Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-01 / 230. szám

BELFÖLD Okkal támadhatják a jelentést ELEMZŐK Nem tartalmaz új­donságot az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentése Ma­gyarországról, ugyanakkor a jelen­tés megállapításai nem jelenték­telenek - nyilatkozták lapunknak politikai elemzők.­­ Ez a jelentés pont annyira hi­teles, mint a korábbi Tavares- vagy Sargentini-jelentés, annyiban még komolyabban is vehető, hogy az Európai Bizottság több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakem­berei készítették minden tagállam­ról, nem pedig európai parlamenti politikusok - fogalmazott Nagy Zsolt, a Republikon Intézet elem­zője. Nagy Zsolt: Jelentős hiányosság viszont Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint, hogy a problémák bemu­tatásán túl nem jut olyan követ­keztetésre, hogy Magyarországon rendszerszintű lenne a jogállami­ság leépülése, ezért nehéz lesz erre hivatkozni az uniós költségvetési vitában, hogy miért fontos szank­ciók bevezetése. - Nehezen tudom elképzelni, hogy ez legyen az a dokumentum, ami alapján felfüg­geszthető lehetne a jövőben a Ma­gyarországnak járó uniós források kifizetése - mondta a Méltányos­ság elemzője. A jelentés tartalmához hozzá­járult források, szervezetek között csupa kormánykritikus szervezet fedezhető fel, mint a Soros György­höz köthető Open Society Founda­tion is, míg kormánypárti vélemé­nyeket nem kértek ki.­­ A jelentés emiatt nem teljesen objektív, pedig a kormánypárti vélemények figye­lembevételével is lehetőségük lett volna a dokumentumban foglalt szakvélemény kialakítására, így viszont okkal támadja azt az Or­­bán-kormány - mondta a Méltá­nyosság elemzője. A problémákhoz a Republikontól Nagy Zsolt hoz­zátette, hogy az EB nem definiálta továbbra sem, hogy pontosan mi a jogállam, így a magyar kormány a saját értelmezése szerint továbbra is vitathatja a róla szóló kritikát. „Az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat ala­pul semmilyen jogállamisági vi­tához az Európai Unióban” - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán szerdán. Sze­rinte a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív refe­renciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte. Orbán Viktor és kormánya megbukott az európaiság vizsgá­ján, az Európai Bizottság szerdán bemutatott jogállamisági jelen­tése ugyanis megállapította, hogy Magyarországon rendszerszintű jogállamisági hibák vannak - jelen­tette ki Újhelyi István, az MSZP eu­rópai parlamenti (EP-) képviselője szerdán. UNYATYINSZKI GYÖRGY Ez a jelentés pont annyira hiteles, mint a korábbi Tavares- vagy Sar­gentini-jelentés Nagy Attila Tibor: Ezen dokumen­tum alapján nem igazán lehet a for­rások felfüggesz­téséről dönteni NÉPSZAVA 2020. október 1., csütörtök3 Intő az Európai Uniótól PROBLÉMÁK Vera Jourová kész a párbeszédre a magyar kormánnyal. A Bizottság hosszan sorolta aggodalmait a demokrácia állapota kapcsán. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Megjegyzi, hogy a hagyományos el­járás kiiktatásával lehetővé vált az Alkotmánybíróság parlament által választott tagjainak kinevezése a Kúriára. A brüsszeli testület ugyan­akkor méltatja a bírósági eljárások minőségét és hatékonyságát, vala­mint az igazságszolgáltatási rend­szer digitalizációját. A független ellenőrző mechaniz­musok hiánya, valamint a politika és egyes hazai üzleti vállalkozások szoros összefonódása hozzájárul a korrupcióhoz - áll a bizottsági je­lentésben. Elvétve fordul elő, hogy magas beosztású személyek ellen elj­árás indul korrupció miatt. A fon­tos hivatalt betöltő emberek, illetve a közvetlen környezetük által elkö­vetett korrupciós ügyek felderítése következetesen elmarad. Az Euró­pai Bizottság szerint a civil szerve­zeteket övező ellenséges környezet és az átláthatósággal, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problé­mák együttesen szűkítik a társadal­mi ellenőrzés lehetőségeit és gyen­gítik a korrupcióellenes fellépést. Hosszan taglalja az értékelés a magyarországi média helyzetét. A bizottsági megítélés szerint kifogá­solható a Médiatanács függetlensé­ge és hatékonysága, nem biztosított a média tulajdonviszonyok átlátha­tósága. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létre­hozása veszélyezteti a média sok­színűségét. A kormány az állami hirdetésekkel közvetett politikai befolyást gyakorol a sajtóra. A füg­getlen sajtóorgánumok szisztema­tikus akadályokkal és megfélemlí­téssel néznek szembe, felvásárlásuk aggodalmakat kelt. Aggasztónak találja az Európai Bizottság a magyar jogalkotási fo­lyamatot is, elsősorban az átlátha­tóság hiánya miatt, valamint azért, mert csökken a nyilvános konzultá­ciók és a hatásvizsgálatok használa­ta. Jogbiztonsági kérdéseket vet fel az állami szervek lehetősége jogerős bírósági határozatok Alkotmánybí­róságon történő megtámadására. A független intézmények gyengülése és a civil társadalomra nehezedő nyomás gyengíti a fékek és ellensú­lyok rendszerét. Az Európai Bizottság mostantól évente el fogja készíteni jogállami jelentését. Az idei értékelést meg­tárgyalja az Európai Parlament, ok­tóberben pedig a tagállami minisz­terekből álló EU Tanács. Mind Vera Jourová, mind Didier Reynders igazságügyi biztos azt hangoztatta, hogy a beszámolóval nem monda­nak le sem a kötelezettségszegési el­járásokról, sem a 7. cikkelyes eljárás elindításáról, sem a pénzügyi szank­ciókról, ha az EU-s elveket megsze­gik. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) ELLENSÉGES KÖRNYEZET Az Európai Bi­zottság szerint a magyar kor­mány szűkíti a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit 4 területen vizsgálták a jogállam helyzetét. Hazánkban több az aggodalomra okot adó fejlemény Vera Jourová tartotta volna a nyitóelőadást a „think. a kormány „fő ellenségévé" vált, miután szeptember BDPST" című konferencián, amelyet az Antall József 25-én a német Spiegelnek adott interjúban egy angol Tudásközpont szervez, az Európai Bizottság értékekért szójátékkal azt mondta, Orbán Viktor az „illiberális" és átláthatóságért felelős alelnöke azonban kikerült a (illiberal democracy) helyett „beteg demokráciát" („ill programból. A tudásközpont nemzetközi igazgatóhe- democracy") épít. Orbán Viktor Ursula von der Leyen nyettese, Csepregi Zsolt érdeklődésünkre közölte, hogy bizottsági elnöknek írt levelében a biztos kirúgását a biztos hivatalos programja miatt nem tudja megtarta- követelte, mert szerinte megsértette a tagállamokkal az előadását. Kerestük Jourová hivatalát, ám lapzártán- szembeni kötelező politikai semlegesség elvét. Von der kig nem kaptunk választ. Jourová az elmúlt napokban Leyen bizalma töretlen munkatársában. Mindenki másképp csinálja KÖRKÉP A bizottsági jelentés mél­tatja Lettországot és Máltát az igaz­ságszolgáltatás függetlenségét meg­erősítő reformért, Hollandiát pedig azért, mert korlátozni kívánj­a a vég­rehajtó és törvényhozó hatalom be­folyását a Legfelső Bíróság és a Bírói Tanács tagjainak kinevezésére. Kü­lönösen aggasztónak tartja viszont, hogy Lengyelországban egyazon személy az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész, Romániában pedig még mindig hatályosak a bírói füg­getlenséget korlátozó korábbi tör­vények. Szlovákiában hosszú ideje probléma van az igazságszolgáltatás függetlenségével és feddhetetlensé­gével, de jó jel, hogy idén áprilisban átfogó reformot határoztak el. A világ 20 legkevésbé korrupt országából 10 az Európai Unióban található, idézi fel a Transparency International felmérését a brüssze­li jelentés. Ugyanakkor az Euroba­­rometerre hivatkozva megállapítja, hogy az európaiak egyik legsúlyo­sabb gondja a korrupció. Olaszországban tavaly janu­árban olyan törvényt fogadtak el, amely megszigorította a korrup­ció büntetési tételeit, Spanyol­országban pótlólagos forrásokat biztosítottak az ügyészségnek és ugyancsak szigorították a btk.-t. Ausztriában a magas rangú tiszt­ségviselőket magával rántó kor­rupciós ügyek (lásd: Ibizagate) miatt a kormány azt tervezi, hogy megerősíti a számvevőszék jogo­sítványait a pártfinanszírozás el­lenőrzésére. Szlovákiában viszont meglehetősen kevés az olyan ügy, ahol magas beosztású hivatalnokok ellen indult vizsgálat és vádhatósá­gi eljárás. Ugyanezek az aggodal­mak Csehországgal kapcsolatban is fennállnak. Magyarországon kívül Máltán és Lengyelországban érheti kifo­gás a médiaszabályozó hatóság függetlenségét, míg Bulgáriában, Görögországban, Luxemburgban, Romániában és Szlovéniában az a baj vele, hogy források hiányában nem tud hatékonyan működni - állítja az Európai Bizottság. Né­metországban, Franciaországban és Portugáliában világos szabályok biztosítják a média tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát, de ez korántsem mondható el például Bulgáriáról, Ciprusról vagy Csehor­szágról. Magyarországhoz hasonló­an Ausztriában is probléma, hogy az állam viszonylag nagy összegű hirdetéseket helyez el a sajtóban, ami felveti a politikai befolyásolás lehetőségét. Az uniós testület méltatja, hogy a horvát és a szlovén kormány is kész a civil szervezetek támoga­tására. A nem kormányzati szféra ugyanakkor sok helyütt támadá­sok célpontja. Lengyelországban állami szinten folyik rágalom­hadjárat NGO-k, különösen a melegek jogaiért kiálló civilek el­len - olvasható a brüsszeli jelen­tésben. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) AGGÁLY Lengyelországban egyazon személy az igazságügyi miniszter és a leg­főbb ügyész, Zbigniew Ziobro

Next