Népszava, 2021. január (148. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-02 / 1. szám

2 NÉPSZAVA 2021. január 2., szombat REFLEKTOR A sajtószabadságot is kikezdte a világjárvány • MEDIA A koronavírus elleni vakcinától a korábbi megszokott élete visszaszerzését sajtószabadságot is komolyan megrengett ugyanakkor még senki sem szabadalmaztatta. GÁL MÁRIA Csökkent a fegyveres konfliktusok száma a világban 2020-ban, így né­miképpen a meggyilkolt újságírók száma is alacsonyabb lett. Ötven újságírót öltek meg feladatának teljesítése miatt 2020-ban, de 68 százalékuk életét olyan országban oltották ki, ahol nem zajlik háború. 2019-ben ez a szám 87 volt, tizen­hat éve nem volt annyira alacsony a meggyilkolt újságírók száma a vi­lágban, mint tavaly. Ok az ünnep­lésre azonban így sincs. Nemcsak a háborús konfliktusok száma és intenzitása csökkent 2020-ban, hanem a terepre járhatóság is igen korlátozott volt a világjárvány mi­att. A meggyilkolt sajtómunkások pedig nem terepen, hanem saját hazájukban váltak célponttá, azért, mert munkájukkal esetenként kor­mányzati, máskor, mint például az újságírók számára legveszélyesebb országnak számító Mexikóban, a maffia, a szervezett alvilág gazda­sági, pénzügyi érdekeit sértették. Az elmúlt év egyik legmegdöb­bentőbb eseménye mindenképpen az volt, hogy december 12-én Irán­ban kivégezték „az erőszak szítása miatt” halálra ítélt Ruhollah Zam ellenzéki újságírót. Zam bűne az volt, hogy egy internetes hírportá­lon az iráni vezetők számára kínos videófelvételeket és írásokat je­lentetett meg. A párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) által összeállított 2020-as jelentés azt emeli ki, hogy a világjárvány évében az újságírók célponttá vál­tak, s bár a meggyilkoltak száma csökkent, az újságírók elleni erő­szak világjelenséggé vált, a külön­böző helyszínekről tudósítók kö­zül egyre többen sérülnek meg. Negatív, számokban kifejezhető rekordot is hozott a világjárvány éve: világszerte már 389 újságíró ül börtönben pusztán azért, mert a munkáját végezte. A Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) elnevezésű, a sajtószabadság elő­mozdításával foglalkozó szervezet éves jelentése szerint idén is Kína a listavezető 120 börtönben tartott újságíróval. Egy évvel korábban még 48 újságírót tartottak fogva a kínai hatóságok, de 2020-ban új ürügyet találtak a bebörtönzéshez 389 újságíró ül börtönben pusztán azért, mert a munkáját végezte árja mindenki A koronavírus n­t, a szabadságvakcinát - többüket a koronavírus-járvány miatti tudósításaikért küldték rá­csok mögé. A második helyen sem történt változás az elmúlt évben, a képzeletbeli dobogó második fo­kán tavaly is Recep Tayyip Erdo­­gan Törökországa állt, ahol a 2016- os puccskísérlet óta töretlenül folytatódik a szabad sajtót célzó felszámolási hadjárat, az újságírók terrorizmus pártolása, kémkedés, a puccskísérletben való részvétel hamis vádjával való bebörtönzé­se, szerkesztőségek felszámolása és/vagy hatalmi bekebelezése. Az Erdogan-rezsim több mint száz médiát záratott be, és jelenleg is több tucat újságíró elleni eljárás van folyamatban. Többüket már távollétükben ítélték el. A CPJ-je­­lentés kitért arra is, hogy bár az Egyesült Államokban egyetlen új­ságírót sem ítéltek börtönre, mégis negatív rekordot döntött az ameri­kai média is - soha annyi támadás nem érte munkájuk végzése során a sajtómunkásokat, mint 2020- ban. Adataik szerint mintegy 300 alkalommal érte fizikai támadás a különböző helyszínekről tudósí­tókat. Európában csak Oroszország­ban és Fehéroroszországban bör­­tönöznek be újságírókat, konti­nensünkön a sajtószabadságot ennél sokkal kifinomultabb esz­közökkel veszélyezteti egyes or­szágok kormányzata. A koronaví­rus-járvány miatt életbe léptetett veszélyhelyzeti szabályozások pe­dig csak ráerősítettek minderre. A RSF 180 országot vizsgál­va állítja fel éves sajtószabad­ság-rangsorát. 2020-ban az egyik legnagyobb visszaesést Magyaror­szág tudhatja magáénak. Hazánk, amely 2010-ben még a 23. helyen állt, mára a 89.-re zuhant vissza, az Európai Unió országai közül csupán Bulgária kullog mögöttünk 111.-ként. Noha az orbáni illiberális modellel kacérkodó olyan baráti országok, mint Lengyelország és Szlovénia is próbálkoztak a függet­len média ellehetetlenítésével és kormányzati kontroll alá vonásá­val - Szlovéniában az Orbán-kor­­mány konkrét segítséget is nyúj­tott a Janez Jansa-kabinetnek, magyar kormányközeli cégek és oligarchák szálltak be a független szlovén sajtó bekebelezésébe - a Riporterek Határok Nélkül szerint így is Magyarország maradt az el­rettentő példa az EU-ban. Franciaországban a járvá­nyügyi korlátozások dacára no­vember végén, december elején több százezren vonultak utcára a sajtószabadság védelmében, miután a nemzetbiztonsági tör­vényt biztonságpolitikai meg­fontolásokra hivatkozva úgy módosították, hogy korlátozták a rendőrökről szolgálat közben készült felvételek nyilvánosságra hozását, a megszegőket pedig akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethe­tik. A francia újságíró szervezetek, jogvédők és ellenzéki pártok ezt a sajtószabadság korlátozásának, az oknyomozó munka ellehetetlení­tésének tartják. FOTÓ: AFP/PATRICK T. FALLON Megnehezítet­ték a kórházak­ból tudósítani akaró amerikai újságírók dol­gát 89. helyen áll Magyarország a Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság­listáján Alapvető jog lenne Az Európai Parlament április 17-i állásfoglalása hangsúlyoz­ta, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatás súlyos közegészségügyi problémát jelent, és minden euró­pai számára elérhetővé kell tenni a megbízható informá­cióforrást. A független és megfelelően finanszírozott mé­dia elengedhetetlen a demokráciában. A szólásszabadság­hoz, a média szabadságához és sokszínűségéhez való jo­got az EU Alapjogi Chartája és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is hangsúlyozza. Trump kontra Jefferson BETEG JOG Nem könnyű korlá­tozni az amerikai sajtó szabadságát, de mindig vannak próbálkozók. Az alkotmány legelső, még 1791-ben elfogadott kiegészítése értelmében a kongresszus nem alkothat a saj­tószabadságot megnyirbáló törvé­nyeket. Thomas Jefferson egy négy évvel korábbi levelében azt írta, ha neki kéne választani az újságok nél­küli kormány vagy a kormány nél­küli új­ságok között, nem habozna az utóbbi mellett dönteni. Azt is hoz­zátette, akkor viszont mindenkinek hozzá kell férnie az újságokhoz és képesnek kell lennie elolvasni őket. Elnökként persze őt is tollhegyükre tűzték az újdondászok, híres mon­datát mégis alapvetésként idézik. Májusban a járvány eldurvulásá­val a Fehér Házban rájöttek, hogy a súlyos betegek és halottak látványa nem tesz jót Donald Trump népsze­rűségének. Ezért az elnök által az egészségügyi és humántárca polgár­jogi irodájának élére kinevezett Rog­er Severino külön útmutatást adott ki a kórházaknak. Szerinte a pácien­seknek nincs szükségük arra, hogy még a kórtermekben vágóképeket készítő forgatócsoportok miatt is aggódniuk kelljen. A betegjogok vé­delmében kikötötte, a fotósoknak és tévéseknek nemcsak azoktól kell írásos engedélyt beszerezniük, aki­ket meg kívánnak örökíteni, hanem mindenkitől, akiknek nevét mun­ka közben megtudják. Ez már-már lehetetlenné teszi, hogy a közvéle­mény hiteles információt kapjon a helyzet súlyosságáról. A kórházakat dollármilliókban kifejezhető bírsá­gokkal fenyegették meg, ha eltérnek az útmutatástól. A sajtó becsületére legyen mondva, hogy ahol bejutot­tak, eddig még sehol sem sértették meg az előírásokat - de a kórházak többségének egyszerűbb volt kizár­ni a lehetőséget. HORVÁTH GÁBOR Donald Trump, az Egyesült Álla­mok leköszönő elnöke számára a sajtószabadság sem volt szent Hátrább sorolták Magyarországot VISSZAESÉS Az európai uniós közbeszédet leginkább foglalkoz­tató magyar ügy 2020-ban - Orbán Viktor EU-s költségvetést érintő vé­tófenyegetése és Szájer József volt fideszes európai parlamenti (EP) képviselő brüsszeli orgiabotránya mellett - a gyulai ellenzéki aktivista májusi rabosítása volt. Csóka-Szűcs Jánost azért vitték el otthonából a rendőrök, mert a gyulai fideszes polgármester feljelentette rémhír­­terjesztésért. A Kossuth Kör helyi vezetőjének, a Momentum gyulai tagjának mindössze az volt a bűne, hogy - élve a szólásszabadság Alap­törvényben biztosított jogával - a közösségi médiában felvetette: a járványra hivatkozva elrendelt ta­vaszi túlzó kórházi ágyfelszabadítás miatt „haldokló betegeket, magate­hetetlen időseket és rehabilitációra szoruló sérülteket küldtek haza”. Nem ő volt az egyetlen, akire a Fidesz által a veszélyhelyzet idejé­re a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) beépített - akár hároméves sza­badságvesztést is lehetővé tevő - új tényállás miatt mozdultak rá a ha­tóságok. Végül az ügyészség ejtette ezeket az ügyeket, de az érintettek úgy érezték, az eljárás az elhallgat­tatásukat célozta. A sajtó munka­társai is óvatosabbak lettek, több kényes ügyről csak akkor mertek beszámolni, ha hivatalos szervektől megerősítő választ kaptak. Csak­hogy rendszerint nem kaptak: az online sajtótájékoztatókra áttért operatív törzs késve vagy egyáltalán nem válaszol, adatokat titkol el. Ezt szóvá tette a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is, amely tavasszal a Btk. módosí­tására, a felhatalmazási törvényre, illetve Orbán Viktor miniszterelnök személyes döntéseire hivatkozva sorolta hátrébb Magyarországot a sajtószabadság mértékét mutató listán. Egyébként hazánk a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta 66 helyet esett vissza. Az EP idei jelentésében azt írta, hogy „egyes kormányok” igyekez­nek elhallgattatni a kritikus és füg­getlen sajtót. M. L. F. FOTÓ: FACEBOOK / CSEH KATALIN ÉS CSÓKA-SZŰCS Kiállás a gyulai aktivista mellett

Next