Népszava, 2020. december (147. évfolyam, 281-305. szám)
2020-12-12 / 291. szám
VILÁG Renzi, az olasz politika örök fenegyereke ÉRDEK Hivatalosan még nem biztos, hogy Róma megkapja az EU helyreállítási alapjából járó összeget, de már vita van a felhasználásáról. RÓNAY TAMÁS Ugyan még nem is hivatalos, hogy az Európai Unió tagállamai megkapják a koronavírus-járvány hatásait enyhíteni hivatott helyreállítási alapot, hiszen az EU állam- és kormányfői után az Európai Parlamentnek is áldását kell adnia rá, ráadásul az egyes országok csak 2021 második felében juthatnak hozzá a részben vissza nem térítendő támogatásokhoz, már most akkora vita alakult ki az olasz koalícióban arról, mire költsék a pénzt, hogy akár szakadhat a kormány. Ezúttal nem a kabinet két pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt (PD) között alakultak ki ellentétek, hanem épp a legkisebb politikai erő, a Matteo Renzi volt kormányfő vezette Italia Viva fenyegetőzik a kormány felrobbantásával. Renzi, a kabinet fenegyereke már eddig is több kellemetlen pillanatot okozott Conténak. Egykor hazája egyik legtehetségesebb politikusának, az elengedhetetlen reformok garanciájának tartották, de súlyos politikai baklövéseivel elérte, hogy ma már hazája legnépszerűtlenebb politikusává váljon. Azért is érthetetlen a koalíció felrobbantásával való állandó fenyegetőzése, mert ezzel előidézhetné Matteo Salvini, a jobboldali populista Liga vezetőjének a kormányba való visszatérését, ráadásul nagyon valószínű hogy az Italia Viva be sem kerülne a következő törvényhozásba. Renzi azonban teljesen kiszámíthatatlan, bármire képes, még akár 19,5 milliárd eurót használt fel a most véget érő uniós költségvetés összegéből Olaszország olyanra is, amivel saját magának okozza a legnagyobb kárt. A kormány már a hét elején meg akart állapodni arról, mire költsék az Itáliának járó 209 milliárd eurós, részben vissza nem térítendő támogatásból, részben hitelből álló összeget, Renzi azonban jelezte, nem hajlandó megszavazni a tervezetet, s kilátásba helyezte a kormányból való kilépését. A volt miniszterelnök elsősorban azzal a mechanizmussal nem ért egyet, melynek alapján elosztják majd a támogatásokat. Giuseppe Conte ugyanis egy szakértői bizottságot kíván létrehozni, amelynek feladata az lesz, hogy felmérje, hol van a legnagyobb szükség a befektetésekre. Ezen elképzelés szerint összesen 74,3 milliárd eurót szánnak a kabinet környezetvédelmi programjára, vagyis a „zöldforradalomra és az ökológiai átmenetre”. A digitalizáció és innováció nevű programra 48,7 milliárd eurót kívánnak elkülöníteni, 27,7 milliárdot pedig az infrastruktúra fejlesztésére és a „tartós mobilitásra” - hangzik Conte előterjesztése. A pénzszórásból természetesen az oktatást és a kutatást sem hagyják ki, erre 19,2 milliárd eurót költenének, 17,1 milliárd eurót pedig a társadalmi igazságossággal kapcsolatos programokra, ami egyebek mellett a nők, illetve a déli országrész felzárkóztatását is magában foglalja. Végül kilencmilliárd euróval segítenék az egészségügyet. A járvány megmutatta, bár az olasz egészségügy nem tartozik a legrosszabbak közé Európában, van mire költeni a pénzt. A munkacsoport három személynek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Giuseppe Conte mellett Roberto Gualtieri gazdasági miniszternek, a Demokrata Párt politikusának, valamint a gazdaságfejlesztési tárca élén álló Stefano Pattanellinek, aki pedig az M5S-t képviseli. Renzi pártja azonban kimaradt a pénzosztás felügyeletéből, amit igen rossz néven vett az egykori kormányfő. Conte úgy vélte, az Italia Viva nem elég jelentős szereplő ahhoz, hogy beleszóljon a kérdésbe. Renzi ezért azzal vádolja a miniszterelnököt, „párhuzamos struktúrát” akar létrehozni, hogy a törvényhozást megkerülve dönthessen a valóban hatalmas összegekről. A vita, illetve a helyreállítási alap olaszok általi felhasználása az Európai Unió jövője szempontjából sem mellékes, mivel Róma a program legnagyobb haszonélvezője, az ország kapja meg a támogatás több mint egynegyedét, így az egész sikere attól is függ, hogy Olaszország jól sáfárkodik-e a pénzzel. Márpedig rá van kényszerítve a sikerre mind politikai, mind gazdasági szempontból. Politikailag azért, mert ez az egyetlen esély arra, hogy háttérbe szorítsa a kormány a populista Matteo Salvinit, gazdasági tekintetben pedig a hatalmas államadósság miatt. Brüsszel ezért aggódva figyeli az olasz történéseket. Conténak mindenesetre egy súlyos válságot sikerült megoldania, szerdán a parlament megszavazta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformjával kapcsolatos előterjesztést. Ez a kérdés az Öt Csillag Mozgalmat és a demokratákat osztotta meg, de kedden végül elásták a csatabárdot, és Luigi Di Maio, az M5S volt vezetője a voksolás előtt bejelentette: aki nem az igen gombot nyomja meg a pártból, azt kizárják. Nagy kérdés, tehát, hogy Olaszországnak sikerül-e kellőképpen felhasználnia az EU-s támogatásokat. Az előjelek nem jók. A múltban többször is a korrupció és a bürokrácia akadályozta ezen összegek hatékony befektetését. A most záruló hétéves költségvetés sem volt sikersztori Itália szempontjából. Az országnak odaítélt 46 milliárd euróból mindössze 19,5 milliárdot tudott felhasználni, emlékeztet a Die Presse. Becslések szerint a déli országrész 2019-ben a GDP két százalékát veszítette el azzal, hogy nem hívták le kellő időben az EU-s pénzeket. Matteo Renzi azt szeretné elérni, hogy minél nagyobb súlya legyen a római kormányban. S egyes vélekedések szerint ebben segítséget kaphat a jobboldaltól, Silvio Berlusconitól, aki mind többször szavaz együtt a kabinettel, s aki felrobbanthatja az amúgy is ingatag jobboldali szövetséget. SILVIO BERLUSCONI A veterán jobboldali politikus egyre többször szavaz együtt a kabinettel, s akár az amúgy is ingatag jobboldali szövetséget is felrobbanthatja SZAKÉRTŐKRE BÍZNÁ 1 GIUSEPPE CONTE A kormányfő egy szakértői bizottságtól várná a választ arra, hogy hol van a legnagyobb szükség a befektetésekre FOTÓ: AFP/ENRICO MATTIA MELLÉFOGOTT Matteo Renzi nemrég még Olaszország legnépszerűbb politikusa volt. Mára önmagát nullázta le MEGLEPETÉST OKOZ 1 Újra kormányon lehet az RMDSZ Bukarestben ROMÁNIA 2014 decembere óta, amióta önként kilépett a bukaresti Ponta-kabinetből az erdélyi magyarság képviselete, az RMDSZ, nem került kormányzati szerepbe. Klaus Johannis államfő megkezdte a kormányalakítási konzultációkat a parlamenti pártokkal, és már a választás másnapján közölte: nem a választásokat megnyerő szociáldemokrata pártot (PSD) kéri fel kormányalakításra. A román alkotmány szerint az elnöknek nem kötelessége a győztes pártot felkérni, ha az nem szerez abszolút többséget, az, hogy ennek ellenére így illene, egyáltalán nem érdekli Klaus Johannist. A PSD amúgy sem tudna kormányt alakítani még a 9 százalékot meghaladó szélsőjobb új formációval, az AUR-ral sem, az elnök és a miniszterelnökségről lemondott Ludovic Orbán liberálisai (PNL) viszont a rendszerkritikus USR-Plus szövetséggel és az RMDSZ-szel közös koalícióban többséget alkotnak. Ám nem ígérkezik egyszerűnek sem a kormányalakítás, sem a közös kormányzás. Az USR-Plus saját miniszterelnök-jelöltet nevezett meg az Emmanuel Macron nevével fémjelzett liberális Renew Europe EP-frakció vezetője, Dacian Ciolos személyében. A PNL és az USRPlus közötti viszony eleve nem zökkenőmentes, a kampányban, még a siker reményében Orbán és PNL- es politikusok jelezték, néppárti kormányt terveznek. A liberálisok új miniszterelnök-jelöltje Florin Citu pénzügyminiszter lett, minden bizonnyal nem a párt exelnöke és máig tényleges vezetője, Johannis rábólintása nélkül történt a jelölése. Vagyis az államfő vélhetően Citut kéri fel kormányalakításra, de ha a 15 százalékot szerzett USA-Plus ragaszkodik a tisztséghez, akkor komoly bajba kerül az elnök és pártja, hiszen nélkülük távolról sincs meg a kormányzáshoz szükséges többség. Citu legnagyobb kihívása mindenképpen a koalíció egyben tartása lesz. GÁL MÁRIA FLORIN CITU A kabinet egyben tartásához csodára lesz szüksége Citunak. Romániában még nem volt arra példa, hogy egy többpárti koalíció túléljen egy teljes mandátumot NEM LESZ DIADALMENET 1 NÉPSZAVA 2020. december 12., szombat 7 HIRDETÉS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából az IKV Zrt. versenyeztetési eljárás keretében, nyilvános pályázat útján, licitálással történő ÉRTÉKESÍTÉSRE hirdeti meg a Szeged I. ker., Szöreg, Máté u. 52. szám, 689 helyrajzi számú, 987 m2 telekterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű, per és tehermentes ingatlant 7 320 000 Ft bruttó pályázati alapáron. A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a részletes pályázati kiírást az IKV Zrt. Ügyfélszolgálatán legkésőbb 2021. január 15. napján 12 ° ° óráig bruttó 5000 Ft ellenében megvásárolta. A pályázati tárgyaláson való részvétel feltétele az, hogy a pályázó vagy meghatalmazottja a pályázati tárgyaláson maszkot viseljen! A pályázó az általa benyújtott ajánlatban a pályázati alapáron, vagy az általa felkínált magasabb pályázati áron pályázhat. A pályázó köteles bánatpénzt fizetni, amelynek mértéke a pályázati ajánlat összegének, de legalább a pályázati alapárnak a 10%-a, azaz minimum 732 000 Ft. A bánatpénz átutalásáról szóló hiteles banki igazolást a pályázati ajánlathoz kell csatolni. Pályázó ajánlatát zárt borítékban köteles benyújtani az IKV Zrt. Ügyfélszolgálati Irodáján (Szeged, Dáni u. 14-16., Telefon: 06-62/563-124,563-191). Pályázati tárgyalás helye: IKV Zrt. Szeged, Dáni u. 14-16. szám alatti irodaépületének I. emeleti tárgyalóterme. A pályázat benyújtás határideje és a pályázati tárgyalás időpontja: 2021. január 26. napján 1000 óra. A pályázat nyertese az érvényes pályázatot benyújtók közül, licitálással kerül kiválasztásra a részletes pályázati felhívásban foglalt feltételek szerint. A licitálási alapár a pályázati alapár, vagy ha a pályázati ajánlatok az alapárnál magasabb árat tartalmaznak, a kínált legmagasabb pályázati ár. A pályázati alapár emelésének mértéke minimum 100 000 Ft. A kiíró fenntartja magának azon jogát, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel sem köt szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősíti. A pályázati tárgyalás eredményhirdetéssel és szerződéskötéssel zárul. A pályázattal kapcsolatos bővebb felvilágosítás érdekében keresse az IKV Zrt. Ingatlangazdálkodási Csoportjánál, Hoffner István ingatlangazdálkodási csoportvezetőt az alábbi elérhetőségeken: Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. hétfő, kedd, csütörtök: 800-1200,1300-1530 óráig ■ 14. JNT Szeged, Dáni u. 14-16. szerda: 800-1200,1300-1700 óráig weblap: www.ikv.hu, e-mail: ikv@ikv.hu péntek: 800-1300 óráig A SZEGEDIEKÉRT agyunk telefonszám: 06-62/563-191,06-30/370-8145