Népszava, 2021. június (148. évfolyam, 124-149. szám)

2021-06-01 / 124. szám

4 NÉPSZAVA 2021. június 1., kedd Közpénzből urizál Antall József fia DOLCE VITA Míg 2013-ban átla­gosan havi 719 ezer forintot kere­sett, addig 2019-ben már havi átlag­ban bruttó 4,6 milliót kapott Antall Péter, Antall József néhai minisz­terelnök fia - írja a Direkt36. Az Antall Péter vezette Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapít­vány eddig több mint négymilliárd forintnyi állami támogatást kapott. A portál birtokába jutott doku­mentumokból egyebek mellett az is kiderült: Antall Péter a járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított kollégáival, ezek so­rán rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Mindemellett több százezer forintot költöttek Samso­nite bőröndökre, de az alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két profi fényképezőgépre is. Az is elő­fordult, hogy néhány zacskó Duna kavicsot vagy pár ezres minibárfo­­gyasztást is elszámoltak költség­ként. A rokonok sem maradtak ki a jó­ból: Antall Péter felesége az intézet igazgatóhelyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel. NÉPSZAVA ANTALL PÉTER Évi 15-20 külföldi utazást bonyolított a járvány előtt LAPSZÉL Kaszinóbiznisz állami hitelből 19,452 milliárd forintért vette meg a 2019-ben elhunyt Andy Vajna öt budapesti kaszinóját Garancsi István és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, Szalay-Bob­­rovniczky Kristóf közös cége - írta a 24.hu. 10,5 milliárdot a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjából fizettek. NÉPSZAVA Szakács: a „galádság” működteti a rendszert A „galádság természetessé vált”, és ez működteti a rendszert - erről írt Szakács Árpád, a jobboldali kultúr­harc egyik vezetője az Erdély.ma ol­dalon. Bírálta Szijjártó Pétert, hogy Kis Grófóval és Majkával szórako­zik, Orbán Viktort pedig mert Fásy Ádám mulatóskirállyal levelezik. Üzenetértékűnek nevezte, hogy a kultúra megszervezésének felada­taira egy cirkuszigazgatót - Fekete Pétert - neveztek ki. NÉPSZAVA Új parancsnok a honvédség élén Benkő Tibor honvédelmi miniszter a székesfehérvári rendkívüli állo­mány gyűlésén bejelentette: Ru­szin­ Szendi Romulusz vezérőrna­gyot javasolta a Magyar Honvédség parancsnokának. MTI FORRÁS: YOUTUBE BELFÖLD Tesztelik a posta érdekvédőit • BÉRHARC A postások még nem kaptak ajánlatot az alapbér emelésére, a felkínált egyszeri pluszpénzt pedig túl kevésnek tartj­ák. GULYÁS ERIKA Megkezdődött hétfőn a bértárgya­lás a Magyar Posta Zrt.-nél, miután a kormány a múlt héten engedélyt adott a legnagyobb állami közszol­gáltató cégek vezetőinek az egyez­tetésekre. Az év kezdete óta eltelt öt hónapban nem derült ki, hogy mit kínál a vállalat a 28 ezer dolgo­zójának 2021-re, és az első tárgya­láson is csak egyetlen számot is­merhettek meg a szakszervezetek: az éves egyszeri juttatás egy főre jutó összegére bruttó 136 ezer fo­rintos ajánlatot tett a munkáltató. Mivel a postások idén még egyet­len fillér pluszpénzt sem láttak, és a javaslat egyben a munka szokásos év végi elismerését jelentő keret, az érdekvédők elégedetlenek, külö­nösen, mert úgy sejtik, csak ebből a pénzből lehet lecsípni az első fél év elmaradt béremelésének kompen­zációját. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke elmondta lapunknak, hogy az ajánlatot a következő napokban értékelik az érdekvédelmi szervezetek elnök­ségeiben, de már most majdnem biztos, hogy sem ők, sem a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsé­ge, sem a Magyar Postások Érdek­­védelmi Szövetsége, sem pedig a Kézbesítők Szakszervezete nem fogadja azt el. A postai érdekvédők eredetileg 10 százalékos bértömeg-növeke­dést kértek, ami magasabb a köz­­szolgáltató cégek többségének igé­nyénél. Tóth Zsuzsanna ezt azzal indokolta, hogy a vállalati bérek náluk általában alacsonyabbak, mint például a nagy közlekedési cégeknél, és szeretnék felszámolni a lemaradásukat. A tagság ugyanis elégedetlen, egy múlt heti üzenet szerint a „dolgozók létszáma csök­ken, újak nem nagyon jelentkeznek ennyi pénzért, olyan postás, aki ma­rad is, ritka, mint a fehér holló! Ha jönnek is, benéznek, aztán tovább­állnak. Egyre kevesebb ember vég­zi el ugyanazt a munkát, de a leve­lek és csomagok mennyisége nem csökken, sőt inkább növekszik.” A postás egyeztetés a munkáltatóval a jövő hét első felében folytatódik, de az érdekvédők úgy vélik, akkor még mindig csak az egyszeri juttatás mértékéről és kifizetési ütemezésé­ről tudnak tárgyalni. A munkavállalók szervezetei ab­ból indulnak ki, amikor magasabb összeget várnak, hogy ebben az évben nem csökkenhetnek a reál­keresetek az állami vállalatoknál. A pandémia alatt ezeken a mun­kahelyeken mindenki helytállt, pedig többségük extrém módon veszélyeztetett volt munkavégzés közben az utasokkal, ügyfelekkel való közvetlen találkozások miatt. A nagy közszolgáltatóknál a szak­­szervezetek többsége 6 százalékos béremelésről és egyszeri bérkiegé­szítésekről egyeztet, de van olyan volános és villamosenergia-ipari szervezet is, amelyik 10 százalékos béremelési igényt fogalmazott meg a tárgyalások előtt. A munkáltatók is a járványra, az emiatt csökkent bevételekre hivatkozva nyomják lefelé a bérajánlatot. A tulajdonosi szempontból széttöredezett víz­ügyi ágazatban évek óta megszokott módon valószínűleg utolsóként kezdődnek meg a bértárgyalások, információink szerint még nincs is időpont az első egyeztetésre. NO A MUNKATEHER Egyre kevesebb ember végzi el ugyanazt a munkát, de a levelek és csomagok mennyisége nem csökken FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV 136 ezer forint. A posta egyelőre az éves egyszeri juttatás egy főre jutó összegére vonatkozó ajánlatot tett Homályos a valódi ok A járvány alatt megszokottá vált az állami vállalatoknál is, hogy a nagyobb létszámú meg­beszéléseken személyesen csak egy szűk vezetői kör vett részt, de további elnökségi tagok is figyelhették valamilyen interne­tes felületen a tárgyalást. Úgy tudjuk, ezt a lehetőséget tegnap megszüntették a Magyar Pos­tánál, mert „felső szinten" nem tetszett, hogy a MÁV-Volánbusz vállalatcsoport előkészített bér­megállapodásának több részle­tét is megírtuk múlt szerdán a Népszavában. Állítólag a „kiszi­várogtatás" miatt maradt el csü­törtökön a szerződés aláírása. A legnagyobb magyar állami köz­­szolgáltató ez alkalommal sem felelt kérdéseinkre, így tegnap sem tudtuk meg, mikor írhatják alá az 57 ezer dolgozó idei bér­emelését rögzítő szerződést s mi a halasztás valódi oka. Bankigazgató a vádlottak padján PER A legnagyobb hazai bank négy megyét összefogó pécsi központját 2007-től irányította F. Balázs. Az OTP 2017-ben felmentette posztjá­ról a férfit, mivel egy belső vizsgá­lat az igazgató által elrendelt gya­nús kifizetésekre derített fényt. A bank feljelentést tett, és a nyomo­zó hatóságok vizsgálata végén az ügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen és folytatólagosan el­követett sikkasztással vádolta meg a menedzsert. Az ügyben hétfőn elkezdődött a büntetőeljárás elő­készítő tárgyalása a Pécsi Járásbí­róságon. A vádirat szerint F. Balázs 260 millióval rövidítette meg a bankját. Az exigazgató más nevére kiállított, valótlan utazási számlák révén ju­tott pénzhez, emellett saját maga számára beszerzett árucikkeket az OTP-vel fizettetett ki. Utasításba adta, hogy kizárólag melyik cég vé­gezhet a bank térségi igazgatósága számára kivitelezési munkákat. Az­tán túlfizették ezt a céget, amelyik viszonzásként az igazgató házát és nyaralóját ingyen újította fel. A per elsőrendű vádlottja az egykori bankvezető, az ügyészség azonban bűnsegédlettel vádolta meg a férfi négy volt beosztottját, mivel nekik tudniuk kellett, hogy az igazgató parancsára fiktív számlák kiállítá­sában vesznek részt. Megvádoltak az ügyben 14 olyan cégvezetőt is, akik együttműködtek a fővádlottal a színlelt számlák dolgában. F. Balázs ártatlannak vallotta magát az előkészítő tárgyaláson, és nem fogadta el az ügyészség által per nélkül felkínált, ötéves börtönt. A férfi felolvasott egy nyilatkozatot, s abban azt állította, hogy a vádbe­li bűncselekményeket beosztottjai követhették el, és ő nem jutott sem­milyen előnyhöz. Az ügyészség egyezséget aján­lott a bűnsegédeknek is, és közülük hárman - bűnösségüket elismerve - elfogadták az ajánlatot. (A tárgya­láson erről nem esett szó, de kint a folyosón, kérdésemre válaszolva a volt beosztottak azt mondták, azért asszisztáltak felettesük sikkasz­tásához, mert féltették állásukat.) Az ügyészség 2 év felfüggesztett börtönt és másfél-kétmillió forint pénzbüntetést kért a bűnsegédek­re. A bíróság az egyezséget jóvá­hagyta, így a beosztottak felfüg­gesztett szabadságvesztést kapnak majd. Az egyik megvádolt banki dolgozó nem ismerte el bűnösségét, ezért rá tárgyalás vár. A következő napokban állnak bíróság elé azok a cégvezetők, akik színlelt számlák benyújtásával ugyancsak együttműködtek F. Ba­lázzsal. Információink szerint mind a tizennégyen elismerik, hogy se­gédkezet nyújtottak a bankigazga­tónak a sikkasztásban, elfogadják az ügyészség egyezségi ajánlatát, s ez­által ők is megússzák végrehajtan­dó börtön nélkül. Ez azt jelentené, hogy egy vádlott kivételével vala­mennyi bűnsegéd az igazgatóra vall. Sőt az a kivitelező cég, amit az igaz­gató szavára az OTP túlfizetett, már vissza is utalt a banknak 90 milliót, ezzel is elismerve, hogy nem valós összeget kapott a munkájáért. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK SIKKASZTÁS A Pécsi Járásbíróságon tegnap indult büntetőper a helyi OTP vezetője és társai ellen

Next