Népszava, 2021. október (148. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-01 / 228. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2021. október 1., péntek I J Ugorhat a brüsszeli előleg EU A helyreállítási tervről már csak azért is sürgős lenne megállapodnia a kormánynak és az Európai Bizottságnak, mert ha az alku 2022-re csúszik, akkor az ország 326 milliárdot bukhat. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén választ akar kapni arra, hogyan állnak a magyar és a lengyel helyreállítási tervről szóló tárgyalások. A képviselők meghívták az Európai Bizottság két illetékes tagját, Valdis Domb­­rovskis alelnököt és Paolo Genti­­loni gazdasági és pénzügyi biztost, hogy szerda délután számoljanak be a hónapok óta teljes titoktartás mellett folyó megbeszélésekről. Az EP szeretné színvallásra késztetni a testületet, hogy valóban szigorú­an számonkéri-e a két tagállamon a pénzügyi segítség feltételeit. Min­denekelőtt az igazságszolgáltatási rendszerre nehezedő politikai nyo­más és a korrupció miatt aggódnak. Magyarországnak négy év alatt 7,2 milliárd euró, Lengyelor­szágnak 23,9 milliárd vissza nem térítendő támogatás jár az EU járványügyi mentőcsomagjából (az utóbbi 12,1 milliárd euró ked­vezményes hitelre is igényt tart). Brüsszel mindkét országgal hos­­­szú ideje alkudozik: a budapesti kormánnyal szeptember végéig Elsősorban szabályos és korrup­ciómentes pénzköltést garantáló kötelezett­ségvállaláso­kat várnak, kellett volna megállapodnia, míg a lengyellel nem is jelöltek ki dá­tumot. Hivatalos tájékoztatás sze­rint a tárgyalások „konstruktív szellemben” folynak, és Magyar­­országtól elsősorban szabályos és korrupciómentes pénzköltést ga­rantáló kötelezettségvállalásokat várnak. A helyreállítási terveket először az Európai Bizottságnak, majd a tagállami minisztereknek kell j­óváhagyniuk. Céline Gauer bizottsági főtár­gyaló csütörtökön zárt ajtók mö­gött tájékoztatta a helyreállítási tervekkel foglalkozó parlamenti képviselőket a magyar és a lengyel kormánnyal folyó megbeszélé­sekről, de forrásaink szerint nem árult el érdemi információkat. Szavaiból kiderült, hogy a biztosi testület nem akarja a végtelensé­gig nyújtani a tárgyalásokat. Azok az országok ugyanis, amelyeknek idén nem sikerül jóváhagyatniuk a nemzeti tervüket, elesnek a teljes összeg 13 százalékát kitevő előleg­től. Ez Magyarország esetében 326 milliárd forint. Az előleget a pénz­ügyminiszteri jóváhagyást követő technikai részletek tisztázása után szinte azonnal utalják. A főtár­gyaló hangsúlyozta, hogy minden tagországtól csak a jogszabály ál­tal előírt vállalásait lehet számon kérni, és azokat folyamatosan el­lenőrizni fogják. A szabályoknak megfelelően az Európai Bizottság részletekben fog fizetni, és csak akkor, ha a rész­idős feladatokat az adott ország maradéktalanul teljesítette. Uni­ós források a brit Financial Times című lapnak azt mondták, hogy az Orbán-kormányt nem a helyreál­lítási terv blokkolásával kell meg­szorongatni, hanem ígéreteinek könyörtelen és szigorú számonké­résével a programok megvalósítá­sa során. Az EP jövő hé­ten válaszokat akar kapni a helyreállítási tervvel kap­csolatban Varga Judit és az illúziók - Az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának küldöttsége egy előre megírt ítélettel érkezett Magyaror­szágra - mondta az igazságügyi miniszter a közmédiának. Varga Judit a küldöttség tagjaival való találkozó előtt azt mondta, Magyarország egy szabad és független ország, amely tagja az Európai Uniónak; az Euró­pai Parlament pedig az Unió egyik intézménye, és semmiféle hatásköre, hatalma vagy jogköre sem lehet egy szuverén ország felett. (Mint arról beszámoltunk, a delegáció eredetileg Orbán Viktor miniszterelnökkel is szeretett volna találkozni, de nem kaptak semmilyen reakciót a kéré­sükre.) Varga Judit szerint ne legyenek „illúzióink", hiszen Brüsszelben is megkezdődött a magyar országgyűlési választási kampány, amiben az ellenzéknek segítenének. Szellemvára lehet Egernek SZÓCSATÁK Hiába zajlik tízmil­liárdos rekonstrukciós program az egri várban, ha pénz híján nem sike­rül élettel megtölteni a falakat. - Mi a francnak költünk milli­­árdokat az egri várra? - így fakadt ki az egriugyek.hu beszámolója szerint Berecz Mátyás DK-s önkor­mányzati képviselő az egri kulturá­ A vár bekerült a nemzeti em­lékhelyek és az örökségtu­­risztikai attrakciók közé, de egy fillérrel több támogatást nem kapott az államtól, mint korábban. l­s bizottság legutóbbi ülésén. Tőle különösképpen meghökkentő ez a kirohanás, hiszen hosszú évekig igazgatóként vezette az egri Dobó István Vármúzeumot, és munka­társként ma is az intézményben dolgozik. Berecz Mátyás - aki az egri vá­lasztókerületben megnyerte az el­lenzéki előválasztást - lapunknak azzal magyarázta meglepő felve­tését: valójában nem az egri várra eddig elköltött vagy a jövőben el­költendő közpénzmilliárdok hasz­nosságát kérdőjelezte meg, hanem azzal van gondja, hogy hiába lesz az egri vár kívül „csilli-villi”, ha a mű­ködtetésére egyre kevesebb jut.­­ Olyan ez, mint amikor úgy fek­tetünk egy kézilabdacsarnokba, hogy közben nincsen kézilabdacsa­patunk - illusztrálta a szerinte mára kialakult helyzetet. Szavai szerint az állam a falak felújításába ugyan önti a pénzt, de hiába lesz európai szintű az egri vár, ha nem jut pénz egy ran­gos kiállításra vagy olyan fesztivál megszervezésére, ami a határon túl­ról is idevonzza az embereket. Pél­daként hozta fel, hogy noha a vár be­került a nemzeti emlékhelyek és az örökségturisztikai attrakciók közé, egy fillérrel több támogatást nem kapott az államtól, mint korábban. Maga a helyi önkormányzat, mint a négy és fél hektáros ingatlanegyüt­tes tulajdonosa, szintén kevesebb pénzt áldoz - tette hozzá. - Hiszen például az egyik legjelentősebb nyári eseményre, a Végvári Vigassá­gokra, amely immár huszonötödik éve ott van a programpalettán, idén egyáltalán nem adott plusztámoga­tást, miközben a korábbi években igen - mondta Berecz Mátyás, majd azzal folytatta. - Nem vitatja, hogy gasztronómiai és borünnepekre is szükség van, de azt már furcsállja, hogy ezeket miért támogatja jobban az egri városvezetés, mint a kulturá­lis eseményeket. Az ország egyik leglátogatottabb létesítménye az egri vár, amelyik „békeidőben” a bevételeiből vi­szonylag könnyen kitermeli az alap­vető működéséhez szükséges költ­ségeket. Az intézmény éves büdzséje nagyjából félmilliárd forint: a rezsit, a munkatársak bérét tudj­ák fedezni, egy nagyobb kiállítás 20-30 milliós költségére azonban már nem fut­ja. Hiába lenne esetleg nyereséges egy ilyen rendezvény, a költségeket megelőlegezni saját keretéből nem képes az intézmény. Ehhez kelle­ne a város támogatása vagy épp az államé, mert jelenleg az a helyzet, hogy voltaképp egy „szellemvár” az egri, amelynek így turisztikai vonz­ereje is csökkenni fog - vélekedett a volt igazgató. A vár fejlesztésére nagyjából 10 milliárd forintot szán­tak, s a beruházást három ütemre bontották: az elsővel már 2016-ban végeztek, jelenleg a vár- és kastély­­program keretében zajlik felúj­ítás, a következő három-négy évben pedig a Modern Városok projekt égisze alatt megítélt pénz érkezik majd az újabb átépítésekre. Mirkóczki Ádám, Eger polgár­­mestere, aki a megválasztását segítő Egységben a Városért Egyesülettel korábban már összerúgta a port, elhagyta a frakciót, s jelenleg ki­sebbségben igazgatja a várost, azt mondta: betudja Berecz Mátyás „kampánystratégiájának”, hogy ilyen módon fakadt ki az egri vár­beruházás kapcsán. Szavai szerint azok a nagy rekonstrukciós mun­kák, amelyek mostanság zajlanak - ilyen például a Föld-bástya vagy a Tömlöc-bástya felújítása - nem kívánnak a jövőben plusz működ­tetési költséget, de az egri vár egyes részei annyira lepusztultak, itt-ott életveszélyessé váltak az elmúlt évtizedekben, hogy nagy beruhá­zás nélkül ezeket már nem lehetne kijavítani. A város vezetője hozzá­tette: nemcsak a Végvári Vigassá­gokra, hanem számos más kultu­rális programra is kevesebb jutott, ráadásul a pandémia idején fél évre be is kellett zárni az intézményt, amely így minden jegybevételtől el­esett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egri vár kevésbé lenne vonzó program az idelátogatók szá­mára, akiknek egy darabig még el kell viselniük az átépítésből fakadó kényelmetlenségeket, hogy később biztonságos, megerősített falak kö­zött élvezhessék a történelmi épít­ményt. DOBOS JUDIT Berecz Mátyás, a DK politikusa nem érti, hogy mi a francnak költe­nek milliárdokat az egri várra Mirkóczki Ádám: Nagy beruhá­zás nélkül a vár lepusztult részeit már nem lehetne kijavítani Az ország egyik leglátogatottabb létesítménye „békeidőben" a bevételeiből viszonylag könnyen kitermeli az alapvető működéséhez szükséges költségeket

Next