Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-01 / 124. szám

2 NÉPSZAVA 2021. június 1., kedd REFLEKTOR A populizmus pillangóeffektusa EU Megint a szélsőségesek veszélyeztetik az Uniót Marine Le Pen nem esélytelen a francia elnökválasztáson, Olaszországban pedig két radikális párt végezhet a voksolás élén. RÓNAY TAMÁS A vasárnapi, a német Szász-Anhalt tartományban esedékes választá­son a jobboldali populista Alter­natíva Németországért (AfD) a legtöbb szavazatot szerzi meg, ez új lendületet ad a pártnak, amely 15- 20 százalék között szerepel a szep­temberi német szövetségi voksolá­son. Az AfD megerősödése kapóra jön Emmanuel Macron legesélye­sebb kihívója, Marine Le Pen szá­mára, aki jövő tavasszal megnyeri a francia elnökválasztás első, majd két héttel később a második fordu­lóját. Olaszországban pedig tönk­­renyeri magát a szélsőjobb, így el­kerülhetetlenné válik a jobboldali populista fordulat Európában, ami Orbán Viktor kormányfő politikai érdekeit is szolgálná. Ez a forgatókönyv horrorsze­rű ugyan, s merész kijelenteni azt, hogy Szász-Anhalt tartomány idézne elő egy később szinte egész Európán végigsöprő pillangóeffek­tust, a helyzet azonban nem meg­nyugtató. Az INSA ügynökség múlt heti felmérésében már az AfD-t látta az élen a keletnémet tarto­mányban, így először fordulna elő, hogy a populista párt végezne az élen. Valójában azonban nincs nagy esély erre. A Bild bulvár­lap számára felméréseket készítő INSA rendre felülméri az Alterna­tívát, másrészt már korábbi tarto­mányi választásoknál is előfordult, hogy az irodák esélyt láttak az AfD győzelmére, de aztán több száza­lékkal kapott ki akár a CDU-tól, akár az SPD -től. Minden bizonnyal így lesz ez most is, ezt erősíti meg, hogy az Infratest dimapnál négy, a Forschungsgruppe Wahlennál pedig hatszázalékos a keresztény­­demokraták előnye az AfD-vel szemben, s mindkét felmérés már az INSA-é után készült. Egyelőre az sem valószínű, hogy az Alter­natíva a szeptemberi parlamen­ti választáson megismétli majd a 2017-es eredményét, amikor 12,6 százalékot szerzett. De ha elhúzód­na a CDU, illetve a Zöldek válsága - merthogy Annalena Baerbock kan­cellárjelölt néhány nem átgondolt kijelentése miatt a környezetvédők népszerűsége folyamatosan csök­ken -, akkor olyan bizalmi vákuum alakulhat ki, amelyből a német po­pulista párt profitálhat. A populista áttörésre nagyobb az esély Franciaországban, ahol nem zárható ki teljesen Marine Le Pen győzelme az elnökválasztás jövő májusi második fordulójában. A jobboldali radikális elnökjelölt esé­lyeit javíthatja, ha a júniusi helyha­tósági választáson leszerepel Mac­ron pártja, a LREM. A voksoláson a mérsékelt jobboldal jó szereplése várható, ami önmagában nem len­ne tragédia Macron számára, mivel ő éppen ezt a szavazóbázist pró­bálja magához édesgetni az elnök­­választás közeledtével. A baloldal sem most, sem az elnökválasztáson nem rúghat labdába, amit ennek az oldalnak az egyre súlyosabb meg­osztottsága idéz elő. Mind nagyobb ugyanis a szakadék a szocialisták, a zöldek, a radikális baloldali France Insoumise, valamint a kommunis­ták között. Egyes vélekedések szerint a 2022-es elnökválasztás az euroszkeptikusok és az Euró­­pa-pártiak között dől el, bár ezt azért vitathatjuk. Sokan azért ten­nék Le Pen neve mellé az ikszet, mert nem érzik biztonságban ma­gukat, például az elmúlt hónapok rendőrök elleni merényletei miatt. Ráadásul Le Pen is megpróbálja el­hitetni magáról, hogy progresszív politikussá vált, aki már nem akar kilépni az EU-ból. A felmérések szerint az elnökválasztás első for­dulójában Le Pen végez az élen, 2-3 százalékkal megelőzve Macront, a másodikban a hivatalban lévő ál­lamfő az esélyes, de 53-54 százalé­kot szerezhet. Csakhogy a populis­ta politikus esetleges első fordulós győzelme teljesen felboríthatja ezeket a jóslatokat. Spanyolország is a populiz­mus bástyájává válhat. Jelenleg ugyan szocialista politikus, Pedro Sánchez ül a miniszterelnöki szék­ben, de a májusi madridi választás óta, amelyen a populista Isabel Diaz Ayuso és mögötte álló spanyol Néppárt (PP) győzött, a pártprefe­renciákat illetően változás történt az élen: majdnem minden iroda már a Néppártot látja vezető po­zícióban, a szocialisták a második helyre szorultak vissza. S ami még aggasztóbb, a jobboldali populista Voxra 15-17 százalék voksolna, a párt ezzel harmadik. Egy idő előtti választás esetén a PP biztos, hogy koalíciós partnernek tenné meg a populistákat. A várhatóan jövő márciusban esedékes olasz választástól sem ke­csegtetnek túl sok jóval. Bár Mat­teo Salvini pártja, a Liga népsze­rűsége még mindig csökken, ebből nem tudott profitálni a balközép Demokrata Párt (PD), olyannyira, hogy egyes felmérések szerint már beérte a szintén populista Olasz­ország Testvérei (FdI), Giorgia Meloni tömörülése. Tehát az a for­gatókönyv is elképzelhető, hogy két populista párt végez majd az élen. Ez pedig beláthatatlan következ­ményekkel j­árhat. Svédországban ugyan a kor­mányzó szociáldemokraták mint­egy öt százalékkal vezetnek a jobbközép Mérsékelt Párt előtt, de már távolról sem biztos, hogy egy voksolás után utóbbi tömörülés ne lépne koalícióra a populista Svéd Demokratákkal. A „gátszakadás” egy hónapja történt, amikor a po­pulisták több más párttal, köztük a mérsékeltekkel együtt tettek közzé nyilatkozatot, amelyben szigorúbb bevándorláspolitikát követeltek. Stefan Löfven helyzetét ez azért is nehezíti, mert a miniszterelnök ki­sebbségben kormányoz. EGYMÁSRA TALÁLHATNAK Akár Matteo Salvini és Marine Le Pen számára is az áttörés eszten­deje lehet 2022 NEM ALKU TÁRGYA HEIKO MAAS A német külügy­miniszter közöl­te, a kormány feladata, hogy megteremtse a kereteket ahhoz, hogy az újságírók a sajtószabadság keretében dol­gozhassanak Egyes médiumok is felelősek a helyzetért ALTERNATÍVOK Nem csak a koronavírus-járvány kezelése, il­letve az ezt követő gazdasági krízis okozhatja a populista pártok előre­törését, igen nagy a média szerepe. Ennek következményeit láttuk az Egyesült Államokban, ahol a Fox News bűne is, hogy a Donald Trump által képviselt alternatív valóságnak ennyi híve lett az or­szágban és ily mértékben megosz­tottá vált az amerikai társadalom. Csakhogy ragadós a példa. Miköz­ben a január 6-i amerikai esemé­nyek, amikor tömeg támadta meg a Capitoliumot, híven jellemzik, milyen súlyos következményei le­hetnek egy országban ennek a ha­zugságokra épülő „tényközlésnek”, a jelek szerint más államokban is fontosabb a televíziós bevétel a társadalmi békénél. Franciaor­szágban egyre népszerűbb a párizsi központú CNews, amely nem vé­letlenül érdemelte ki a francia Fox News címet. Beszélgetős műsorai­ban a menekülteket állítják pellen­gérre, szoros összefüggést látva a bevándorlás és a bűnözés között. A csatorna májusban rekordnézett­séget ért el, ami aggodalomra adott okot a baloldalon - emlékeztetett a Guardian. Ez a nemzeti identi­tásra erősítésére építő hírközlés javíthatja Marine Le Pen esélyeit a jövő évi elnökválasztáson. Az in­gyenesen fogható csatorna a fran­cia iparmágnás, Vincent Bolloré által fémjelzett Canal+ társaság 200 ezer euró ennyire büntette a francia mé­­diafelügyelet a CNews csatornái tulajdonában van. Az eltelt két év alatt több mint kétszeresére növel­te a nézettségét, s az aktuálpolitikai témákról szóló zajos vitaműsorai­ról vált ismertté, amelyben ismert jobboldali kommentátorok osztják meg nézeteiket. A hírek élén gyak­ran a bűnözésről és a bevándorlás­ról szóló hírek állnak. A csatorna sztárja Eric Zemmour, aki minden este felbukkan a Face a l’info című programban. E műsor nézettsége átlépi az egymilliós álomhatárt is. Zemmour esszéista, a Le Figaro újságírója, aki történelmi utalá­sokkal fűszerezett, merész ideo­lógiákat felállító elemzései révén a legismertebb szélsőjobboldali személyiséggé vált. Zemmourt már többször elítélték rasszista és val­lási jellegű gyűlöletbeszéd miatt, így 2010-ben, amikor azt nyilatkoz­ta, hogy a legtöbb drogdíler fekete és arab, illetve 2019-ben, amikor a Franciaországban élő muszlimokat gyarmatosítókhoz hasonlította. Az ítéletek azonban nem vetettek vé­get televíziós szereplésének, sőt könyvei a bestsellerlisták élén áll­nak. Márciusban egyébként a fran­cia médiafelügyelet 200 ezer eurós . A RADIKALIZMUS ÜZLET IS A CNews számára nagyon jövedel­mező, hogy populistáknak ad teret bírságot szabott ki a CNewsra, ami­ért Zemmour gyermekkorú beván­dorlókról és a menekültügyi rend­szerről szóló, gyűlöletbeszédnek minősített megjegyzéseit sugároz­ta. Zemmour műsorai nézettség­ben többször is megelőzték a nagy rivális BFMTV programjait. Serge Nedjar, a CNews vezérigazgatója szerint nem lehet összehasonlítani a Rupert Murdoch vezette ameri­kai Fox News hírcsatornával. „Mi nem kötődünk semmilyen párthoz vagy politikushoz” - hangoztatta. Németországban ugyan egyelő­re nincs ilyen szélsőséges néze­teket sugárzó hírcsatorna, de ha­marosan változhat a helyzet, már amennyiben a már több nyelven sugárzó RT hírcsatorna megkapja a sugárzási engedélyt német nyelvű programjára. Berlin azonban egy­előre ódzkodik attól, hogy licencet adjon egy fake news csatornának, amely egyelőre csak honlapján árasztja el az olvasókat álhírekkel. Oroszország azonban úgy véli, a német kormány megsérti a sajtó­szabadságot, és már márciusban következményekkel fenyegette meg Berlint. Moszkva szerint Né­metországban egyre nagyobb a politikai nyomás az RT ellen, kü­lönösen azóta, hogy az RT DB be­jelentette, internetes programjait német nyelvű televízióvá bővítik. A moszkvai külügyminisztérium szóvivője elmondta, a hatóságok nyomására az RT-t megakadá­lyozták abban, hogy üzleti számlát nyisson egy német banknál (Com­merzbank). Több tucat német és nemzetközi bank is megtagadta az együttműködést az RT-vel - tette hozzá. A Deutschlandfunk tudó­sítása szerint Moszkva a bírálattal el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a német újságírók munkakö­rülményei folyamatosan romlanak Oroszországban. Az RT-nek ugyan­is nem kellene a Commerzbankra hagyatkoznia, az orosz állami ban­kok németországi leányvállalatai­nál is nyithatna számlát. Moszkva arról egy szót sem szól, hogy Orosz­országban törvény nyitotta meg a kaput az internetes cenzúra előtt. Az orosz RT-t, vagyis az egy­kori Russia Todayt évek óta éles bírálatokkal illetik több nyugati államban. R. T. FOTÓ: AFP/LIONEL BONAVENTURE

Next