Népszava, 2021. október (148. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-02 / 229. szám

KULTÚRA Trón Árpád-tárlat Vasárnap 11 órakor lapunk munkatár­sa, Kácsor Zsolt nyitja meg Trón Árpád (1968-2011) emlékkiállítását a Deb­receni Egyetem Elméleti Tömbjének előadótermében. A tíz éve elhunyt fes­tőművész szülei által alapított ösztöndí­jakat is ekkor adják át. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2021. október 2., szombat11 Nem érték el Cserhalmit? „Az erőfeszítések ellenére nem sikerült felvenni a kapcsola­tot Cserhalmi György Balázs Béla-díjas színművésszel közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem a Ma­gyar Nemzettel, miután a Kossuth-díjas színész, a Nemzet Művésze a Blikknek elmondta: nem ka­pott meghívót az intézmény jubileumi aranydiplo­­ma-osztójára. NÉPSZAVA Műfordítói elismerés Idén Éles Márta polonistának adományozta a műfordítóknak 1982-ben alapított Hierony­­mus-díjat a Magyar Írószövetség által létreho­zott Telegdy Polgár István Alapítvány ku­ratóriuma. Éles Márta irodalmi fordítá­sai 1997-től jelennek meg rangos ki­adóknál. MTI Választott közössége a proletariátus volt MEGÚJÍTÁS Az Osiris Kiadónál a könyvhétre jelent meg Tverdota György József Attila-monográfiájának első kötete, mely a költő életének első szakaszait, a pályakezdés folyamatát elemzi. A titáni méretű mű igazi szenzációnak ígérkezik a magyar költészet kedvelői számára. BALOGH ERNŐ Lapunk hagyományai is arra késztet­nek, hogy azzal kezdjük a beszélge­tést: munkája főcímének - Gondol­játok meg, proletárok - napjainkban az eredeti jelentéstartományon túl igencsak erős aktuális felhangjai is vannak. Választása felér egy állásfog­lalással... A cím nem leírás, hanem inte­lem: figyelemfelhívó erejét részben a felszólító modalitás adja. Jól bele­simul egy költészeti hagyományba: „Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós!” A nagy költő választott közössége a proletariátus volt. A könyvem címe ezt, a költő életide­jében hatalmas, a népesség több­ségét képező szegénységtömeget, apáink-anyáink megszentelt vi­lágát rehabilitálja. De bennünket nem ment föl: nagyon is sok lelki­­ismereti elszámolni valója lenne a proletárok mai utódainak! Művének előzménye Szabolcsi Miklós hatalmas, négykötetes József Atti­­la-pályaképe. A Tverdota-monográfia miként viszonyul a híres elődjéhez? József Attila pályaképét Szabol­csi Miklós már megírta. Én újraír­tam a pályaképet. Azaz Szabolcsi eredményeire a legteljesebb mér­tékben támaszkodom, és ezektől rugaszkodom el. Hogy a munkát régóta tervezem, mutatja a Korona Kiadó „Klasszikusaink” sorozatá­ban 1999-ben megjelent kis köny­vem, egy jövőbeli nagymonográfia koncepciója. Szintézis ilyen kaliberű költőről elvileg akár párhuzamosan több is készülhet. De Szabolcsi vállalkozá­sát megújítani azért érdemes, mert a megjelenése óta eltelt évtizedek során kritikus tömegű új anyag hal­mozódott fel, amely az összkép át­rendezését teszi szükségessé. Ilyen a prózai kéziratos hagyaték 1985 körül előkerült hatalmas korpusza, amelynek ismeretében újra kellett gondolni a költő gondolati fejlődé­sét. Amíg ennek az anyagnak a má­sodik felét kollektív munkával kri­tikai kiadásban fel nem dolgoztuk és be nem mutattuk 2018 tavaszán, hozzá sem kezdtem a monográfia megírásához. Ilyen volt a költő pszichoanalitikus vallomásainak hozzáférhetővé tétele 1992-ben. A makói évek újragondolását pedig a Tóth Ferenc által szerkesztett, 2005-ben megjelent „Az otthonom pedig hát ott, Makón van” című gyűjtemény teszi nélkülözhetet­lenné és folytathatnám a sort. Könyvem első részében József Attila társadalmi-kulturális beil­leszkedését és annak anomáliáit TVERDOTA GYÖRGY Irodalomtörté­nész, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia doktora. 1947- ben született Monokon. A hazai irodalom­­történet-írás legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik, a József Attila-kutatás első számú szak­­tekintélye, széles körben elismert és megbecsült tudós, akinek tudományos hírneve és kap­csolatai az ország határain túlra is kiterjednek. 2003 óta a József Attila Társaság elnöke, rekonstruálom. A centrumban az édesanya 1919 végi halálát követő fordulat, a proli gyerek polgári ser­dülővé átalakulásának folyamata áll, amely egyfelől zárójelbe tette a szegénységben töltött gyermekkor tapasztalatait, másfelől távlatot nyitott a polgári kultúra értékei­nek elsajátítása előtt. A könyv má­sodik része József Attila hivatására való hosszúra nyúlt felkészülésé­nek folyamatát követi. Vakmerő életterv: a fiatal költő mindent egy lapra tett föl. Minden erejével lí­rai költőként kívánt érvényesülni, sutba dobva a polgári karriert. „Az irredenta, a vallásos, a liberális, a lúzer vagy a betegségében elmerülő költő képe, valamint a szövegcserél­gető, énvesztő, identitásával bajlódó posztmodern lírikus figurája semmi­vel sem jár közelebb az igazi József Attilához, mint a korábbi évtizedek plakátköltője" - írja az Előszóban. A művéből kikerekedő portrénak mik a legkarakteresebb vonásai? József Attila nagy gonddal épí­tette föl költői személyiségét. A családja eltanácsolta attól, hogy Makón felfedje igazi kilétét. Ver­seiben építette föl új énjét. Min­denekelőtt a lélek kiművelését, komplikált, némileg extravagáns, kifinomult esztétikai kultúrába öl­töztetését végezte el. A benne rej­lő impulzív tendenciák kifejezése érdekében az Ady-hagyományt aknázta ki. A szemlélődésben, a tárgyi világ versbe idézésében a dél-alföldi impresszionizmus és parnasszizmus művésze, Juhász Gyula mintáját követte. A beillesz­kedés anomáliái, nehézségei elein­te az ideális anarchizmus, a szere­tet jegyében megvalósított lázadás, majd az anarchizmus harcosabb változatai mellett kötelezték el őt, amelyet a szociáldemokrácia této­va, de szívósan fennmaradó köve­tése színezett. Az egyéni lázadás szellemének irodalmi törekvései terén a formarobbantó avantgárd költészeti törekvések feleltek meg, amelyekkel kitágította a vers bel­ső terét, és a költemények alkotó elemeivel való, szuverénebb bá­násmódra tett szert. Költői ösz­töne megóvta az öncélú kísérlete­zés végletétől, folyton visszatért az esztétizáló hagyományhoz és merített a népköltészeti ihlet for­rásaiból. Az építő és romboló ten­denciák tartós együtt tartása révén a hagyományőrző modernség sajá­tos ötvözetét hozta létre, mintegy megteremtve ezzel érett költésze­tének alapjait. A kötet első részében, József Attila nevelődésének történetében komoly hangsúlyt kap „a szegénység kultú­rája". Erről korábban nem sok szó esett. Milyen kultúra ez? József Attila és számos más nemzedéktársa kiemelkedése mögött a kor egész magyar társa­dalmát átható viharos társadalmi mobilitás folyamatai rejlenek. A szegény paraszti és munkásréte­gek, amelyek a történelemalakító erők közé beléptek, rendelkeztek A „gondol­játok meg” intés a gon­dolkodás és életvezetés megváltozta­tására biztat. A „hegyi beszéd” közönsége, de már előtte a próféták hallgatósága József Attila igazi közön­sége, saját kultúrával. Ennek egy ré­szét a folklór beemelte a nemze­ti hagyományok közé, igen nagy hányadában azonban megmaradt a szóbeliség, a szokások, beideg­ződések szintjén. Ez az eredeti kulturális indítás tör felszínre a felkészülés éveiben kiépített erős gátlást áttörve József Attila érett költészetében, nem utolsósorban a pszichoanalitikus terápia folya­matában. Ehhez a vegyes értékű, közköltészeti elemeket hurcoló, lesüllyedt és ebben az állapotában is sok kreatív energiát tartalmazó művelődési réteghez igyekszik a könyv közel férkőzni a költő gyer­mekkorának tanulmányozása so­rán. Hol tart költőnk művészi fejlődése, amikor a kötet utolsó lapján - ideigle­nesen - búcsút veszünk tőle? Halász Gábort követve József Attila költői megérlelődését az 1927-es franciaországi hónapokra tesszük. Ekkorra ötvöződnek egy­be az esztétizálás, folklorizmus és formabontás eltérő és korábban összeférhetetlennek tűnő tenden­ciáiból, az anarcho-kommunista radikalizmus, a villoni hagyomány és a tiszta költészeti törekvések magas nyomása alatt a hagyo­mányőrző modernség József Atti­­la-i változatának minőségei. Amikor írta a könyvet, elképzelt-e valamilyen „ideális" olvasót? Milyen közönségnek szánja művét? A „gondoljátok meg” intés a gondolkodás és életvezetés meg­változtatására biztat. A „hegyi be­széd” közönsége, de már előtte a próféták hallgatósága József Attila igazi közönsége. Mindazok, akik­nek a jó irányválasztás és irány­tartás érdekében szükségük van iránymutatásra és jó problémaföl­vetésre. Könyvemben nem vállal­koztam többre, mint hogy a költő üzenetét minél hatékonyabban közvetítsem a Szép Szóra szomjas hallgatói, olvasói felé. Szükségképp adódik az utolsó kérdés: hogyan tervezi a folytatást? Egy könyvsorozat részeként, amely az egy szerző - egy monográfia elve szerint épül föl, a legnagyobb jótétemény a kiadó részéről, hogy a szerző még egy második kötetet is kap, hogy ebben kiteljesítse az első könyvben elkez­dett pályaraj­zát. Hogy a kötet végén nem találunk mutatókat, világosan érzékelteti, hogy az első kötetet a lehető legszorosabb folyamatos­sággal kell követnie a másodiknak. „Mindent egy lapra tett föl: minden erejével lírai költőként kí­vánt érvénye­sülni" Az egykor hatalmas szegénységtö­meget rehabilitálja a könyv címe

Next