Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-02 / 102. szám
41 NÉPSZAVA I 2020. május 2., szombat LAPSZÉL Negyven nap után újra az utcán Elhagyhatják a gyermekotthonok lakói az intézményük épületét - közölte Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. A politikus szerint egy keddi bizottsági ülésen jelezte Müller Cecília országos tiszti főorvosnak, hogy az ilyen intézményekben élő gyerekek már több mint negyven napja be vannak zárva. Ezután érkezett levél az intézményekbe arról, hogy mehetnek a gyermekek a szabad levegőre - írta a politikus. NÉPSZAVA Már februárban is lehettek hazai esetek Újabb 11 ember vesztette életét a koronavírus-járvány miatt Magyarországon, így már 323-an haltak meg a betegség következtében - közölte Müller Cecília országos tiszti főorvos. Az igazolt fertőzöttek száma 2863-ra emelkedett, 983 embert kezelnek kórházban, közülük 49 ember lélegeztetőgépen van. Müller Cecília azt is megjegyezte, nem elképzelhetetlen, hogy már februárban is jelen volt a vírus Magyarországon. A MÁV azt jelentette be: május 4-től a vasúttársaság járatain kötelező az arc eltakarása maszkkal, sállal, kendővel. NÉPSZAVA Népszavás karikatúra: tiltakozik a KDNP Tiltakozó közleményt adott ki a KDNP a lapunkban kedden megjelent karikatúra miatt, amelyen Müller Cecília országos tiszti főorvos és a keresztre feszített Jézus látható. A KDNP úgy ítélte meg, hogy a rajz megbotránkoztatja a keresztényeket és minden „jóérzésű honfitársunkat”. Vejkey Imre, a párt frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy pert indít a karikatúra miatt. NÉPSZAVA Példátlan ellenőrzés a közmédia felett „A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt” - állapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyzetéről Európában. Az Eurologus cikke szerint dokumentum azt is hozzáteszi: a 2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert. NÉPSZAVA BELFÖLD Hetekre a segélytől KRÍZIS Gyorsan vesztik el munkájukat az emberek, de segítséget lassan kapnak: van, aki két hónap alatt sem jutott álláskeresési járadékhoz. BATKA ZOLTÁN, GULYÁS ERIKA Zsófia még április első hetében veszítette el ruhabolti eladói állását. Mivel albérletben lakik, és csak kevés megtakarítása volt, első útja a kormányhivatal foglalkoztatási osztályára vezetett. Ott felvilágosították, hogy a regisztrációhoz online kell időpontot kérnie. Ezt megtette, mire pár nappal később kapott egy visszaigazoló e-mailt, amelyben jelezték neki: ügyét elindították, és majd küldenek időpontot, addig hiába is keresné fel a hivatalt. Azóta eltelt három hét, de időpontot még nem kapott. Ennél is régebb óta vár Mária, aki korábban egy szoláriumszalonban dolgozott. Neki az elsők között, február elején szűnt meg az állása. Később online bejelentkezett, és sokáig várta, hogy behívják regisztrációra. Vele még szerdán találkoztunk a VIII. kerületi kormányhivatal foglalkoztatási osztálya előtt, akkorra hívták be, vagyis több mint két hónap után kapott időpontot. Idegesen várt a sorára, mert nem volt biztos abban, hogy megvan a járadékhoz szükséges, három éven belül ledolgozott 360 napja. A szoláriumszalonban ugyanis „szürkén” dolgozott, csak napi négy órára volt bejelentve. Míg Mária még bizakodott, Anett már azt konstatálhatta: „Kéthetes lótás-futás volt az egész, végül semmit sem kaptam. Hetekig vártam a semmiért.” A korábban biztonsági őrként dolgozó nő albérletben él, egyedül neveli a gyerekét, és már egy hónapja nincs munkája. Mindent végigcsináltam, beszereztem az összes munkáltatói papírt, a kilépőimet, a tb-befizetés igazolását. Két hétig járogattam vissza a különféle dokumentumokkal. Végül osztottak-szoroztak, és arra jutottak, hogy mivel kapok családi pótlékot, meg a volt férjem fizet gyerektartást, az ezekből befolyó összegekből kőkemény 400 forinttal túlléptük az egy főre eső 28 700 forintos összeget, így nem kaphatok munkanélküli-segélyt. Nem csak az álláskeresési járadékra váróknak nehéz a dolguk, a „másik oldalon” lévők sincsenek könnyű helyzetben. A kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak dolgozói arra panaszkodnak, hogy Az állam a bejelentkezéstől számítva, visszamenőleg fizet, de kérdés, addig ki tudják-e húzni a segítségre várók tízszer több álláskereséssel kapcsolatos ügyet kell intézniük az utóbbi hetekben, mint az év elején. Noha az érintett állami hivatalok lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoltak érdemben, úgy tudjuk, minimálisan 14-15 ezerrel nőhetett meg mostanra az álláskeresési járadékban részesülők száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint januárban a 250 ezer regisztrált álláskereső 16,8 százaléka, majdnem 42 ezer ember kapott álláskeresési járadékot, februárban 264 ezerből kevéssel több mint 43 ezren, vagyis 16,3 százaléknyian. Az azóta eltelt időszakban kezdődtek meg a tömeges elbocsátások, de az NFSZ következő havi, márciusi összesítése majd csak május második felében jelenik meg, így csak az innovációs tárca április közepén kiszivárgott foglalkoztatási nyilvántartása nyújt némi támpontot a számoláshoz. Az akkor kimutatott 320 ezer álláskeresőnél ma már sokkal többen vannak, de pontos számuk nem ismert. Szabó Imre Szilárd munkajogász, a Munkástanácsok irodavezetője arra emlékeztetett, hogy ezeknek az ügyeknek az intézése a legegyszerűbb esetben, úgynevezett sommás eljárás esetén nyolc nap lenne, de a teljes eljárás 60 napot vesz igénybe. Noha a kérdéseink többségére a Miniszterelnökség sem válaszolt, azt közölték: „Az álláskeresési járadék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja, így a bejelentkezés és a tényleges ügyintézés között eltelő időszakra is folyósítják a támogatást, amennyiben a jelentkezéskor az ügyfél jogosult arra.” Utólag tehát majd fizetnek akár márciusi dátumtól számítva három hónapot, amíg valaki jogosult a járadékra - a kérdés, hogy addig ki tudják-e húzni a segítségre várók. FOTÓ: BÉRES MÁRTON TÚLTERHELT RENDSZER Óriási nyomás alatt vannak a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályai, de ez aligha vigasztalja azt, akinek se állása, se megtakarítása 8 nap is lehetne az eljárás, de van, akinek csak az időpontra három hetet kell várnia Fertőzésveszély a hivatalokban Az ügyfelek többsége a személyes ügyintézést választja már az álláskeresési regisztráció elindításánál is, így megnőtt a járvány terjedésének veszélye a hivatalokban - mondta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki szerint a dolgozók emiatt „folyamatos félelemben vannak". Az érdekvédelmi vezető üdvözli a kormány könnyítéseit más ügyintézési területeken, de azt javasolja, abban is vegyen mintát az osztrákoktól a magyar vezetés, hogy lehet gyorsan, kevesebb bürokráciával intézni a munkanélküliek járadékának megállapítását és kifizetését. Német üzenet Orbán Viktornak ÉRDEKVÉDELEM Május elseje - még ha a járvány miatt nincs is sok okunk ünnepelni - jó alkalom arra, hogy az érdekképviseletek világossá tegyék a kormányoknak szánt üzeneteiket - mondta a Népszavának Reiner Hoffmann. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke a magyar miniszterelnöknek is üzent: „A kormány nem hagyhatja figyelmen kívül az alapvető európai értékeket, de Orbán Viktor politikája nincs összhangban ezekkel.” Reiner Hoffmann attól tart, hogy a második világháború óta nem tapasztalt gazdasági válság közeleg. Ebben a helyzetben szerinte az a legfontosabb feladatuk a szakszervezeteknek, hogy küzdjenek a várható tömeges munkanélküliség, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek ellen. Reiner Hoffmann: A kollektív szerződés legyen feltétele a közbeszerzésen való indulásnak A német szakszervezeti vezető szerint növelni kell a kollektív szerződések számát, mert a tapasztalatok azt mutatják, ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megvédjék a dolgozók érdekeit, és emelkedhessenek a bérek. Felvetettük: nem csak magyar, általános tendencia is, hogy egyre több cég foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, az ebben a formában dolgozókat pedig semmilyen védelem nem illeti meg. Rainer Hoffmann erre azt mondta: Németországban és európai szinten is azt szorgalmazzák, legyen a közbeszerzéseken való indulás alapfeltétele, hogy az adott cég kollektív szerződéssel alkalmaz embereket. Úgy vélte, a munkahelyek megőrzésének jó eszköze lehet a csökkentett munkaidő bevezetése és az ezzel párhuzamosan nyújtott állami bérkiegészítés. Arról az általa vezetett szervezetnek nincs információja, hogy a mintegy 113 ezer Németországban dolgozó magyar munkavállalóból hányan kerültek bajba. Az állásukat elvesztők bérük hatvan százalékát kapják tartósan munkanélküli-segélyként, és ezt a kormány hajlandó volt meghosszabbítani 12-ről 15 hónapra. Fontos lenne, hogy máshol is meghosszabbítsák a munkanélküli-ellátás időtartamát, hiszen aki most veszíti el az állását, valószínűleg nem könnyen talál másikat - fogalmazott. Ehhez képest Magyarországon csak három hónap a munkanélküli-juttatás időtartama, Orbán Viktor pedig arra hivatkozva nem hajlandó ezt megnövelni, hogy szerinte garantálni lehet: három hónap alatt mindenkinek új állása lesz. Rainer Hoffmann úgy vélte, hogy a három hónapnyi juttatás „bizony nem sok”. Magyarországon mintegy négyezer német cég működik, a DGB tavaly megállapodott a magyar szakszervezetekkel, hogy támogatni fogja az ezeknél működő szakszervezeteket. Azt követeljük a német cégektől, hogy Magyarországon ugyanúgy viselkedjenek, mint Németországban, ahol szerencsére általában partnernek tekintik az érdekképviseleteket. Bár nem példa nélküli, hogy egy-egy cég vezetése visszaél az erőfölényével - mondta a szervezet elnöke. KÓSA ANDRÁS