Népszava, 2020. május (147. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-07 / 106. szám

KULTÚRA NÉPSZAVA 2020. május 7, csütörtök Helmuth Rilling vezényel A világ egyik legjelentősebb oratórium­dirigense, Helmuth Rilling vezényelte Mozart G-moll szimfóniáját és a Requie­met a Müpában 2016. november 1-jén. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara ko­certjének felvétele május 9-én lesz látha­tó a Müpa médiatárában. NÉPSZAVA TÖLGYESI GÁBOR Maffia, titkosszolgálat, világpoliti­ka a kétpólusú világrend korából, bravúros nyomozás, milliárdos orgazda, aki mindent megúszhat, abszurd, már-már burleszkbe hajló epizódok, ráadásként egy romanti­kusnak tűnő szál - a Szépművésze­ti Múzeum 1983-as kirablása olyan összetett történet, ami egy sorozat kereteibe is nehezen férne. Gilber­to Martinelli és Nagy Anna doku­mentumfilmje, A Budapest-mű­­velet ennek fényében is alapos, szórakoztató, megrázó alkotás­­ mindent elmond az egykor az „év­század” rablásának titulált esetről, úgy is, hogy a magyar nyomozók is bevallják: vannak olyan titkok, amiket magukkal visznek a sírba. A bandavezér, Ivano Scianti 2015-ben - ahogy akkor a Népszava is beszámolt róla - beszélt először az ügyről a Gazzeta di Reggiónak. A lap újságírója, Tiziano Soresi­­na és Roberto Tempesta egykori csendőr tábornagy, a Római Mű­kincsvédelmi Egység nyomozója elejt néhány mondatot arról, hogy a nápolyi maffia, a Camorra egy­kori tagja, a filmben anekdotázó Scianti miféle ember. Társával­­ a modenai képtár 1992-es kifosztá­sa után megölt Graziano lórival A hat kép Görög­országba csempé­szésében a román titkos­­szolgálat segített nekik Magyar művész koronavírustánca Kovács Zsolt Vencel balettművész a megzenésített koronavírus dalla­mára táncolta körbe Budapestet. A koronavírus felépítését a Mas­sachusettsi Műszaki Egyetem ku­tatói zenésítették meg. NLCAFÉ A HÉT MŰTÁRGY A Szépművészeti Múzeum 1983-as kirablásáról Gilberto Martinelli és Nagy Anna remek dokumentumfilmet készített, ami most a Médiaklikken nézhető meg,­ ­ a műkincsrablásra specializálta magát, de beérte korábban parme­­zánlopással is. Soianti élt már Bu­­dapesten, volt már korábban is itt akciója, vallja be, azzal a nem köz­tudomású ténnyel együtt, hogy a A Budapest­hat kép Görögországba csempészé­ művelet, sében a román titkosszolgálat segí- Rendező: Gilber­­tett nekik. (A hetedik, az Ifjú kép- to Martinelli. mása Raffaellótól a magyar társnál Forgatókönyvíró: maradt „zálogban”, valójában nem Nagy Anna­ fért be a FIAT csomagtartójába.) Forgalmazó: Scianti sokat mesél: az már az olasz Pannónia Enter­­lapokból tudható, hogy ez érdeké-­tainment­­ben is állt, ugyanis tekintélyes a Megtekinthető legújabb kori bűnlajstroma is: a Médiaklikken Gilberto Martinelli és Nagy Anna filmjében először szólalt meg a két bűnöző: Giordano Incerti és Carmine Palmese. Incerti reszelős hangon beszél, mint Scorsese Ke­­resztapája, sajnálkozik, nem akart senkinek ártani, őszintének hat, de a hideg fut végig a néző hátán, mikor látja őt. Igaz, korán elárul­ják: ő itt az igazi nehézfiú. leér­ti sose gondolta volna, hogy egy ilyen zárt nemzettel kapcsolatban ekkora botrány törhet ki - ekként értékeli, hol is „hibázott”. Palmese üveges, ablaküveget jött vágni Bu­dapestre - úgy tűnik, most hajla­mos némi önreflexióra is a sajnál­kozásában. A magyar nyomozók - akik csak a tévében csodálhatták, hogy Maigret felügyelő szabadon jár­­kel a világban - szegényes eszkö­zökkel, körülmények között, olasz, jugoszláv, román és görög segít­séggel 78 nap alatt bravúrosan fel­göngyölítették az esetet, négy ma­gyar nyomozó fel is került emiatt a Camorra halállistájára. Azt már Móré Miklós restaurátor mondja el, miért törött el Tintoretto Férfi képmása és Raffaello Esterházy Madonnája: mikor szorult a hurok, a görög orgazda (vagy megbízottja) a festményeket rejtő bőröndöket áthajította egy kolostorkert falán. MEGTALÁLTÁK 1984, Szép­­művészeti Múzeum: az ellopott, majd meglelt festmé­nyek. Jobbra dr. Garas Klára főigazgató A LEGHÍRESEBB ELLOPOTT KÉP Raffaello: Esterházy Madonna FOTÓ: FORTEPAN/ADOMANYOZÓ: SZABÓ FERENCNÉ Vita és válság Hol vannak a vitakultúra határai krízishelyzetben? címmel ren­dez online beszélgetést németül ma a budapesti Goethe Intézet. A két szakértő Katarina Bade és Pólyák Gábor, a moderátor Inotai Edit újságíró lesz. NÉPSZAVA Ez a nő megfekszi a társadalom gyomrát KÖNYV7 Házasság vagy nem sokat ígérő karrier között választhat Ma­rian, Margaret Atwood 1969-ben publikált, Az ehető nő című első re­gényének főszereplője. Mit mond­hat az olvasónak egy több mint ötven éve írt szöveg, amely elsősor­ban a nők számára akkor elérhető szereplehetőségekből építkezik? Az Atwood által feltett kérdések mai szemmel már nem számítanak újdonságnak, de a most is releván­sak és az abszurd elemekkel tűzdelt történethez úgy is tud kapcsolódni az olvasó, hogy a szereplők több­sége sztereotípiákat testesít meg. A regény fő témája ugyanis az, hogy egy nő nem más, mint bekebelez­hető fogyasztási cikk, a társadalom emésztő folyamatának végterméke pedig a nő önállóságának, indivi­dualitásának felszámolása és egy klasszikus női szerepbe való beta­gozódás. Marian egy piackutató cégnél dolgozik, és egy fiatal ügyvéddel, Peterrel találkozgat. Sorra veszi a körülötte lévő női szerepmintákat és ezek segítségével a lehetőségeit is. Nem tud azonosulni sem kese­rű főnöke, sem prűd munkatársai példáival, ahogy két barátnőj­éével sem. Clara az egyetem óta folyama­tosan terhes, és háztartásbeliként neveli férjével gyerekeit. Ez elret­tentő Marian számára, ahogy lakó­társa, Ainsley tervén is ledöbben: a modern, beilleszkedni nem akaró lány gyereket akar, de férj nélkül, és elcsábítja Marian gyanútlan isme­rősét. A házasság és a munkaválla­lás nem összeegyeztethető Marian számára, sem főnöke, sem Peter nem fogadná ezt el, mégis eljegyzi magát a férfival. Ekkor kezdi el At­wood érzékeltetni, hogyan emészti fel a társadalom egy nő személyi­ségét. Marian egyik pillanatról a másikra képtelen lesz megenni először a húst, majd lassan minden­től undor fogja el. Az evés és ennek elutasítása utal arra, hogy az ételt ugyanúgy emészti meg a test, aho­gyan a nőt próbálja elfogyasztani, „feldolgozni” és egy elfogadott sze­repbe kényszeríteni a társadalom. Marian evéssel szembeni ellenál­lása így párhuzamos a kényszerítő erővel szembeni ellenállással. Marian menekülési kísérletei­nek fontos szereplője a bölcsész­­hallgató Duncan, akit munkája során ismer meg. Neurotikus, a saját gondolataiba zárt, érzelmi analfabétának tűnő figura, akinek Marian csak figyelemelterelésre jó. Ráadásul olyan lehetetlen szituá­ciókban fut össze a nővel, hogy az olvasó azt is megkérdőjelezi, a tör­ténet valódi szereplője-e vagy csak Marian képzeli oda. A nő sem meg­mentőként tekint rá, a kapcsolat mégis sokat segít Mariannak. Az Atwoodnak ötletet adó szim­bolikus kannibalizmus - amire példa az esküvői torták tetején lévő ehető marcipán házaspár - konkré­tan csak a regény legvégén jelenik meg, és segítségével vissza is kerül a kontroll Marianhez. Ezt az elbe­szélésmód is jelzi: a regény elején Marian beszél első szám első sze­mélyben, majd ahogy elveszti az irá­nyítást az élete felett, az elbeszélés első szám harmadik személyre vált, a végén pedig ismét Mariant halljuk. Nem a női felszabadulást ün­neplő történet: Marian hiába hoz súlyos döntést, valójában több le­hetősége nem lesz a korábbiakhoz képest. Az egyik ugyanúgy a házas­ság, csak esetleg egy másik férfival, a másik pedig a munkahelye, ahol ő maga is tudja, hogy nem fog tudni kielégítően előrelépni. A regény megjelenése óta ugyan sok minden változott: a munka és a család nem zárja ki egymást, és a legtöbb nő előtt nem csak értel­metlen karrierlehetőségek állnak. A könyvben olvasható a szerző 1979-es előszava is, amiben azt írja, a társadalom nem tudott olyan gyorsan változtatni önmagán, mint ahogy hitték, így tévednek azok, akik szerint a feminizmus elérte a célját, vagy csak már belefáradtak, hogy erről gondolkodjanak. Ezek a mondatok relevánsak 2020-ban is, amikor a politika szereplői arról be­szélnek, hogy hol a nő helye, hogyan lehet kiteljesíteni a női princípiu­mot, és hogy egy nőnek mit kellene kezdenie a saját termékenységével. URBÁN CSILLA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK ----------------------------------------------------HIRDETÉS Margaret Atwood: Az ehető nő, Jelenkor, 2020 APRÓ RÉGISÉG PAPÍRPÉNZT, fémpénzt, bélyeget, képeslapot, papírrégiséget, régiségeket vásárolunk és árverésre átveszünk. Budapest VI., Andrássy út 16. Nyitva: H­ SZ: 10-17, CS: 10-19. Telefon: +36-1/266-4154. APRÓHIRDETÉS-FELVÉTEL: Tel.: +36-1/475-0802,3skarakter@gmail.com. EGYÉB HIRDETÉS ESETÉN kérjük, írjon a hirdetes@nepszava.hu e-mail címre. ^ hit Kérjük, ha teheti, jövedelemadója (1) 2 - 1 százalékával támogassa szj < § az Élet és Irodalom Alapítványt! K O % Hl Q - ADÓSZAM: Ú a l 18001776-1-42 _____________________________________________________________ HIRDETMÉNY Az Erste Hotels Hungary HU Korlátolt Felelősségű Társaság „csődeljárás alatt" (székhely: 1094 Budapest, Liliom utca 44., cégjegyzékszám: 01-09-279091, adószám: 25507102-2-43, a továbbiakban: „Adós") a Fővárosi Törvényszék által 24.Cspk.4/2020/9. számú végzéssel, 2020. április 29. kezdőnappal elrendelt csődeljárásban az Adós a Csődtv. 17 § (1) bek. alapján ezúton is értesíti a hitelezőit, hogy 2020. június 24. napján 11.00 órakor csődegyezségi tárgyalást tart, melynek helyszíne a brt Tom Burmeister Varga Ratatics Ügyvédi Iroda nagy tárgyalója (1143 Budapest, Stefánia út 101-103., 1. em.). A regisztráció kezdete 10.00 óra. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket a vagyonfelügyelő számára igazolniuk kell. Tájékoztatjuk a hitelezőket, hogy a Csődtv. 17 § (3) bekezdése, a Csődtv. 8. § (2) bekezdése, valamint a Csődtv. 14. § (1) bekezdése szerinti iratok megisme­rését 2020. június 17 napján 9 óra és 12 óra között biztosítja a brt Tom Burmeister Varga Ratatics Ügyvédi Iroda fent megjelölt címén.

Next