Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-14 / 112. szám

BELFÖLD Kihallgatás lett a facebookos megosztásból VEGZÁLÁS Ugyanott tartunk mint harminc éve - fogalmazott la­punknak Csóka-Szűcs János, az el­lenzéki Kossuth Kör gyulai elnöke, a Momentum pártoló tagja. A férfi házát - mint ahogyan arról a Ma­gyar Narancs elsőként beszámolt - szerda reggel hat órakor megszállta egy tucat rendőr, majd rémhírter­jesztésre hivatkozva bevitték őt a kapitányságra. Csóka-Szűcs János lapunknak elmondta: a rendőrök lefoglalták a telefonját, a számítógépét, vala­mint az adathordozóit is. A rend­őrségen közölték vele, hogy egy zárt csoportban történt, április 20-i Facebook-megosztás miatt kellett megjelennie. Egy hónappal koráb­ban ugyanis megosztotta Hadházy Ákos független országgyűlési képvi­selő posztját, amelyben a politikus a kórházkiürítések ellen hirdetett „dudálós” tüntetésre hívta az em­bereket. A felhívást Csóka-Szűcs János azzal a megjegyzéssel tette közzé, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat”. A hivatalos álláspont szerint a megjegyzéssel „akadályoz­ta a vírusjárvány elleni védelmet”, pedig az információt a sajtóból sze­rezte. A férfi azt mondta, a rendőrök korrektek voltak vele, „látszott a vé­leményük az arcukon”. Ugyanakkor nem mondhatták el, hogy pontosan miért - felj­elentésre vagy hivatalból - indítottak eljárást. Csóka-Szűcs János korábban a gyulai Fidesz elnöke, illetve fide­­szes önkormányzati képviselő is volt, ám már régen kilépett a párt­ból. Szerinte „a hatalom most is a végét járja”, csakúgy, mint a rend­szerváltás előtt. - Ha egy ilyen vé­leménynyilvánítást is így torolnak meg, az már valaminek végét jelenti - vélekedett. Számára az volt a leg­kellemetlenebb, hogy a rendőrök nem vitték vissza, így a mozgássé­rült ember csak nehezen tudott ha­zajutni. Lapzártánkig a rendőrség nem reagált a kérdéseinkre. Nem a szerdai eset volt az első ehhez hasonló rendőrségi akció: a hatóságok kedd reggel tartottak házkutatást egy másik helyi véle­ményformálónál egy Szerencs kö­zeli településen. A 64 éves férfi még április végén tett közzé egy bejegy­zést, amelyben egyebek mellett azt firtatta, miért kellett Magyarország vezetésének a járvány tetőzésére időzítve lazítani a kijárási korlá­tozásokon. K. András a környéken ismert vállalkozónak számít, ko­rábban pedig függetlenként indult az önkormányzati választáson is. Hozzá is reggel hatkor érkezett egy nagyszámú rendőri csapat, ám dél­utánra megérkezett az ügyészség állásfoglalása is: a férfi nem követett el bűncselekményt, mivel nem állí­tott tényt, illetve nem is hátráltatta a járvánnyal szembeni védekezést. Kaputa Júlia, a Társaság a Sza­badságjogokért jogi munkatársa szerint a rémhírterjesztés megálla­pításához az kevés, hogy valaki va­lótlan dolgot állít.­­ Ehhez ugyanis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a kijelentése hamis, valamint arról is, hogy ezzel akadályozhatja a védekezést. Ugyanakkor önma­gában a házkutatás és a kihallgatás is komoly elrettentő erővel bír - fo­galmazott. BATKA ZOLTÁN Kapusa Júlia szerint a házkuta­tás és a kihall­gatás elrettentő erővel bír NÉPSZAVA 2020. május 14., csütörtök3 Veszélyben az utánpótlás KÉNYSZER A járvány miatt sokkal több feladat hárul a rendőrökre, de akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy túlórapénzt kapnának. GULYÁS ERIKA Szeptembertől a mostani négy rendészeti szakgimnáziumból csak kettő marad meg, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon. A hírt jó ideje ismerik a rendvé­delem területén működő szak­­szervezetek, de az intézményeket fenntartó belügyi tárca sem nekik, sem pedig lapunknak nem árult el további részleteket arról, hogyan tervezik átalakítani a szakképzést a folyamatos és egyre nagyobb lét­számhiánnyal küzdő területen. Annyi látszik biztosnak, hogy ez a két iskola technikumként működik tovább, de hogy mi lesz az adylige­­ti és a szegedi rendészeti közép­iskolákkal, az június elején derül­het ki - legalábbis ezt az ígéretet kapta a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszer­vezete (BRDSZ). A kérdés tisztá­zása azért lenne sürgető, mert már megkezdődött a szakközépisko­lákban dolgozó pedagógusokkal az egyéni elbeszélgetés a jövőjükről, vagyis hogy mi változik meg július elsejétől, amikor elveszítik az ed­digi közalkalmazotti jogviszonyuk előnyeit, és átsorolják őket a mun­ka törvénykönyve alá tartozó mun­kavállalókká. A váltás azért kiemelten fontos a rendvédelemben, mert - ahogy azt a Független Rendőr Szakszervezet­őtitkára kiemelte - évente kétez­ren távoznak a területről, és egyre kevesebb fiatal jelentkezik a képzé­sekre. Pongó Géza szerint a rend­őrségi, katasztrófavédelmi munka nem lett vonzóbb az utóbbi hetek­ben sem, mert a lakosságtól ugyan rengeteg elismerést kaptak a rend őrei, de a veszélyhelyzet kihirdeté­se óta a korábbinál is nehezebb lett a munkájuk, s az év eleji tízszáza­lékos emelés után is általánosnak tekinthető a néhány éve dolgozó rendőrök és tűzoltók nettó 180-182 ezer forintos bérezése, ami pótlé­kokkal esetleg elérheti a 220 ezer forintot. Április 6-tól akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy azt túlmunkának tekintenék, vagy­is pénzt vagy szabadnapot kapná­nak érte - sorolta Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke. A rendvédelemben érintett szakszervezetek az utóbbi hetek­ben több levelet is írtak Pintér Sándor miniszternek és Felkai Lászlónak, a tárca közigazgatási államtitkárának, amelyekben kér­ték, hogy a koronavírus-fertőzés miatt leginkább veszélyeztetett állomány, például a házi karan­ténban lévőket ellenőrző járőrök kapjanak veszélyességi pótlékot, legyenek jogosultak a veszélyhely­zet után a szolgálati törvényben lehetőségként szereplő 14 napos rekreációs szabadságra, és a leg­magasabb bűnözéssel sújtott te­lepüléseken kapják meg a régóta nekik ígért pótlékot. Az államtitkár azonban megtagadta ezeknek a kéréseknek a teljesítését, egyedül a cafeteriakeret emelését ígérte meg, de levelében nem szerepel, hogy a plusz kétszázezer forintos, pihenésre fordítható lehetőséget teljes egészében megadják, vagy csak az összeg egy részét kapják meg a rendőrök, tűzoltók. A védőfelszerelés egyenetlen elosztása mellett szinte a csodával Szeptem­bertől a mostani négy ren­dészeti szakgim­­názium­­ból csak kettő ma­rad meg, az egyik Körmen­den, a másik Miskol­con határos, hogy csak néhány rendőr és egy városi kapitány kapta el a fertőzést az elmúlt hetekben - fo­galmazott a Népszavának a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munka­­vállalói oldalának vezetője. Powell Pál szerint nagyon is elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet megszün­tetése után megint tömeges lesz a kilépés a rendőrség kötelékéből, mert a megfeszített munka és a kevés pénz mellett a korábbinál is nehezebben viselik a beosztottak egyes vezetők lekezelő, nemegy­szer durva, embertelen hozzáállá­sát, csakhogy most nincs lehető­ségük a távozásra. A hivatásosok április eleje óta nem mondhatnak le a szolgálati jogviszonyukról, és nem élhetnek a lehetőséggel, hogy visszavonják a „kifogástalan életvi­tel” ellenőrzésére megadott hozzá­járulásukat, ami eddig a kilépés leg­egyszerűbb módja volt. Aki ugyanis írásban visszavonta az engedélyt, másnap már le is szerelhetett, most azonban csak a veszélyhelyzet vis­­­szavonása után tehet ilyen jognyi­latkozatot. FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV SOVÁNY CSOMAG Veszélyessé­gi pótlékot, járvány utáni rekreációs szabadságot, míg a legmaga­sabb bűnö­zéssel sújtott településeken pluszjuttatást kértek a szak­­szervezetek, de az államtitkár megtagadta ezeknek a kéréseknek a teljesítését. Egyedül a cafeteriakeret emelését ígérte meg Vizsgálják az adatvédelmi korlátozást FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egyelőre korai jósolni, lehet, hogy bizonyos változtatásokat fogunk kérni a magyar kormánytól, lehet, hogy kötelezettségszegési eljárást indítunk, vagy egészen más dön­tést hozunk - fogalmazott. Az EAT már kétszer meghallgat­ta a magyar adatvédelmi hatóságot a kormányrendelet hatályáról. A kedden lezajlott második eszme­cserén a magyar hatóság arról szá­molt be, hogy figyelmeztette a kor­mányt: csak szükséges, arányos és időhatárhoz kötött korlátozásokat vezethet be, amelyekről tájékoz­tatnia kell minden érintettet. A meghallgatások után az Euró­pai Adatvédelmi Testület úgy dön­tött, hogy további tárgyalásokra van szükség, és egy szakértői mun­kacsoportra bízta annak feltárását, hogy a szigorítások összhangban állnak-e az EU általános adatvé­delmi rendeletének az előírásai­val. A testület titkársága lapunk megkeresésére közölte: iránymu­tatásokat fognak készíteni arról, hogyan kell biztosítani az uniós törvény következetes alkalmazá­sát. A május 5-én hozott magyar jogszabály meghatározatlan ideig - vagyis a veszélyhelyzet megszű­néséig - felfüggeszti az Európai Unió egyes adatvédelmi rendel­kezéseit. Ennek következménye- KONTROLL Didier Reynders elmondta, az uniós adatvédelmi testület elemzi azt a kormányrendeletet, amely 15 napról 45 napra növeli a közérdekű adatokra vonatkozó kérelmek határidejét­ként az állampolgároknak nincs lehetőségük arra, hogy megtudják, hogyan kezelik az adataikat, sem arra, hogy tiltakozhassanak azok kezelése ellen. Akinek panasza van, csak a járvány után fordulhat bírósághoz. A kormányrendelet emellett 15 napról 45 napra növeli a közérdekű adatokra vonatkozó kérelmek határidejét. A jogszabály szerintük uniós jogot sértő rendelkezéseire há­rom nem kormányzati szervezet is felhívta az Európai Adatvédel­mi Hatóság figyelmét. A Társaság a Szabadságjogokért, az Európai Szövetség a Szabadságjogokért és az Access Now nevű szervezetek levelet írtak az EAT-nak, amely­ben részletesen megindokolták a véleményüket. Az EAT titkársága lapunkat arról tájékoztatta, hogy hamarosan megválaszolják a hár­mak levelét, és egy hivatalos közle­ményt is kiadnak az ügyben. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)

Next