Népszava, 2020. november (147. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-28 / 279. szám
KULTÚRA Firenzei siker Lakos Nóra Hab című romantikus vígjátéka nyerte a firenzei Cinema e Done nemzetközi filmfesztivál legjobbját illető Gilda-díjat. Firenzében 42. alkalommal rendezték meg a női filmek nemzetközi fesztiválját, a járványhelyzetre tekintettel ezúttal online. MTI Rakovszky életműdíja A kortárs írók, költők műfordítók és kritikusok fórumaként a hajdani Baumgarten Alapítvány egykori székhelyén ápolja a Nyugat folyóirat szellemiségét a Városmajor 48 Irodalmi Társaság Alapítvány. A társaság idei életműdíját Rakovszky Zsuzsa kapja, az ünnepi beszélgetés vasárnap délután öttől látható a Városmajor 48 Facebook-oldalán. NÉPSZAVA léni bácsi gyűrűje Básti Juli veheti át jövő év januárjában vagy februárjában a Páger Antal-színészdíjat, azaz „Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását - jelentette be Farkas Éva Erzsébet makói polgármester a közösségi oldalán. MTI Maradt velünk GYÁSZ Életének hetvenedik évében, csütörtök este elhunyt Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas rockzenész, zeneszerző. r / HEGYI IVÁN Benkő, Mihály Tomi, Fecó. Egymás után, ilyen hamar. Ez a csönd éve. Pedig Balázs Fecó - ki hívta Ferencnek? - tudott élni. „Három helyett éltem” - mondta egyszer, és a nőket, az italt, a cigarettát emlegette. Hozzátehette volna a futballt. Meg persze a zenét, mert már kamaszként a híres Neotonban játszott. Mindenről és mindenkiről szépen beszélt. Szerettem hallgatni, ahogyan Horváth Attiláról, Presserről, Fenyő Mikiről vagy arról a Koncz Zsuzsáról mesélt, akit ma időnként szint alatti támadások érnek. Vagy ahogyan a Kell, hogy várjról megemlékezett. ,A legjobb szám - mondogatta. - Csak egy hibája van. Hogy nem én írtam.” Lett volna pályatársa, aki rockerként letagadta volna, hogy neki a Neotonban Bach volt minden. Ő büszke volt rá. Ahogyan a Hazafelére is. (A szövegét álnéven Hobo jegyezte.) Vagy idősebb Albert Flóriánra. Sokszor viccelt, hogy annak idején „kis Flórinak” nevezték a Ferencvárosban, pedig még Branikovits is más bolygón futballozott hozzá képest. (Szegény „Braui”, Isten nyugosztalja őt is, szintén nemrégiben ment el.) De Fecó még a Pasaréti úton, a Vasas atlétikai és teniszpályája szomszédságában is zöld-fehérben mérte a folyékony kenyeret. A Sport söröző gebinese a papája volt, neki segített a piros-kék fellegvár közelében. Mondjuk az amúgy zöldövezetben sok vendéget elriasztott a zölddel, de ha az ember fradista, az üzletmenetért meg egyébként sem tagadja meg önmagát. Hosszúra növesztette a haját, ám sokkal inkább éreztem szentimentálisnak, mint féktelen lázadónak. Néha feltette magának: „Kinek kell az én romantikám?” Költői kérdés BEKÖLTÖZÉS Kádai Lóránt, Mesterházi Mónika, Peer Krisztián, Szvoren Edina és Tóth Krisztina nyerte az Erzsébetváros önkormányzata által első ízben kiírt irodalmi ösztöndíjpályázatot - jelentették be csütörtökön. A Lator László tiszteletbeli fővédnökségével zajló kezdeményezés Szűcs Balázs kulturális alpolgármester és Simon Márton költő, slammer, a program későbbi koordinátora közös beszélgetéseiből született, azzal az elképzeléssel, hogy „beköltöztessék” a kerület alkotói és előadói tereibe a kortárs irodalom kiemelkedő szereplőit. A havi 160 ezer forint támogatással járó ösztöndíjra 35-60 év közötti, középgenerációt képviselő, legalább már két kiadott kötettel rendelkező alkotók jelentkezését várták. A nyertesekről a szakmai zsűri - Gács Anna irodalomkritikus, egyetemi tanár; Nagy Boglárka, a Jelenkor főszerkesztője; Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus; Babiczky Tibor költő, irodalmi szerkesztő és Kemény István költő, író - a támogatottak nemi arányára kiemelt figyelemmel döntött. Gács Anna, a zsűri elnöke az online bejelentéskor ismertette: meglepetést okozott számukra, hogy kilencvennégy pályázat érkezett az ösztöndíjra, noha sejtették, nagy lesz az érdeklődés, abból a közös tapasztalatból kiindulva, milyen nehéz körülmények között alkotnak az írók ma Magyarországon - többek között ez is indokolta az ösztöndíj megszületését. „Ha ezt a névsort megnézi valaki, akkor látja, hogy milyen sokféle ez az öt ember, milyen sokféle irodalmat írnak, van közöttük prózaíró és költő, van közöttük a közönség előtt nagyon népszerű, közismert szerző és rejtőzködőbb alkat van közöttük, aki kísérletezőbb, és van, aki a széles közönség számára érthető irodalmat ír” - hangsúlyozta Gács Anna, hozzátéve, örülnek annak, hogy sikerült olyan névsort összeállítani, ami a kortárs magyar irodalom sokféleségét is megjeleníti. Az ösztöndíjasok írásait más művészeti ágak képviselőinek munkáival ötvözve, színes programok - beszélgetések, bemutatkozó interjúk, összművészeti programok - során ismerheti majd meg a közönség, erről hamarosan az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj Facebook-oldalon tájékozódhatnak. S mint azt Simon Márton, a program koordinátora ismertette: a projekt jelenleg rendeletileg szabályozott, ennek értelmében visszavonásig minden évben meghirdetik. A következő pályázatra várhatóan 2021 tavaszán kerülhet sor. CS. E. volt. Aki a Budai Ifjúsági Park közelében járt 1978. május elsején, az tudja, mennyien zarándokoltak oda a Korálért. Attól kellett tartani, a kőfalak valóban leomlanak. A Taurus zúgása idején pláne. „Ezer mérföldnyi csönd választ el tőled már” - írta és játszotta Radics. (Már megint a csönd.) Kár, hogy ez a ragyogó nóta egyetlen lemezen sincs meg, és most már nem is lesz. Mint kihirdették Erzsébetváros irodalmi ösztöndíjasait ha a szimbóluma volna annak, amin Fecó gyakran tűnődött: „Még mindig úgy érzem, nem írtam meg azt a számot, amelyre majd azt mondhatják, igen, ezt ő írta.” Magunk közt szólva, a hiány már korábban is fenyegetett. Néhány napon belül három infarktus, nem sokan bírtuk volna ki. Ám akkor még nem volt e rettenetes Covid. Ez, ha komolyan megtámad, még tökéletes szívvel is nagy bajba sodorhat. Ha pedig, amilyen jó, olyan védtelen is az a szív... De marad itt sok minden. Soroljuk? A lány, akire szerelemmel nézhetek; Homok a szélben; Maradj velem; Anyám, Anyám, ébredj... S persze az Évszakok. Amikor a zseniális Kállai Ferenc ült a zongoránál, mint Rudi bácsi, a Nyolc évszak bárzenésze, egyrészt arra gondoltam, Fecó talán magát látja öregen, másrészt az ugyancsak megboldogult Torma Rudit idéztem fel, aki a Miniatűrben nyomta felejthetetlenül átszellemült arccal, hogy „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota...” Van valahol Vas megyében egy kis kápolna. Sitkéból Fecó rockzenei zarándokhelyet teremtett attól kezdve, hogy szombathelyi barátaival felfedezte a romos imaházat. Mentsük meg! - lett a jelszó, és 1986-tól évente özönlöttek a muzsika hívei az Isten háta mögé. Hej, Fecó, már az is milyen messze van: a válogatott azóta nem járt világbajnokságon... De nyolcvankilencben már csaknem tizenötezer ember nézte-hallgatta a domboldalon az István, a királyt. Sitkei Ifjúsági Park. Szent hely. Ezt már ugyanúgy nem lehet elvenni, mint a Kossuth-díjat vagy az Érints meg!-et. A gyertyák valóban égnek a téren, de nem múlt el az, ami most véget ért. 1951-2020 | FOTÓ: MTI/CZIMBAL GYULA ■ TÓTH gl KRISZTINA II A költő is ösztöndíjas lett NÉPSZAVA I 11 2020. november 28., szombat I KULTÚRA KARANTÉNBAN N NÉGY FAL KÖZÖTT A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon. Szól a rádió Megjelent a Hogyan lettem Rádiós című könyv, melyben hatvannégy ismert és népszerű rádiós szakember személyes története olvasható arról, hogy ki, miért és hogyan lett rádiós a Bródy Sándor utca 5-7.-ben, a Magyar Rádióban. A könyv főszerkesztője, Orosz József csupán annyit akart, hogy ne tűnjön el nyomtalanul a hangjuk, mert ők azok, akik évtizedek múltán is elkötelezettek maradtak a közszolgálat és a hallgatók iránt. Az online könyvbemutató szereplői: Mélykúti Ilona, Orosz József, Rónai Egon, Rangos Katalin, Sváby András, Szilágyi János. Moderátor: Sándor Erzsi. A Hogyan lettem Rádiós nevű Facebook-oldal, vasárnap, 17.00 Márai kiadatlan műve A Vígszínházból élőben nézhető meg Márai Sándor Hallgatni akartam című műve, melyet az író az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánt, 2013-ig azonban a hagyatékában, kiadatlanul kallódott. Az író maga választotta kezdődátuma az Anschluss, Ausztria 1938-ban történt hitleri megszállása, mely történelmi eseménnyel Márai szerint elveszett a klasszikus Európa. A Hallgatni akartam vallomás egy értékvesztett időszakról, egyben pontos rajza a polgári Európának és Magyarországnak, Hegedűs D. Géza felejthetetlen előadásában. Jegyvásárlás. eszinhaz.hu. Előadás kezdete: szombat, 19.00 Kötelező versek Mintegy száz ismert magyar vers hangzik el az Örkény István Színház Anyám tyúkja (1.) - a magyar irodalom kötelező versei című előadásában. Az esten felidézhetjük, hogy mit csinál Edward király, angol király, mihez ne fogjon senki könnyelműen, és mi történik őszi éjjel a galagonyával. Az előadáson többek között elhangzik Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez, Kölcsey Ferenc Himnusz, Vörösmarty Mihály A vén cigány és Arany János A walesi bárdok költeményei, (képpel) Jegyvásárlás. eszinhaz.hu. Előadás kezdete: vasárnap, 19.00. FOTÓ: NÉPSZAVA