Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)

2021-03-01 / 50. szám

/ Átszakadt a frontvonal TAKTIKA Ha a járványvédekezés háború, akkor vesztésre állunk, a számok drámai romlást mutatnak, hatékony ellenlépés egyelőre nincs. HARGITAI MIKLÓS, JUHÁSZ DÁNIEL Egy hét alatt majdnem a duplájára emelkedett azoknak az általános iskoláknak a száma, ahol valami­lyen járványügyi intézkedést kel­lett hozni. Február 19-én még 277 intézmény volt érintett az Em­beri Erőforrások Minisztériuma lapunknak küldött tájékoztatása szerint, egy héttel később, február 26-án pedig már 516 olyan isko­láról számolt be az operatív törzs, ahol rendkívüli szünetet, illetve egy-egy osztályban vagy az egész intézményben digitális munkaren­det kellett elrendelni - ez az általá­nos iskolák mintegy 17 százaléka. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint valamennyi köznevelési és szak­képzési intézményben digitális munkarendre kellene átállni, ám az állami szervek ebben nem biz­tosak. Az operatív törzs érdeklő­désünkre közölte, ennek szüksé­gességét az adatok továbbra sem támasztják alá. - Indokolt esetben meghozzák a szükséges döntéseket - írták. Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivő­je szerint a „szükséges döntések” egyre lazábbak, például a tanárok, iskolai dolgozók tesztelését már mindenki elfelejtette, pedig ha ez szervezetten zajlana, sokkal több esetre derülhetne fény időben, még a fertőzés továbbadása előtt. A hazai járványvédekezés a fen­tihez hasonló mulasztásokkal és hibás lépésekkel jutott el oda, hogy mára az egész világon az egyik leg­magasabb vírushalálozási rátájú országgá váltunk. A sor évekkel a pandémia kitörése előtt a magyar járványügyi intézményrendszer kudarcos le- és átépítésével indult, majd a maszkviselés és a tesztelés szükségességének kormányzati megkérdőjelezésével folytatódott. TOVÁBBI RÉSZLETEK A 2. ÉS A 3. OLDALON BIZALOM Hiánycikk, akár­csak a tesztka­pacitás - nem függetlenül a kormány eddigi lépéseitől 516 iskola kényszerült rendkívüli szünetre A fegyverkezést is erősíti a pandémia JELENTÉS Az egész világot meg­rengető koronavírus-járvány sem csökkentette a világ országainak fegyverkezési kedvét. A brutális gazdasági visszaesés ellenére tavaly az államok 1830 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra, 3,9 százalékkal többet, mint az előző évben. A világjárvány nem az egy­másrautaltság érzését erősítette a döntéshozókban, hanem a bizal­matlanságot fokozta. A fegyverke­zésben hagyományosan élen járó országok mellett egyre láthatóbbak az új trónkövetelők. BŐVEBBEN A 8. OLDALON FOTÓ: AFP/LUDIVIC MARIN Minden körzetben lesz előválasztás 2022 Civil jelöltek is indulhatnak az ellenzéki előválasztáson, illetve mind a 106 választókörzetben elő­választáson dől el, kik indulhatnak a kormánypárti képviselőjelöl- Augusztus közepétől indul az előválasztási kampány tekkel szemben - írták vasárnapi közös közleményükben a 2022-re együtt készülő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, LMP, MSZP és Párbeszéd). Az is eldőlt, hogy augusztus közepén indul az előválasztási kampány, tehát ős­­szel lesz a szavazás. A pártok meg­erősítették azt is, a 106 egyéni vá­lasztókerületben egy fordulóban szavazhatnak a jelöltekről, vala­mint kétfordulós lesz a miniszter­elnök-jelölt kiválasztása. FOLYTATÁS A 4. OLDALON NEKIK ÉPÍTÉSI TELEK E TÁJ Önkormányzati jogkört vonnak el Tovább gyorsítanák az építkezések engedélyezését TERVEZÉS Már július elsején életbe lép(het)ne az a jogszabály, amely az önkormányzatok építés­ügyi jogköreinek átalakításáról szól - derül ki a Népszava birtokába ju­tott törvénymódosítás-tervezetből, illetve a döntést előkészítő doku­mentumból. Az önkormányzatok­kal a jogszabályt előkészítő Minisz­terelnökség nem is egyeztet. Az viszont egyértelmű, hogy sokkal többről van szó az építési törvény módosításánál. A benyúj­tani kívánt salátatörvény összesen 31 törvény megváltoztatására tesz javaslatot. A 82 paragrafusból álló tervezetbe a bányászatról szóló jog­szabálytól a személyi jövedelem­­adóra, a vízgazdálkodásra, a közle­kedésre, az egyenlő bánásmódra, a vasútra, a kiemelt beruházásokra, a Tisza-völgyi árvízbiztonságra vo­natkozó rendelkezésektől egészen az építésügyi, településkép-védel­mi és építési törvényig minden te­lepülésrendezéssel érintett jogsza­bályt belevettek. FOLYTATÁS A 4. OLDALON FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ Aprópénz természetvédelemre EGYEZTETÉS A Nemzeti Biodi­­verzitás Stratégia a következő tíz évre meghatározza a természet vé­delmének itthoni irányvonalait. A biológiai sokféleség megőrzésének 2030-ig szóló programját idén kell kidolgozni és az Országgyűlésnek elfogadnia, összhangban a nemzet­közi és európai uniós kötelezettsé­gekkel. A civil szervezeteknek és az érdekképviseleteknek lesz lehető­ségük véleményezni a stratégiát - ígéri az Agrárminisztérium. Valóban voltak korábban is egyeztetések, és remélhetőleg lesz­nek most is, de az eddigi tapasz­talatok nem sok jóval biztatnak - nyilatkozta a Népszavának Rodics Katalin, a Greenpeace Magyaror­szág biodiverzitás-kampányfele­­lőse. Az agrártárca növényvédelmi tanácsát a nem kormányzati (civil, NGO) szervezet szakembere azért hagyta ott, mert egyetlen javaslatát sem fogadta el a minisztérium. FOLYTATÁS A 6. OLDALON A zöldek szerint a választá­sok köze­ledtével a környe­zetvéde­lem ügye felérté­­kelődik TARVÁGÁS Már 180 éves bükkös is áldozatul esett, mert a gazda­sági érdek volt a fontosabb

Next