Népszava, 2020. július (147. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-13 / 162. szám
KULTÚRA Szabadúszók csónakból Párizsban július 18-án rendezik meg az első vízimozit (Cinéma sur l'Eau) a Szajna partján, ahol elektromos csónakokból lehet majd nézni a Szabadúszók című francia filmet. Az esemény ingyenes lesz, viszont csak 38 hely van, így sorsolással fogják eldönteni, kik vehetnek részt a vetítésen. INDEX Fonó szabadtéren is A kényszerű koncertszünetben elkészült a Fonó új, szabadtéri színpada. A Pajta falát megnyitották, így nagy méretű szabad, levegős helyszín alakult ki két használható színpaddal. A nyári szabadtéri sorozatban fiatal zenekarok és ismert, nagy nevek egyaránt fellépnek. NÉPSZAVA Több ezer éves hagyomány A vexillológia vagy zászlótan a zászlókkal, lobogókkal, azok történetével, szimbolikájával foglalkozó tudomány. A más családoktól, népektől, nemzetektől való megkülönböztetés igénye a történelemmel párhuzamosan alakult, szimbólumokat az első civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei viszont kérdésesek. Sokan a szövet megjelenésével kötik össze, s az elsőt Kínából eredeztetik, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai lobogók elődjének. A középkorban a zászlókat a vezetők megkülönböztetésére használták, majd a földrajzi felfedezések idején a hajók nemzetiségét is elkezdték ezzel jelölni. Napjainkban megkülönböztetünk nemzeti, hadi- és tengeri zászlókat, de használata a sportban is elterjedt. NÉPSZAVA 2020. július 13., hétfő Jelenetek egy házasságból újra Michelle Williams és Oscar Isaac főszereplésével készül HBO-minisorozat Ingmar Bergman csaknem 50 éves klasszikusából, a Jelenetek egy házasságból című tévéfilmsorozatból. Az eredeti, hatrészes szériát Hagai Levi adaptálja, és az új produkció rendezője is ő lesz. NÉPSZAVA Zászlók a világ körül r / TÁRLAT Óceániától Amerikáig az egyes nemzetekről és lobogóikról is izgalmas információkat tudhatunk meg Balogh Lászlótól, aki gyűjteményében hatezer zászlót tart számon. CSEPREGI EVELYN Egy fiatal földrajzkedvelő hobbijából, néhány levélváltással indult a világszinten is egyedülálló Zászlómúzeum a nyolcadik kerületben. Balogh László kalandja 1983-ban kezdődött, amikor számos ország és közigazgatási egység vezetőjét kereste meg levélben a kéréssel, küldjék el számára nemzeti jelképüket. Az első válasz Burkina Fasóból érkezett, majd sorra jöttek a csomagok, bennük a lobogókkal. 1995-ben aztán a józsefvárosi önkormányzat segítségével megnyílt a Zászlómúzeum, a belépéshez a látogatók az utcán álltak sorban. Két évvel később költözött át az intézmény jelenlegi helyére, a Nap utcai pincegalériába, amely mostanra túl is nőtte önmagát. A kollekció hatezer darabból áll, ezzel a világ három legnagyobb zászlógyűjteménye közé tartozik. Az állandó kiállításon a föld kétszázhatvanöt országa közül kétszáz jelképe látható, az időszaki tárlatokon évente négy ország kerül a figyelem középpontjába - tudtuk meg az alapítótól, Balogh Lászlótól, aki töretlen lelkesedéssel mesél a zászlók történetéről, jelentőségéről. Számára természetesnek tűnik, hogy a legtávolabbi, parányi szigetcsoportok közigazgatási vezetőivel vagy épp az Amerikai Egyesült Államok elnökével levelezett az elmúlt harminc évben. Egyszerre levéltáros és kiállításszervező, reggeltől estig a múzeumban tölti napjait, figyelemmel követi az újabb országok létrejöttét s a közigazgatási egységek névváltoztatásait. Tudomása szerint több helyen láthatók az egyes nemzetek lobogóinak történetét bemutató tárlatok, de ehhez hasonló, amely az országok aktuális zászlóit mutatja be, nincs még egy. Elsőre elvetemült ötletnek tűnhet, ám a kiállítótérbe lépve sokszínű kavalkád és meglepetések sora fogad minket: a kontinensek szerint rendezett lobogók közt járva olyan államok tűnnek fel a látogató előtt, amelyekről korábban sosem hallott, nem beszélve a jelképekről, mintázatokról, amelyek messze túlmutatnak a jól ismert trikolóron. Balogh László tapasztalatai szerint általában keveset tudunk a zászlókról, leginkább azokat ismerjük, amelyek a szemünk előtt vannak, ilyen az angol, a német, a francia vagy az olasz (amit hajlamosak vagyunk a magyar fordítottjaként emlegetni, noha ez téves megközelítés, alapvető különbségek vannak a sávok elrendezésében, a színhasználatban, a méretarányban). Mint elmondta, a zászlószínek, még ha sokszor egyformák is, különféle jelentéseket Ehhez hasonló tárlat, amely az országok aktuális zászlóit mutatja be, nincs még egy hordozhatnak, megkülönböztetjük a pánafrikai, pánarab, pánszláv és a pániráni színeket. A pánafrikai zászlócsalád esetében gyakoriak a piros, zöld, sárga és fekete színek, de előbbieknek semmi közük az Európában, így hazánkban is láthatóhoz. Megtudtuk, az afrikai kontinensen ezek elsőként Etiópia zászlajában jelentek meg, és amikor 1960 körül több állam függetlenné vált, példaként az etiópot tartották szem előtt nemzeti jelképük megalkotásában. Hasonló tendencia figyelhető meg a pánarab zászlócsaládnál is - mesélte Balogh László -, ott a vörös, fekete, zöld dominál, utóbbi a valláshoz kapcsolható: hitük szerint Mohamed köpenye zöld volt. És ki gondolná, hogy a világon csupán egy zászlón jelenik meg a barna szín? A hagyomány szerint kétszáz éve gyakoriak voltak a kalóztámadások Katarban, és az ott élők felvonták a palotára vörös zászlójukat, hogy erőt sugározzanak. De azt a nap rövid idő alatt kiszívta, ezért úgy döntöttek, attól kezdve a barna szín szerepel majd az ország jelképében. A fehér farkasfogak a britekkel való, 1971-ig megkötött védnökségi megállapodást, a két nép kapcsolatát szimbolizálják. Érdekesség, hogy ez a világ leghosszabb lobogója is, tizenkilenc méteres (1:19). Összehasonlításképp, a magyar egy méter széles, KÖZÉPPONTBAN A kollekció hatezer darabból áll két méter hosszú (1:2), míg a román vagy a belga két méter széles, három méter hosszú (2:3). A múzeum kedvelt célpont a turisták számára, ám Balogh László arról számolt be, gyakran felteszik a kérdést, miért a pincehelyiségben kapott helyet a tárlat. A múzeumvezető számára a látogatók állandó érdeklődése a meghatározó, ugyanakkor úgy hiszi, ha Londonban vagy Párizsban lenne a gyűjtemény, nagyobb ismertsége, reputációja is lehetne, ott jelentősebb kulturális érdeklődés övezi a nemzeti lobogót is. Míg például Nagy-Britanniában kultusza van a jelképnek, sokunk talán nem is hallott róla, hogy hazánkban március 16. a magyar zászló és címer napja. Noha Latin-Amerikához képest a szigetország is lemaradásban van: Ecuadorban, Mexikóban és Kolumbiában munkaszünettel ünneplik a napot. Ettől még biztosan messze járunk, ám hasonló érdekességekért érdemes ellátogatni a Nap utca sarkára, Balogh László kimeríthetetlen tudástárát hallva, a színek és minták között bolyongva talán kicsit más szemmel nézünk majd a hurkapálcára fűzött papírzászlókra és a szuvenírboltok kínálatára is. FOTÓK: BERES MÁRTON EGYEDÜLÁLLÓ A színek és minták között. Balogh László tulajdonos és egyedülálló gyűjteménye Piros, fehér, zöld Magyarország hivatalos állami és a magyarság nemzeti jelképe a zászló, amely három egyenlő széles, piros, fehér és zöld vízszintes sávból áll. A korábban is használt színekhez, a fehérhez és vöröshöz a XV. században kapcsolódott a zöld. A mai értelemben vett trikolórt az 1848. áprilisi törvényekben szentesítették, színei a már rögzült magyar címerből származnak. A XIX. századi értelmezés szerint a piros sáv az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. A trikolór a francia forradalomban született nemzeti zászló nyomán a forradalomra is utalt. A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított, 1867-től lett újra hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer szerepelt a közepén, három évig a korona nélküli Kossuth-címer, ezt követően szovjet mintára a népköztársasági címer, amit az 1956-os forradalomban kivágtak: a lyukas zászló a forradalom jelképe lett. Nagy Imre kormánya visszaállította a Kossuth-címert, majd 1957-ben bevezették az ún. Kádár-címert, ám ez a lobogón nem szerepelt. A rendszerváltás idején nem módosítottak, a jelenlegi alkotmány szerint nem hivatalos változatban a mai magyar címer, a kiscímer is szerepelhet. HIRDETÉS