Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-02 / 253. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2021. november 2., kedd3 Megcsúszott a támogatóprogram MENEKÜLTEK A belügy még nem döntött, ki segítse a Kabulból kimenekített afgánok beilleszkedését Addig is saját költségén szállásolt el családokat a Máltai Szeretetszolgálat. BATKA ZOLTÁN Nem tűnik nagyon összehan­goltnak a hatóságok eljárása az Afganisztánból kimenekítettek ügyében: a jelek szerint hamarabb kaptak letelepedési engedélyt az érintettek, minthogy döntöttek volna arról, ki segíti őket új életük elindításában, a beilleszkedésben. Mint emlékezetes, az augusztus végi afganisztáni evakuálás során a honvédség - a Sámán akció során - Magyarországra menekített a tá­­libok bosszúja elől több száz olyan afgán állampolgárt, akik koráb­ban Kabulban segítették a magyar kontingenst. 57 afgán család, 180 gyermek, összesen 450 ember ér­kezett így Magyarországra. Ahogy azt a Népszava elsőként megírta, a magyar vendégszeretet jegyében a kimenekítettek ügyében nem me­nekültügyi, hanem a sokkal kor­látozottabb jogokat biztosító ide­genrendészeti eljárás indult. Ezek mára lezárultak, és az érintettek megkapták a tartózkodási enge­délyt. Azt viszont ma sem tudni, hogy most kinek is kellene segíte­nie őket az újrakezdésben. Nem zárult le ugyanis az a pályázat, amely során kiválasztják, ki egyen­geti majd a menekültek sorsát. Az Országos Idegenrendészeti Fő­­igazgatóság a Népszava kérdéseire csak annyit közölt: „A harmadik országbeli állampolgárok magyar­­országi beilleszkedését elősegítő komplex program pályázatainak elbírálása folyamatban van.” „A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat beadta pályázatát az Afganisztánból kimenekített csa­ládokat segítő és integrációjukat támogató feladatok ellátására a Belügyminisztériumhoz. A mene­kültügyi pályázat beadási határ­ideje október 18. volt, a pályázat elbírálása folyamatban van” - erő­sítette meg lapunk érdeklődésére a Máltai Szeretetszolgálat. Noha még nincs döntés, a Sze­retetszolgálat úgy döntött, a pályá­zatok elbírálásáig „saját forrásai terhére a családok érdekében meg­fogalmazott programját megkez­di”. Mint megtudtuk, eddig négy családot költöztettek a szervezet által biztosított lakásokba, és mi­előbb szeretnék a teljes támogató programot elindítani. Ennek ke­retében a családok teljes körű el­látásban részesülnek, biztosítják lakhatásuk feltételeit, napi életük költségeit, dokumentumaik ügyin­tézését, honosítását, a sürgősségi egészségügyi ellátásukat, magyar nyelv oktatásukat, a kiskorú gyer­mekek közoktatási, szakképzési rendszerbe való integrálását, a fel­nőttek munkaerőpiaci integráció­ját, képzését. Azt egyelőre nem tudni, hogy összesen hányan vesznek majd részt a programban, mert­­ mi­ként azt a Máltai Szeretetszolgálat A harmadik országbeli ál­lampolgárok magyarországi beilleszkedését elősegítő komplex program pályázata­inak elbírálása folyamatban van, írta­­ „sok család más országban, családtagjaik, rokonaik közelé­ben tervezi életének folytatását és újrakezdését”. Mivel nem tudni, hány embert, családot kell majd segíteni, a program költsége sem ismert. Sőt, kérdéses az is, hogy egyáltalán a 450 afgán állampolgár többségével mi történt, hol vannak most. Jelenleg csak annak a négy család tagjainak a sorsa ismert, akiket a Máltai Szeretetszolgálat vett szárnyai alá. Azt nem tudni, hogy hányan maradtak a balas­sagyarmati vagy vámosszabadi be­fogadó állomásokon, és mennyien távoztak máshova, esetleg külföld­re. Az erre vonatkozó kérdésünkre az Országos Idegenrendészeti Fő­­igazgatóság nem válaszolt. Heteken át a balas­sagyarmati vámosszabadi befogadó állomásokon éltek a kime­nekített afgán menekültek ­ Új, gyorsabb növekedési pályára állt a járvány vagy mindkettő hatása gyorsabban tűnik el, mint a nyugati oltásoké, „így azt sejtem, hogy az oltatlanok mellett magas lehet az elhalálozás az év elején oltottak körében is.” Azt, hogy a halálozási adatokat illetően a szakértő is csak találgat, nem véletlen: a kormány tovább­ra is titkolja az adatokat. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rek­tora a közmédiának a hétvégén annyit mondott az MTI szerint: oltatlan minden beteg, aki léle­geztetőgépen van. Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztá­lyának orvosa egy múlt heti fóru­mon viszont arról beszélt: orszá­gos adatokat maga sem ismer, de a kollégákkal beszélgetve úgy látja, a sürgősségi osztályokra bekerülők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott, és hasonló az arány a lélegeztetésre szorulóknál. DANDANNA COVID A pandémia új, gyorsabb növekedési pályára állt - szűrte le a legfrissebb adatokból Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője legújabb prognózisában. Mint azt az elemzésében írta, a változás őt is meglepte, mert arra számított, hogy olyan problémái lesznek Magyarországnak is, mint a hasonló átoltottságú országok­nak. Ezzel szemben, a mostani ada­tok olyan dramatikusan gyors és akadálytalan növekedésre utalnak, mint amit például Lombardiában láttunk az első hullámban, amikor az emberek nem tudtak védekezni. „Visszamenőleg elemezve az el­múlt három hét adatait azt látjuk, hogy az esetszámok növekedése egy új, gyorsabb pályára állt kö­rülbelül 7,5 napos duplázódási rá­tával. Egy hét késéssel a halálozás is felzárkózott ehhez és most már az is 7,5 naponként duplázódik. A kórházban lévők számának a nö­vekedése is hasonlóvá vált a múlt héten.” Azóta már ismert, három nap alatt péntektől vasárnapig 11211 új fertőzöttet találtak, ez csaknem kétszer annyi, mint egy héttel ko­rábban. Elhunyt 152 koronavírusos beteg, ami kétszeres növekedést jelent a múlt hétfői adatokhoz ké­pest. Jelenleg 2605-en vannak kór­házban, közülük 299-en lélegezte­tőgépen. Az elemző megjegyezte, hogy az elmúlt héten már őszi szünet volt, ami jelentősen lassítja a járvány terjedését. Hozzátette: minden ellenkező híresztelés dacára az is­kola a masszív motorja a járvány­terjedésnek. Ennek hatása majd látszani fog az e hét keddjétől meg­jelenő adatokban is. Sokkal mérsé­keltebben fognak nőni az esetszá­mok és a halálozás mint eddig, akár stagnálhatnak vagy csökkenhetnek is. Ez majd azt a fals érzést keltheti, hogy talán már elértük a csúcsot. De ez szerinte alaptalan feltétele­zés lenne. A matematikai modellje szerint ugyanis november 8-10 kö­rül ismét kezdenek majd riasztóvá válni az adatok, és a hónap közepé­re világos lesz: nagyon nagy a baj. Ekkor Vattay Gábor prognózisa szerint el fogjuk érni a 4000 kór­házi ápoltat és a napi 90 halálozást. Erre már biztosan határozott in­tézkedések történnek majd, de már érdemben nem fogják tompítani a folyamatokat. November 22-ére már 8000 körül lesz a kórházban fekvők száma, és a napi halálozás is 150-180 körül lehet. Az okok közt Vattay Gábor azt említette, hogy Magyarországon korán kezdődött az oltás és mos­tanra a nyugati oltások védőhatása is a töredékére esett. A Sinopharm és a Szputnyik „elhalványulására” ugyan nem ismertek megbízható adatok, de a látottakból arra kell következtetni, hogy valamelyik Vattay Gábor: A mostani adatok dramatikusan gyors és akadály­talan növekedésre utalnak Jelenleg 2605-en vannak kórház­ban, közülük 299-en lélegeztetőgé­pen Rémisztő diagnózis az egészségügyről REALITÁS PROJEKT Elfogytak a dolgozók, ellenőrzés nincs, az eszközök, műszerek utánpótlása is akadozik, nyakunkon a negyedik hullám­­ fest nem túl biztató ké­pet Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a köztestület hon­lapján. Az aneszteziológus két éve indította útjára Realitás projektjét, amelyben időről időre összefoglal­ja, hogy néz ki a hazai egészségügy „belülről”. Legutóbbi bejegyzésé­ben egyebek mellett arról is ír, hogy a negyedik hullám óriási erőpróba elé állítja az egészségügyet. Sze­rinte az ellátórendszer összes, töb­­bé-kevésbé paraván mögött tartott, szőnyeg alá sepert problémáját ez idáig gyakorlatilag nem kezelték, a látszatot eddig fenntartani segítő mechanizmusok jelentős része vi­szont kiesett. Mint írta, a járvány miatt leállt gyógyítás újraindítá­sához már kevés a rutin: „A beteg­­utak összekuszálódásával az ellátás eredeti formájában nem is állítható vissza.” Emiatt most a betegek a ko­rábbinál is elveszettebben bolyon­­ganak, rendelőről kórházra járva keresnek megoldást problémáikra, hosszan várakoznak vizsgálatokra vagy ellátásra. Vagy választhatják az egészségügyi ellátásból mind nagyobb szeletet kihasító magánel­látást, mely igen szívesen szolgálja ki a fizetőképes keresletet, noha ez „nem minden problémára és nem mindenkinek jelent megoldást.” A kormányzat járvány alatt meg­tett intézkedései sem oldották meg a problémákat - áll Svéd Tamás össze­foglalójában. Bár az orvosi fizetések a közellátásban egyenletesen és ör­vendetesen emelkedtek, ezzel szá­mos helyen megszűnt a túlmunka, a plusz ügyletek vállalásának, a má­sod- és harmadállások teljesítésének egyik fő motivációja. Emiatt az ügye­leti rendszer inog, összedőlni készül. Nehezményezi azt is, hogy a szakdol­gozók érdemi bérrendezése tovább késik. „Elfogytak a dolgozók, nincs elegendő nővér az osztályok, szak­dolgozó a műtők működtetéséhez. Ezen okokból csendesen osztályös­­­szevonások, nem propagált megszű­nések történnek több kórházban. A megmaradt dolgozók túlhajtása to­vábbi lemorzsolódáshoz vezethet” - zárult összefoglalója. D. A. Jönnek a katonák Keddtől további 194 fővel, 75 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék a koronavírus-jár­­vány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását - jelentette be a Honvédelmi Mi­nisztérium hétfőn, így november 2-ától már mintegy 300 katona nyújt segítséget budapesti és vidéki kórházakban. A katonák részt vesznek logisztikai felada­tokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-méré­sében, a betegirányítási, betegkí­sérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs feladatokban.

Next