Népszava, 2021. március (148. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-01 / 50. szám
81 NÉPSZAVA I 2021. március 1., hétfő LAPSZÉL Egyre brutálisabb a mianmari rendőrség A jelek szerint megelégelte a négy héttel ezelőtt puccsal hatalomra került katonai junta az új vezetéssel szembeni tömegtüntetéseket. A rendőrség hétvégén több városban is erőszakkal verte szét a demonstrációkat. Hírügynökségi jelentések szerint könnygázt, hanggránátokat, vízágyút vetettek be a tüntetők ellen, illetve gumibotokkal ütlegelték őket. Több száz személyt vettek őrizetbe, mondta el a Reutersnek egy helyi emberi jogi szervezet. Az állami rádió félezer őrizetbe vételről számolt be. Az Irrawaddy lap szerint többtucatnyian sérültek meg. NÉPSZAVA Radioaktív homok Franciaországban Francia tudósok szerint radioaktív homokot fújt a szél az országba, a cézium 137-es izotópjának nyomaira bukkantak. Szakértők szerint nem kérdés, hogy a radioaktív anyag Algériából származik, ahol a hatvanas években a francia hadsereg a sivatagban nukleáris kísérleteket hajtott végre. A radioaktív homokból Svájcnak is jutott. NÉPSZAVA Nemet mondott az államfő Elutasította Armen Szárkiszján örmény elnök (képünkön) a hadsereg vezérkari főnökének leváltását. Ezt Nikol Pasinján kormányfő kezdeményezte azt követően, hogy csütörtökön a vezérkari főnök 40 magas rangú tiszt támogatásával lemondásra szólította fel Pasinjánt. A miniszterelnök ezt puccskísérletnek minősítette, és tüntetésre hívta híveit. Mintegy 20 ezren ki is vonultak Pasinján mellett Jerevánban, majd szombaton az ellenzék vonult utcára, a miniszterelnök lemondását követelve. Pasinján bársonyszéke a Hegyi-Karabahért folyó tavaly őszi háborúban elszenvedett katonai vereség óta folyamatosan inog, a politikai válság egyre mélyül a volt szovjet tagköztársaságban. NÉPSZAVA HIRDETÉS ---------------------------------- FOTÓ: AFP/SAIAUNG MAIN FOTÓ: AFP/RUSSIAN FOREIGN MINISTRY APRÓ INGATLAN ELADÓ hétvégi telket, nyaralót vennék, 06-30/952-9848. JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. APRÓHIRDETÉS-FELVÉTEL: Tel.: +36-1/475-0802,3skarakter@gmail.com, EGYÉB HIRDETÉS ESETÉN kérjük, hívja a 06-1/9999-528-as telefonszámot, vagy írjon a hirdetes@nepszava.hu e-mail címre. VILÁG Puskát, bombát tessék! FEGYVERKEZÉS A világ úgy szórja a pénzt a hadseregekre, mintha nem lenne holnap. Lehet, hogy nem is lesz, az atomrakéták is sokasodnak. HORVÁTH GÁBOR A Föld országai tavaly 1830 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra, 3,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Mindezt a koronavírus-pandémia és az általa okozott világméretű gazdasági visszaesés közepette - állapította meg éves jelentésében a londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézete (IISS). A katonapolitikai kutatásokra szakosodott világhírű központ szerint a világjárvány éppenséggel hozzájárult az országok közötti bizalmatlansághoz, míg a gyorsuló fegyverkezés másik oka a „szokásos” nagyhatalmi versengésben keresendő. Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok például felmondta a Nyitott Égbolt megállapodást, és kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták számát korlátozó INF-egyezményből. 2020-ban folytatódtak a fegyveres konfliktusok Líbiában, Szíriában és Jemenben, nem sikerült enyhíteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában, és új háborús gócok is jelentkeztek, például Etiópia Tigré tartományában és Hegyi-Karabah körül. Ezzel együtt továbbra is kiemelkedik az Egyesült Államok szerepe: egymaga adja a világ védelmi kiadásainak 40,3 százalékát (738 milliárd dollár). A második helyen Kínát találjuk, amely 5,2 százalékkal, 193,3 milliárd dollárra növelte katonai költségvetését, elsősorban új hadihajókra és repülőgépekre költve a növekményt. (Az ázsiai óriás esetében nem egyértelmű a számítás, a stockholmi székhelyű SIPRI például már 2019-es katonai büdzséjét is 261 milliárd dollárosra becsülte.) Peking elsődleges célja a dominancia megszerzése a partjaihoz közeli tengereken, de ezzel párhuzamosan nem mondott le a fegyveres erőinek az országtól távoli bevethetőségére irányuló fejlesztésekről sem. Az IISS listáján Kínát a másik ázsiai - orosz vonatkozásban egyre inkább számolni kell a nehézfegyverzettel és vadászgépekkel is ellátott Wagner zsoldoshadsereggel szuperhatalom, India követi. Kettejük között az elmúlt hónapokban halálos kimenetelű határvillongásokra került sor - igaz, ezek során mindkét oldal tartózkodott a lőfegyverek bevetésétől, nem is beszélve a nehézfegyverzetről. India 64,1 milliárd dollárral leszorította a dobogóról a rögtön a hetedik helyre visszacsúszott Szaúd-Arábiát, amely a 2019-es 78,4 milliárd helyett tavaly „csak” 48,5 milliárdot költött, miközben még egy közvetett háborút is folytatott Jemenben Irán helyi szövetségesei ellen. Az ötödik helyezett Oroszországot (60,6 milliárd) pedig még az Egyesült Királyság is megelőzte (61,5 milliárd), bár a három ország között minimális a különbség - legalábbis ami a pénzügyileg kimutatható, hivatalos védelmi erőfeszítéseket illeti, mert az oroszok esetében egyre inkább figyelembe kell venni a nehézfegyverzettel és vadászgépekkel is ellátott, Wagner nevű zsoldoshadsereget. A NATO tagállamai amúgy láthatóan komolyan vették Donald Trumpnak az amerikai szerep csökkentésére vonatkozó fenyegetéseit: a 29 tagállamból tavaly már hét elérte a 2024-re kitűzött célt, a GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést. A 171 országra kiterjedő jelentés legijesztőbb része alighanem az Észak-Koreával foglalkozó fejezet. Eszerint a diktatúrának már legalább nyolc, több nukleáris robbanófejjel ellátott, interkontinentális rakétája van. Az egymillió 280 ezer főt számláló fegyveres erők felszerelése 3500 harckocsi, 5500 rakéta-sorozatvető, 71 tengeralattjáró és 545 harci repülőgép. Az IISS kiadványát könyv formátumban 680,11 dollárért azaz több mint 204 ezer forintért kínálja az Amazon internetes kereskedőház. ÉSZAK-KOREA, A KETYEGŐ BOMBA A sztálinista diktatúrának már legalább 8 interkontinentális atomrakétája van 1830 milliárd dollár - ennyit fordított a világ tavaly védelmi kiadásokra Elhunyt a vitatott polgármester ZÁGRÁB Tragikus fordulatot vett a májusban esedékes zágrábi polgármester-választás, miután szombaton váratlanul meghalt Milan Bandic, a mintegy két évtizede hivatalban lévő városvezető. A polgármesteri hivatal közleménye szerint szívinfarktusban halt meg. Bandicnak több gondja volt az egészségével. 2003-ban súlyos stroke-ot kapott, azóta több műtéten esett át. Bandic 1955-ben született. Politikai pályáját a 90-es évek elején, a horvát szociáldemokratáknál kezdte. 1997-ben aztán a zágrábi SDP első embere lett. 2000-ben választották meg először zágrábi polgármesternek. Megbízatása azonban nem tartott sokáig, 2002-ben ugyanis ittasan okozott autóbalesetet, ráadásul le akarta fizetni az ügyben eljáró rendőrt, így le kellett mondania, de 2005-ben visszatért a városvezetői tisztségbe. Rendkívül ellentmondásos személyiség volt, gyanús ügyletek sorával. 2001-ben például az akkori belügyminiszter-helyettesnek ezt mondta: „Több barátom van a rendőrségnél, mint magának. Nem hagyom, hogy kihallgattasson.” A 2010-es polgármester-választásig már több száz gyanús ügylete volt, de sajátos módon egyik sem került bírósági szakaszba, emlékeztet az index.hr. Horvátország a 2013-as EU-csatlakozás miatt egyre keményebben volt kénytelen fellépni a korrupció ellen. Ez is magyarázza, hogy Bandicot 2014 októberében őrizetbe vette a főügyészség korrupcióellenes hivatala (USKOK), egy hónapot töltött vizsgálati fogságban. Egy évvel később az USKOK vádat emelt ellene korrupció és hivatali visszaélés címén. Egyebek között azzal vádolták, hogy a 2009-es elnökválasztás során nem átláthatóan költötte el a kampánypénzeket. Adóelkerüléssel is meggyanúsították, a vád szerint 10 millió kunával rövidítette meg az államkasszát. De volt botránya abból is, hogy lakása hirtelen a kétszeresére nőtt, számos egyéb botrányban is felmerült a neve. Bandié a gyanús ügyeit firtató kérdésekre sosem adott konkrét választ, amint megmagyarázhatatlan vagyonosodására sem. Rendre mindössze annyit mondott újságíróknak, hogy „horvát és katolikus”. Máskor pedig politikai támadásokat emlegetett. Legutóbb a jobboldali kormánypárt, a Horvát Demokrati Milan Bandic rendkívül ügyes politikai játszmákat folytatott kis Közösség (HDZ) is beállt mögé, holott korrupciógyanús ügyeinek száma nőttön nőtt. A májusban esedékes polgármester-választáson valószínűleg megbukott volna, bár korábban is sokszor vert helyzetből állt fel, mindig képes volt meglepetésekre. Az index.hr internetes felmérésén a válaszadók 54 százaléka szerint Bandic bűnöző volt, aki tönkretette Zágrábot. 17 százalék szerint jó, illetve fantasztikus városvezetőnek tekinthető, 20 százalék úgy vélte, akadtak jó és rossz húzásai, 9 százalék pedig rossz városvezetőnek nevezte. Zágrábot a választásig az elhunyt Bandic helyettese, Jelena Pavicic Vukicevic irányítja. RÓNAY TAMÁS SOKSZOR OKOZOTT MEGLEPETÉST Több vert helyzetből is felállt