Népszava, 2021. október (148. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-01 / 228. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2021. október 1., péntek I J Ugorhat a brüsszeli előleg EU A helyreállítási tervről már csak azért is sürgős lenne megállapodnia a kormánynak és az Európai Bizottságnak, mert ha az alku 2022-re csúszik, akkor az ország 326 milliárdot bukhat. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén választ akar kapni arra, hogyan állnak a magyar és a lengyel helyreállítási tervről szóló tárgyalások. A képviselők meghívták az Európai Bizottság két illetékes tagját, Valdis Dombrovskis alelnököt és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztost, hogy szerda délután számoljanak be a hónapok óta teljes titoktartás mellett folyó megbeszélésekről. Az EP szeretné színvallásra késztetni a testületet, hogy valóban szigorúan számonkéri-e a két tagállamon a pénzügyi segítség feltételeit. Mindenekelőtt az igazságszolgáltatási rendszerre nehezedő politikai nyomás és a korrupció miatt aggódnak. Magyarországnak négy év alatt 7,2 milliárd euró, Lengyelországnak 23,9 milliárd vissza nem térítendő támogatás jár az EU járványügyi mentőcsomagjából (az utóbbi 12,1 milliárd euró kedvezményes hitelre is igényt tart). Brüsszel mindkét országgal hosszú ideje alkudozik: a budapesti kormánnyal szeptember végéig Elsősorban szabályos és korrupciómentes pénzköltést garantáló kötelezettségvállalásokat várnak, kellett volna megállapodnia, míg a lengyellel nem is jelöltek ki dátumot. Hivatalos tájékoztatás szerint a tárgyalások „konstruktív szellemben” folynak, és Magyarországtól elsősorban szabályos és korrupciómentes pénzköltést garantáló kötelezettségvállalásokat várnak. A helyreállítási terveket először az Európai Bizottságnak, majd a tagállami minisztereknek kell jóváhagyniuk. Céline Gauer bizottsági főtárgyaló csütörtökön zárt ajtók mögött tájékoztatta a helyreállítási tervekkel foglalkozó parlamenti képviselőket a magyar és a lengyel kormánnyal folyó megbeszélésekről, de forrásaink szerint nem árult el érdemi információkat. Szavaiból kiderült, hogy a biztosi testület nem akarja a végtelenségig nyújtani a tárgyalásokat. Azok az országok ugyanis, amelyeknek idén nem sikerül jóváhagyatniuk a nemzeti tervüket, elesnek a teljes összeg 13 százalékát kitevő előlegtől. Ez Magyarország esetében 326 milliárd forint. Az előleget a pénzügyminiszteri jóváhagyást követő technikai részletek tisztázása után szinte azonnal utalják. A főtárgyaló hangsúlyozta, hogy minden tagországtól csak a jogszabály által előírt vállalásait lehet számon kérni, és azokat folyamatosan ellenőrizni fogják. A szabályoknak megfelelően az Európai Bizottság részletekben fog fizetni, és csak akkor, ha a részidős feladatokat az adott ország maradéktalanul teljesítette. Uniós források a brit Financial Times című lapnak azt mondták, hogy az Orbán-kormányt nem a helyreállítási terv blokkolásával kell megszorongatni, hanem ígéreteinek könyörtelen és szigorú számonkérésével a programok megvalósítása során. Az EP jövő héten válaszokat akar kapni a helyreállítási tervvel kapcsolatban Varga Judit és az illúziók - Az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának küldöttsége egy előre megírt ítélettel érkezett Magyarországra - mondta az igazságügyi miniszter a közmédiának. Varga Judit a küldöttség tagjaival való találkozó előtt azt mondta, Magyarország egy szabad és független ország, amely tagja az Európai Uniónak; az Európai Parlament pedig az Unió egyik intézménye, és semmiféle hatásköre, hatalma vagy jogköre sem lehet egy szuverén ország felett. (Mint arról beszámoltunk, a delegáció eredetileg Orbán Viktor miniszterelnökkel is szeretett volna találkozni, de nem kaptak semmilyen reakciót a kérésükre.) Varga Judit szerint ne legyenek „illúzióink", hiszen Brüsszelben is megkezdődött a magyar országgyűlési választási kampány, amiben az ellenzéknek segítenének. Szellemvára lehet Egernek SZÓCSATÁK Hiába zajlik tízmilliárdos rekonstrukciós program az egri várban, ha pénz híján nem sikerül élettel megtölteni a falakat. - Mi a francnak költünk milliárdokat az egri várra? - így fakadt ki az egriugyek.hu beszámolója szerint Berecz Mátyás DK-s önkormányzati képviselő az egri kulturá A vár bekerült a nemzeti emlékhelyek és az örökségturisztikai attrakciók közé, de egy fillérrel több támogatást nem kapott az államtól, mint korábban. ls bizottság legutóbbi ülésén. Tőle különösképpen meghökkentő ez a kirohanás, hiszen hosszú évekig igazgatóként vezette az egri Dobó István Vármúzeumot, és munkatársként ma is az intézményben dolgozik. Berecz Mátyás - aki az egri választókerületben megnyerte az ellenzéki előválasztást - lapunknak azzal magyarázta meglepő felvetését: valójában nem az egri várra eddig elköltött vagy a jövőben elköltendő közpénzmilliárdok hasznosságát kérdőjelezte meg, hanem azzal van gondja, hogy hiába lesz az egri vár kívül „csilli-villi”, ha a működtetésére egyre kevesebb jut. Olyan ez, mint amikor úgy fektetünk egy kézilabdacsarnokba, hogy közben nincsen kézilabdacsapatunk - illusztrálta a szerinte mára kialakult helyzetet. Szavai szerint az állam a falak felújításába ugyan önti a pénzt, de hiába lesz európai szintű az egri vár, ha nem jut pénz egy rangos kiállításra vagy olyan fesztivál megszervezésére, ami a határon túlról is idevonzza az embereket. Példaként hozta fel, hogy noha a vár bekerült a nemzeti emlékhelyek és az örökségturisztikai attrakciók közé, egy fillérrel több támogatást nem kapott az államtól, mint korábban. Maga a helyi önkormányzat, mint a négy és fél hektáros ingatlanegyüttes tulajdonosa, szintén kevesebb pénzt áldoz - tette hozzá. - Hiszen például az egyik legjelentősebb nyári eseményre, a Végvári Vigasságokra, amely immár huszonötödik éve ott van a programpalettán, idén egyáltalán nem adott plusztámogatást, miközben a korábbi években igen - mondta Berecz Mátyás, majd azzal folytatta. - Nem vitatja, hogy gasztronómiai és borünnepekre is szükség van, de azt már furcsállja, hogy ezeket miért támogatja jobban az egri városvezetés, mint a kulturális eseményeket. Az ország egyik leglátogatottabb létesítménye az egri vár, amelyik „békeidőben” a bevételeiből viszonylag könnyen kitermeli az alapvető működéséhez szükséges költségeket. Az intézmény éves büdzséje nagyjából félmilliárd forint: a rezsit, a munkatársak bérét tudják fedezni, egy nagyobb kiállítás 20-30 milliós költségére azonban már nem futja. Hiába lenne esetleg nyereséges egy ilyen rendezvény, a költségeket megelőlegezni saját keretéből nem képes az intézmény. Ehhez kellene a város támogatása vagy épp az államé, mert jelenleg az a helyzet, hogy voltaképp egy „szellemvár” az egri, amelynek így turisztikai vonzereje is csökkenni fog - vélekedett a volt igazgató. A vár fejlesztésére nagyjából 10 milliárd forintot szántak, s a beruházást három ütemre bontották: az elsővel már 2016-ban végeztek, jelenleg a vár- és kastélyprogram keretében zajlik felújítás, a következő három-négy évben pedig a Modern Városok projekt égisze alatt megítélt pénz érkezik majd az újabb átépítésekre. Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere, aki a megválasztását segítő Egységben a Városért Egyesülettel korábban már összerúgta a port, elhagyta a frakciót, s jelenleg kisebbségben igazgatja a várost, azt mondta: betudja Berecz Mátyás „kampánystratégiájának”, hogy ilyen módon fakadt ki az egri várberuházás kapcsán. Szavai szerint azok a nagy rekonstrukciós munkák, amelyek mostanság zajlanak - ilyen például a Föld-bástya vagy a Tömlöc-bástya felújítása - nem kívánnak a jövőben plusz működtetési költséget, de az egri vár egyes részei annyira lepusztultak, itt-ott életveszélyessé váltak az elmúlt évtizedekben, hogy nagy beruházás nélkül ezeket már nem lehetne kijavítani. A város vezetője hozzátette: nemcsak a Végvári Vigasságokra, hanem számos más kulturális programra is kevesebb jutott, ráadásul a pandémia idején fél évre be is kellett zárni az intézményt, amely így minden jegybevételtől elesett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az egri vár kevésbé lenne vonzó program az idelátogatók számára, akiknek egy darabig még el kell viselniük az átépítésből fakadó kényelmetlenségeket, hogy később biztonságos, megerősített falak között élvezhessék a történelmi építményt. DOBOS JUDIT Berecz Mátyás, a DK politikusa nem érti, hogy mi a francnak költenek milliárdokat az egri várra Mirkóczki Ádám: Nagy beruházás nélkül a vár lepusztult részeit már nem lehetne kijavítani Az ország egyik leglátogatottabb létesítménye „békeidőben" a bevételeiből viszonylag könnyen kitermeli az alapvető működéséhez szükséges költségeket