Népszava, 2021. április (148. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-14 / 85. szám
BELFÖLD Egymilliárd forint az ablakban BÖRZE Több száz ötlet gyűlt össze a főváros részvételi költségvetési keretének elköltésére. A budapestiek májusban szavazhatnak arról, melyik valósuljon meg ebből a pénzből. SZALAI ANNA Szociális kemping hajléktalanoknak, gyalogoshíd a Corvinus és Műegyetem között, nudistastrand, napozóstég a Rómaira, emlékmű a koronavírus áldozatainak, babazászló az újszülöttek házára, függőágyak a lezárt Szabadság hídra, a Hősök tere parkosítása és nyugdíjasházak közötti ingajárat - íme néhány ötlet a fővárosi önkormányzat részvételi költségvetési keretének felhasználására. Természetesen nem valósul meg mind, már csak az ötletek számossága - összesen 687 érkezett - és a rendelkezésre álló forrás szűkössége okán sem. A döntés mindenesetre a budapestiek kezében van, ők választhatják ki, melyik valósuljon meg. A helyenként meghökkentő ötletek áradása mellett természetesen több, jól ismert téma is felbukkan a javaslatok között. Sokan sokfelé szeretnének fát ültetni, fontosnak tartják a közterek és parkok rendbetételét, a forgalomcsillapítást, az új busz- és kerékpársávokat, illetve a különféle szeméttel kapcsolatos ügyeket. De akad számos, a főváros által már elindított vagy éppen tervbe vett projektelem is, mint például a Blaha Lujza tér kivirágoztatása, időalapú jegy a közösségi közlekedés eszközeire, társasházak belső udvarának zöldítése, egységes parkolási rendszer kialakítása, a fővárosi gazdálkodás transzparenssé tétele. Mindezek mellett két új adónemre is érkezett javaslat: a régi épületek megóvása, a köztéri reklámok visszaszorítása érdekében városképvédelmi adót, a gazdák megregulázására pedig ebadót vezetnének be. Érdekes kezdeményezés az egész városra kiterjedő kátyúnyilvántartó rendszer, az általános hibabejelentő applikáció, illetve a hivatalos nyomtatványok átlagember számára is érthetőre „fordítása”. Természetesen van kedvenc javaslatom, de nem szeretném befolyásolni a szavazókat, így egyelőre nem árulom el, melyik az - hárított Kerpel-Fronius Gábor, Budapest részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese. Azt viszont elárulta, hogy a beérkezett csaknem 700 javaslatból nem mindegyikre szavazhatnak a fővárosiak. Az ötleteket ugyanis több szempont szerint is előszűrik: kigyomlálják az új ötleteket nyilvánvalóan nem tartalmazó trollkodásokat, a nem önkormányzati kompetenciákat és területeket érintő vagy a kiírásban szereplő összeghatárokat meghaladó javaslatokat. Kerpel-Fronius azt külön hangsúlyozta, hogy a válogatásnál semmiféle módon nem vettek figyelembe politikai szempontokat. Sőt, az ellenzéki és kormánypárti kerületek együttműködésében sem volt különbség, mindenütt komolyan vették a lakossági felvetéseket és a túlnyomó többségét támogatták is. Ha mégsem, azt valóban komolyan megindokolták. A beérkezett javaslatok kidolgozottsága nagyon tág határok között mozgott, volt amelyik csupán egy felvetés volt - amiből a Városháza ellenzéki irányítása alatt létrejött Nyitott Budapest osztályának segítségével formálódott listára felvehető javaslat, de olyan is akadt, ahol a több egyedi javaslatot a hasonló téma okán egy nagyobbá lehetett gyúrni. Kerpel-Fronius szerint a részvételi költségvetés bevezetése a városlakók és a hivatal dolgozói részéről is szemléletváltást igényelt. Előbbiek számára még nem megszokott a közvetlen javaslattétel, utóbbiaknak pedig a szolgáltató jelleget kell még szokni. A részvételi költségvetést Nyugat-Európában már régóta alkalmazzák. Párizsban annyira nagy siker, hogy a fejlesztési költségvetésen belüli arányát a jelenlegi 10 százalékról 25 százalékra szeretnék emelni. Budapesten egyébként egyelőre nem jelentkeztek a módszer francia „gyermekbetegségei”, minthogy a tehetősebb és a jobb érdekérvényesítő erővel rendelkező kerületek lefölözik a pénzt, illetve az oktatási célú javaslatok kiszorítják a többit. Budapesten első nekifutásra a nyilvános illemhelyek kialakítása, a zöldítés és a közösségi komposztálás volt a slágertéma. A városrészek között pedig nem a vagyon, hanem inkább a kerületvezetés részvételiséghez való hozzáállása jelentett vízválasztót. A beérkezett projekteket a hétvégén összeülő - szintén fővárosi választók alkotta - részvételi tanács értékeli és javaslatokat is megfogalmaz majd. Ezt követően májusban szavazhatnak a budapestiek. A győztes tervek megvalósítása még az idén megkezdődik, de bizonyosan akad majd olyan, amelyik áthúzódik a jövő évre. BLAHA LUJZA TÉR Sokan szeretnének fát ültetni, fontosnak tartják a közterek rendbetételét SZŰRŐ KERPELFRONIUS GÁBOR: Kigyomlálják az új ötleteket nem tartalmazó trollkodásokat 687 javaslat érkezett be az első ötletbörze során Limitált pénzügyi mozgástér Budapesten elsőre a város fejlesztési költségvetésének a 10 százalékát se éri el a „részvételi büdzsé", de ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, főként a fejlesztésre fordítható szabad felhasználású keret szűkössége okán így is bátor vállalás - állítja a főpolgármester-helyettes. A részvételi költségvetés keretében az idén egymilliárd forint felhasználására van mód. A fővárosiak ötleteit három kategóriában - gondoskodó és zöld Budapest, az egész várost vagy legalább három kerületet érintő projekt - várta a városvezetés. Utóbbi kerete 500 millió volt, a javasolt projekt költsége nem haladhatta meg a 250 millió forintot, míg az első két kategória esetében a keret 250-250 millió volt, az egyedi limithatár pedig 50 millió. NÉPSZAVA 2021. április 14., szerda5 Gulyás ígéri: felépítik a Diákvárost VITA „Karácsony Gergely napok óta szórakoztató vitát folytat saját magával, miközben saját Facebook-oldalán a kormány Diákvárosra vonatkozó terveit reklámozza. A reklámot köszönjük. A Diákváros fontos kormányzati terv, amely fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett” - válaszolta a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség az atv.hu kérdéseire. Nem tudni, a 135 hektáros terület melyik részén épülne fel a kínai campus Mint ismeretes Karácsony Gergely korábban azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy ha nincs Diákváros, akkor élesen vetődik fel a kérdés, van-e atlétikai világbajnokság. A főváros egyetlen atlétikai szövetségnek írt levéllel meg tudja akadályozni, hogy Budapesten rendezzék meg a 2023-ra tervezett versenyt. Karácsony a múlt héten Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is írt, amelyben megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a kínai Fudan Hungary Egyetem campusa a Diákváros helyszínén valósul meg. Gulyás Gergely múlt csütörtökön azt mondta, hogy a „főváros a világ élvonalába tartozó Fudan Egyetem budapesti campusának a megnyitását a Diákvárossal szemben próbálja értelmezni”. De szerinte az egyetem éppenséggel értelmet ad a Diákvárosnak, hiszen sok kollégiumi férőhelyre lesz szükség. A kancelláriaminiszter sem akkor, sem most nem tért ki arra, hogy pontosan mely telkeken, a 135 hektáros terület melyik részén épülne fel a campus, illetve a kollégiumok. A Népszava információi szerint a telkeknek csupán kis hányada van állami kézben, a többi önkormányzati és magántulajdonban van, márpedig Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester már kijelentette, hogy nem ad telket kínai egyetemépítésre, a főváros szintén elzárkózik ettől. Sőt Karácsony Gergely azt is hozzátette, hogy „minden lehetséges eszközzel blokkolni, lassítani fogják a kínai egyetem építését, abban bízva, hogy 2022-ben egy új kormány azt le is állítja”. Ugyanakkor Jámbor András, a helyi választókerület ellenzéki előválasztásán induló Párbeszéd-jelölt „az országot eladósító kínai gigaegyetem” ellen indított petícióját eddig 5000-en írták alá. A heves ellenállás és az atlétikai világverseny megrendezésére tett fővárosi vállalás visszavonása ugyanakkor okozott némi zavart az állami gépezetben. A Népszava értesülése szerint döntéshozói körökben felerősödtek a kínai egyetem budapesti campusépítése elleni hangok. SZALAI ANNA VISZONTVÁLASZ A miniszter szerint alaptalan a főpolgármester félelme, a projektet a kormány is fontosnak tartja