Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

Beteges újraindulás EGÉSZSÉGÜGY Időpontokra vadászó páciensek, 98 új várólista, és egy kerület, ahol az idős orvosok egyharmada még nem tért vissza az állásába. A járvány után lassan pörög fel az ellátórendszer. DANDANNA két hete próbál időpontot szerezni krónikus vesebetegséggel bajlódó feleségének egy Miskolctól 50 ki­lométerre élő férfi. Állítja, naponta több tucatszor tárcsázza a kórház számát, de az időpontot adó uro­lógiát csak nem sikerül elérnie. Odautaznia felesleges lenne, mert csak telefonos bejelentkezés után lehet vizsgálatra menni. Esete korántsem egyedi, a kö­zösségi portálokon számtalan ha­sonló panasz olvasható, és lassan piaca lesz a szakorvosok közvetlen elérését segítő mobilszámoknak. Nem véletlenül: az egészségügy szolgáltatók ugyanis szakemberhi­ánnyal küszködnek. A Zuglói Szak­rendelő Intézetek igazgató főor­vosa, Nagy András Csaba például arról beszélt: a 65 év felettieket óvó utasítások miatt már a járvány ele­jén „elvesztette” orvosainak csak­nem felét, és az újraindítással sem lett jobb a helyzet, mert a doktorok harmada egyelőre nem tért vissza. Ezzel együtt a Nemzeti Egész­ségügyi Alapkezelő szerint az egészségügyi intézmények lassan 7000 hívás érkezik egyetlen intézménybe hetente felpörögnek, június végére a havi ellátott esetek száma már elérte a tavalyi 80 százalékát. A nagyobb kapacitásra szükség is van, mert az ellátóknak rengeteg elmaradt beavatkozást kell pótolniuk: a jár­ványidőszak lefújásakor az intéz­mények 98 új várólistát nyitottak meg. A Budai Egészségközpontba például hetente mintegy 7000 hí­vás érkezik olyan betegektől, akik a járvány miatt elmaradt vizsgálato­kat pótoltatnák. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON IDŐPONTRA JÖTTEK Rengeteg ellátást kell pótolni Szájkosarat kap Hongkong KÍNA Akár életfogytiglani elzá­rással is sújthatják a rendszerrel szemben kritikus hongkongi akti­vistákat a tegnap hatályba lépett nemzetbiztonsági törvény alapján. A jogszabály teljesen kiszolgál­tatottá teszi a helyi ellenzéket a kommunista ország önkényének, az egyik párt már fel is oszlatta magát, más helyi szervezetek vi­szont ellenállásra szólítottak fel. A városállamban ma ünneplik az anyaországhoz való 1997-es vis­­­szatérés évfordulóját, mely ese­ményt minden évben tüntetések zavarnak meg. Egyes mozgalmak idén is utcára hívták az embereket, annak ellenére, hogy a hatóságok a járványhelyzetre hivatkozva nem engedélyezték a gyűléseket. A ki­hirdetett jogszabályt a nemzetközi közösség elítélte, az Európai Unió tárgyal partnereivel a lehetséges válaszlépésekről, az Egyesült Ál­lamok pedig már elkezdte vissza­vonni a Hongkongnak biztosított kereskedelmi kiváltságokat. RÉSZLETEK A 8. OLDALON FOTÓ: AFP/ANTHONY WALLACE Pótlékok nélkül még kevesebbet ér a bér­ FIZETÉS A legtöbb cégnél már megkötötték az idei évre vonat­kozó bérmegállapodásokat, mire Magyarországra is megérkezett a koronavírus, és ezekben 8-10 száza­lék körüli emelésről egyeztek meg. Számos dolgozónak azonban az elmúlt hónapokban nemhogy nőtt volna, még csökkent is a fizetése, így igencsak meghökkentő, hogy a KSH mérése szerint áprilisban a bruttó átlagkereset továbbra is 400 ezer forint felett volt, ami 7,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel koráb­binál. A leállások, megrendeléski­esések miatt a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) területén tucatnyi nagyobb cég hónapokkal elhalasztotta vagy csak részben léptette életbe a megállapodáso­kat, de olyan nem fordult elő, hogy érvénytelenítették volna - tudtuk meg a szakszervezeti vezetőktől. A béremelések halasztása miatt még nem lettek volna alacsonyab­bak a keresetek, ám a járványhely­zetben sokak munkaidejét és vele együtt a fizetését is csökkentették. FOLYTATÁS A 6. OLDALON A jár­ványhely­­zetben sokak munka­idejét és ezzel együtt a fizetését is csök­kentették CSENDÉLET A munka és a jövedelem is hiányzik Vészhelyzetet okoz a leállt ruhagyár KRÍZIS Súlyos helyzetbe került a kilencezres kisvárosban, Vásáros­­naményban 530 ember, miután tel­jesen leállt a nagy múltú ruhagyár. A termelést márciusban felfüggesz­tették, majd átmenetileg részben újraindították, de végül teljesen leállt a munka. Közben a külföldi tulajdonosok - a helyi szakszerve­zet szerint „embertelen módon” - nem mondják ki a gyár bezárá­sát, lebegtetik, hogy újraindulhat a termelés, ám nem tesznek semmit. Munkát, pénzt nem adnak, de még csak el sem bocsátják a dolgozókat, hogy legalább végkielégítést kap­hassanak, álláskeresési támogatást kérhessenek. A dolgozók türelme és tartalék pénze fogytán, így sorra írják alá, hogy közös megegyezéssel távoznak - így viszont egy fillér vég­­kielégítés sem jár nekik. A település fideszes polgármestere, Filep Sán­dor szerint is nagy a baj: a város és a térség mindennapjait alapvetően befolyásolja a ruhagyár jövője. RIPORTUNK A 4. OLDALON FOTÓ: SHUTTERSTOCK Jogsértő menekültszabály ZÁRVA Éles bírálatok érik az új magyar menedékjogi eljárást. Adalbert Jahnz, az Európai Bizott­sági szóvivője a Népszavának azt mondta:­­ A rendelkezések meggá­tolhatják a menekültügyi eljárás­hoz való hozzáférést. Gilian Triggs, az ENSZ illetékes helyettes főbiz­tosa a jogszabály visszavonására szólította fel a kormányt. BŐVEBBEN AZ 5. OLDALON FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV KÍVÜL REKESZTVE írott malaszt marad a menedékjog

Next