Népszava, 2020. augusztus (147. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-04 / 181. szám
Elharcolt milliárdok NORVÉG ALAP A civilek ellen indított kormányzati támadás már 214 millió euróba került az adófizetőknek. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Hat évvel ezelőtt robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, valamint az EGT (Európai Gazdasági Térség) Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok kezeléséről. A kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele. Emiatt felfüggesztették az alapok magyarországi kifizetéseit és a vitát azóta sem sikerült rendezni, ennek pedig nagy ára van: 2014 és 2020 között az EGT Alapból csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el Magyarország. A Norvég Alapból sem érkezett pénz a korábban borítékolt 105,7 millióból, így Magyarország 2014 és 2020 között eddig több mint 214 millió euróval (75 milliárd forinttal) lett szegényebb. Összehasonlításképpen: 2009 és 2014 között 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból az ország. ÍRÁSUNK A 3. OLDALON 75 milliárd forint veszett el eddig FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ MEGBÉLYEGZÉS Kevesebb jut a civileknek Nem kérnek az új modellből EGYETEM Huszonhét nappal az alapítványi átalakulás előtt még mindig nem tudni, hogy milyen szervezeti és jogi változások lesznek a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Egyelőre csak az biztos, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium Vidnyánszky Attilát jelölte az alapítvány kuratóriumi elnökének, a testület tagjai között pedig a kormányfőhöz közel álló Mol-vezetőt is találni. A döntés után többen elhagyták az egyetemet, a Hallgatói Önkormányzat pedig nem fogadja el a kinevezéseket, és tiltakozó akciókra készül. REFLEKTOR A 2. OLDALON A diákok a nyári szünet ellenére aktívabbak, mint valaha KIÁLLÁS Júliusban már megüzenték, mit akarnak Vázlatok alapján döntenek a kutatásokról ÉRTÉKELÉS Három napot és mindössze fél oldalt kaptak a kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetői arra, hogy elküldjék az idei évre vonatkozó kutatási terveiket Maróth Miklósnak, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének. A mindössze néhány mondatos dokumentumoknak viszont igen komoly tétje van: ezek alapján választanák ki a „jóváhagyásra méltó” kutatási programokat. A tiltakozó szervezetek szerint az elnök által küldött levél és az eljárás megalázó a kutatókra nézve, sokan ugyanakkor sejtik, mi indokolhatja a tömörséget. Tudományos szempontból ugyan értékelhetetlenek ezek a „tervek”, de arra alkalmasak lehetnek, hogy hamar kiszűrjék az olyan kormánynak nem tetsző témákat, mint például a gender. BŐVEBBEN A 4. OLDALON Gyorsan elfogytak a szabadságok Tavasszal a szokásos idő dupláját töltötték a kényszerszabadságon a fizikai dolgozók KÉNYSZER Felborította a koronavírus a szabadságolások rendjét; az áprilisi-májusi gyárleállások miatt a dolgozók kerete szinte teljesen kimerült, így a munkások többsége nyaralásról már aligha álmodhat. Több cég 24 hónapos munkaidőkeretre áll át, ilyenkor munka nélkül is jár a fizetés, viszont a kiesett órákat később külön díjazás nélkül kell ledolgozni. Nehezíti a helyzetet, hogy a nyár végén kifutnak a koronavírus miatti munkahelyvédelmi támogatások, újakról vagy hosszabbításról pedig egyelőre nincs hír. CIKKÜNK A 6. OLDALON VÁLTOZÁS Korábban munka nem volt sok helyen, most pihenés Nincs jogi akadálya a fizetési sapkának UEFA Az Európai Labdarúgó-szövetségen múlik, hogy a kontinensen bevezetik-e a fizetési plafont, vagyis azt, hogy legfeljebb mennyit kereshetnek a játékosok. Az EU ezt nem tiltja, amennyiben mindenhol egységesen vezetik be a szabályt. A fizetési sapka támogatói abban bíznak, hogy egy ilyen döntés esetén csökkenne a különbség a csapatok között, nem fordulhatna elő, hogy éveken át ugyanazok az együttesek nyerik meg a bajnokságokat vagy jutnak el a legtovább az európai kupaporondon. RÉSZLETEK A 15. OLDALON FOTÓ: AFP/PIERRE-PHILIPPE MARCOU KÜZDELEM A sztároknak, például a Madrid walesi játékosának, Gareth Balenek fájhat a leginkább az új elképzelés