Népszava, 2021. július (148. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-01 / 150. szám

2 NÉPSZAVA 2021. július 1., csütörtök Hosszú menetelés a csatatérre ELŐVALASZTÁS A meglepő visszalépések, a pártok furcsa alkui azt sugallják, nem mindenben fair a viadal, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz éles verseny. KÓSA ANDRÁS, M. LÁSZLÓ FERENC Bár csak három hét múlva kezdő­dik hivatalosan az egyéni válasz­tókerületekben (evk) az ellenzéki előválasztási kampány - formáli­san július 26-tól jelezhetik indulási szándékukat a magukat megméret­tetni szándékozók -, a híreket napi szinten követő választópolgárok már most úgy érezhetik: ez már nem is igazi verseny. Ugyanis nem múlik el úgy hét, hogy valaki ne jelezné: visszalép egy másik jelölt javára. Ráadásul - ezt az összefogásban részt vevő hat pártból való forrása­ink egybehangzóan elismerték la­punknak - szinte az összes vissza­lépés mögött valamilyen alku áll, azaz ezeket a „szívességeket” más választókerületekben viszonozzák. Mi több, az elmúlt hetekben az is előfordult, hogy maga a nominált a sajtóból, pártja közleményéből értesült arról, hogy ő már nem is jelölt. Az MSZP-nél két esetben (Molnár Gyula és Szakács László) pedig odáig fajult a konfliktus, hogy a jelölteket kizárták pártjukból arra hivatkozva, hogy személyes döntést hozva egy másik szervezet (a DK) támogatását elfogadták. Ugyanakkor forrásaink egybe­hangzóan állítják azt is: az alkuk nem mindig ördögtől valók. A pár­tok vigyáznak a kasszájukra, ha felméréseik azt mutatják, hogy aspiránsuk esélytelen, nem költe­nek feleslegesen, nem erőltetik az indulást, ráadásul a kisebb szerve­zetek humánerőforrás-problémák­kal küszködnek, nem tudnak ele­gendő jelöltet kiállítani mind a 106 kerületben. Ahogy az sem várható el a pártoktól, hogy teljesen felad­ják közép és hosszú távú terveiket. Azaz mindenki arra törekszik, hogy 2022 után is tudjon frakciót alakí­tani a parlamentben, a nagyobbak között pedig vetélkedés folyik, hogy melyik párt legyen a jelenlegi ellen­zék vezető ereje a következő ciklus­ban. Az alkuk a miniszterelnök-je­­lölti versennyel is összefüggnek: forrásaink szerint az esélytelenebb jelöltek között akad, aki kész vissza­lépni egy másik nominált javára, ha cserébe az utóbbi pártja több egyé­ni választókerületben az előbbi je­löltjét támogatja. Az Átlátszó összes evk-ra kiter­jedő gyűjtése alapján a június 28-i állapot szerint a választókerületek 40,5 százalékában csak egy-két je­lölt van, a portál úgy számolt, hogy eddig 32 visszalépés történt. Mind­ez nem jelenti azt a lapunk által megkeresett ellenzéki stratégák, prominens politikusok, parlamenti képviselők szerint, hogy az elővá­lasztás értelmét veszítette volna. Úgy érvelnek, a kerületek több mint felében legalább hárman fognak versenyezni, számításaink szerint jelenleg 13-15 evk-ban lehet akár négy rajthoz álló is. Sőt több olyan kerület is akad, ahol annak ellenére, hogy csak két jelölt maradt talpon, hatalmas hajrá várható. A legtöbb kerületben ráadásul mérik a nomináltak népszerűsé­gét, így a rosszul szereplő jelöltek sokszor racionális döntést hozva lépnek hátra. Ez vezethetett pél­dául a momentumos Berg Dániel visszaléptetéséhez a főváros II.—III. kerületét magába foglaló evk-ban: a Republikon Intézet egyik felméré­sén mindössze 8 százalékot ért el, így viszont nagy verseny várható, mert a Berg által támogatott párbe­szédes Tordai Bence és a DK-s Kál­mán Olga közt alig 5 százalékpont a különbség. Az MSZP-P-s Barabás Richárd pedig Újbudán lépett vis­­­sza a momentumos Orosz Anna javára, így a Závecz Research és az IDEA kutatása szerint nagyot fog csatázni a DK-s főpolgármester-he­lyettessel, Gy. Németh Erzsébettel. Főleg azokban a kerületekben várható kiélezett verseny, ahol egyébként is az ellenzéknek áll a zászló - tehát szinte biztosan man­dátumra váltható 2022-ben -, és a pártoknak több országosan vagy helyben ismert emberük is ringbe száll. Például Csepelen az MSZP egyik erős embere, a 2012-es éh­ségmenet fő szervezője­­ a Párbe­szédet, az LMP-t és a DK-t is maga mögött tudó - Komjáthi Imre hívja ki a helyben kiterjedt civil kapcso­latokkal bíró, a Momentum, a Job­bik és a Márki-Zay Péter mozgalma (MMM) által támogatott Szabó Szabolcsot. Minden jel szerint Komjáthit azért vetették be az egy­kori munkáskerületben, mert ezzel vágtak vissza, hogy a Szekszárdon élő, de korrupcióellenes harca miatt országosan ismert Hadházy Ákost a Momentum elindította Zuglóban a Fideszt korábban legyőző, de több mutyigyanús ügyben feltűnt szo­cialista Tóth Csabával szemben - aki mögé viszont a Párbeszéd, a DK és a Jobbik is beállt. A legnagyobb vitát kiváltó alkut minden kétséget kizáróan az ideo­lógiailag egymástól legmesszebb lévő két párt, a DK és a Jobbik kö-Főleg azok­ban a ke­rületekben várható kiélezett verseny, ahol egyébként is az ellenzék­nek áll a zászló terte meg 31 választókerületről ki­egyezve. Forrásaink szerint az egy­kori nemzeti radikális párt előbb az MSZP-P-hez közeledett: kész volt 30-40 eve sorsáról megegyezni, de egy hónappal ezelőtt a tárgyalások hirtelen elmérgesedtek, s miután a DK-ban attól tartottak, hogy sok kerületben a jelöltjük ötpárti „koa­lícióval” kerül szembe, tettek egy ajánlatot a Jobbiknak. (Úgy tudjuk, a Momentummal is tárgyalásban állt a Jobbik, de a DK jobb kondí­ciókat biztosított számukra.) Több, a lapunkhoz is eljutott felmérés is azt mutatja, hogy a DK és a Jobbik szavazóinak elég alacsony az átsza­­vazási kedve, így nem biztos, hogy a táborok a valóságban is összeadód­nak majd. Forrásaink attól azonban nem félnek, hogy végül - akárki is lesz az előválasztás győztese - a nyertes mögé nem sorakoznak fel 2022-ben az ellenzéki szavazók, mert az összes felmérés azt mu­tatja: büntetik azt, aki nem áll be a sorba Orbán Viktor ellen, sokszor még az sem érdekli őket, kicsoda a Fidesz kihívója. A pártok stratégái elismerték la­punknak, az előválasztásnak ugyan van több nemes célja, de a fő cél­kitűzés mégiscsak az lenne, hogy ne kövessék el még egyszer azt a hibát, amit - a legsikeresebb jelölt kiválasztásában szerepet játszó két választási fordulót megszüntető 2011-es választási törvény hatály­balépése után - 2014-ben és 2018- ban. Mint ismert, mivel nagyon sok jelölt az előző két választáson nem akart visszalépni, megosztot­ták az ellenzéki szavazatokat, így legutóbb 37 olyan körzet volt, ahol a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a DK, a Momentum, az LMP indulói együtt több voksot szereztek, mint a kormánypártok jelöltjei, mégis a Fidesz nyerte ezeket az evk-kat. „Ha a nemes célokat nézzük, az előválasztás több helyen is előho­zott olyan jelölteket, akik képesek mozgósítani még a kormánypárt­ból kiábrándult szavazók egy részét is” - jegyezte meg az MSZP-P egyik kampányszakembere. Példaként Pálinkás Józsefet nevezte meg, aki Debrecenben indul, és ha nyer, Kósa Lajos kihívója lehet abban a kerületben, amit az egykori polgár­­mester 1998 óta hatszor behúzott. Hozzátette, az előválasztás abban is segíthet, hogy a pártok túl nagy ambícióval rendelkező erős embe­reit - akik a kiválasztott kerületben nem is túl népszerűek - végül lesze­relhessék az eredményre hivatkoz­va, ami érvelése szerint akár még a közélet tisztulását is elősegítheti. SZOROS CSATA e TORDAI BENCE A Párbeszéd politikusa és a DK-s Kálmán Olga közt alig 5 százalékpont a különbség Gyurcsány Ferenc nemcsak a Jobbik­kal kötött alkut, de hónapok óta kampányol, elsősorban a fiatalokat célozva meg Kevés új jelölt várható Mivel formálisan július 26-tól szeptember 6-ig tart a jelöltállítási időszak (eddig kell összeszedni mindenkinek a 400 támogató aláírást), nem zárható ki újabb nomináltak feltűnése - bár forrásaink szerint pont az al­kuk miatt nagyszámú új jelentkező már nem igazán várható illetve további visszalépé­sekre lehet számítani. Arra hivatkozva tehát, hogy a folyamat még tart, két párt (MSZP, Párbeszéd) azt közölte lapunkkal, hogy még nem tud számokkal szolgálni. A Jobbik pár napja azt válaszolta a Nép­szavának, „előreláthatólag 45-50 körzetben" indítanak saját jelöltet, és körülbelül 40 kör­zetben támogatják más szervezetek jelöltjeit. A Momentum honlapja szerint jelenleg 54 indulóval rendelkezik - alig egy hét alatt 6 visszalépésük volt, ugyanis a párt június 22- én még 60-ban jelölte meg az indulói számát. A DK pár napja azt közölte, 69 választóke­rületben indít saját jelöltet, igaz, februárban még 80 nevet tartalmazott a listájuk. REFLEKTOR A győzelem és a vereség is riasztó lehet ESÉLYEK Több olyan választóke­rületet is találtunk, ahol a pártok többsége belátta: a szóba jöhető nomináltak közül az egyik annyira erős, hogy szinte lehetetlen legyőz­ni, illetve 2022-ben is könnyen ve­heti az akadályt, így a győzelemre álló aspiránsra tették a tétet. Du­naújvárosban hat szervezet állt be a jobbikos Kálló Gergely mögé, aki tavaly februárban győzött az idő­közi választáson. Egyetlen kihívója van most: a momentumos Kovács Janka. Újpesten a DK-s Varjú Lász­lót egyelőre csak az LMP és a Mo­mentum nem támogatja hivatala- Akad jó pár magabiztos jelölt, de van olyan körzet is, ahol senki nem szeretne indulni san. A fővárosi kerületét 2018-ban magabiztosan nyerő Hiller Istvánt hat szervezet támogatja, egyetlen kihívója a nemrég alakult Új Világ Néppárt jelöltje, Vidákovics László. A három éve győzni tudó párbe­szédes Szabó Tímeát öt szervezet támogatja, a momentumos Turgo­­nyi Dániel van még ringben Óbu­dán. A XVIII. kerületben Kunhalmi Ágnes mögött öt szervezet áll, kihí­vója a DK-s Ferencz István. A XVII. kerületben az MSZP-s, helyben jól ismert önkormányzati képviselő­vel, Lukáczi Károllyal szemben sorakozott fel az LMP, az MMM, a Momentum és a DK a jobbikos Szil­ágyi Györgyöt támogatva. Buda­keszin pedig az LMP egykori társ­elnöke, a 2018-ban mindössze 296 szavazatnyi különbséggel alulma­radt Szél Bernadettnek (Momen­tum, Jobbik, MMM) egy kihívója van egyelőre, a DK-s Hegyesi Beáta. Ugyanakkor számos választó­­kerületben jelenleg csak egy jelölt van. Ezek többségében a Fidesz je­löltje korábban 50 százalék körüli eredményt tudott produkálni. Ilyen például a Balassagyarmat központú kerület, ahol 2018-ban a fideszes Balla Mihály 54 százalékot ért el - itt eddig csak az MMM állított je­löltet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán Seszták Miklós a három évvel ezelőtti 62 százalékos eredményével legyőzhetetlennek tűnik - mostanáig itt senki nem ál­lított még jelöltet az előválasztásra. M. LÁSZLÓ FERENC Seszták Miklós A Fidesz erős emberének még nincs kihívója

Next