Népszava, 2020. november (147. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-02 / 256. szám

2 NÉPSZAVA 2020. november 2., hétfő Pattanásig feszült idegek FOTÓ: AFP/NICHOLAS KAMM ELNÖKVÁLASZTÁS Trump újra naggyá tenni, Biden újra összehozni akarja Amerikát. Pennsylvanián a vigyázó szemek. HORVÁTH GÁBOR Mint az esélytelenebb jelölttől el­várható, Donald Trump elképesztő kampányhajrát produkál. Szombat­tól hétfőig hét államban tizennégy gyűlést tart, az utolsót Joe Biden szülővárosában, a pennsylvaniai Scrantonban. A fricskán kívül en­nek politikai értelme is van: Pennsy­lvania elvesztése biztosan megpe­csételné az elnök sorsát. Az itteni utolsó felmérések a verseny élező­dését mutatják: Biden a korábbi 6 után most 4,9-del vezet, ami még mindig kétszer több a hibahatár­nál, de a bombabiztosnál kevesebb. Nem véletlen, hogy a volt alelnök Pennsylvaniában tartotta mindkét vasárnapi kampánygyűlését. A politikai üzenetek nem is áll­hatnának egymástól távolabb. A Fox News televízió többször is kérdez­ték az elnököt, hogy mit tervez a kö­vetkező négy évre győzelme esetén. Trump rendre 2016 óta használatos DONALD TRUMP A felmérések szerint komoly hátrányban lévő elnök a választá­sok előtti utolsó három napon hét államban tizen­négy gyűlést tart, jelmondatával tért ki: „ismét naggyá tenni Amerikát”. Joe Biden kam­pánybeszédei két fontos üzenetet sulykolnak: azt, hogy újra össze kell hozni, egyesíteni kell az amerikaia­kat, a koronavírussal pedig tudomá­nyos módszerekkel kell felvenni a küzdelmet, mert a gazdaság sem tud talpra állni, amíg dúl a járvány. A hétvégén Trump növekvő, hét­pontos előnyét mutató felmérés jelent meg Iowában, ami ismét fel­villanyozta az elnök híveit, és aggo­dalommal töltötte el a leváltásában bízókat. A közvélemény-kutatások ezzel együtt sokkal jobb helyzetben mutatják Bident, mint négy évvel ezelőtt Hillary Clintont. Másrészt senki sem szabadul a 2016-os meg­lepetés élményétől, ennek megfe­lelően a Demokrata Párt hívei az előny ellenére is idegesen, a repub­likánusok pedig az újabb csodában reménykedve várják a keddet. Az országban pattanásig fe­szült a hangulat. Ennek jeleként szombaton Trump hívei az autó­pályán kocsikkal körbevették a Bi­­den-kampány egyik, Austinba tartó buszát. A texasi fővárosba tervezett rendezvényt végül óvatosságból lemondták, az elnök pedig azon­nal megdicsérte a sajátjait, amiért megakadályozták az ellentábor gyű­lését. A verseny azonban Texasban is szoros, a kép ugyanaz, mint a leg­több államban: a nagyobb városok javarészt liberálisok, a vidék inkább konzervatív. A választási hajlandóság minden előzetes várakozást felülmúl. Vasár­napig több mint 91 millió levélben feladott vagy személyesen kézbesí­tett szavazat érkezett be. ELNÖKI KAMPÁNYHAJRÁ KÍGYÓZÓ SOROK A korai szavazás lehetőségének köszönhetően rengetegen adták le a vok­sukat Most nem a gazdaság, te buta! A Gallup 1948 óta vizsgálja, mi foglalkoztatja a közvéle­ményt az elnökválasztások előtt. 1952 óta mindig az lett az elnök, aki a választók szerint a legjobban tudja kezel­ni a számukra legfontosabb problémát. Ez általában a gazdaság állapota, erre utal a 90-es évekből származó kampánytanács: „A gazdaság, te buta!" Az idei elnökvá­lasztás azonban más: a Gallup által megkérdezetteknek csak 14 százaléka tartotta a gazdaságot a legfontosabb­nak, ezzel szemben 30 százalék a Covid-19-járványt, 23 százalék pedig a rossz kormányzást nevezte meg. Az Egyesült Államokban tombol a járvány. Szombaton 99 ezer új fertőzést regisztráltak, és 914 ember halt meg, az összesített emberveszteség 240 ezerhez közelít. Az oregoni 110-es Amerika kedden nemcsak elnö­köt, alelnököt, szenátorokat és képviselőket, hanem kormány­zókat, állami törvényhozókat, megyei elöljárókat, polgármes­tereket, ügyészeket, seriffeket és iskolaszéki tagokat is választ. Emellett sok államban helyi nép­szavazásokat is tartanak. Ore­gonban például a 110-es intéz­kedésnek nevezett tervezetről, amely legalizálná a kis mennyi­ségű heroin, kokain, LSD és más „kemény" kábítószerek birtoklá­sát, a már korábban engedélye­zett marihuána forgalmazásából Vasárnapig már befolyó pénzből pedig ingyenes ennyien leadták leszoktató klinikákat létesítenek a szavazataikat A lépés nem lenne példátlan, ko­rábban már Portugália, Hollandia és Svájc is hasonló útra lépett. 91 millió Szoros, nagyon szoros, 1876 Sok teória van arra, mi történik, ha olyan szoros lesz az eredmény, hogy csak hetek múlva, netán súlyos viták, jogi csűrcsavarások után derül fény a győztes kilétére. Nos, az 1876-os eseményeknél az ideiek sem lehetnek izgalmasabbak. Akkor a Lincoln-féle Republikánus Párt jelöltje, Rutherford Hayes egyetlen (máig vitatott) elek­­tori szavazattal szerzett többet a Demokrata Párt színei­ben induló Samuel Tildennél. Délen tömegesen meg­félemlítették a feketéket, nem volt ritka az erőszak, és Dél-Karolina 101 százalékos részvételt produkált - vagy­is egyértelműen csaltak. Hayest végül négy hónapos hu­zavona után, 1877 márciusában iktatták be, miután bele­egyezett, hogy Délről kivonják a szövetségi csapatokat. REFLEKTOR Szerda hajnalban MIKOR? Az USA szárazföldi te­rülete 6-9 időzónával van „mögöt­tünk”, azaz a kedd esti urnazárások idején nálunk már jócskán szerda hajnal lesz. (Hawaii az esélylatolga­tás szempontjából nem érdekes, ott gyakorlatilag biztosan Biden nyer.) Lehetséges, de egyáltalán nem biz­tos, hogy mire felébredünk, már tud­ni lehet, hogy ki lesz az elnök, mert idén a kiugróan magas részvétel, a sok levélszavazat és a járvány miatt meggyengült apparátusok miatt is a szokásosnál lassabb feldolgozásra lehet számítani. A rendkívüli körülményekre és a felfokozott indulatokra való te­kintettel a média is óvatos lesz. A már-már félhivatalos döntőbírónak számító Associated Press (AP) hír­­ügynökség az előzetes és a választás napján készült közvélemény-kuta­tások, illetve a beérkező részered­mények alapján „ítéli oda” az álla­mokat az elnökjelölteknek, de csak akkor, ha az egyes megyék sajátos­ságait, szavazási történetét is figye­lembe véve jelentős különbség és egyértelmű tendencia alakul ki. Az AP bejelentései általában he­lyesek, de a bizonytalanságot az is növeli, hogy államonként, sőt me­gyénként eltérő sorrendben szá­molják a szavazatokat. Van, ahol a levélben beérkezettekkel és korán leadottakkal kezdik, másutt a ked­den az urnákba dobottakkal. Ennek megfelelően a korai adatokat nem is érdemes figyelni, mert az előre le­adott voksok között feltehetően túl­reprezentáltak lesznek a Demokrata Párt hívei, míg a kedden szavazók többsége republikánus lesz. Vannak államok, ahol csak a ked­di urnazárásig beérkezett szavaza­tok érvényesek, máshol a három, sőt akár tíz nappal később levélben érkezőket is beszámítják, feltéve, hogy keddig postára adták őket. Ha ez nem lenne elég, Minnesotában félre kell tenni a későn érkező borí­tékokat, mert a bíróság majd csak a választás után dönti el, hogy be le­­het-e őket számítani. Ennyi bonyodalom ellenére még­is elképzelhető, hogy egykettőre tudni fogjuk, ki lett az elnök. Florida itteni 4-5 óra körül már majdnem teljesen kész lesz az összeszámlá­­lással. Ha az AP kihirdeti Biden ot­tani győzelmét, akkor Trump szin­te biztosan veszített. Viszonylag gyorsan lehet majd tudni, ki nyert Wisconsinban, Arizonában és Észak-Karolinában is. Trump csak akkor reménykedhet a 2016-oshoz hasonló meglepetésben, ha Floridán kívül ezekben is diadalmaskodik. A négy államból bármelyik kettő elég lenne ahhoz, hogy Biden pezsgőt bonthasson. A pennsylvaniai vég­eredmény szinte biztosan megmu­tatná a győztest, de az államban elő­reláthatólag a hét végéig matekozni fognak, addigra pedig alighanem már csak a hab lesznek valakinek a tortáján. HORVÁTH GÁBOR Bonyolult hagyomány ELEKTOROK Az amerikaiak nem az elnökre adják le szavazataikat, hanem annak a testületnek a tag­jaira, akik majd megválasztják az elnököt. Az elektori testületbe min­den állam annyi személyt küldhet, ahány (létszámarányos) kongres­­­szusi képviselői körzete van - plusz kettőt a szenátorai után. Ez jelenleg összesen 538 fő. A kis államok a két „szenátori” helyük miatt lakossá­gukhoz képest túlreprezentálttá válnak, s innen ered az a lehetőség, hogy az országosan leadott voksok­­hoz képest az államok elektoraiból összeadódó, ellenkező előjelű több­ség döntsön. A Republikánus Párt jelöltje 1992 óta csupán egyszer, 2004-ben kapta meg a leadott sza­vazatok többségét, az elektori testü­let összetétele miatt azonban 2000- ben és 2016-ban is győzni tudott. Az államoknak csak nagyjából a fele kötelezi az elektoraikat, hogy arra adják szavazatukat, akikre az őket küldők. 2016-ban is voltak kiszavazók, de az elnök személye még sosem múlt a „hűtleneken”. Az alkotmány arról sem rendelkezik, hogy az államoknak kötelező olyan személyeket delegálni, akik majd a választói akaratnak megfelelően adják le a voksukat, ehelyett a helyi törvényhozásra bízza a delegálást. Elvben elképzelhető, hogy például Pennsylvaniában a republikánus többség a Bidennek kedvező vá­lasztási eredmény megbízhatat­lanságára hivatkozva Trump-párti elektorokat nevez meg. Ennek kö­vetkezményei beláthatatlanok len­nének az idei választásra és az ame­rikai demokrácia jövőjére nézve is. Az elektori testület „a december második szerdáját követő hétfőn”, idén december 14-én adja le szava­zatait, amelyet január 10-én már az új összetételű kongresszus két há­zának együttes ülésén összesítenek. 269-269 arányú döntetlen esetén a képviselőház dönt, mégpedig úgy, hogy minden államnak egy szavaza­ta van - ez most a republikánusok­nak kedvezne, de a helyzet változhat a keddi eredmények tükrében. Rendszeresen felmerül, hogy modernizálni kellene a választási rendszert. Az alkotmány módosí­tása aligha kapná meg a szükséges többséget, ám vannak más mód­szerek is. Eddig tizenhat, összesen 196 elektort adó állam csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy küldöttjeik ne a helyi, hanem az or­szágos győztesre adják voksukat. Ha az összefogók elérik a 270-et, akkor az amerikai választási rendszer egy csapásra átalakul többségivé. H. G. FOTÓ: AFP/JIM WATSON HA NYER, AKKOR IS VESZÍTHET Biden a hűtlen elektoroktól félhet

Next