Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-22 / 67. szám
Még felfutóban a harmadik hullám COVID Volt olyan nap, amikor lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben a járványban. GULYÁS ERIKA Romlik a helyzet, a koronavírus-járvány harmadik hullámának még nem értük el a csúcsát - erősítette meg vasárnap a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi főosztályának vezetője, Galgóczi Ágnes. A hétvégén majdnem 22 ezer új beteget találtak, 10 652 beteg szorult kórházi kezelésre, és tegnap 1273 ember volt lélegeztetőgépen. Két nap alatt 421 beteg vesztette életét. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő szerint Magyarország drámai adatokat produkál, ha azt nézzük, hogy százezer lakosra hány fertőzött jut hetente. Megjegyezte, Németországban szigorú korlátozásokat vezettek be régiónként, ha a százat megközelítette ez a mutató. Ehhez képest Zalában 230 új fertőzött volt egy hét alatt, Somogyban 853, Komárom-Esztergom megyében pedig 777 új esetet rögzítettek, miközben a kormány a nyitást tervezgeti. A Johns Hopkins Egyetem március 18-i statisztikája szerint már Magyarország vezetett az egymillió lakosra jutó halálozások számában (21,43). Aznap Csehország volt a második (20,08), és Bosznia-Hercegovina (17,37) a harmadik. CIKKÜNK A 4. OLDALON 421 embert, nagyjából egy falu lakosságát vesztettük el a hétvégén FOTÓ: ERDŐS DÉNES FERTŐZÉS Mindenhol drámai adatok Utcára vonultak a vírustagadók TILTAKOZÁS A világ legalább 42 országában volt a hét végén tüntetés a koronavírus-járvány nyomán bevezetett korlátozások ellen. A legtöbbször szélsőjobboldali, általában eleve oltásellenes és vírustagadó szervezetek hirdettek demonstrációkat. Térségünkben Szerbiában és Horvátországban is jelentős megmozdulások voltak jelentős megmozdulások voltak Szerbiában, Lengyelországban, Romániában és Horvátországban is. Budapesten szombaton Gödény György a járványügyi korlátozások elleni tüntetésre hívta az embereket. Hírek szerint a demonstráció idején a mentők szállítottak el egy embert, akiről kiderült: koronavírusos. - A mostani járvány tankönyvi példája annak, hogy egy mindenkit érintő negatív esemény nyomán hogyan indulnak burjánzásnak az álhírek és az összeesküvés-elméletek - mondta lapunknak Krekó Péter szociálpszichológus. BŐVEBBEN AZ 5. ÉS A 7. OLDALON FELLÉPÉS Akadt dolguk a holland rendőröknek is KÖLTÉSEK Nyeli a pénzt az állam működtetése 3300 milliárd forintot költöttek el a bürokráciára 2019-ben Mindenkit előz a magyar bürokrácia KIADÁS Míg az EU 27-ek átlagosan a bruttó hazai termék (GDP) 5,8 százalékát fordítják a bürokráciára - hivatalosan fogalmazva az általános közösségi szolgáltatásokra addig Magyarország a tagországok között messze a legtöbbet, 8,2 százalékot költ. A 2019-ben elköltött 3300 milliárd forint tételei a zárszámadási törvényből sem ismerhetők meg teljes körűen. Az azonban látható, hogy a kormány az uniós átlagot meghaladóan támogatja a gazdaságot és annak szereplőit, ugyanakkor az elmúlt években alaposan megnyirbálta az egészségügyre, az oktatásra, a szociális ellátásokra, valamint a nyugdíjakra fordított összegeket. RÉSZLETEK A 6. OLDALON Ausztriában a GDP 5,7, a V4-országokban a 4-5 százalékát költi az állam önmagára Energiahatékonyság: a sor végén vagyunk HELYEZÉS Egy helyet rontva a 27. helyen áll, vagyis utolsó Magyarország az Energy Cities nevű uniós kezdeményezés Energy Efficiency Watch elnevezésű, az energiahatékonysági előrehaladást mérő legfrissebb felmérésében - derült ki az Energiaklub közelmúltban tartott rendezvényén. A véleményt mondó szakemberek a javítást célzó források mellett a kormány támogató hozzáállását is hiányolják. A jövőben a megújuló energia használatán, az épületek energiahatékonyságának javításán sok múlik. REFLEKTOR A 2. OLDALON ZÖLD ÁTÁLLÁS Az uniós cél, hogy 2030-ig 35 millió épületet teljesen felújítsanak, pénz is lenne rá