Népszava, 2020. június (147. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-02 / 127. szám
21 NÉPSZAVA I 2020. június 2., kedd Volt, amikor túl nagyot mertek álmodni BARNAMEZŐ Az elmúlt években több nagy barnamezős beruházásnak is nekifutottak, a végeredmény azonban elég vegyesre sikeredett. A Nyugati pályaudvar mögötti 20 hektáros terület átalakítását két kormány is megpróbálta, mégse történt semmi. Gyurcsány Ferenc kabinetje kormányzati negyedet épített volna ide, de a projektet 10 milliárd forint elköltése és kétévi huzavona után „megállították”. Lázár János volt kancelláriaminiszternek a New York-i Central Parkba oltott barcelonai La Ramblára hajazó elképzelés tetszett meg. Különös kegyelmi állapotként a kerületi önkormányzat és a környezetvédők is támogatták a tervet, azután Lázár ment, és a projekt újfent elakadt. A Millenáris Park bővítésének első üteme tavaly befejeződött. Az egykori Ipari Minisztérium Margit körúti irodaházának, illetve a mögötte lévő Ganz-gyár ipari épületeinek helyén kialakított közpark megvalósításáról 2013-ban döntött a kormány, és azzal a lendülettel titkosították is egy ide tervezett rendőrségi épület miatt. Rendőrség nem épült, de lett helyette miniatűr alagút, mélygarázs és függőkért, amelyek kivitelezését Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségében lévő West Hungária Bau Kft. (WHB) vezette konzorcium 11,15 milliárdért végezte el. Az egykori Ganz-MÁVAG Kőbányai úti gyára az Operaház felújításakor, majd a Közlekedési Múzeum új helyének keresésekor került a kormányzati figyelem középpontjába. Az Operaház műhelyházát idén adták át. A tervezés és a kivitelezés költségei is jócskán megugrottak menet közben: a tervekért végül 560 milliót fizetett a kormány, míg a kivitelezés 12,2 milliárdról 16,8 milliárd forintra nőtt. A Közlekedési Múzeum végső áráról még becslés sincs, a tervezést 5,7 milliárdért vállalta egy New York-i építésziroda. A közeli Józsefvárosi pályaudvar Fiumei út felőli részén 7,5 milliárdért épült fel a Sorsok Háza, de mind a mai napig nem nyílt meg, a legutolsó ismert céldátum 2021. Nagyon kevés az esély a pestszentimrei Cséry-telep magántőkéből történő rehabilitációjára. Az évek alatt idehordott 3 millió köbméter hulladék elszállítása és a terület megtisztítása az előzetes becslések szerint 20 milliárdba kerülne. De az sem számít, ha az állam a tulajdonos. Az óbudai gázgyár kármentesítése már több mint tíz éve húzódik, holott itt az árvizek és a magas talajvíz miatt folyamatosan fennáll a környezetszennyezés veszélye. Ráadásul az ide szánt velodrom is Észak-Csepelen, az atlétikai centrum mellett épül fel. SZALAI ANNA KORMÁNYZATI NEGYED A Nyugatinál tervezték felépíteni REFLEKTOR Rozsdaövezetekre figyel a NER FUNKCIÓVÁLTÁS Óriási lehetőség a rozsdaövezeteknek az 5 százalékos lakására. De első körben a NER lovagjai nyerhetnek vele. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára már januárban - tehát jóval a járvány előtt - beharangozta az új programot a Népszavában. A terveknek akkor hangsúlyos része volt a bérlakásépítés. Azóta ez hátrébb szorult. Fürjes egy múlt heti szakmai beszélgetésen elismerte, hogy első körben eladásra épülnek lakások, mondván, a bérlakáspiac szabályozása bonyolultabb kérdés. Az államtitkár által közölt menetrend szerint ugyanakkor az új építőipari szabályozás akár már júliusban hatályba léphet. Az építési törvény javasolt módosítása már az Országgyűlés előtt van. Ez a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsíti, ami felgyorsíthatja az ingatlanfejlesztés folyamatát. Ez így sem lesz gyors. A barnamezős területek között ugyanis csak elvétve akad azonnali projektindításra alkalmas telek. Ezeket az „azonnali” rozsdaövezeti akcióterületeket jelölik ki az első őszi kormányrendeletben, amihez az önkormányzatok projektjavaslatait már ettől a héttől várják. A rozsdaövezetben épülő lakások 5 százalékos áfájának ezúttal nincs időkorlátja. Bár Fürjes szerint talán jó lenne valamiféle garanciát beépíteni, hogy később ne lehessen túl gyorsan kivezetni. (Azt nem árulta el, hogy saját kormányától, vagy egy újtól akarja ezzel megóvni a programot.) Az utolsó fővárosi rozsdaövezeti kataszter szerint Budapesten összesen 3507 telket érinthet a kormány új lakásépítési programja. Az elmúlt években sok kisebb üzemi területet vásároltak fel ebből, amelyeknek tulajdonosai csak a megfelelő alkalomra vártak a beruházások elindításával. Kiss Gábor, a Metrodom igazgatója egy szakmai beszélgetésen elárulta, hogy náluk is több ilyen projekt van, szerinte a hivatalos rozsdaövezeti térkép megjelenése után sok fejlesztő nekilendül. A kormányprogram első nyertesei azonban valószínűleg nem közülük kerülnek ki. Budapesten már most több barnamezős beruházás zajlik, amelyeknek például a járvány miatt beszakadó lakáspiac okán kifejezetten kapóra jön az új állami akcióterv. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője úgy véli, hogy az „azonnali fejlesztési terület” kategóriájába eleve ezek kerülhetnek be. Kiss Gábor pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvezményes áfát a kifizetés időpontjában kell alkalmazni, így ha a projekt rozsdaövezetben valósul meg, és az adásvételi szerződés ezt lehetővé teszi, akkor a vevőnek a vételár még ki nem fizetett része után a kedvezményes áfát kell csak kifizetnie, még akkor is, ha a lakás építésének jóval a törvénymódosítás és a kormányrendelet kihirdetése előtt nekikezdtek. De persze az is elképzelhető, hogy az ingatlanfejlesztők ezt is lenyelik, és a lakások nem lesznek olcsóbbak. Idejekorán indult projektből három is akad Budapesten. Az egykori Budapesti Szeszipari Vállalat óbudai telephelyét felvásárló Biggeorge’s Property Zrt. első körben irodákat képzelt ide, majd változott a terv, és az irodák mellé 1400 lakás is épül Waterfront City fantázianéven. Egy időre elakadt, de most már ismét gőzerővel zajlik Garancsi István BudaPart projektje is. Az 56 hektáros barnamezős területet Orbán Viktor kötélbarátja 2016 elején vásárolta fel az állami Eximbank 16,5 milliárd forintos hiteléből. A beharangozott 6-7 ütemből egyébként még csak az első zárult le. A Duna másik partján Orbán másik barátja építkezik. Adnan Polat török üzletember egy kormányrendelet segítségével gyakorlatilag földig rombolhatta az egykori Közvágóhíd saját 4,6 hektáros területére eső védett épületeit, hogy a helyére 1232 lakást, sok ezer négyzetméter irodát, boltot, éttermet és hotelt építsen. A Közvágóhíd 14,5 hektárnyi óriás területét Ináncsy Miklóstól vette meg, aki még a Budapesti Húsnagyker igazgatójaként vásárolta fel jutányos áron. Polat mellett jutott belőle egy holland befektetőcégnek is 5,5 hektár, a megmaradt területen pedig Ináncsy családja építi fel az Allure Residence lakóparkot. Aki korán kelt, aranyat érő rozsdaövezetre lelt. SZALAI ANNA 1. Csepel gyártelep, 250 hektár gazdasági tevékenység n.a. 2. Rákosrendező MÁV terület, 180 hektár kereskedelem, kulturális tevékenység 3 mrd 3. Cséry-telep, 60 hektár gazdasági tevékenység 20 mrd 4. Hunyadi Laktanya, 60 hektár sport- és vendéglátóhelyek 700 millió 5. Ganz-Mávag Vill. kerület, 40 hektár kereskedelem, sport, stb. 3,3 mrd 6. Óbudai Gázgyár, 27 hektár sport 15 mrd 7. Kőbányai Gergely-bánya, 25 hektár városi park, 1.1 mrd 8. kőbányai Aknabánya, 25 hektár, energiamező 819 millió 9. Nyugati Pályaudvar mögötti terület, 20 hektár, múzeum, iroda, lakás, városi park, 60+100 mrd (kármentesítés és rehabilitáció) 10. Kőbányai sörgyár, 11,4 hektár modern ipari tevékenység 1.1 mrd 2945 hektár, azaz több mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep van Budapesten CSEPEL MŰVEK Kecskék nézelődnek a Csepel Művek újrahasznosításra váró területén Budapest legnagyobb fejleszthető rozsdaövezetei Jegybanki források is lesznek A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának új, 1500 milliárd forint keretösszegű Hajrá programjából az új rozsdaövezeti lakásépítések is finanszírozhatók - jelentette be Banai Ádám, az MNB pénzügyirendszer-elemző részlegének igazgatója. A kis- és középvállalkozások által maximum 20 évre felvehető hitelek várható kamata 2,5 százalék lesz, amely az 5 százalékos áfával együtt már elég csábító lehet az ingatlanfejlesztőknek. A rozsdaövezetek hasznosítását a pénzhiány és a kaotikus tulajdonviszonyok mellett az építési és műemléki szabályozás, valamint a kármentesítés magas költsége is akadályozza Az ipari területek szerte az országban nyelik a milliárdokat Természetesen vidéken is léteznek elhagyatott ipartelepek és bányák. 2010 és 2017 között 2000 azonosított rozsdaterületen 600 beavatkozás történt, ami még nem konkrét kármentesítés, inkább felmérés és előkészítés. Ezek azonban így is elvittek 111 milliárd forintot, a három operatív programból érkező csaknem 100 milliárd forint értékű uniós forráson felül. A kármentesítés, a környezetvédelem továbbra is támogatandó cél, a szennyező fizet elv betartása és az állam felelősségi köre mellett.