Népszava, 2020. október (147. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
BELFÖLD Okkal támadhatják a jelentést ELEMZŐK Nem tartalmaz újdonságot az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentése Magyarországról, ugyanakkor a jelentés megállapításai nem jelentéktelenek - nyilatkozták lapunknak politikai elemzők. Ez a jelentés pont annyira hiteles, mint a korábbi Tavares- vagy Sargentini-jelentés, annyiban még komolyabban is vehető, hogy az Európai Bizottság több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberei készítették minden tagállamról, nem pedig európai parlamenti politikusok - fogalmazott Nagy Zsolt, a Republikon Intézet elemzője. Nagy Zsolt: Jelentős hiányosság viszont Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint, hogy a problémák bemutatásán túl nem jut olyan következtetésre, hogy Magyarországon rendszerszintű lenne a jogállamiság leépülése, ezért nehéz lesz erre hivatkozni az uniós költségvetési vitában, hogy miért fontos szankciók bevezetése. - Nehezen tudom elképzelni, hogy ez legyen az a dokumentum, ami alapján felfüggeszthető lehetne a jövőben a Magyarországnak járó uniós források kifizetése - mondta a Méltányosság elemzője. A jelentés tartalmához hozzájárult források, szervezetek között csupa kormánykritikus szervezet fedezhető fel, mint a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundation is, míg kormánypárti véleményeket nem kértek ki. A jelentés emiatt nem teljesen objektív, pedig a kormánypárti vélemények figyelembevételével is lehetőségük lett volna a dokumentumban foglalt szakvélemény kialakítására, így viszont okkal támadja azt az Orbán-kormány - mondta a Méltányosság elemzője. A problémákhoz a Republikontól Nagy Zsolt hozzátette, hogy az EB nem definiálta továbbra sem, hogy pontosan mi a jogállam, így a magyar kormány a saját értelmezése szerint továbbra is vitathatja a róla szóló kritikát. „Az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban” - írta Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán szerdán. Szerinte a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte. Orbán Viktor és kormánya megbukott az európaiság vizsgáján, az Európai Bizottság szerdán bemutatott jogállamisági jelentése ugyanis megállapította, hogy Magyarországon rendszerszintű jogállamisági hibák vannak - jelentette ki Újhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán. UNYATYINSZKI GYÖRGY Ez a jelentés pont annyira hiteles, mint a korábbi Tavares- vagy Sargentini-jelentés Nagy Attila Tibor: Ezen dokumentum alapján nem igazán lehet a források felfüggesztéséről dönteni NÉPSZAVA 2020. október 1., csütörtök3 Intő az Európai Uniótól PROBLÉMÁK Vera Jourová kész a párbeszédre a magyar kormánnyal. A Bizottság hosszan sorolta aggodalmait a demokrácia állapota kapcsán. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Megjegyzi, hogy a hagyományos eljárás kiiktatásával lehetővé vált az Alkotmánybíróság parlament által választott tagjainak kinevezése a Kúriára. A brüsszeli testület ugyanakkor méltatja a bírósági eljárások minőségét és hatékonyságát, valamint az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációját. A független ellenőrző mechanizmusok hiánya, valamint a politika és egyes hazai üzleti vállalkozások szoros összefonódása hozzájárul a korrupcióhoz - áll a bizottsági jelentésben. Elvétve fordul elő, hogy magas beosztású személyek ellen eljárás indul korrupció miatt. A fontos hivatalt betöltő emberek, illetve a közvetlen környezetük által elkövetett korrupciós ügyek felderítése következetesen elmarad. Az Európai Bizottság szerint a civil szervezeteket övező ellenséges környezet és az átláthatósággal, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos problémák együttesen szűkítik a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit és gyengítik a korrupcióellenes fellépést. Hosszan taglalja az értékelés a magyarországi média helyzetét. A bizottsági megítélés szerint kifogásolható a Médiatanács függetlensége és hatékonysága, nem biztosított a média tulajdonviszonyok átláthatósága. A Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása veszélyezteti a média sokszínűségét. A kormány az állami hirdetésekkel közvetett politikai befolyást gyakorol a sajtóra. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, felvásárlásuk aggodalmakat kelt. Aggasztónak találja az Európai Bizottság a magyar jogalkotási folyamatot is, elsősorban az átláthatóság hiánya miatt, valamint azért, mert csökken a nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok használata. Jogbiztonsági kérdéseket vet fel az állami szervek lehetősége jogerős bírósági határozatok Alkotmánybíróságon történő megtámadására. A független intézmények gyengülése és a civil társadalomra nehezedő nyomás gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az Európai Bizottság mostantól évente el fogja készíteni jogállami jelentését. Az idei értékelést megtárgyalja az Európai Parlament, októberben pedig a tagállami miniszterekből álló EU Tanács. Mind Vera Jourová, mind Didier Reynders igazságügyi biztos azt hangoztatta, hogy a beszámolóval nem mondanak le sem a kötelezettségszegési eljárásokról, sem a 7. cikkelyes eljárás elindításáról, sem a pénzügyi szankciókról, ha az EU-s elveket megszegik. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) ELLENSÉGES KÖRNYEZET Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány szűkíti a társadalmi ellenőrzés lehetőségeit 4 területen vizsgálták a jogállam helyzetét. Hazánkban több az aggodalomra okot adó fejlemény Vera Jourová tartotta volna a nyitóelőadást a „think. a kormány „fő ellenségévé" vált, miután szeptember BDPST" című konferencián, amelyet az Antall József 25-én a német Spiegelnek adott interjúban egy angol Tudásközpont szervez, az Európai Bizottság értékekért szójátékkal azt mondta, Orbán Viktor az „illiberális" és átláthatóságért felelős alelnöke azonban kikerült a (illiberal democracy) helyett „beteg demokráciát" („ill programból. A tudásközpont nemzetközi igazgatóhe- democracy") épít. Orbán Viktor Ursula von der Leyen nyettese, Csepregi Zsolt érdeklődésünkre közölte, hogy bizottsági elnöknek írt levelében a biztos kirúgását a biztos hivatalos programja miatt nem tudja megtarta- követelte, mert szerinte megsértette a tagállamokkal az előadását. Kerestük Jourová hivatalát, ám lapzártán- szembeni kötelező politikai semlegesség elvét. Von der kig nem kaptunk választ. Jourová az elmúlt napokban Leyen bizalma töretlen munkatársában. Mindenki másképp csinálja KÖRKÉP A bizottsági jelentés méltatja Lettországot és Máltát az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformért, Hollandiát pedig azért, mert korlátozni kívánja a végrehajtó és törvényhozó hatalom befolyását a Legfelső Bíróság és a Bírói Tanács tagjainak kinevezésére. Különösen aggasztónak tartja viszont, hogy Lengyelországban egyazon személy az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész, Romániában pedig még mindig hatályosak a bírói függetlenséget korlátozó korábbi törvények. Szlovákiában hosszú ideje probléma van az igazságszolgáltatás függetlenségével és feddhetetlenségével, de jó jel, hogy idén áprilisban átfogó reformot határoztak el. A világ 20 legkevésbé korrupt országából 10 az Európai Unióban található, idézi fel a Transparency International felmérését a brüsszeli jelentés. Ugyanakkor az Eurobarometerre hivatkozva megállapítja, hogy az európaiak egyik legsúlyosabb gondja a korrupció. Olaszországban tavaly januárban olyan törvényt fogadtak el, amely megszigorította a korrupció büntetési tételeit, Spanyolországban pótlólagos forrásokat biztosítottak az ügyészségnek és ugyancsak szigorították a btk.-t. Ausztriában a magas rangú tisztségviselőket magával rántó korrupciós ügyek (lásd: Ibizagate) miatt a kormány azt tervezi, hogy megerősíti a számvevőszék jogosítványait a pártfinanszírozás ellenőrzésére. Szlovákiában viszont meglehetősen kevés az olyan ügy, ahol magas beosztású hivatalnokok ellen indult vizsgálat és vádhatósági eljárás. Ugyanezek az aggodalmak Csehországgal kapcsolatban is fennállnak. Magyarországon kívül Máltán és Lengyelországban érheti kifogás a médiaszabályozó hatóság függetlenségét, míg Bulgáriában, Görögországban, Luxemburgban, Romániában és Szlovéniában az a baj vele, hogy források hiányában nem tud hatékonyan működni - állítja az Európai Bizottság. Németországban, Franciaországban és Portugáliában világos szabályok biztosítják a média tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát, de ez korántsem mondható el például Bulgáriáról, Ciprusról vagy Csehországról. Magyarországhoz hasonlóan Ausztriában is probléma, hogy az állam viszonylag nagy összegű hirdetéseket helyez el a sajtóban, ami felveti a politikai befolyásolás lehetőségét. Az uniós testület méltatja, hogy a horvát és a szlovén kormány is kész a civil szervezetek támogatására. A nem kormányzati szféra ugyanakkor sok helyütt támadások célpontja. Lengyelországban állami szinten folyik rágalomhadjárat NGO-k, különösen a melegek jogaiért kiálló civilek ellen - olvasható a brüsszeli jelentésben. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) AGGÁLY Lengyelországban egyazon személy az igazságügyi miniszter és a legfőbb ügyész, Zbigniew Ziobro