerlucz József és felesége: „Majdnem az összes pénzünk benne áll az áruban, tartalékaink se nagyon vannak" Az állam madarait gyógyítják, támogatás nélkül Nehéz helyzetbe került a hortobágyi madárkórház is, amely főként a látogatók után járó jegybevételeiből és az egyszázalékos adófelajánlásokból működik. A járvány kitörése óta látogatókat nem, beteg madarakat viszont továbbra is fogadnak: gyógyítják a törött szárnyakat, sérült lábakat, s etetik a turisták által behozott „eltévedt" őzgidákat. Konyhás István, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: mivel a gyógyítási tevékenységük miatt nem számítanak klasszikus kiállítóhelynek vagy múzeumnak - noha van ilyen részlegük -, kiestek a krízishelyzetbe jutott adókedvezményezettek köréből. Civil fenntartású létesítményként állami normatíva sem jár nekik. D. J.