Népszava, 2020. június (147. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-10 / 134. szám

1 NÉPSZAVA I 2020. június 10., szerda BELFÖLD4 LAPSZÉL Hoppál posztja az Európai Bizottságnál Az Európai Bizottsághoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK) Hoppál Péter fideszes képvise­lő Népszavát fenyegető hétfői Facebook-posztja miatt. A kor­mánypárti politikus „A Nép­­szabadság is viccelődött, aztán eltűnt. Felkészül: Népszava” - ilyen feliratú képpel osztotta meg lapunk Trianon-karika­­túráját. Hoppál nem tért ki rá, hogy mivel is viccelődött a Nép­­szabadság, amelyet 2016-ban a Mészáros Lőrinc tulajdonába került Mediaworks kiadó zára­tott be. „Nem tűrjük, hogy a sza­bad sajtót fenyegessék, mindent meg fogunk tenni, hogy meg­­védjük a még életben lévő és szabadon dolgozó szerkesztősé­geket” - írta a DK. N­ÉPSZAVA Jó évet zártak a kormánytagok Jól láthatóan nőtt a kormány­tagok bevétele 2018-hoz képest - derült ki az Index összeállítá­sából, amely az szja-bevallások alapján készült. Orbán Viktor kormányfő bevételei 5,2 millió forinttal 26,56 millióra nőttek, Rogán Antal (képünkön) en­nél csaknem kilencszer többet, 232,9 milliót kasszírozott. Süli János tárca nélküli miniszter adóalapja 71,7 millióra, Bárt­­fai-Mager Andrea nemzeti va­gyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszteré 63,6 millió­ra, Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettesé 34,7 millióra nőtt, Gulyás Gergelyé, Szijjártó Péteré és Varga Mihályé pedig 35,5 millióra. NÉPSZAVA Feljelentés a mentős videó miatt Rémhírterjesztés miatt bünte­tőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma (Emmi) az MSZP Facebook-oldalára feltöltött videó miatt. Ebben Korózs Lajos szocialista képvi­selő egy magát mentőtisztnek nevező nővel beszélt, aki a kór­házi ágykiürítésekkel kapcso­latban fogalmazott meg súlyos vádakat. NÉPSZAVA Három új fertőzött, ketten meghaltak Három újabb magyar állampol­gárnál mutatták ki az új korona­­vírus-fertőzést, ezzel 4017 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - derült ki a kormányzati tájékoztató ol­dal friss adataiból. Meghalt két idős, krónikus beteg, az elhuny­tak száma így 550 főre emelke­dett, 2324-en pedig már meg­gyógyultak. NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: AFP/2001/BALOGH ZOLTÁN ­ ígéret maradt a béralku OKTATÁS 20-25 százalékos fizetésemelést kaptak a szakképzésben dolgozók az érdekképviseletek szerint. Egyezkedni nem lehetett. JUHÁSZ DÁNIEL Már csak pár napjuk maradt a szak­képzésben dolgozó oktatóknak, hogy eldöntsék, elfogadják-e új munkaszerződéseiket és a szakkép­zési centrumok által megajánlott béreket. Arra senki sem kapott le­hetőséget, hogy béralku keretében esetleg jobb ajánlatot alkudjon ki a központilag meghatározottnál - legalábbis a pedagógus-érdekkép­viseletekhez érkezett visszajelzések szerint. Pedig a béralku a kormány egyik legfőbb ígérete volt, amikor bejelentették a szakképzési rend­szer újabb átalakításait. Új munkaszerződésekre is azért van szükség, mert a szakképző in­tézményekben dolgozók közalkal­mazotti jogviszonya megszűnik, foglalkoztatásuk július 1-jétől a Munka törvénykönyve alá kerül. Átlagosan 30 százalékos béremelést is ígértek számukra, de a Pedagógu­sok Szakszervezete (PSZ) és a Peda­gógusok Demokratikus Szakszer­vezete (PDSZ) felmérései szerint eddig ez sem teljesült. A bérajánla­tokat május végéig kapták meg az érintettek, az azokban szereplő ös­­­szegeket egy, az utolsó pillanatban bevezetett, átláthatatlan pontozási rendszer alapján határozták meg. A dolgozóknak július 15-ig kell nyi­latkozniuk arról, hogy elfogadják-e az ajánlatokat. A PSZ alelnöke, Gosztonyi Gábor lapunknak azt mondta: a megyei szervezeteiktől érkezett adatok sze­rint átlagosan 25 százalékos bér­emelésről lehet beszélni. A legtöb­ben 10-20, illetve 20-30 százalék közötti emelést kaptak, de vannak olyanok is, akiknek több mint 30 százalékkal emelkedhet a bére júli­ustól - és vannak, akiknek semen­­­nyivel. A szakképző intézmények technikai dolgozóinak bérét átla­gosan 4 százalékkal emelték a PSZ szerint. Bár a felmérés nem repre­zentatív, Gosztonyi Gábor szerint jól rámutat a kiugró aránytalansá­gokra.­­ A korábban megígért béralku­ra sehol nem került sor. Olyan vi­szont előfordult, hogy módosítani kellett a szerződéstervezeten, mert a felmondási időt és a végkielégí­tés mértékét meghatározó kezdő időpontnál nem jól állapították meg a közalkalmazottként eltöl­tött időt - mondta a PSZ alelnöke. Több centrumban ugyanis nem vették figyelembe, hogy egy-egy ok­tató korábban más intézményben is dolgozott közalkalmazottként, majd áthelyezéssel került mostani munkahelyére. Pedig áthelyezés esetén a korábbi munkahelyeken közalkalmazottként eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ha ezzel va­laki nincs tisztában, később jelentős összegektől eshet el. A PDSZ sem tud arról, hogy bár­kinek felkínálták volna a béralku le­hetőségét. Szerintük a bérajánlatok az átlagosan 20 százalékos emelést sem érik el. A szakszervezet dél-al­földi regionális ügyvivője, Mészáros Imre azt is elmondta, több olyan kollégáról tudnak, akik már jelez­ték: nem írják alá új szerződéseiket. - Bár a bérajánlat elfogadására 15 nap áll rendelkezésre, az oktatók több mint kétharmada azonnal alá­írta az új szerződését - közölte meg­keresésünkre a szakképzésért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium. Kitartanak amellett, hogy a béremelés átlagosan 30 szá­zalékos lesz, a megajánlott alapbé­ren felül pedig az intézményveze­tők teljesítményértékelése alapján többletdíjazás és osztályfőnöki pót­lék jár. Arra a kérdésünkre, lesz-e lehetőség, s ha igen, mikor kerülhet sor béralkukra, nem válaszoltak. MEGFÚRVA Közalkalmazot­ti jogviszonyuk megszüntetése után a szakkép­zési centrumok oktatóinak több mint kétharma­da elfogadta az új bérajánlatot a szaktárca szerint 4 százalék A beígért 30 helyett átlagosan ennyivel emelték a szakképző intézmények technikai dolgozóinak bérét Bayer Zsolt győzelme a diák felett JOG Felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Bayer Zsolt kor­mánypárti publicistát az ellene becsületsértésért indított perben. Az eljárást Nagy Blanka indította. 2018 decemberében a túlóra­törvény miatti tüntetésen az akkor érettségi előtt álló lány is felszólalt a Fidesz politikája ellen, egy fertőző járványhoz hasonlítva a kormány­pártot, amely lerabolja az országot. Bayer Zsolt az Echo Tv-n „szeren­csétlen nyomorult rohadt kis pro­linak” és „igazi kretén barom állat­nak” nevezte a fiatal lányt, majd a kormánypárti médiában lejárató kampány indult. A propagandasajtóban többek között olyan, valótlan tartalmú cik­kek jelentek meg, hogy Nagy Blan­ka bukásra áll, és lehet, hogy le sem fog érettségizni. A lány a bíróságon elmondta, hogy odahaza, Kiskun­félegyházán gyakorlatilag kiközö­sítették a gimnáziumból, volt olyan­­ pedagógus, aki közölte, nem akar­t egy tablón szerepelni a diáktünte­­­­tővel. Elhatárolódott tőle saját alma­­­­matere is, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium. Bayer az utolsó szó jogán Nagy Blankához fordulva kifejtette, az „nem megy”, hogy valaki felszólal egy tüntetésen, majd utána fürdik a népszerűségben, a kormánykritikus média dicséretében, majd „pitye­­regni kezd”, ha bírálatot kap, hason­ló stílusban, mint amit ő használt korábban. - Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten! - jelentette ki Bayer. „Ha valakit megalázok, akkor ab­ban mi a vita? Ha te kiállsz elmon­dani a véleményedet, akkor rólad már bármit mondhatnak?” - tette fel a kérdést Litresits András, Nagy Blanka ügyvédje. Szerinte Bayer a show-műsorában nem a kritizált kormánydöntésekre reagált, sem­milyen módon nem a közügyek megvitatására törekedett. Lényegé­ben annyi történt, hogy „na, volt itt egy bátor gimnazista, hát járassuk le főműsoridőben”. A bíróság szerint azzal, ha valaki kiáll a nyilvánosság elé, és elmond egy beszédet, a közélet aktív sze­replőjévé válik, és innentől kezdve tűrnie kell a „kritikát”. Bayer Zsolt mondatai pedig beleférnek a vé­leménynyilvánítás szabadságába, és nem valósítottak meg becsület­­sértést. Igazi kretén barom állatnak nevezte Nagy Blankát a kormánypárti gondolkodó, újságíró A Bayer Zsolt ellen indított el­járásban először a Pesti Központi Kerületi Bíróság első körben el­utasította Nagy Blanka keresetét, kimondva: Nagy Blanka közsze­replőként tűrni köteles a bírálatot. Ezt a döntést a Fővárosi Törvény­szék megsemmisítette, és új eljá­rásra kötelezte a bíróságot, ám most ismét felmentették Bayert. A dön­téssel szemben Nagy Blanka felleb­bezni fog. A lejárató kampányra válaszul Nagy Blanka egyébként pereket in­dított a kormánymédiával szemben is. Az Origót, a Lokált, a Ripostot és a Figyelőt is elmarasztalták hamis állításaik miatt. BATKA ZOLTÁN ADJONISTEN A publicista a bíróság szerint nem sértette meg a diáklány becsületét

Next