Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-08 / 258. szám
AJÁNLÓ Mozinak látszó kampányműsor Többen is pert fontolgatnak a 2006-os valóságot újraalkotó, tényszerűséget csak nyomokban tartalmazó „Gyurcsány-film" miatt. Szilvásy György volt miniszter szerint durva történelemhamisítás zajlik: a Fidesz azzal vádol, amit ő maga tett. 2. oldal Kultúrharc a filmtámogatásoknál Most, a Nemzeti Filmintézet idején a bizottság tagjai nem a saját meggyőződésük és szakmai hozzáértésük szerint hozzák meg a döntéseiket. Legalábbis az esetek zömében nem - mondja interjúnkban Herendi Gábor filmrendező. 5. oldal Megvan Bilten első részgyőzelme Nehéz szülés volt, de az amerikai képviselőház végül megszavazta az elnök programjának egyik leglényegesebb elemét. Hátravan még a másik, de az még nehezebb lesz. 8. oldal Klímaparadoxon: a szegények zöldebbek A leggazdagabb emberek, akik a földlakók egy százalékát teszik ki, csaknem 70 tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelősek évente és személyenként. A legszegényebbek csak egy tonnát juttatnak a levegőbe. 13. oldal Virtuális migránsveszély PROPAGANDA Alig néhány százan, talán ezren lehetnek a déli határokat újra és újra „ostromló” menekültek, a kormányzat mégis válsággal riogat. BATKA ZOLTÁN, UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A választásokhoz közeledve igyekszik felmelegíteni a kormány a 2018-ban - politikai szempontból - aduásznak bizonyult menekültekkel való riogatást. Erről nyilatkoznak a kormánypárti politikusok, elemzők. Orbán Viktor kormányfő a korábbi évhez képest három-, négyszeres „nyomásról” beszél, és videóban számolnak be arról, hogy az utcákon menetelnek a déli határ felől érkezők, emiatt pedig újra rettegnek Mórahalmon. „Retteg itt a fene, micsoda hülyeség” - mondták lapunknak járókelők a szerb határnál fekvő településen. Egy idősebb hölgy állítja, hónapok óta nem láttak a városban menekülteket. Megtaláltuk a drámai légkörű kormányvideóban a rettegéséről beszámoló egyik hölgyet, aki a valóságban kifejezetten életvidám, kedves jelenség, bár állítja, ő látott migránsokat. Abban a mórahalmiak véleménye egyezik, hogy Szerbiában viszont tényleg súlyos lehet a helyzet - igaz, a többség a magyar televízióból hallotta ezt. Ott sincsenek óriási tömegek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának adatai szerint az egész Balkánon összesen 10-11 ezer menekült tartózkodott az elmúlt hónapokban, a magyar határ térségében - szerb becslések szerint - ezren lehetnek. Aki átjut, jó eséllyel visszaviszik a szerb oldalra, ahonnan újra próbálkozik. Vagyis a „migrációs nyomás” abból áll, hogy az elfogottak újra és újra próbálkoznak. - Van olyan, aki egy hónapban tíz-tizenöt alkalommal is nekiindul a határnak - mondja a szerb oldalon a Zachariaként bemutatkozó marokkói fiatalember. A Bajától délre és keletre eső falvakban is gyakran látnak menekülteket a mezőkön és erdőkben, de a helyiek szerint ott is szinte mindig ugyanazok vágnak neki az átkelésnek. RIPORTJAINK A 3. OLDALON Azzal a rettegéssel, amiről a kormánymédia tudósít, a határ egyik oldalán sem találkoztunk Pegasus-ügy: most Kósa Lajos a „célpont” MEGFIGYELÉS Hivatali visszaélés gyanúja miatt tett bejelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen a Pegasus-ügyben a bejelentéseiről ismertté vált magánszemély, Tényi István. Noha ezt ismeretlen elkövető ellen tette, egyértelmű, hogy a fideszes Kósa Lajosra utalt, aki a múlt héten elismerte: Magyarország megvette és használja az izraeli NSO által fejlesztett, Pegasus nevű kémszoftvert, és kiderült, hogy a Belügyminisztérium volt a vevő. (Eddig a beszerzés tényét sem ismerte el a kormány.) Ezt a programot használták a többi között ellenzékiek, civilek, újságírók megfigyelésére. Tényi egy másik bejelentésben az Országgyűlés elnökénél indítványozta Kósa Lajos - aki a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke - soron kívüli nemzetbiztonsági ellenőrzését. FOLYTATÁS A 4. OLDALON A jobbikos Stummer János azt mondta: több mint száz ember ellen használták már a Pegasust Magyarországon. Figyelnek: a nemzetbiztonsági bizottság elnöke szerint a szerződés ma is él Több-biztosítós Matolcsy-terv EGÉSZSÉGÜGY A magyar gazdaság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamból a Magyar Nemzeti Bank idei rangsorában csak a 18. helyre futott be. A versenyképességünk számos ponton döccen, de talán a legnagyobb lemaradásban az egészségügy és az oktatás van. A hazai egészségügy számtalan problémájának eredője az alulfinanszírozottság - állapítja meg a jegybank: eleve kevesebbet költ az állam erre a területre az uniós átlagnál, ráadásul csökkent a ráfordítások GDP-arányos értéke is 2010 óta. Éppen emiatt a magyarok saját zsebből az uniós átlagnál többek költenek egészségügyi szolgáltatások vásárlására, ami még a jegybank szerint sem olyan nagy baj, de az igen, hogy ez nincs intézményesítve. Ezért azt javasolják, hogy a jövőben kapjanak nagyobb szerepet az egészségpénztárak és -biztosítók az ellátások finanszírozásában. Ilyen törekvések már korábban is voltak az elmúlt 20 évben, de épp a jelenlegi kormány ellenállásán buktak meg, azzal az álkifogással, hogy szerintük az egészségügy nem lehet üzlet. Az oktatásban a korai iskolaelhagyók számát csökkentené a jegybank, javítana a tanárok társadalmi és anyagi megbecsülésén, emelné a diplomások, valamint az élethosszig tanuló felnőttek arányát. RÉSZLETEK A 6. OLDALON fekvések korábban is voltak, de épp a Fidesz ellenállásán buktak meg. Elvenné az élsporttól a taót az ellenzék PROGRAM Van terve a sporttal az ellenzéknek, Tóth Tamás, a DK sportkabinetének vezetője ismertette a Népszavával azt a koncepciót, amelyet kormányváltás esetén végrehajtanának. A stadionépítéseknek véget vetnének, inkább tornatermekre és uszodákra költenének. A szövetségek irányítását pártpolitikusok helyett szakemberekre bíznák, míg a taotámogatások rendszerét felülvizsgálnák, s csak a jó elemeket tartanák meg. RÉSZLETEK A 15. OLDALON Az első kormányintézkedések között lenne egy új sporttörvény beterjesztése. A varázsszó: túlterhelés NET A rendőrség vizsgálódik, de részleteket egyelőre nem árul el az utóbbi idők nagyobb informatikai leállásainak hátteréről. Ilyen történt az előválasztás rendszerével, több híroldallal vagy épp a vakcinaregisztrációs portállal. Ilyenkor előkerül a terheléses támadás kifejezés, ami gyakran valós és nehezen kivédhető, ám néha csak fedősztori arra, hogy valójában nem készültek fel a várható rohamra. Alexin Zoltán, a Szegedi Egyetem adjunktusa, internetbiztonsági szakértő például „füllentést gyanít”, amikor a vakcinaregisztrációs oldalak esetében támadásról beszélnek. RÉSZLETEK A 4. OLDALON Anyát ölt a politika ABORTUSZ Lengyelországban a hétvégén sok ezren mentek ki az utcára egy Izabela nevű, fiatal fodrásznőre emlékezve. A 30 évesen egy sziléziai járási kórházban elhunyt asszony még mindig élhetne, ha az orvosok időben eltávolítják négy hónapos, sérült és haldokló magzatát. A beavatkozást azonban a fundamentalista jobboldal által politikai okokból áterőltetett, drákói abortusztörvénytől tartva egyre halogatták. „Eggyel se legyen több!” - skandálták a felvonulók, de Izabela, aki után egy kilencéves kislány félárván maradt, nem egyedüli áldozat. Swidnicében nyáron meghalt egy Anna nevű kétgyermekes anya is, akit arra kényszerítettek, hogy megszülje halott magzatát. Országszerte tömeges tiltakozást váltott ki az értelmetlen halál CIKKÜNK A 7. OLDALON