Népszava, 2020. december (147. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-01 / 281. szám

NÉPSZAVA 2020. december 1., kedd REFLEKTOR Befulladt uszodaprojekt ALMOK Tanuszoda-építési programot hirdetett a kormány 2014-ben, azonban az eddig beígért 51 létesítményből csak 20 épült meg. Idén pedig egyet sem adtak át abból az ötből, amelyek építése óriási csúszásban van. M. LÁSZLÓ FERENC Végre elindulhat a sportkomple­xum tervezése Vajszlón - közölte büszkén két héttel ezelőtt Face­­book-oldalán Nagy Csaba fideszes baranyai képviselő. Valójában a he­lyi tanuszodában már rég sportol­niuk kellene a diákoknak, ugyanis a vajszlói projekt bekerült a 2014- ben meghirdetett Nemzeti közne­velési infrastruktúra-fejlesztési program első ütemébe. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök há­rom és fél évvel ezelőtt, a csengeri csarnok avatásán határozottan le­szögezte, hogy a listán akkoriban szereplő 24 létesítménynek 2018 júliusára állnia kell. Ráadásul ez a projekt magának a kormányfőnek is szívügye, kétszer is járt már a te­lepülésen, ígéretet téve az uszoda felhúzására. De nem a vajszlói az egyetlen, amely jelentős csúszásban van. A budapesti Gazdagréten az Embe­ri Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért és ifjúságért fe­lelős akkori államtitkára, Simics­­kó István 2014-ben tette le a helyi tanuszoda alapkövét, kijelentve: az intézmény egy éven belül állni fog. Ehhez képest tavaly júliusban az RTL Klub stábja meg sem találta a Szent Angyalok temploma mel­lett elhelyezett alapkövet, annyira benőtte a gaz. A tervek szerint jö­vőre keríthetnek sort az átadásra, a helyszínen járva egy nagyrészt kész épületet láttunk. Enyingen tavaly a beruházásról beszámoló Népszavának azt mondták, az otta­ni uszodát idén ősszel adhatják át, ám a közérdekű adatkérésünkre az Emmitől november 12-én megka­pott listából kiderül, ez az épület sincs az átadott uszodák között. Pedig az utolsó, meghosszabbított határidő 2019 harmadik negyed­évében lejárt. A sásdi csarnok sor­sáról november közepén érkezett utoljára hír: a Baranya megyei na­pilap azt írta, az épület 70 száza­lékos készültségű. De Pannonhal­mán sem úszhatnak még a diákok a hosszú évekkel ezelőtt megálmo­dott medencékben. A köznevelési infrastruktú­ra-fejlesztési program három üte­mében összesen 51 új uszodát ígért a kormány, de még az első ütemet sem sikerült lezárni: a 25 terve­zett épületből 20-at adtak át. Pedig kormányzati szereplők az elmúlt hét évben többször világossá tet­ték, mennyire fontosnak tartják ezt a programot. A miniszterelnök 2013-ban közölte először, hogy az ország mind a 175 járásában lesz tanuszoda, azaz ahol nincs, oda építeni fognak. Hét évvel ezelőtt a szolnoki vízilabda-aréna átadása­kor azt fejtegette, rövidesen „nem lesz olyan magyar ember, nem lesz olyan magyar gyerek”, aki - ha jól szervezik az iskolában az okta­tást - ne tanulhatna meg úszni. „A magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük Magyarország első számú nem­zeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog” - szögezte le a kormány­fő három évvel később a csengeri uszoda átadóján, hangsúlyozva: a tanuszoda- és a tornaterem-épí­tési programmal el kell érni, hogy az élsportnak „ne csak feje, hanem talpa is legyen”. Szerinte a min­dennapi testneveléssel, a tömeg­sporttal lehet biztosítani az olim­pikonok utánpótlását, így kívánta a kormány meg­mutatni, hogy nemcsak a focira, stadionokra és az élsportra költ százmilliárdokat, hanem odafigyel a közemberekre is. Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, elfogadha­tatlan, hogy az Európai Unióban hazánk a negyedik legkevesebbet sportoló ország. A tervek bemuta­tásakor évekkel ezelőtt számok is elhangzottak: az új tanuszodák 45 ezer diáknak és 700 ezer felnőtt­nek biztosítanának mindennapi sportolási lehetőséget. Igaz, az erre szánt pénz nincs arányban a sta­dionokra költött összegekkel. Az Index tavaszi összesítése szerint stadionépítésre 2010 óta több mint 350 milliárdot költött a kormány, ugyanakkor az Emmi lapunknak küldött tájékoztatása szerint a köznevelési infrastruktúra-fej­lesztési program első két ütemére az Európai Beruházási Bankkal, il­letve az Európai Központi Bankkal aláírt szerződéseknek köszönhető­en összesen 65 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésre. A program nemcsak hatalmas csúszásban van, az építkezéseket folyamatos botrányok kísérték. A putnoki alapkőletétel során az okozott felháborodást 2014-ben, hogy az akkori humánminiszter, Balog Zoltán esernyő alól figyelte, ahogy a gyerekek szakadó esőben mutatták be az ünnepi műsort. Ráadásul viccelődve kijelentette: legalább az eső feltölti a kiásott Stadion­­építésre több mint 350 mil­­liárdot költött a kormány gödröt. Végül az uszodára négy évet kellett várniuk a helyieknek, az átadásra 2018 januárjában ke­rült sor. Úgy fest, az egész program nagyban kötődik a választási cik­lusokhoz. Az első ígéreteket a kor­mánypolitikusok 2013 végén, 2014 elején tették, az Emmitől megka­pott adatokból pedig az is kiderül, hogy a 2020 augusztusáig megva­lósult 71 beruházás (uszodák, tan- és tornatermek) több mint felét 2017-2018-ban adták át. A felépült 20 uszoda közül 10-et a 2018-as kampányhajrában adtak át. Több olyan is akadt, amelynek a szalag­ját a legutóbbi országgyűlési vá­lasztás előtti napokban vágták át, ám még hetekig nem engedték be a közönséget, hiszen a próbaüzem csak ezt követően indult. Viszont az átadáson megjelenő helyi fide­szes képviselőjelölt szónokolha­tott, képe bekerült a lapokba még a választás előtt. Több jel utal arra, hogy a hely­színek kiválasztása is főleg asze­rint alakult, hogy az adott térség parlamenti képviselőjének mek­kora volt a lobbiereje - holott a kormány állította, azt nézték, hogy hol nincs uszoda, és mekkora a já­rási diáklétszám. Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye az első ütemben négy tanuszodát kapott. Még le sem zárult az első ütem, idén máris átadták a második szakasz első fej­lesztését Kisvárdán, ahol nemrég újították fel a várfürdőt is, itt szin­tén van hideg vizű úszómedence. Mi több, a településtől alig 20 ki­lométerre fekvő Cigándon is épül egy új uszoda a második ütemben. Ezekről a fejlesztésekről még 2018 előtt döntött a kormány, amikor a térség erős embere a kisvárdai Seszták Miklós gazdasági minisz­ter volt. 20 uszodát adták át eddig a beígért 51-ből ÍGÉRET 1 ORBÁN VIKTOR A fiatalok egész­séges életmódra nevelése Ma­gyarország első számú nemzeti ügye FOTÓ: BÉRES MÁRTON CSÚSZÁSBAN A gazdagréti tanuszoda alapkövét 2014-ben tették le, 2019 nyaráig hozzá sem kezdtek az építkezéshez, az átadást 2021-re ter­vezik Megugró költségek Érdekes, hogy a legnagyobb csúszásban lévő beruházások ára nőtt ki leginkább. A helyi sajtó átadásokról készült beszámolói szerint a 2017-2018-ig elkészült uszodák jelentős része kijött 350-450 millió forintból. Egyes beruházások azért kerültek töb­be, mert az államnak telket is kellett szereznie. Az „egyenös­­­szeg" részben annak is köszön­hető, hogy a legtöbb épületet a Makovecz Imre tanítványai által készített terv szerint húzták fel. Viszont az Átlátszó oknyomozó portál márciusi gyűjtése szerint a gazdagréti és a pannonhalmi bekerülési költsége is 850 millió forint fölé kúszott. Az utóbbi­nál a közbeszerzést egyébként Mészáros Lőrinc egyik érdekelt­sége nyerte el, és szintén Mako­­vecz-stílusterv alapján épül. Medencére van pénz, de kútfúrásra nem futja BAKIK Az alig 1700 fős Vajsz­­ló valamiért nagyon fontos a miniszterelnöknek. A 2018-as kampányban külön ellátogatott a településre, majd a választást követően ismét odautazott, hogy megköszönje a helyieknek, amiért olyan nagy arányban szavaztak a fideszes jelölte. Egy hónappal később 2,4 milliárd forint átcso­portosítását rendelte el „Vajszló nagyközséget érintő infrastruk­túra-fejlesztés érdekében”. Idén pedig a sportkomplexum tervezé­sére újabb 200 milliót biztosított a kormány, a november 11-i hatá­rozata szerint az előkészítési fázis határideje 2021. augusztus 31-én jár le. A komplexum a tanuszodá­ból és egy külön sportcsarnokból áll majd. Az település fejlesztésére szánt hatalmas összegeknek prózai oka RÁÉRŐSEN Látványterv már van Vajszlón, jövő ősszel talán az építkezés is elkez­dődhet van. A kormány úgy ígérte meg ugyanis a tanuszoda fejlesztését, hogy nem vette figyelembe: a köz­ségnek nincs szennyvízcsatorna-Tanmesébe illő esetek, avagy az elfeledett csa­tornázás története jó, ahova leengedhetnék a meden­ce vizét. Ezt 600-700 millióból lehetne kiépíteni, vagy ki kellene ásni két, egyenként 30 köbméte­res tározót plusz 47 millióból. De nem a vajszlói uszoda az egyetlen, ahol nem volt körülte­kintő a tervezés. A sásdi intéz­ménynél figyelmen kívül hagyták a Baranya megyei napilap szerint, hogy a helyi vízmű csak akkor tudná az uszodát ellátni elég víz­zel, ha kifúrnának egy 120 méter mély kutat. A fejlesztés összesen 50 millióba kerülne, a lap szerint a város nem támogatta november­ben a fúrást. A Magyar Narancs 2017-ben pedig arról számolt be, hogy Sásdon úgy pályáztak 100 milliós uniós támogatásra ener­getikai korszerűsítés címen, hogy még nem volt mit fejleszteni. Ak­koriban ugyanis még csak a gödör kiásásánál tartottak, azaz be sem volt építve a gépészet, aminek a korszerűsítésére kértek újabb je­lentős összeget. M. LÁSZLÓ FERENC

Next