Népszava, 2021. április (148. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-14 / 85. szám

BELFÖLD Egymilliárd forint az ablakban BÖRZE Több száz ötlet gyűlt össze a főváros részvételi költségvetési keretének elköltésére. A budapestiek májusban szavazhatnak arról, melyik valósulj­on meg ebből a pénzből. SZALAI ANNA Szociális kemping hajléktalanok­nak, gyalogoshíd a Corvinus és Műegyetem között, nudistastrand, napozóstég a Rómaira, emlékmű a koronavírus áldozatainak, baba­zászló az újszülöttek házára, füg­gőágyak a lezárt Szabadság hídra, a Hősök tere parkosítása és nyugdí­jasházak közötti ingajárat - íme né­hány ötlet a fővárosi önkormányzat részvételi költségvetési keretének felhasználására. Természetesen nem valósul meg mind, már csak az ötletek számossága - összesen 687 érkezett - és a rendelkezésre álló forrás szűkössége okán sem. A döntés mindenesetre a budapesti­ek kezében van, ők választhatják ki, melyik valósulj­on meg. A helyenként meghökkentő ötle­tek áradása mellett természetesen több, jól ismert téma is felbukkan a javaslatok között. Sokan sokfelé szeretnének fát ültetni, fontosnak tartják a közterek és parkok rend­betételét, a forgalomcsillapítást, az új busz- és kerékpársávokat, illetve a különféle szeméttel kapcsolatos ügyeket. De akad számos, a főváros által már elindított vagy éppen terv­be vett projektelem is, mint például a Blaha Lujza tér kivirágoztatása, időalapú jegy a közösségi közlekedés eszközeire, társasházak belső udva­rának zöldítése, egységes parkolá­si rendszer kialakítása, a fővárosi gazdálkodás transzparenssé tétele. Mindezek mellett két új adónemre is érkezett javaslat: a régi épületek megóvása, a köztéri reklámok vis­­­szaszorítása érdekében városkép­­védelmi adót, a gazdák megregulá­­zására pedig ebadót vezetnének be. Érdekes kezdeményezés az egész városra kiterjedő kátyúnyilvántartó rendszer, az általános hibabejelentő applikáció, illetve a hivatalos nyom­tatványok átlagember számára is érthetőre „fordítása”.­­ Természetesen van kedvenc ja­­vaslatom, de nem szeretném befo­lyásolni a szavazókat, így egyelőre nem árulom el, melyik az - hárított Kerpel-Fronius Gábor, Budapest részvételiségért felelős főpolgár­mester-helyettese. Azt viszont el­árulta, hogy a beérkezett csaknem 700 javaslatból nem mindegyikre szavazhatnak a fővárosiak. Az öt­leteket ugyanis több szempont szerint is előszűrik: kigyomlálják az új ötleteket nyilvánvalóan nem tartalmazó trollkodásokat, a nem önkormányzati kompetenciákat és területeket érintő vagy a kiírásban szereplő összeghatárokat megha­ladó javaslatokat. Kerpel-Froni­us azt külön hangsúlyozta, hogy a válogatásnál semmiféle módon nem vettek figyelembe politikai szempontokat. Sőt, az ellenzéki és kormánypárti kerületek együtt­működésében sem volt különbség, mindenütt komolyan vették a la­kossági felvetéseket és a túlnyomó többségét támogatták is. Ha még­sem, azt valóban komolyan megin­dokolták. A beérkezett javaslatok kidolgo­zottsága nagyon tág határok között mozgott, volt amelyik csupán egy felvetés volt - amiből a Városháza ellenzéki irányítása alatt létrejött Nyitott Budapest osztályának segít­ségével formálódott listára felvehe­tő javaslat­­, de olyan is akadt, ahol a több egyedi javaslatot a hasonló téma okán egy nagyobbá lehetett gyúrni. Kerpel-Fronius szerint a részvételi költségvetés bevezetése a városlakók és a hivatal dolgozói részéről is szemléletváltást igé­nyelt. Előbbiek számára még nem megszokott a közvetlen javaslatté­tel, utóbbiaknak pedig a szolgáltató jelleget kell még szokni. A részvételi költségvetést Nyu­gat-Európában már régóta alkal­mazzák. Párizsban annyira nagy siker, hogy a fejlesztési költségve­tésen belüli arányát a jelenlegi 10 százalékról 25 százalékra szeret­nék emelni. Budapesten egyéb­ként egyelőre nem jelentkeztek a módszer francia „gyermekbe­tegségei”, minthogy a tehetősebb és a jobb érdekérvényesítő erővel rendelkező kerületek lefölözik a pénzt, illetve az oktatási célú ja­vaslatok kiszorítják a többit. Buda­pesten első nekifutásra a nyilvános illemhelyek kialakítása, a zöldítés és a közösségi komposztálás volt a slágertéma. A városrészek kö­zött pedig nem a vagyon, hanem inkább a kerületvezetés részvéte­­liséghez való hozzáállása jelentett vízválasztót. A beérkezett projekteket a hét­végén összeülő - szintén fővárosi választók alkotta - részvételi tanács értékeli és javaslatokat is megfo­galmaz majd. Ezt követően május­ban szavazhatnak a budapestiek. A győztes tervek megvalósítása még az idén megkezdődik, de bizonyo­san akad majd olyan, amelyik áthú­zódik a jövő évre. BLAHA LUJZA TÉR Sokan sze­retnének fát ültetni, fon­tosnak tartják a közterek rendbetételét SZŰRŐ KERPEL­FRONIUS GÁBOR: Kigyomlálják az új ötleteket nem tartalmazó trollkodásokat 687 javaslat érkezett be az első ötletbörze során Limitált pénzügyi mozgástér Budapesten elsőre a város fejlesztési költségvetésé­nek a 10 százalékát se éri el a „részvételi büdzsé", de ez a jelenlegi gazdasági helyzetben, főként a fejlesz­tésre fordítható szabad felhasználású keret szűkös­sége okán így is bátor vállalás - állítja a főpolgármes­ter-helyettes. A részvételi költségvetés keretében az idén egymilliárd forint felhasználására van mód. A fővárosiak ötleteit három kategóriában - gondos­kodó és zöld Budapest, az egész várost vagy legalább három kerületet érintő projekt - várta a városvezetés. Utóbbi kerete 500 millió volt, a javasolt projekt költ­sége nem haladhatta meg a 250 millió forintot, míg az első két kategória esetében a keret 250-250 millió volt, az egyedi limithatár pedig 50 millió. NÉPSZAVA 2021. április 14., szerda5 Gulyás ígéri: felépítik a Diákvárost VITA „Karácsony Gergely na­pok óta szórakoztató vitát foly­tat saját magával, miközben saját Facebook-oldalán a kormány Di­ákvárosra vonatkozó terveit rek­lámozza. A reklámot köszönjük. A Diákváros fontos kormányzati terv, amely fel fog épülni a Fudan Egye­tem mellett” - válaszolta a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség az atv.hu kérdéseire. Nem tudni, a 135 hektá­ros terület melyik ré­szén épülne fel a kínai campus Mint ismeretes Karácsony Ger­gely korábban azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy ha nincs Di­ákváros, akkor élesen vetődik fel a kérdés, van-e atlétikai világbaj­nokság. A főváros egyetlen atlétikai szövetségnek írt levéllel meg tud­ja akadályozni, hogy Budapesten rendezzék meg a 2023-ra tervezett versenyt. Karácsony a múlt héten Gulyás Gergely Miniszterelnök­séget vezető miniszternek is írt, amelyben megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a kínai Fudan Hungary Egyetem campusa a Diák­város helyszínén valósul meg. Gulyás Gergely múlt csütörtö­kön azt mondta, hogy a „főváros a világ élvonalába tartozó Fudan Egyetem budapesti campusá­­nak a megnyitását a Diákvárossal szemben próbálja értelmezni”. De szerinte az egyetem éppenséggel értelmet ad a Diákvárosnak, hi­szen sok kollégiumi férőhelyre lesz szükség. A kancelláriaminiszter sem akkor, sem most nem tért ki arra, hogy pontosan mely telkeken, a 135 hektáros terület melyik ré­szén épülne fel a campus, illetve a kollégiumok. A Népszava informá­ciói szerint a telkeknek csupán kis hányada van állami kézben, a többi önkormányzati és magántulajdon­ban van, márpedig Baranyi Kriszti­na ferencvárosi polgármester már kijelentette, hogy nem ad telket kínai egyetemépítésre, a főváros szintén elzárkózik ettől. Sőt Ka­rácsony Gergely azt is hozzátette, hogy „minden lehetséges eszköz­zel blokkolni, lassítani fogják a kí­nai egyetem építését, abban bízva, hogy 2022-ben egy új kormány azt le is állítja”. Ugyanakkor Jámbor András, a helyi választókerület el­lenzéki előválasztásán induló Pár­beszéd-jelölt „az országot eladósí­tó kínai gigaegyetem” ellen indított petícióját eddig 5000-en írták alá. A heves ellenállás és az atléti­kai világverseny megrendezésére tett fővárosi vállalás visszavonása ugyanakkor okozott némi zavart az állami gépezetben. A Népszava értesülése szerint döntéshozói kö­rökben felerősödtek a kínai egye­tem budapesti campusépítése elle­ni hangok. SZALAI ANNA VISZONTVÁLASZ A miniszter szerint alaptalan a főpol­gármester félelme, a projektet a kormány is fontosnak tartja

Next