Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-02 / 102. szám

41 NÉPSZAVA I 2020. május 2., szombat LAPSZÉL Negyven nap után újra az utcán Elhagyhatják a gyermekottho­nok lakói az intézményük épü­letét - közölte Szél Bernadett független országgyűlési kép­viselő. A politikus szerint egy keddi bizottsági ülésen jelezte Müller Cecília országos tiszti főorvosnak, hogy az ilyen intéz­ményekben élő gyerekek már több mint negyven napja be vannak zárva. Ezután érkezett levél az intézményekbe arról, hogy mehetnek a gyermekek a szabad levegőre - írta a politi­kus. NÉPSZAVA Már februárban is lehettek hazai esetek Újabb 11 ember vesztette éle­tét a koronavírus-járvány mi­att Magyarországon, így már 323-an haltak meg a betegség következtében - közölte Müller Cecília országos tiszti főorvos. Az igazolt fertőzöttek száma 2863-ra emelkedett, 983 embert kezelnek kórházban, közülük 49 ember lélegeztetőgépen van. Müller Cecília azt is megjegyez­te, nem elképzelhetetlen, hogy már februárban is jelen volt a vírus Magyarországon. A MÁV azt jelentette be: május 4-től a vasúttársaság járatain kötelező az arc eltakarása maszkkal, sál­lal, kendővel. NÉPSZAVA Népszavás karikatúra: tiltakozik a KDNP Tiltakozó közleményt adott ki a KDNP a lapunkban kedden megjelent karikatúra miatt, amelyen Müller Cecília orszá­gos tiszti főorvos és a keresztre feszített Jézus látható. A KDNP úgy ítélte meg, hogy a rajz meg­botránkoztatja a kereszténye­ket és minden „jóérzésű honfi­társunkat”. Vejkey Imre, a párt frakcióvezető-helyettese beje­lentette, hogy pert indít a kari­katúra miatt. NÉPSZAVA Példátlan ellenőrzés a közmédia felett „A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyar­­országon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propa­gandaeszközként működik a választások előtt és alatt” - ál­lapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyze­téről Európában. Az Eurologus cikke szerint dokumentum azt is hozzáteszi: a 2019-es válasz­tások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avat­koztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésé­be, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert. NÉPSZAVA BELFÖLD Hetekre a segélytől KRÍZIS Gyorsan vesztik el munkájukat az emberek, de segítséget lassan kapnak: van, aki két hónap alatt sem jutott álláskeresési járadékhoz.­­ BATKA ZOLTÁN, GULYÁS ERIKA Zsófia még április első hetében ve­szítette el ruhabolti eladói állását. Mivel albérletben lakik, és csak ke­vés megtakarítása volt, első útja a kormányhivatal foglalkoztatási osz­tályára vezetett. Ott felvilágosítot­ták, hogy a regisztrációhoz online kell időpontot kérnie. Ezt megtette, mire pár nappal később kapott egy visszaigazoló e-mailt, amelyben je­lezték neki: ügyét elindították, és majd küldenek időpontot, addig hi­ába is keresné fel a hivatalt. Azóta eltelt három hét, de időpontot még nem kapott. Ennél is régebb óta vár Mária, aki korábban egy szoláriumszalon­ban dolgozott. Neki az elsők között, február elején szűnt meg az állása. Később online bejelentkezett, és sokáig várta, hogy behívják regiszt­rációra. Vele még szerdán találkoz­tunk a VIII. kerületi kormányhi­vatal foglalkoztatási osztálya előtt, akkorra hívták be, vagyis több mint két hónap után kapott időpontot. Idegesen várt a sorára, mert nem volt biztos abban, hogy megvan a járadékhoz szükséges, három éven belül ledolgozott 360 napja. A szo­láriumszalonban ugyanis „szürkén” dolgozott, csak napi négy órára volt bejelentve. Míg Mária még bizakodott, Anett már azt konstatálhatta: „Kéthetes lótás-futás volt az egész, végül sem­mit sem kaptam. Hetekig vártam a semmiért.” A korábban biztonsági őrként dolgozó nő albérletben él, egyedül neveli a gyerekét, és már egy hónapja nincs munkája.­­ Mindent végigcsináltam, be­szereztem az összes munkáltatói papírt, a kilépőimet, a tb-befizetés igazolását. Két hétig járogattam vissza a különféle dokumentumok­kal. Végül osztottak-szoroztak, és arra jutottak, hogy mivel kapok csa­ládi pótlékot, meg a volt férjem fizet gyerektartást, az ezekből befolyó összegekből kőkemény 400 forint­tal túlléptük az egy főre eső 28 700 forintos összeget, így nem kaphatok munkanélküli-segélyt. Nem csak az álláskeresési jára­dékra váróknak nehéz a dolguk, a „másik oldalon” lévők sincsenek könnyű helyzetben. A kormányhi­vatalok foglalkoztatási osztályainak dolgozói arra panaszkodnak, hogy Az állam a bejelent­kezéstől számítva, vissza­menőleg fizet, de kérdés, addig ki tudják-e húzni a segítségre várók tízszer több álláskereséssel kapcso­latos ügyet kell intézniük az utóbbi hetekben, mint az év elején. Noha az érintett állami hivatalok lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoltak érdemben, úgy tudjuk, minimálisan 14-15 ezerrel nőhetett meg mostan­ra az álláskeresési járadékban része­sülők száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat (NFSZ) adatai szerint janu­árban a 250 ezer regisztrált állás­kereső 16,8 százaléka, majdnem 42 ezer ember kapott álláskeresési járadékot, februárban 264 ezerből kevéssel több mint 43 ezren, vagyis 16,3 százaléknyian. Az azóta eltelt időszakban kezdődtek meg a töme­ges elbocsátások, de az NFSZ kö­vetkező havi, márciusi összesítése majd csak május második felében jelenik meg, így csak az innovációs tárca április közepén kiszivárgott foglalkoztatási nyilvántartása nyújt némi támpontot a számoláshoz. Az akkor kimutatott 320 ezer álláske­resőnél ma már sokkal többen van­nak, de pontos számuk nem ismert. Szabó Imre Szilárd munkajogász, a Munkástanácsok irodavezetője arra emlékeztetett, hogy ezeknek az ügyeknek az intézése a legegysze­rűbb esetben, úgynevezett sommás eljárás esetén nyolc nap lenne, de a teljes eljárás 60 napot vesz igénybe. Noha a kérdéseink többségére a Miniszterelnökség sem válaszolt, azt közölték: „Az álláskeresési já­radék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglal­koztatási szervnél történő jelent­kezésének napja, így a bejelent­kezés és a tényleges ügyintézés között eltelő időszakra is folyó­sítják a támogatást, amennyiben a jelentkezéskor az ügyfél jogosult arra.” Utólag tehát majd fizetnek akár márciusi dátumtól számítva három hónapot, amíg valaki jogo­sult a járadékra - a kérdés, hogy addig ki tudják-e húzni a segítség­re várók. FOTÓ: BÉRES MÁRTON TÚLTERHELT RENDSZER Óriási nyomás alatt vannak a kormányhiva­talok foglalkoz­tatási osztályai, de ez aligha vigasztalja azt, akinek se állá­sa, se megtaka­rítása 8 nap is lehetne az eljárás, de van, akinek csak az időpontra három hetet kell várnia Fertőzésveszély a hivatalokban Az ügyfelek többsége a személyes ügyintézést vá­lasztja már az álláskeresési regisztráció elindításánál is, így megnőtt a járvány terjedésének veszélye a hi­vatalokban - mondta lapunknak Boros Péterné, a Ma­gyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgá­lati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint a dolgozók emiatt „folyamatos félelemben vannak". Az érdekvédelmi vezető üdvözli a kormány könnyítéseit más ügyintézési területeken, de azt javasolja, abban is vegyen mintát az osztrákoktól a magyar vezetés, hogy lehet gyorsan, kevesebb bürokráciával intézni a munkanélküliek járadékának megállapítását és kifi­zetését. Német üzenet Orbán Viktornak ÉRDEKVÉDELEM Május elseje - még ha a járvány miatt nincs is sok okunk ünnepelni - jó alkalom arra, hogy az érdekképviseletek világossá tegyék a kormányoknak szánt üze­neteiket - mondta a Népszavának Reiner Hoffmann. A Német Szak­­szervezeti Szövetség (DGB) elnö­ke a magyar miniszterelnöknek is üzent: „A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az alapvető európai értékeket, de Orbán Viktor politiká­ja nincs összhangban ezekkel.” Reiner Hoffmann attól tart, hogy a második világháború óta nem ta­pasztalt gazdasági válság közeleg. Ebben a helyzetben szerinte az a legfontosabb feladatuk a szakszer­vezeteknek, hogy küzdjenek a vár­ható tömeges munkanélküliség, valamint a társadalmi egyenlőtlen­ségek ellen. Reiner Hoff­mann: A kollektív szerződés legyen feltétele a köz­­beszerzésen való indulásnak A német szakszervezeti vezető szerint növelni kell a kollektív szer­ződések számát, mert a tapaszta­latok azt mutatják, ez a leghatéko­nyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit, és emelked­hessenek a bérek. Felvetettük: nem csak magyar, általános tendencia is, hogy egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig sem­milyen védelem nem illeti meg. Rainer Hoffmann erre azt mondta: Németországban és európai szin­ten is azt szorgalmazzák, legyen a közbeszerzéseken való indulás alap­feltétele, hogy az adott cég kollektív szerződéssel alkalmaz embereket. Úgy vélte, a munkahelyek megőrzé­sének jó eszköze lehet a csökkentett munkaidő bevezetése és az ezzel párhuzamosan nyújtott állami bér­­kiegészítés. Arról az általa vezetett szervezet­nek nincs információja, hogy a mint­egy 113 ezer Németországban dolgo­zó magyar munkavállalóból hányan kerültek bajba. Az állásukat elvesz­tők bérük hatvan százalékát kapják tartósan munkanélküli-segélyként, és ezt a kormány hajlandó volt meg­hosszabbítani 12-ről 15 hónapra.­­ Fontos lenne, hogy máshol is meg­hosszabbítsák a munkanélküli-el­látás időtartamát, hiszen aki most veszíti el az állását, valószínűleg nem könnyen talál másikat - fogalma­zott. Ehhez képest Magyarországon csak három hónap a munkanélkü­li-juttatás időtartama, Orbán Viktor pedig arra hivatkozva nem hajlandó ezt megnövelni, hogy szerinte ga­rantálni lehet: három hónap alatt mindenkinek új állása lesz. Rainer Hoffmann úgy vélte, hogy a három hónapnyi juttatás „bizony nem sok”. Magyarországon mintegy négy­ezer német cég működik, a DGB tavaly megállapodott a magyar szakszervezetekkel, hogy támogat­ni fogja az ezeknél működő szak­­szervezeteket.­­ Azt követeljük a német cégektől, hogy Magyarorszá­gon ugyanúgy viselkedjenek, mint Németországban, ahol szerencsére általában partnernek tekintik az érdekképviseleteket. Bár nem példa nélküli, hogy egy-egy cég vezetése visszaél az erőfölényével - mondta a szervezet elnöke. KÓSA ANDRÁS

Next