Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-02 / 253. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2021. november 2., kedd3 Megcsúszott a támogatóprogram MENEKÜLTEK A belügy még nem döntött, ki segítse a Kabulból kimenekített afgánok beilleszkedését Addig is saját költségén szállásolt el családokat a Máltai Szeretetszolgálat. BATKA ZOLTÁN Nem tűnik nagyon összehangoltnak a hatóságok eljárása az Afganisztánból kimenekítettek ügyében: a jelek szerint hamarabb kaptak letelepedési engedélyt az érintettek, minthogy döntöttek volna arról, ki segíti őket új életük elindításában, a beilleszkedésben. Mint emlékezetes, az augusztus végi afganisztáni evakuálás során a honvédség - a Sámán akció során - Magyarországra menekített a tálibok bosszúja elől több száz olyan afgán állampolgárt, akik korábban Kabulban segítették a magyar kontingenst. 57 afgán család, 180 gyermek, összesen 450 ember érkezett így Magyarországra. Ahogy azt a Népszava elsőként megírta, a magyar vendégszeretet jegyében a kimenekítettek ügyében nem menekültügyi, hanem a sokkal korlátozottabb jogokat biztosító idegenrendészeti eljárás indult. Ezek mára lezárultak, és az érintettek megkapták a tartózkodási engedélyt. Azt viszont ma sem tudni, hogy most kinek is kellene segítenie őket az újrakezdésben. Nem zárult le ugyanis az a pályázat, amely során kiválasztják, ki egyengeti majd a menekültek sorsát. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a Népszava kérdéseire csak annyit közölt: „A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beilleszkedését elősegítő komplex program pályázatainak elbírálása folyamatban van.” „A Magyar Máltai Szeretetszolgálat beadta pályázatát az Afganisztánból kimenekített családokat segítő és integrációjukat támogató feladatok ellátására a Belügyminisztériumhoz. A menekültügyi pályázat beadási határideje október 18. volt, a pályázat elbírálása folyamatban van” - erősítette meg lapunk érdeklődésére a Máltai Szeretetszolgálat. Noha még nincs döntés, a Szeretetszolgálat úgy döntött, a pályázatok elbírálásáig „saját forrásai terhére a családok érdekében megfogalmazott programját megkezdi”. Mint megtudtuk, eddig négy családot költöztettek a szervezet által biztosított lakásokba, és mielőbb szeretnék a teljes támogató programot elindítani. Ennek keretében a családok teljes körű ellátásban részesülnek, biztosítják lakhatásuk feltételeit, napi életük költségeit, dokumentumaik ügyintézését, honosítását, a sürgősségi egészségügyi ellátásukat, magyar nyelv oktatásukat, a kiskorú gyermekek közoktatási, szakképzési rendszerbe való integrálását, a felnőttek munkaerőpiaci integrációját, képzését. Azt egyelőre nem tudni, hogy összesen hányan vesznek majd részt a programban, mert miként azt a Máltai Szeretetszolgálat A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi beilleszkedését elősegítő komplex program pályázatainak elbírálása folyamatban van, írta „sok család más országban, családtagjaik, rokonaik közelében tervezi életének folytatását és újrakezdését”. Mivel nem tudni, hány embert, családot kell majd segíteni, a program költsége sem ismert. Sőt, kérdéses az is, hogy egyáltalán a 450 afgán állampolgár többségével mi történt, hol vannak most. Jelenleg csak annak a négy család tagjainak a sorsa ismert, akiket a Máltai Szeretetszolgálat vett szárnyai alá. Azt nem tudni, hogy hányan maradtak a balassagyarmati vagy vámosszabadi befogadó állomásokon, és mennyien távoztak máshova, esetleg külföldre. Az erre vonatkozó kérdésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nem válaszolt. Heteken át a balassagyarmati vámosszabadi befogadó állomásokon éltek a kimenekített afgán menekültek Új, gyorsabb növekedési pályára állt a járvány vagy mindkettő hatása gyorsabban tűnik el, mint a nyugati oltásoké, „így azt sejtem, hogy az oltatlanok mellett magas lehet az elhalálozás az év elején oltottak körében is.” Azt, hogy a halálozási adatokat illetően a szakértő is csak találgat, nem véletlen: a kormány továbbra is titkolja az adatokat. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a közmédiának a hétvégén annyit mondott az MTI szerint: oltatlan minden beteg, aki lélegeztetőgépen van. Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályának orvosa egy múlt heti fórumon viszont arról beszélt: országos adatokat maga sem ismer, de a kollégákkal beszélgetve úgy látja, a sürgősségi osztályokra bekerülők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott, és hasonló az arány a lélegeztetésre szorulóknál. DANDANNA COVID A pandémia új, gyorsabb növekedési pályára állt - szűrte le a legfrissebb adatokból Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője legújabb prognózisában. Mint azt az elemzésében írta, a változás őt is meglepte, mert arra számított, hogy olyan problémái lesznek Magyarországnak is, mint a hasonló átoltottságú országoknak. Ezzel szemben, a mostani adatok olyan dramatikusan gyors és akadálytalan növekedésre utalnak, mint amit például Lombardiában láttunk az első hullámban, amikor az emberek nem tudtak védekezni. „Visszamenőleg elemezve az elmúlt három hét adatait azt látjuk, hogy az esetszámok növekedése egy új, gyorsabb pályára állt körülbelül 7,5 napos duplázódási rátával. Egy hét késéssel a halálozás is felzárkózott ehhez és most már az is 7,5 naponként duplázódik. A kórházban lévők számának a növekedése is hasonlóvá vált a múlt héten.” Azóta már ismert, három nap alatt péntektől vasárnapig 11211 új fertőzöttet találtak, ez csaknem kétszer annyi, mint egy héttel korábban. Elhunyt 152 koronavírusos beteg, ami kétszeres növekedést jelent a múlt hétfői adatokhoz képest. Jelenleg 2605-en vannak kórházban, közülük 299-en lélegeztetőgépen. Az elemző megjegyezte, hogy az elmúlt héten már őszi szünet volt, ami jelentősen lassítja a járvány terjedését. Hozzátette: minden ellenkező híresztelés dacára az iskola a masszív motorja a járványterjedésnek. Ennek hatása majd látszani fog az e hét keddjétől megjelenő adatokban is. Sokkal mérsékeltebben fognak nőni az esetszámok és a halálozás mint eddig, akár stagnálhatnak vagy csökkenhetnek is. Ez majd azt a fals érzést keltheti, hogy talán már elértük a csúcsot. De ez szerinte alaptalan feltételezés lenne. A matematikai modellje szerint ugyanis november 8-10 körül ismét kezdenek majd riasztóvá válni az adatok, és a hónap közepére világos lesz: nagyon nagy a baj. Ekkor Vattay Gábor prognózisa szerint el fogjuk érni a 4000 kórházi ápoltat és a napi 90 halálozást. Erre már biztosan határozott intézkedések történnek majd, de már érdemben nem fogják tompítani a folyamatokat. November 22-ére már 8000 körül lesz a kórházban fekvők száma, és a napi halálozás is 150-180 körül lehet. Az okok közt Vattay Gábor azt említette, hogy Magyarországon korán kezdődött az oltás és mostanra a nyugati oltások védőhatása is a töredékére esett. A Sinopharm és a Szputnyik „elhalványulására” ugyan nem ismertek megbízható adatok, de a látottakból arra kell következtetni, hogy valamelyik Vattay Gábor: A mostani adatok dramatikusan gyors és akadálytalan növekedésre utalnak Jelenleg 2605-en vannak kórházban, közülük 299-en lélegeztetőgépen Rémisztő diagnózis az egészségügyről REALITÁS PROJEKT Elfogytak a dolgozók, ellenőrzés nincs, az eszközök, műszerek utánpótlása is akadozik, nyakunkon a negyedik hullám fest nem túl biztató képet Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a köztestület honlapján. Az aneszteziológus két éve indította útjára Realitás projektjét, amelyben időről időre összefoglalja, hogy néz ki a hazai egészségügy „belülről”. Legutóbbi bejegyzésében egyebek mellett arról is ír, hogy a negyedik hullám óriási erőpróba elé állítja az egészségügyet. Szerinte az ellátórendszer összes, többé-kevésbé paraván mögött tartott, szőnyeg alá sepert problémáját ez idáig gyakorlatilag nem kezelték, a látszatot eddig fenntartani segítő mechanizmusok jelentős része viszont kiesett. Mint írta, a járvány miatt leállt gyógyítás újraindításához már kevés a rutin: „A betegutak összekuszálódásával az ellátás eredeti formájában nem is állítható vissza.” Emiatt most a betegek a korábbinál is elveszettebben bolyonganak, rendelőről kórházra járva keresnek megoldást problémáikra, hosszan várakoznak vizsgálatokra vagy ellátásra. Vagy választhatják az egészségügyi ellátásból mind nagyobb szeletet kihasító magánellátást, mely igen szívesen szolgálja ki a fizetőképes keresletet, noha ez „nem minden problémára és nem mindenkinek jelent megoldást.” A kormányzat járvány alatt megtett intézkedései sem oldották meg a problémákat - áll Svéd Tamás összefoglalójában. Bár az orvosi fizetések a közellátásban egyenletesen és örvendetesen emelkedtek, ezzel számos helyen megszűnt a túlmunka, a plusz ügyletek vállalásának, a másod- és harmadállások teljesítésének egyik fő motivációja. Emiatt az ügyeleti rendszer inog, összedőlni készül. Nehezményezi azt is, hogy a szakdolgozók érdemi bérrendezése tovább késik. „Elfogytak a dolgozók, nincs elegendő nővér az osztályok, szakdolgozó a műtők működtetéséhez. Ezen okokból csendesen osztályösszevonások, nem propagált megszűnések történnek több kórházban. A megmaradt dolgozók túlhajtása további lemorzsolódáshoz vezethet” - zárult összefoglalója. D. A. Jönnek a katonák Keddtől további 194 fővel, 75 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását - jelentette be a Honvédelmi Minisztérium hétfőn, így november 2-ától már mintegy 300 katona nyújt segítséget budapesti és vidéki kórházakban. A katonák részt vesznek logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs feladatokban.