Népszava, 2021. február (148. évfolyam, 26-49. szám)

2021-02-01 / 26. szám

21 NÉPSZAVA I 2021. február 1., hétfő REFLEKTOR Róka fogta csuka­ i­­­ORIÁLOK A techcégek szabályozására készül a kormány. A fellépés időszerű, de nehezen kivitelezhető, ráadásul a kabinet jóhiszeműsége is kétséges. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL S ma már tényleg sok felhasználó érzi úgy, hogy ezek a szolgáltatások olyanok, mint a levegő. Tavaly év végén 3,14 milliárd ember használ­ta a Facebook valamelyik szolgál­tatását - ez a Föld lakosságának 40 százaléka. A Facebook a harmadik leglátogatottabb oldal a világon a Google és a YouTube után. Ráadá­sul az utóbbi a Google tulajdoná­ban van, ugyanis a két óriás sportot űz abból, hogy felvásárolja a vetély­­társakat, a feltörő új techcégeket. A digitális multik fő célkitűzé­se, hogy a felhasználók minél ak­tívabbak legyenek. Ezért algorit­musaik megfigyelik szokásainkat és alkalmazkodnak. Kutatások szerint ezzel nem ritkán az emberi természet sötét oldalát használ­ják ki, mivel a negatív érzelmeket kiváltó és a törzsi gondolkodást (a „mi” és „ők” szembeállítását) hangoztató bejegyzések váltanak ki erőteljesebb reakciót. Ennek következtében terjednek a szélső­séges, sokszor erőszakra buzdító nézetek, a tudománytalan ideoló­giák, az összeesküvés-elméletek, a hamis hírek. Ráadásul a német piacelemző cég, a Statista szerint a három legnagyobb, a Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklámköltések 63 százalékát seperte be elszívva a bevételeket a hagyományos, a tényújságírásra hangsúlyt fektető médiacégektől. Mindezt úgy, hogy a két évvel ezelőtt 134 milliárd dollár reklámbevételre szert tevő Google Európában például évekig az úgynevezett ír-holland dupla adótrükkel - amely egy bermudai offshore-ban végződött - minima­lizálta az adófizetését. Magyaror­szágon ilyen értelemben a szabad sajtó kettős prés alatt van: miköz­ben a fideszes alapítványhoz, a KESMA-hoz tartozó orgánumok, a közmédia és a NER-oligarchák médiumai jelentős állami segítség­re számíthatnak, a digitális multik az online reklámköltés 57 száza­lékát szerezték meg 2019-ben. A G7 szakportál számításai szerint 2018-ban 2,5 milliárd forintot vi­hetett ki az országból a Facebook és a Google csak a be nem fizetett reklámadóval. Mindezek együtt vezettek oda, hogy egyre több országban merül fel: szabályozni kell a tevékenysé­güket, ám ezek a törekvések sem mindig nemesek. Míg a bejáratott demokráciák a médiaszabadságot, a tisztességes versenyt, az igazsá­gos közteherviselést féltik, illetve tartanak a gyűlöletbeszéd, a fake news terjedésétől, az autokráci­ák és a diktatúrák a befolyásuk alá vonnák őket. Tavasszal Magyarország is a techcégek szabályozására készül. Érdekes, hogy Varga Judit igazság­ügyi miniszter ezt nem azzal indo­kolta, hogy letarolják a magyar rek­lámpiacot és nem adóznak, hanem arra hivatkozott, hogy - miután a Capitolium ostroma után letiltot­ták az amerikai elnököt, Donald Trumpot­­ félő: „ma már önkénye­sen bárki lekapcsolható az online térből”. Pólyák Gábor médiajogász, az ELTE oktatója szerint legitim, hogy szabályozni próbálják a nagy platformok működését, ugyanak­kor éppen az álhírek esetében na­gyon nehéz a szabályozás.­­ Ilyet a nyugati világban még sehol sem si­került megalkotni, annyira új a je­lenség. Valótlan híreket terjeszteni jellemzően két esetben volt eddig jogszabályba ütköző: valakiről ha­zudni valamit, vagy egy különle­ges helyzetben (katasztrófa esetén például) közveszélyt okozó hírt közölni. Ám a politikai közlések esetében sokszor nehéz megállapí­tani, mennyi az igazságtartalmuk. A korábbi tapasztalatok alapján azt Magyar­­országon a szabad sajtó ket­tős prés alatt van kell mondjam, a Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl éppen a kampány kezdete előtt ehhez a té­mához - fogalmazott. - Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen jogha­tósága nincs a működésük fölött, de egyszerűen nem látom, hogyan tudnak majd olyan jogszabályt al­kotni, amely alapján végrehajtható bírói döntések születnek - mond­ta Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő. Szerinte egyetlen állam sincs olyan helyzet­ben, hogy ilyen szabályozást önál­lóan megalkosson és betartasson a globális szereplőkkel szemben. Alapelvként szerinte legfeljebb azt lehet leszögezni, hogy a platformok moderálási elvei nem különbözhet­nek az adott állam szólásszabadság­ra vonatkozó törvényeitől. Weisenauer Veszna, a Ranking Digital Rights nemzetközi civil szervezet magyar munkatársa sze­rint nem várt mellékhatásokkal is számolni kell: Németországban például törvény kötelezi a Face­­bookot az ottani, nagyon szigorú gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezések betartására. Ám a kritikusok szerint ez oda veze­tett, hogy a moderátorok inkább „biztonsági játékra” törekedtek és olyan közléseket is letiltottak, amik nem voltak törvénysértők. KÓSA ANDRÁS, ROSTOVÁNYI ANDRÁS TERV 1 PÓLYÁK GÁBOR: „A Fidesz vélhetően nem jóhiszeműen nyúl a kampány kezdete előtt eh­hez a témához" 134 milliárd dollár reklámbevétele volt 2019-ben a Google-nek MULTIK 1 SCHIFFER ANDRÁS: „Abszurd, hogy egy államnak gyakorlatilag semmilyen jog­hatósága nincs a működésük fölött" FOTÓ: VARGA JUDIT FACEBOOK OLDALA ALGORITMUS A Google, a Facebook és a Twitter 2019-ben a digitális globális reklám­­költések 63 százalékát seperte be Politikai nyomásra törölték a szélsőséges tartalmakat MODERÁLÁS A tartalmak szűré­se eleinte nem volt prioritás, és nem is állt a techcégek érdekében: a mo­derálás költségekkel jár, így fordul­hatott elő, hogy az Al-Kaida terror­szervezet egyik főideológusa, Anvar al-Avlaki toborzóüzeneteket oszt­hatott meg YouTube-on és Faceboo­­kon még azután is, hogy felkerült a CIA halállistájára. Az amerikai kor­mányzat nyomására végül a techcé­gek belátták, hogy az iszlamista és a dzsihádista propaganda mennyire veszélyes: 2010-től törölni kezdték a szélsőséges tartalmakat. Más gyű­löletkeltő tartalmak esetében azon­ban tovább váratott magára a hatá­rozott fellépés. A berlini kormányt elsősorban az interneten terjedő rasszista és szélsőjobboldali uszító tartalmak aggasztották, így német nyomásra a közösségi oldalak 2015 decemberében ígéretet tettek, hogy 24 órán belül eltávolítják a gyűlölet­keltő bejegyzéseket. A 2016-os amerikai elnökválasz­tást követően a platformok zúgo­lódva, de tovább csiszolták a mo­­derációt, miután kiderült, hogy a kampány alatt széles nyilvánosságot biztosítottak az álhíreknek, amelyet részben az orosz titkosszolgálatok terjesztettek. A Facebook például több, erre szakosodott szerkesztő­séget bízott meg a tényellenőrzés­sel, az algoritmuson is alakítottak és átláthatóbbá váltak a politikai hir­detések. Az ismertebb konzervatív és szélsőjobboldali felhasználókkal Egy korábbi szabály sze­rint a politikusok men­tesülnek bizonyos mode­­rációs alapelvek alól viszont óvatosan bántak, kiváltképp Donald Trumppal. Ugyanakkor be­vezették azt a szabály, amely szerint a politikusok mentesülnek bizonyos moderációs alapelvek alól, mivel megnyilvánulásaik „hírértékkel” bírnak. Újabb, jelentős fordulatot azonban csak a Capitolium januári ostroma hozott, ezt követően a tech­cégek elvették a távozó elnöknek ad­dig biztosított megafont. ROSTOVÁNYI ANDRÁS Milliárdos bírság, megfigyelés CENZÚRA A magyar kormány be­vallottan a lengyel példát követi. A varsói kabinet tervezete tiltaná az olyan tartalmak törlését, amelyek nem sértik a lengyel törvényeket. A techcégeket ilyen esetben akár 50 millió zlotyra (majdnem 4 milli­árd forintra) is büntethetnék 2022 januárjától. Az autoriter rezsimek ellentétes irányt követnek: nem a szólásszabadságot féltik, hanem be­folyásuk alá vonják a digitális óriáso­kat. A török kormány nyílt háborút folytat a Facebookkal szemben: arra kötelezik a közösségi médiumot, ala­pítson leányvállalatot az országban és a felhasználók bizonyos adatait török szervereken tárolja. A Face­book vezetői viszont attól tartanak, hogy ezzel az ankarai kormány meg­figyelhetné a török felhasználókat, ám az Erdogan-rezsim nem tágít, 1,3 millió dolláros büntetéssel fenyeget­te meg a Facebookot. Oroszországban is már régóta próbálja a kormány a közösségi médiát kontroll alá vonni. A Duma december 23-án fogadott el egy törvénycsomagot, amelynek értel­mében minden olyan külföldi szol­gáltatót blokkolhatnak, amelyik „diszkriminálja” az orosz médiatar-4 milliárd forintnak megfelelő összegre is büntetnék Lengyel­­országban a techcégeket, ha olyan tartalmakat tüntetnek el, amelyek nem ütköznek az ottani törvényekbe talmakat. Egy másik szabály szerint pénzbüntetéssel sújthatók azok a cégek, amelyek olyan tartalmakat is közölnek, amelyeket az orosz tör­vények tiltanak, míg a harmadik jogszabály akár két évig terjedő bör­tönbüntetéssel sújtja azokat, akik a közösségi médiában „rágalmaznak”. Iránban nemrég bíróság elé állítot­ták az ország távközlési miniszterét, amiért nem kapcsolta le az Instagra­­mot. Az országban több platform is be van tiltva, igaz, némi trükkel a fel­használók továbbra is elérik azokat. Kínában ma is üzemel a „Nagy Tűzfal”, amely számos nyugati oldalt tesz részben vagy teljesen elérhe­tetlenné. Ennek eredményeként az ország online szektorában a hazai cégek viszik a prímet: az e-kereske­­delemben az Alibaba, a közösségi médiában a Tencent, a fő kereső­motor a Baidu. Hatalmas karriert futott be a videómegosztó, a TikTok, amelynek terjeszkedésére épphogy az USA tekint ferde szemmel. Hiába tartják ezek a cégek tiszteletben a pekingi cenzúrát, nem tanácsos ug­rálniuk: miután Jack Ma, az Alibaba alapítója bírálni merészelte a ható­ságokat, hónapokra eltűnt a nyilvá­nosság elől. KÓSA ANDRÁS Az autori­­ter rezsi­mek nem a szólás­­szabadsá­got féltik, hanem befolyá­suk alá vonják a digitális óriásokat

Next