Népszava, 2020. szeptember (147. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-16 / 217. szám
KULTÚRA Meghalt Bertók László GYÁSZ Életének 85. évében elhunyt Bertók László, József Attila- és Kossuth-díjas író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A hírt tegnap a Jelenkor irodalmi folyóirat tette közzé, amelynek főmunkatársa volt. Bertók László 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén paraszti családban, 1954- ben érettségizett Csurgón. Mivel egyetemre nem vették fel, 1955-ben Marcaliban vállalt postai tisztviselő állást, de ugyanebben az évben verseiért államellenes izgatás vádjával börtönbe került, melyet később Priusz (1994) című prózai művében írt meg. 1959-1963 között elvégezte a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakát, 1970-1973 között az ELTE könyvtáros szakát. 1965 óta Pécsen élt, és ugyanettől az évtől 1977-ig a Pécsi Tanárképző Főiskolán dolgozott könyvtárosként, majd 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-től 1996- ig főmunkatársa volt. Az irodalmi életben betöltött jelentőségét jelzi, hogy 1992-93-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl című folyóiratban. A priuszát követően azonban csak később, 1972-ben jelent meg első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. Noha második kötetére, az Emlékek választására (1978) szintén éveket kellett várnia, közben irodalmi életrajzot írt Csokonai Vitéz Mihályról és Vörösmarty Mihályról. Több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt, művei közül különösen kiemelkedőek: Hóból a lábnyom (1985), Három az ötödiken (1995), Válogatott versek (1999), Valahol, valami (2003), Háromkák (2004). Művészetét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban pedig Pécs díszpolgárává választották. P. SZABÓ DÉNES 1935-2020 NÉPSZAVA 2020. szeptember 16., szerda13 Esőisten hazatérhet Tizenkét évig tartó pereskedés után Belgium visszaadta Guatemalának a maják több mint ezeréves maszkját, amelyet 2008-ban illegálisan juttattak ki az országból, majd Brüsszelben elkoboztak. A jádéból készült műtárgy a vérszomjas esőistent, Chacot ábrázolja. ORF Bodó Viktor díjkörelben A legrangosabb osztrák színházi elismerésre, Nestroy-díjra jelölték Bodó Viktort. A jelölést a bécsi Volkstheaterben - számos magyar alkotótárssal közösen - színre vitt Ibsen Peer Gyntjéért kapta. Az előadásban Ingrid szerepét Gryllus Dorka alakítja. NÉPSZAVA A legjobb műfordító Romániában Marius Tabacu kolozsvári műfordító kapta a Román Írószövetségtől a 2019-es év legjobb műfordításnak járó díját a Bánffy Miklós Erdély-trilógiájáért. A legjobb magyar nyelvű könyvnek járó díjat Hajdú-Farkas Zoltán Csonkamagyar 1919 című kötete kapta. Debüt-díjban részesült Borcsa Imola Magnebéhat című novelláskötete. MTI Oroszul is virágzik a belarusz próza TŰZVONALBAN Míg nagykövetek vigyáznak Szvetlána Alekszijevicsre, megnéztük, milyen irodalom kelendő egy minszki könyvesboltban. MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Hét EU-s nagykövet kereste fel a lakásán Szvetlána Alekszijevicset egy hete. Az ok: a Nobel-díjas belarusz írónőt a megelőző napokban megfenyegették, ismeretlen férfiak akartak behatolni a lakásába. Korábban kihallgatásra rendelte be nyomozó hatóság, mivel a világhírű író tagja az ellenzékiek egyeztető bizottsága elnökségének. Alekszijevics a legnagyobb „élő név” a belarusz irodalmi színtéren. Miközben egész életében oroszul írt, könyvei a hajdan Szovjetunióról, illetve a mai utódállamok embereiről szólnak. Ez a kettősség, kétnyelvűség fontos eleme a lázadásban élő ország társadalmi-szellemi életének, amit kifejez az irodalom is. Ezért is kérdeztem Larisza Sztankevicset, az ELTE Szláv és Balti Intézetének belarusz lektorát: kiket olvasnak a belaruszok mostanában, és milyen nyelven? A kétnyelvűség, éppen, ha egy író kizárólag az orosz nyelvet használja, nem jelenti azt, hogy az általa alkotott mű ne lenne a belarusz irodalom része - magyarázta az egyetemi docens. Sztankevics emlékeztetett arra, hogy a lakosság túlnyomó része belaruszként határozza meg magát, s ebbe beletartoznak azok is, akik a családban, munkahelyükön, mindennapjaikban az orosz nyelvet használják. Az orosz nagy nyelv és régóta közvetíti a világirodalmat a belaruszoknak. Ma már sok mindent lefordítanak belarusz nyelvre, de az orosz nyelven érkező olvasmányok - legyen az eredeti orosz, vagy fordítás - hatalmas tömegben vannak a könyvpiacon. Ezeket sokan olvassák, sok lektűrt, krimit, szerelmes regényt - ahogy mindenütt a világban. Aki azonban keres, talál hazai, minőségi irodalmat. Vannak ezek kiadására vállalkozó magánkiadók, vannak privát könyvesboltok. Sztankevics első helyen a külföldön is sikeres fehérorosz szerzők közül Viktor Martinovicsot említi. Több regénye is megjelent, de legtöbb idegen nyelvre a Mova címmel kiadott disztópiát fordították le. Mova azt jelenti Nyelv, s a regénybeli nem is távoli jövőben ez egy különös Az ELTE kandidátusa szerint bár a belarusz nyelv 250 év óta haldoklik - az ország területe akkoriban került Oroszországhoz, és kezdődött el az eloroszosítás most új reneszánsza van, s vele az irodalomnak is kábítószer, amelyet az orosz-kínai birodalom által elfoglalt országban fogyasztanak. A kábszeresek a fehérorosz irodalom klasszikusainak szövegeit olvassák, s ettől jutnak csúcsra, ebben a lehangoló világban. A Mora tiltott szer a nemzeti jellegétől megfosztott társadalomban. A fő dílerek is kínaiak. A könyv címlapján kínai karakterekkel is leírták a szót. Martinovics következő regényét, a Boldogság tavát már oroszul írta, de készült a könyvből belarusz fordítás is. A közelmúlt könyvsikerei közé tartozik Pavel Kosztyukevics Babaroza terv című könyve - szomorú-vidám családregény. Azokat a szerzőket ajánlom - mondta Sztankevics - akik általában már több ország könyvpiacán sikeresek. Az orosz fordításokat, német, angol és lengyel fordítások követik leggyakrabban, de van érdeklődés a balti államok olvasói között is. Sok nyelven megjelentek például Vlagyimir Orlov történelmi témájú regényei. Ezek azért is keltenek komoly érdeklődést, mert „visszarakják Fehéroroszországot” Európa történelmi térképére, bemutatják a belaruszok államalkotó szerepét a Litván Nagyfejedelemségben, majd a lengyel nemesi köztársaság kereteiben. A nyelvi, nemzeti, kulturális sajátosságok megfogalmazása fontos eleme a mai társadalmi életnek. Sztankevics fontosnak látja még Natalka Babina belarusz nyelven író szerző könyveit: ez igazán érdekes női próza jellemzi. Felélénkült a hazai könyvkínálat, új szerzők jelentek meg, teret kapott az irodalmi újítás - mondja beszélgetőpartnerem. Az utóbbi évtizedben kevésbé szorultak rá a szerzők, hogy külföldön, például Litvániában jelentessék meg a műveiket. Martinkovics első regénye, a Paranoia oroszul jelent meg 2009-ben. A megjelenés után egy-két nappal a hatóságok beszedették a könyvesboltokból, s letiltották a belarusz internetkereskedésben is. A könyv megjelent 2010-ben angolul is, Timothy Snyder történész írt róla recenziót a Legsötétebb Belaruszban címmel a The New York Review of Booksban. A politikai-kulturális szakadék, amelyet a világ ezekben a napokban tapasztal a fehéroroszországi tudósításokat nézve, olvasva, az irodalomban is létezik. Létezik egy „állami” írószövetség és van az ellenzékinek tartott íróknak is szervezete - tudtam meg. - Amikor megkérdezik tőlem, kihal-e a belarusz nyelv, azt válaszolom: 250 éve haldoklik. Akkoriban került az ország területe Oroszországhoz, s elkezdődött az eloroszosítás. És most új reneszánsza van a nyelvnek, s vele az irodalomnak is - mondta Larisza Sztankevics. A kétnyelvűség fontos eleme a lázadásban élő ország társadalmiszellemi életének, így irodalmának is NYELVI ÚJJÁSZÜLETÉS LARISZA SZTANKEVICS FOTÓ: INA RAMASHEUSKAYA TWITTER-OLDALA VIGYÁZÓ SZEMEK El akarták rabolni Alekszijevicset. Hogy vigyázzanak rá, felmentek hozzá a Minszkbe delegált EU-s nagykövetek. A magyar nem volt közöttük HIRDETÉS