Népszava, 2020. december (147. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-12 / 291. szám

VILÁG Renzi, az olasz politika örök fenegyereke ÉRDEK Hivatalosan még nem biztos, hogy Róma megkapja az EU helyreállítási alapjából járó összeget, de már vita van a felhasználásáról. RÓNAY TAMÁS Ugyan még nem is hivatalos, hogy az Európai Unió tagállamai megkapják a koronavírus-járvány hatásait eny­híteni hivatott helyreállítási alapot, hiszen az EU állam- és kormány­fői után az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia rá, ráadásul az egyes országok csak 2021 második felében juthatnak hozzá a részben vissza nem térítendő támogatások­hoz, már most akkora vita alakult ki az olasz koalícióban arról, mire költsék a pénzt, hogy akár szakadhat a kormány. Ezúttal nem a kabinet két pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) között alakultak ki ellentétek, ha­nem épp a legkisebb politikai erő, a Matteo Renzi volt kormányfő vezette Italia Viva fenyegetőzik a kormány felrobbantásával. Renzi, a kabinet fenegyereke már eddig is több kellemetlen pillanatot oko­zott Conténak. Egykor hazája egyik legtehetségesebb politikusának, az elengedhetetlen reformok garanciá­jának tartották, de súlyos politikai baklövéseivel elérte, hogy ma már hazája legnépszerűtlenebb politi­kusává váljon. Azért is érthetetlen a koalíció felrobbantásával való állandó fenyegetőzése, mert ezzel előidézhetné Matteo Salvini, a jobb­oldali populista Liga vezetőjének a kormányba való visszatérését, rá­adásul nagyon valószínű hogy az Ita­lia Viva be sem kerülne a következő törvényhozásba. Renzi azonban teljesen kiszámít­hatatlan, bármire képes, még akár 19,5 milliárd eurót használt fel a most véget érő uniós költségvetés összegéből Olaszország olyanra is, amivel saját magának okozza a legnagyobb kárt. A kor­mány már a hét elején meg akart ál­lapodni arról, mire költsék az Itáliá­nak járó 209 milliárd eurós, részben vissza nem térítendő támogatásból, részben hitelből álló összeget, Renzi azonban jelezte, nem hajlandó meg­szavazni a tervezetet, s kilátásba he­lyezte a kormányból való kilépését. A volt miniszterelnök elsősor­ban azzal a mechanizmussal nem ért egyet, melynek alapján elosztják majd a támogatásokat. Giuseppe Conte ugyanis egy szakértői bizott­ságot kíván létrehozni, amelynek feladata az lesz, hogy felmérje, hol van a legnagyobb szükség a befek­tetésekre. Ezen elképzelés szerint összesen 74,3 milliárd eurót szán­nak a kabinet környezetvédelmi programjára, vagyis a „zöldforrada­lomra és az ökológiai átmenetre”. A digitalizáció és innováció nevű programra 48,7 milliárd eurót kí­vánnak elkülöníteni, 27,7 milliárdot pedig az infrastruktúra fejlesztésére és a „tartós mobilitásra” - hangzik Conte előterjesztése. A pénzszórás­ból természetesen az oktatást és a kutatást sem hagyják ki, erre 19,2 milliárd eurót költenének, 17,1 milli­árd eurót pedig a társadalmi igazsá­gossággal kapcsolatos programokra, ami egyebek mellett a nők, illetve a déli országrész felzárkóztatását is magában foglalja. Végül kilencmil­­liárd euróval segítenék az egészség­ügyet. A járvány megmutatta, bár az olasz egészségügy nem tartozik a legrosszabbak közé Európában, van mire költeni a pénzt. A munkacso­port három személynek tartozik be­számolási kötelezettséggel. Giusep­pe Conte mellett Roberto Gualtieri gazdasági miniszternek, a Demok­rata Párt politikusának, valamint a gazdaságfejlesztési tárca élén álló Stefano Pattanellinek, aki pedig az M5S-t képviseli. Renzi pártja azon­ban kimaradt a pénzosztás felügye­letéből, amit igen rossz néven vett az egykori kormányfő. Conte úgy vél­te, az Italia Viva nem elég jelentős szereplő ahhoz, hogy beleszóljon a kérdésbe. Renzi ezért azzal vádolja a miniszterelnököt, „párhuzamos struktúrát” akar létrehozni, hogy a törvényhozást megkerülve dönthes­sen a valóban hatalmas összegekről. A vita, illetve a helyreállítási alap olaszok általi felhasználása az Európai Unió jövője szempontjából sem mellékes, mivel Róma a prog­ram legnagyobb haszonélvezője, az ország kapja meg a támogatás több mint egynegyedét, így az egész sike­re attól is függ, hogy Olaszország jól sáfárkodik-e a pénzzel. Márpedig rá van kényszerítve a sikerre mind po­litikai, mind gazdasági szempontból. Politikailag azért, mert ez az egyet­len esély arra, hogy háttérbe szorítsa a kormány a populista Matteo Sal­­vinit, gazdasági tekintetben pedig a hatalmas államadósság miatt. Brüsszel ezért aggódva figye­li az olasz történéseket. Conténak mindenesetre egy súlyos válságot sikerült megoldania, szerdán a par­lament megszavazta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformjával kapcsolatos előter­jesztést. Ez a kérdés az Öt Csillag Mozgalmat és a demokratákat osz­totta meg, de kedden végül elásták a csatabárdot, és Luigi Di Maio, az M5S volt vezetője a voksolás előtt bejelentette: aki nem az igen gom­bot nyomja meg a pártból, azt ki­zárják. Nagy kérdés, tehát, hogy Olaszor­szágnak sikerül-e kellőképpen fel­használnia az EU-s támogatásokat. Az előj­elek nem jók. A múltban több­ször is a korrupció és a bürokrácia akadályozta ezen összegek hatékony befektetését. A most záruló hétéves költségvetés sem volt sikersztori Itália szempontjából. Az országnak odaítélt 46 milliárd euróból mind­össze 19,5 milliárdot tudott fel­használni, emlékeztet a Die Presse. Becslések szerint a déli országrész 2019-ben a GDP két százalékát ve­szítette el azzal, hogy nem hívták le kellő időben az EU-s pénzeket. Matteo Renzi azt szeretné elérni, hogy minél nagyobb súlya legyen a római kormányban. S egyes véle­kedések szerint ebben segítséget kaphat a jobboldaltól, Silvio Ber­­lusconitól, aki mind többször szavaz együtt a kabinettel, s aki felrobbant­hatja az amúgy is ingatag jobboldali szövetséget. SILVIO BERLUSCONI A veterán jobb­oldali politikus egyre többször szavaz együtt a kabinettel, s akár az amúgy is in­gatag jobboldali szövetséget is felrobbanthatja SZAKÉRTŐKRE BÍZNÁ 1 GIUSEPPE CONTE A kormányfő egy szakértői bi­zottságtól várná a választ arra, hogy hol van a legnagyobb szükség a befektetésekre FOTÓ: AFP/ENRICO MATTIA MELLÉFOGOTT Matteo Renzi nemrég még Olaszország legnépszerűbb politikusa volt. Mára önmagát nullázta le MEGLEPETÉST OKOZ 1 Újra kormányon lehet az RMDSZ Bukarestben ROMÁNIA 2014 decembere óta, amióta önként kilépett a bukaresti Ponta-kabinetből az erdélyi ma­gyarság képviselete, az RMDSZ, nem került kormányzati szerepbe. Klaus Johannis államfő meg­kezdte a kormányalakítási konzul­tációkat a parlamenti pártokkal, és már a választás másnapján közölte: nem a választásokat megnyerő szo­ciáldemokrata pártot (PSD) kéri fel kormányalakításra. A román alkot­mány szerint az elnöknek nem kö­telessége a győztes pártot felkérni, ha az nem szerez abszolút többsé­get, az, hogy ennek ellenére így il­lene, egyáltalán nem érdekli Klaus Johannist. A PSD amúgy sem tudna kormányt alakítani még a 9 százalé­kot meghaladó szélsőjobb új formá­cióval, az AUR-ral sem, az elnök és a miniszterelnökségről lemondott Ludovic Orbán liberálisai (PNL) vi­szont a rendszerkritikus USR-Plus szövetséggel és az RMDSZ-szel kö­zös koalícióban többséget alkotnak. Ám nem ígérkezik egyszerűnek sem a kormányalakítás, sem a kö­zös kormányzás. Az USR-Plus saját miniszterelnök-jelöltet nevezett meg az Emmanuel Macron nevével fémjelzett liberális Renew Europe EP-frakció vezetője, Dacian Ciolos személyében. A PNL és az USR­­Plus közötti viszony eleve nem zök­kenőmentes, a kampányban, még a siker reményében Orbán és PNL- es politikusok jelezték, néppárti kormányt terveznek. A liberálisok új miniszterelnök-jelöltje Florin Citu pénzügyminiszter lett, minden bizonnyal nem a párt exelnöke és máig tényleges vezetője, Johannis rábólintása nélkül történt a jelölése. Vagyis az államfő vélhetően Citut kéri fel kormányalakításra, de ha a 15 százalékot szerzett USA-Plus ragaszkodik a tisztséghez, akkor ko­moly bajba kerül az elnök és pártja, hiszen nélkülük távolról sincs meg a kormányzáshoz szükséges többség. Citu legnagyobb kihívása minden­képpen a koalíció egyben tartása lesz. GÁL MÁRIA FLORIN CITU A kabinet egy­ben tartásához csodára lesz szüksége Citu­­nak. Romániában még nem volt arra példa, hogy egy többpárti koalíció túléljen egy teljes man­dátumot NEM LESZ DIADALMENET 1 NÉPSZAVA 2020. december 12., szombat 7 HIRDETÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából az IKV Zrt. versenyeztetési eljárás keretében, nyilvános pályázat útján, licitálással történő ÉRTÉKESÍTÉSRE hirdeti meg a Szeged I. ker., Szöreg, Máté u. 52. szám, 689 helyrajzi számú, 987 m2 telekterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű, per és tehermentes ingatlant 7 320 000 Ft bruttó pályázati alapáron. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a részletes pályázati kiírást az IKV Zrt. Ügyfélszolgálatán legkésőbb 2021. január 15. napján 12 ° ° óráig bruttó 5000 Ft ellenében megvásárolta. A pályázati tárgyaláson való részvétel feltétele az, hogy a pályázó vagy meghatalmazottja a pályázati tárgyaláson maszkot viseljen! A pályázó az általa benyújtott ajánlatban a pályázati alapáron, vagy az általa felkínált magasabb pályázati áron pályázhat. A pályázó köteles bánatpénzt fizetni, amelynek mértéke a pályázati ajánlat összegének, de legalább a pályázati alapárnak a 10%-a, azaz minimum 732 0­00 Ft. A bánatpénz átutalásáról szóló hiteles banki igazolást a pályázati ajánlathoz kell csatolni. Pályázó ajánlatát zárt borítékban köteles benyújtani az IKV Zrt. Ügyfélszol­gálati Irodáján (Szeged, Dáni u. 14-16., Telefon: 06-62/563-124,563-191). Pályázati tárgyalás helye: IKV Zrt. Szeged, Dáni u. 14-16. szám alatti irodaépületének I. emeleti tárgyalóterme. A pályázat benyújtás határideje és a pályázati tárgyalás időpontja: 2021. január 26. napján 1000 óra. A pályázat nyertese az érvényes pályázatot benyújtók közül, licitálással kerül kiválasztásra a részletes pályázati felhívásban foglalt feltételek szerint. A licitálási alapár a pályázati alapár, vagy ha a pályázati ajánlatok az alapárnál magasabb árat tartalmaznak, a kínált legmagasabb pályázati ár. A pályázati alapár emelésének mértéke minimum 100 000 Ft. A kiíró fenntartja magának azon jogát, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel sem köt szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredmény­telennek minősíti. A pályázati tárgyalás eredményhirdetéssel és szerződéskötéssel zárul. A pályázattal kapcsolatos bővebb felvilágosítás érdekében keresse az IKV Zrt. Ingatlangazdálkodási Csoportjánál, Hoffner István ingatlan­gazdálkodási csoportvezetőt az alábbi elérhetőségeken: Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. hétfő, kedd, csütörtök: 800-1200,1300-1530 óráig ■ 14.­ JN­T Szeged, Dáni u. 14-16. szerda: 800-1200,1300-1700 óráig weblap: www.ikv.hu, e-mail: ikv@ikv.hu péntek: 800-1300 óráig A SZEGEDIEKÉRT agyunk telefonszám: 06-62/563-191,06-30/370-8145

Next