Népszava, 2020. június (147. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-02 / 127. szám

21 NÉPSZAVA I 2020. június 2., kedd Volt, amikor túl nagyot mertek álmodni BARNAMEZŐ Az elmúlt években több nagy barnamezős beruházás­nak is nekifutottak, a végeredmény azonban elég vegyesre sikeredett. A Nyugati pályaudvar mögötti 20 hektáros terület átalakítását két kormány is megpróbálta, mégse tör­tént semmi. Gyurcsány Ferenc kabi­netje kormányzati negyedet épített volna ide, de a projektet 10 milliárd forint elköltése és kétévi huzavona után „megállították”. Lázár János volt kancelláriaminiszternek a New York-i Central Parkba oltott barce­lonai La Ramblára hajazó elképzelés tetszett meg. Különös kegyelmi ál­lapotként a kerületi önkormányzat és a környezetvédők is támogatták a tervet, azután Lázár ment, és a pro­jekt újfent elakadt. A Millenáris Park bővítésének első üteme tavaly befejeződött. Az egykori Ipari Minisztérium Margit körúti irodaházának, illetve a mö­götte lévő Ganz-gyár ipari épüle­teinek helyén kialakított közpark megvalósításáról 2013-ban döntött a kormány, és azzal a lendülettel tit­­kosították is egy ide tervezett rend­őrségi épület miatt. Rendőrség nem épült, de lett helyette miniatűr alag­út, mélygarázs és függőkért, ame­lyek kivitelezését Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az ér­dekeltségében lévő West Hungária Bau Kft. (WHB) vezette konzorcium 11,15 milliárdért végezte el. Az egykori Ganz-MÁVAG Kőbá­nyai úti gyára az Operaház felújítá­sakor, majd a Közlekedési Múzeum új helyének keresésekor került a kormányzati figyelem középpontjá­ba. Az Operaház műhelyházát idén adták át. A tervezés és a kivitelezés költségei is jócskán megugrottak menet közben: a tervekért végül 560 milliót fizetett a kormány, míg a kivi­telezés 12,2 milliárdról 16,8 milliárd forintra nőtt. A Közlekedési Múze­um végső áráról még becslés sincs, a tervezést 5,7 milliárdért vállalta egy New York-i építésziroda. A közeli Józsefvárosi pályaudvar Fiumei út felőli részén 7,5 milliár­dért épült fel a Sorsok Háza, de mind a mai napig nem nyílt meg, a legutol­só ismert céldátum 2021. Nagyon kevés az esély a pest­­szentimrei Cséry-telep magántő­kéből történő rehabilitációjára. Az évek alatt idehordott 3 millió köb­méter hulladék elszállítása és a te­rület megtisztítása az előzetes becs­lések szerint 20 milliárdba kerülne. De az sem számít, ha az állam a tulajdonos. Az óbudai gázgyár kár­­mentesítése már több mint tíz éve húzódik, holott itt az árvizek és a ma­gas talajvíz miatt folyamatosan fenn­áll a környezetszennyezés veszélye. Ráadásul az ide szánt velodrom is Észak-Csepelen, az atlétikai cent­rum mellett épül fel. SZALAI ANNA KORMÁNYZATI NEGYED A Nyugatinál tervezték felépíteni REFLEKTOR Rozsdaövezetekre figyel a NER FUNKCIÓVÁLTÁS­­ Óriási lehetőség a rozsdaövezeteknek az 5 százalékos lakására. De első körben a NER lovagjai nyerhetnek vele. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesz­téséért felelős államtitkára már ja­nuárban - tehát jóval a járvány előtt - beharangozta az új programot a Népszavában. A terveknek akkor hangsúlyos része volt a bérlakásépí­tés. Azóta ez hátrébb szorult. Fürjes egy múlt heti szakmai beszélgetésen elismerte, hogy első körben eladásra épülnek lakások, mondván, a bérla­káspiac szabályozása bonyolultabb kérdés. Az államtitkár által közölt me­netrend szerint ugyanakkor az új építőipari szabályozás akár már júliusban hatályba léphet. Az épí­tési törvény javasolt módosítása már az Országgyűlés előtt van. Ez a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a te­rületek beépítési szabályait is egy­szerűsíti, ami felgyorsíthatja az in­gatlanfejlesztés folyamatát. Ez így sem lesz gyors. A barname­zős területek között ugyanis csak el­vétve akad azonnali projektindításra alkalmas telek. Ezeket az „azonnali” rozsdaövezeti akcióterületeket je­lölik ki az első őszi kormányrende­letben, amihez az önkormányzatok projektjavaslatait már ettől a héttől várják. A rozsdaövezetben épülő lakások 5 százalékos áfájának ezúttal nincs időkorlátja. Bár Fürjes szerint talán jó lenne valamiféle garanciát beépí­teni, hogy később ne lehessen túl gyorsan kivezetni. (Azt nem árulta el, hogy saját kormányától, vagy egy újtól akarja ezzel megóvni a progra­mot.) Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten össze­sen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja. Az elmúlt években sok kisebb üzemi területet vásároltak fel ebből, amelyeknek tulajdonosai csak a megfelelő alka­lomra vártak a beruházások elin­dításával. Kiss Gábor, a Metrodom igazgatója egy szakmai beszélgeté­sen elárulta, hogy náluk is több ilyen projekt van, szerinte a hivatalos rozsdaövezeti térkép megjelenése után sok fejlesztő nekilendül. A kormányprogram első nyerte­sei azonban valószínűleg nem kö­zülük kerülnek ki. Budapesten már most több barnamezős beruházás zajlik, amelyeknek például a járvány miatt beszakadó lakáspiac okán kife­jezetten kapóra jön az új állami ak­cióterv. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy véli, hogy az „azonnali fejlesztési terü­let” kategóriájába eleve ezek kerül­hetnek be. Kiss Gábor pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvez­ményes áfát a kifizetés időpontjá­ban kell alkalmazni, így ha a projekt rozsdaövezetben valósul meg, és az adásvételi szerződés ezt lehetővé teszi, akkor a vevőnek a vételár még ki nem fizetett része után a kedvez­ményes áfát kell csak kifizetnie, még akkor is, ha a lakás építésének jóval a törvénymódosítás és a kormányren­delet kihirdetése előtt nekikezdtek. De persze az is elképzelhető, hogy az ingatlanfejlesztők ezt is lenyelik, és a lakások nem lesznek olcsóbbak. Idejekorán indult projektből há­rom is akad Budapesten. Az egykori Budapesti Szeszipari Vállalat óbudai telephelyét felvásárló Biggeorge’s Property Zrt. első körben irodákat képzelt ide, majd változott a terv, és az irodák mellé 1400 lakás is épül Waterfront City fantázianéven. Egy időre elakadt, de most már is­mét gőzerővel zajlik Garancsi István BudaPart projektje is. Az 56 hektáros barnamezős területet Orbán Viktor kötélbarátja 2016 elején vásárolta fel az állami Eximbank 16,5 milliárd fo­rintos hiteléből. A beharangozott 6-7 ütemből egyébként még csak az első zárult le. A Duna másik partján Orbán má­sik barátj­a építkezik. Adnan Polat tö­rök üzletember egy kormányrende­let segítségével gyakorlatilag földig rombolhatta az egykori Közvágóhíd saját 4,6 hektáros területére eső vé­dett épületeit, hogy a helyére 1232 lakást, sok ezer négyzetméter irodát, boltot, éttermet és hotelt építsen. A Közvágóhíd 14,5 hektárnyi óriás te­rületét Ináncsy Miklóstól vette meg, aki még a Budapesti Húsnagyker igazgatójaként vásárolta fel jutányos áron. Polat mellett jutott belőle egy holland befektetőcégnek is 5,5 hek­tár, a megmaradt területen pedig Ináncsy családja építi fel az Allure Residence lakóparkot. Aki korán kelt, aranyat érő rozsdaövezetre lelt. SZALAI ANNA 1. Csepel gyártelep, 250 hektár gazdasági tevékenység n.a. 2. Rákosrendező MÁV terület, 180 hektár kereskedelem, kulturális tevékenység 3 mrd 3. Cséry-telep, 60 hektár gazdasági tevékenység 20 mrd 4. Hunyadi Laktanya, 60 hektár sport- és vendéglátóhelyek 700 millió 5. Ganz-Mávag Vill. kerület, 40 hektár kereskedelem, sport, stb. 3,3 mrd 6. Óbudai Gázgyár, 27 hektár sport 15 mrd 7. Kőbányai Gergely-bánya, 25 hektár városi park, 1.1 mrd 8. kőbányai Akna­bánya, 25 hektár, energiamező 819 millió 9. Nyugati Pályaudvar mögötti terület, 20 hektár, múzeum, iroda, lakás, városi park, 60+100 mrd (kármentesítés és rehabilitáció) 10. Kőbányai sörgyár, 11,4 hektár modern ipari tevékenység 1.1 mrd 2945 hektár, azaz több mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep van Budapesten CSEPEL MŰVEK Kecskék nézelődnek a Csepel Művek újrahaszno­sításra váró területén Budapest legnagyobb fejleszthető rozsdaövezetei Jegybanki források is lesznek A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának új, 1500 milliárd forint keretös­­­szegű Hajrá programjából az új rozsdaövezeti lakásépítések is finanszírozhatók - jelentette be Banai Ádám, az MNB pénzügy­­irendszer-elemző részlegének igazgatója. A kis- és középvállal­kozások által maximum 20 évre felvehető hitelek várható kamata 2,5 százalék lesz, amely az 5 szá­zalékos áfával együtt már elég csábító lehet az ingatlanfejlesz­tőknek. A rozs­daöveze­tek hasz­nosítását a pénzhi­ány és a kaotikus tulajdon­­viszonyok mellett az építési és műemléki szabá­lyozás, valamint a kármen­tesítés magas költsége is akadá­lyozza Az ipari területek szerte az országban nyelik a milliárdokat Természetesen vidéken is léteznek elhagyatott ipar­telepek és bányák. 2010 és 2017 között 2000 azono­sított rozsdaterületen 600 beavatkozás történt, ami még nem konkrét kármentesítés, inkább felmérés és előkészítés. Ezek azonban így is elvittek 111 milliárd fo­rintot, a három operatív programból érkező csaknem 100 milliárd forint értékű uniós forráson felül. A kár­­mentesítés, a környezetvédelem továbbra is támoga­tandó cél, a szennyező fizet elv betartása és az állam felelősségi köre mellett.

Next