Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-02 / 102. szám

2 NÉPSZAVA 2020. május 2., szombat REFLEKTOR Dolgozóin spórol Mészáros PROFIT Nyertesként jöhet ki a válságból a felcsúti vállalkozó érdekeltségébe tartozó, most épp 800-850 ember elbocsátásával takarékoskodó Hunguiest Hotels Zrt. BATKA ZOLTÁN, PAPP ZSOLT „Mivel a kijelölt hotelek felújítása huzamosabb ideig, akár két évig is eltarthat, elkerülhetetlenné vált a csoportos létszámcsökkentés meg­indításáról szóló döntés” - így in­dokolta lapunk kérdésére a Mészá­ros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt., hogy miért épp akkor bocsát el több száz embert a tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt., amikor a kormány elkezdte a szigorítások oldását, a gazdaság új­raindítását. A társaság megjegyez­te: a hotelfelújításokat a járvány ne­gatív hatásai miatt hozták előrébb, hogy a turizmus újraindulását kö­vetően minél előbb kinyithassanak szállodái. Az, hogy a cég egyszerre épít le és fejleszt, azt jelzi: az eddig is ki­vételezett helyzetben lévő társaság igyekszik mindent kihozni a jelen­legi helyzetből. Egyfelől kiadásai­kat jelentősen csökkentik, hiszen lapunk kérdésére elmondták: a Hunguest Hotels Zrt. állományá­ban lévő 1670 munkavállaló közül a tervek szerint 800-850 embertől válnak meg. Csak viszonyításkép­pen: a cég 2018-ban bérjárulékok­kal együtt összesen 1,4 milliárdot fizetett ki, azaz az ötvenszázalékos leépítéssel legalább 700 milliós bérköltséget spórolhat a felcsúti vállalkozó érdekeltsége. Miközben kiadásaik csökken­nek, bevételük még a megfagyott piacon is akadhat. A hotelfelújítá­sokhoz ugyanis alighanem igény­be vesz állami támogatást a cég. A Hunguest már januárban vilá­gossá tette, hogy számolnak a Ma­gyar Turisztikai Ügynökségnél 20 milliárdos kerettel szálláshelyfej­lesztési támogatásra kiírt Kisfalu­­dy-pályázattal. Azt, hogy indultak-e és nyertek-e, még nem tudni, mert egyelőre nincs nyoma a győztesek listájának. Ráadásul a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető mi­niszter kitérő választ adott az RTL- nek arra a kérdésére: van-e tudo­mása arról, hogy a Hunguest Hotels Zrt. igénybe veszi az eddig bejelen­tett kormányzati bér- és egyéb tá­mogatásokat? Azt felelte erre: a tu­rizmusban, vendéglátásban kellett a legnagyobb munkaerő-vesztesé­get elszenvedni, így ebben a hírben sajnos semmi rendkívüli nincs, több szállodaüzemeltető jóval na­gyobb arányban épített le. A Hunguest Hotels Zrt. - amely korábban lapunk tulajdonosa, Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozott - 2016-ban került Mészá­ros Lőrinc közelébe, részben az álla­mi Eximbank segítségével. A cégnél 2018-tól lett az igazgatóság elnöke Mészáros lánya, Mészáros Beatrix. A Hunguest Hotels Zrt.-nek 2018- ban 23 milliárd forint árbevétele és 3,4 milliárdos nyeresége volt, 2019- ben pedig már 30 milliárdra nőtt a cég forgalma. Ebben jókora szerepe volt az államnak is: 2018-ban pél­dául 1,8 milliárd forintnyi bevétel abból adódott, hogy a cég szállodái­ban üdülhettek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által szervezett Erzsébet-program résztvevői. „Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a felújítások végeztével megújult, superior négycsillagos Hunguest Hotels szállodáiban ismét jelen­tős számú szakképzett munkaerő foglalkoztatására kerül majd sor” - utalt a cég arra, hogy reményeik szerint a szállodalánc erősebben, piacképesebben kerül majd ki a vál­ságból. FOTÓ: BÉRES MÁRTON NINCS SZOLIDARITÁS A Hunguest Hotels Zrt. állo­mányában lévő 1670 munkavál­laló körülbelül felétől válnak meg 30 milliárd forintra nőtt a cég forgalma 2019-ben, most mégis leépít Mészáros Lőrinc érdekeltsége most legalább 700 milliós bérköltségtől szabadul meg Pásztorfiúszobor orvosi maszkkal HELYI KRÍZIS A Hortobágyon megdermedt az élet: a falu aktív la­kosainak jó része idegenforgalom híján minden bevételét elvesztette, és így járt az önkormányzat is.­­ Hát az ördögnek tartoztunk ezzel a nappal is, negyven éve vásá­rozunk a Hortobágyon, de ami most van, az nem volt eddig, és nem is lesz soha máskor. Ki se kéne gyón­ni, de mindennap reménykedünk, hátha lesz vevő, legalább visszajöj­jön az aznapi üzemanyag ára. De nem. Egész héten egyetlen kalapot adtam el kétezer forintért. Nem tudom, mi lesz így, a nyugdíjunk­ból nem húzzuk sokáig, nekem a kisiparos múltam miatt havi har­mincnyolcezer jön a számlámra, az asszony segítő családtagként ennél is kevesebbet kap, alig húszezret. Majdnem az összes pénzünk ben­ne áll az áruban, tartalékaink se nagyon vannak - így kesereg a hat­vannyolc éves Nyerlucz József, aki huszonévesen kezdte először el­adni a maga faragta teknőt, a maga fonta kosarakat a kilenclyukú híd melletti vásártéren. Szomorú ürességgel kong a más­kor nyüzsgő hortobágyi vásártér, benne a koronavírus-járvány emb­­lematikussá lett köztéri szobrával: a pásztorfiúval, orvosi maszkkal az arcán. Lelket sem látni, kivéve két hölgyet, az egyikük fűnyíró traktor­ral pásztázza a gyepet, a másik fer­tőtlenítőszerrel spricceli a padokat. Békeidőben mindketten parkolóőr­ként dolgoznak az önkormányzati tulajdonú nonprofit társaságnál, de ez a feladatuk most okafogyot­­tá vált: autó nemigen jön, amelyik mégis érkezik - leginkább szomba­ton és vasárnap, amikor az emberek az egész heti bezártság után mégis­csak sétálnának egyet a végelátha­tatlan pusztában -, az érvényes kor­mányrendelet miatt ingyen parkol. Némán, motor nélkül lebeg az a két nagy csónak is, amelyet a he­lyi védettségű területeket kezelő Terepszemle Stúdió Egyesület vá­sárolt tavaly, hogy megmutassa a látogatóknak a Hortobágy folyó élővilágát. - Van, hogy családokat viszünk, de iskolai kirándulások al­kalmával egész gyerekseregeket is - mondja Veres Hajnalka, az egye­sület elnöke. Mivel nem nyereség­­érdekelt az egyesület, a jegybevé­teleket visszaforgatják, legfőképp azoknak a szezonális munkaválla­­kóknak a bérére költik, akik a túrá­kat vezetik. - Zömmel a természe­tért, a madarakért rajongó fiatalok jelentkeznek nálunk erre a mun­kára, köztük egyetemisták, akik így keresnek egy kis pénzt a tanulmá­nyaikra. Most ők sem tudnak jön­ni, pedig akad, aki a csónakozással kereste meg az egész éves tandíját, mert a szülei nem tudták támo­gatni. Útban a polgármesteri hivatal felé találkozunk Krisztinával, ő is bezárta kis ajándékboltját, ami a megélhetését biztosította. - Hű­tőmágneseket készítünk, agancs­csontokból asztali díszeket fara­gunk, gyöngyöt fűzünk, a szürke marha szarvából kürtöt, ivópoharat csiszolunk, s a saját termékein­ken kívül árulunk olyan kézműves bicskákat, táskákat, bőrből készült eszközöket, amelyeket környékbe­li népművészek állítanak elő, most nekik sem tudunk megrendelést adni. A család szerencséjére az ő fér­je még dogozik, így nem maradtak kenyér nélkül, de a bizonytalan jövő egyre jobban meggyötri mind­­hármójukat.­­ A kézügyességemet most arra fordítom, hogy önkén­tesként arcmaszkokat varrok, az önkormányzatnak és a debreceni Kenézy Gyula Kórház dolgozóinak. Nem tudom, meddig tart ez a jövőt­­len időszak, de nagyon remélem, hogy a hagyományos augusztusi 20-i hídi vásárra talán már kinyit­hatunk - mondja óvatosan. A négynapos vásár a falunak is az egyik legfőbb bevételi forrá­sa - tudjuk meg Sári Ádámtól, az önkormányzati tulajdonban lévő Hortobágyi­ Délibáb Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. Egész évben nagy­jából húszmillió forintot szednek be a parkolási díjakból: felét ezen a négynapos ünnepen, amely alatt rendszerint harmincezer látogatót fogadnak, s száz embernek adtak munkát a jegyszedőktől az útba igazitókon át a takarítókig. Ha egy közel 190 milliós költségvetésű falu egyetlen rendezvénnyel elbukja be­vételei öt százalékát, az jelentős ér­vágás, s akkor még nem beszéltünk az egyéb, kényszerűségből elma­radt vagy lemondott programok­ról: az ezreket vonzó tavaszi Szent György-napi kihajtásról, a lovasna­pokról, a pásztorünnepről vagy épp a táltostalálkozóról. A nehézségek ellenére egyelőre senkit nem küldtek el sem a hivatal­ból, sem a nonprofit kft.-től - tudtuk meg Jakab Ádámtól, a település ci­vil összefogással tavaly megválasz­tott polgármesterétől. A dolgozókat átcsoportosították, a könyvtáros most fényképeket és dokumentu­mokat digitalizál, archivál, van, aki a tanyagondoki szolgálatnak segít be, mások az ételkiosztásban vagy a parkrendezésben vesznek részt. A polgármester szavai szerint egye­lőre nem jelentkeztek tömegesen segélyért azok, akik elvesztették az állásukat, de ez részben érthető: Hortobágy falut és a hozzá tartozó tanyavilágot kétharmad részben idős nyugdíjasok lakják. A netán el­bocsátottaknak pedig három hóna­pig jár a munkanélküli-segély, így az állásukat vesztettek júniusig va­lahogyan kitartanak. Hogy akkor mi lesz, ha nyár közepén nem indul be az idegenforgalom, még senki sem tudja. DOBOS JUDIT FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ VEVŐRE VÁRVA Nyerlucz József és felesége: „Majd­nem az összes pénzünk benne áll az áruban, tartalékaink se nagyon vannak" Az állam madarait gyógyítják, támogatás nélkül Nehéz helyzetbe került a hortobágyi madárkórház is, amely főként a lá­togatók után járó jegybevételeiből és az egyszázalékos adófelajánlásokból működik. A járvány kitörése óta látogatókat nem, beteg madarakat viszont továbbra is fogadnak: gyógyítják a törött szárnyakat, sérült lábakat, s etetik a turisták által behozott „eltévedt" őzgidákat. Konyhás István, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: mivel a gyógyítási tevékenységük miatt nem számítanak klasszikus kiállítóhelynek vagy múzeumnak - noha van ilyen részlegük -, kiestek a krízishelyzetbe jutott adókedvezményezettek köré­ből. Civil fenntartású létesítményként állami normatíva sem jár nekik. D. J.

Next