Népszava, 2021. február (148. évfolyam, 26-49. szám)
2021-02-01 / 26. szám
21 NÉPSZAVA I 2021. február 1., hétfő REFLEKTOR Róka fogta csuka iORIÁLOK A techcégek szabályozására készül a kormány. A fellépés időszerű, de nehezen kivitelezhető, ráadásul a kabinet jóhiszeműsége is kétséges. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL S ma már tényleg sok felhasználó érzi úgy, hogy ezek a szolgáltatások olyanok, mint a levegő. Tavaly év végén 3,14 milliárd ember használta a Facebook valamelyik szolgáltatását - ez a Föld lakosságának 40 százaléka. A Facebook a harmadik leglátogatottabb oldal a világon a Google és a YouTube után. Ráadásul az utóbbi a Google tulajdonában van, ugyanis a két óriás sportot űz abból, hogy felvásárolja a vetélytársakat, a feltörő új techcégeket. A digitális multik fő célkitűzése, hogy a felhasználók minél aktívabbak legyenek. Ezért algoritmusaik megfigyelik szokásainkat és alkalmazkodnak. Kutatások szerint ezzel nem ritkán az emberi természet sötét oldalát használják ki, mivel a negatív érzelmeket kiváltó és a törzsi gondolkodást (a „mi” és „ők” szembeállítását) hangoztató bejegyzések váltanak ki erőteljesebb reakciót. Ennek következtében terjednek a szélsőséges, sokszor erőszakra buzdító nézetek, a tudománytalan ideológiák, az összeesküvés-elméletek, a hamis hírek. Ráadásul a német piacelemző cég, a Statista szerint a három legnagyobb, a Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklámköltések 63 százalékát seperte be elszívva a bevételeket a hagyományos, a tényújságírásra hangsúlyt fektető médiacégektől. Mindezt úgy, hogy a két évvel ezelőtt 134 milliárd dollár reklámbevételre szert tevő Google Európában például évekig az úgynevezett ír-holland dupla adótrükkel - amely egy bermudai offshore-ban végződött - minimalizálta az adófizetését. Magyarországon ilyen értelemben a szabad sajtó kettős prés alatt van: miközben a fideszes alapítványhoz, a KESMA-hoz tartozó orgánumok, a közmédia és a NER-oligarchák médiumai jelentős állami segítségre számíthatnak, a digitális multik az online reklámköltés 57 százalékát szerezték meg 2019-ben. A G7 szakportál számításai szerint 2018-ban 2,5 milliárd forintot vihetett ki az országból a Facebook és a Google csak a be nem fizetett reklámadóval. Mindezek együtt vezettek oda, hogy egyre több országban merül fel: szabályozni kell a tevékenységüket, ám ezek a törekvések sem mindig nemesek. Míg a bejáratott demokráciák a médiaszabadságot, a tisztességes versenyt, az igazságos közteherviselést féltik, illetve tartanak a gyűlöletbeszéd, a fake news terjedésétől, az autokráciák és a diktatúrák a befolyásuk alá vonnák őket. Tavasszal Magyarország is a techcégek szabályozására készül. Érdekes, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ezt nem azzal indokolta, hogy letarolják a magyar reklámpiacot és nem adóznak, hanem arra hivatkozott, hogy - miután a Capitolium ostroma után letiltották az amerikai elnököt, Donald Trumpot félő: „ma már önkényesen bárki lekapcsolható az online térből”. Pólyák Gábor médiajogász, az ELTE oktatója szerint legitim, hogy szabályozni próbálják a nagy platformok működését, ugyanakkor éppen az álhírek esetében nagyon nehéz a szabályozás. Ilyet a nyugati világban még sehol sem sikerült megalkotni, annyira új a jelenség. Valótlan híreket terjeszteni jellemzően két esetben volt eddig jogszabályba ütköző: valakiről hazudni valamit, vagy egy különleges helyzetben (katasztrófa esetén például) közveszélyt okozó hírt közölni. Ám a politikai közlések esetében sokszor nehéz megállapítani, mennyi az igazságtartalmuk. A korábbi tapasztalatok alapján azt Magyarországon a szabad sajtó kettős prés alatt van kell mondjam, a Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl éppen a kampány kezdete előtt ehhez a témához - fogalmazott. - Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen joghatósága nincs a működésük fölött, de egyszerűen nem látom, hogyan tudnak majd olyan jogszabályt alkotni, amely alapján végrehajtható bírói döntések születnek - mondta Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Szerinte egyetlen állam sincs olyan helyzetben, hogy ilyen szabályozást önállóan megalkosson és betartasson a globális szereplőkkel szemben. Alapelvként szerinte legfeljebb azt lehet leszögezni, hogy a platformok moderálási elvei nem különbözhetnek az adott állam szólásszabadságra vonatkozó törvényeitől. Weisenauer Veszna, a Ranking Digital Rights nemzetközi civil szervezet magyar munkatársa szerint nem várt mellékhatásokkal is számolni kell: Németországban például törvény kötelezi a Facebookot az ottani, nagyon szigorú gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezések betartására. Ám a kritikusok szerint ez oda vezetett, hogy a moderátorok inkább „biztonsági játékra” törekedtek és olyan közléseket is letiltottak, amik nem voltak törvénysértők. KÓSA ANDRÁS, ROSTOVÁNYI ANDRÁS TERV 1 PÓLYÁK GÁBOR: „A Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl a kampány kezdete előtt ehhez a témához" 134 milliárd dollár reklámbevétele volt 2019-ben a Google-nek MULTIK 1 SCHIFFER ANDRÁS: „Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen joghatósága nincs a működésük fölött" FOTÓ: VARGA JUDIT FACEBOOK OLDALA ALGORITMUS A Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklámköltések 63 százalékát seperte be Politikai nyomásra törölték a szélsőséges tartalmakat MODERÁLÁS A tartalmak szűrése eleinte nem volt prioritás, és nem is állt a techcégek érdekében: a moderálás költségekkel jár, így fordulhatott elő, hogy az Al-Kaida terrorszervezet egyik főideológusa, Anvar al-Avlaki toborzóüzeneteket oszthatott meg YouTube-on és Facebookon még azután is, hogy felkerült a CIA halállistájára. Az amerikai kormányzat nyomására végül a techcégek belátták, hogy az iszlamista és a dzsihádista propaganda mennyire veszélyes: 2010-től törölni kezdték a szélsőséges tartalmakat. Más gyűlöletkeltő tartalmak esetében azonban tovább váratott magára a határozott fellépés. A berlini kormányt elsősorban az interneten terjedő rasszista és szélsőjobboldali uszító tartalmak aggasztották, így német nyomásra a közösségi oldalak 2015 decemberében ígéretet tettek, hogy 24 órán belül eltávolítják a gyűlöletkeltő bejegyzéseket. A 2016-os amerikai elnökválasztást követően a platformok zúgolódva, de tovább csiszolták a moderációt, miután kiderült, hogy a kampány alatt széles nyilvánosságot biztosítottak az álhíreknek, amelyet részben az orosz titkosszolgálatok terjesztettek. A Facebook például több, erre szakosodott szerkesztőséget bízott meg a tényellenőrzéssel, az algoritmuson is alakítottak és átláthatóbbá váltak a politikai hirdetések. Az ismertebb konzervatív és szélsőjobboldali felhasználókkal Egy korábbi szabály szerint a politikusok mentesülnek bizonyos moderációs alapelvek alól viszont óvatosan bántak, kiváltképp Donald Trumppal. Ugyanakkor bevezették azt a szabály, amely szerint a politikusok mentesülnek bizonyos moderációs alapelvek alól, mivel megnyilvánulásaik „hírértékkel” bírnak. Újabb, jelentős fordulatot azonban csak a Capitolium januári ostroma hozott, ezt követően a techcégek elvették a távozó elnöknek addig biztosított megafont. ROSTOVÁNYI ANDRÁS Milliárdos bírság, megfigyelés CENZÚRA A magyar kormány bevallottan a lengyel példát követi. A varsói kabinet tervezete tiltaná az olyan tartalmak törlését, amelyek nem sértik a lengyel törvényeket. A techcégeket ilyen esetben akár 50 millió zlotyra (majdnem 4 milliárd forintra) is büntethetnék 2022 januárjától. Az autoriter rezsimek ellentétes irányt követnek: nem a szólásszabadságot féltik, hanem befolyásuk alá vonják a digitális óriásokat. A török kormány nyílt háborút folytat a Facebookkal szemben: arra kötelezik a közösségi médiumot, alapítson leányvállalatot az országban és a felhasználók bizonyos adatait török szervereken tárolja. A Facebook vezetői viszont attól tartanak, hogy ezzel az ankarai kormány megfigyelhetné a török felhasználókat, ám az Erdogan-rezsim nem tágít, 1,3 millió dolláros büntetéssel fenyegette meg a Facebookot. Oroszországban is már régóta próbálja a kormány a közösségi médiát kontroll alá vonni. A Duma december 23-án fogadott el egy törvénycsomagot, amelynek értelmében minden olyan külföldi szolgáltatót blokkolhatnak, amelyik „diszkriminálja” az orosz médiatar-4 milliárd forintnak megfelelő összegre is büntetnék Lengyelországban a techcégeket, ha olyan tartalmakat tüntetnek el, amelyek nem ütköznek az ottani törvényekbe talmakat. Egy másik szabály szerint pénzbüntetéssel sújthatók azok a cégek, amelyek olyan tartalmakat is közölnek, amelyeket az orosz törvények tiltanak, míg a harmadik jogszabály akár két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik a közösségi médiában „rágalmaznak”. Iránban nemrég bíróság elé állították az ország távközlési miniszterét, amiért nem kapcsolta le az Instagramot. Az országban több platform is be van tiltva, igaz, némi trükkel a felhasználók továbbra is elérik azokat. Kínában ma is üzemel a „Nagy Tűzfal”, amely számos nyugati oldalt tesz részben vagy teljesen elérhetetlenné. Ennek eredményeként az ország online szektorában a hazai cégek viszik a prímet: az e-kereskedelemben az Alibaba, a közösségi médiában a Tencent, a fő keresőmotor a Baidu. Hatalmas karriert futott be a videómegosztó, a TikTok, amelynek terjeszkedésére épphogy az USA tekint ferde szemmel. Hiába tartják ezek a cégek tiszteletben a pekingi cenzúrát, nem tanácsos ugrálniuk: miután Jack Ma, az Alibaba alapítója bírálni merészelte a hatóságokat, hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől. KÓSA ANDRÁS Az autoriter rezsimek nem a szólásszabadságot féltik, hanem befolyásuk alá vonják a digitális óriásokat