Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-04 / 255. szám

KULTÚRA Operaélet Budapesten kívül A Csináljunk színházat! sorozat következő té­mája az Operaélet Budapesten kívül lesz no­vember 8-án a FUGA-ban. Csizmadia Tibor beszélgetőtársai: Silló István karmester, So­­mogyi-Tóth Dániel karmester és dr. Vadász Dániel, a Co-Opera alapítója, a Debreceni Ünnepi Játékok igazgatója. NÉPSZAVA Odaítélték az Alföld-díjakat Az Alföld szerkesztősége 2021-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Balajthy Ágnes irodalom­­történész, kritikus, Gál Ferenc költő és Visky András drámaíró (képünkön) kapja idén a kitüntetést. NÉPSZAVA Kulcslyuk KÖNYV Bárcsak a közelmúltun­kat idézné, bárcsak egy lezárt más­fél év bezártsága juthatna az olvasó eszébe kezében Nagy Mónika Kí­sértetek álarcban című könyvével utazva a buszon. Felpillantva a lapokból azonban okkal maszkos utastársakat lát, okostelefonján reggel 9 körül breaking newsként érkezik az újabb fertőzöttek, kór­házba kerültek, lélegeztetőgépre kapcsoltak és elhunytak száma; és ha meg is fogalmazódnak tervek a­­ közeljövő programjait illetően a fejében, kigyullad a kis piros lám­pa: bármelyik nap ismét lezárhat az ország, a kontinens, a világ. Nagy Mónika: Kísértet álarcban Covid-regény Atlantic Press Kiadó 173 oldal Ellentétben a külföldi közszol­gálati és kereskedelmi médiával, nálunk a kormány tiltása miatt nem vagy alig készülhettek riportok, do­kumentumfilmek kórházakban, ezért leginkább a név nélkül nyilat­kozó orvosok, egészségügyi dolgo­zók, szerencsésen gyógyult betegek történeteiből kaphatunk képet a koronavírus gyógyításáról. És egy­két könyvből, köztük az intenzív osztályon dolgozó gyógytornász, Nagy Mónika Covid-regényéből. Nagy Mónika nem dokumen­tumot, riportot vagy naplót írt, öt szereplője képzelt alak, portréjuk és történetük ugyanakkor valós élményekre épül. Az intenzíves nővér, az orvos, a gyógytornász, a nagymama és a kamionsofőr sorsa egy Covid-osztályon fűződik egy­másba, de mindegyikük kap azon kívüli helyszíneket, és a gyógyulá­­son-gyógyításon kívüli eseménye­ket is. Szövődik szerelem, elcsattan pofon, megszűnik étterem, mindez azonban inkább a visszavárt hét­köznapok felsejlése, kitekintés a kulcslyukon át a hermetikusan zárt kórházi osztályról. A kötet utolsó lapjaira került orvosi szakkifeje­zések szótára érthetővé teszi az egészségügyben járatlanok számá­ra az ismeretlen szavakat, közben visszaránt a realitásba. Nagy Mónika ír, de nem író, kép­zelőereje nem szárnyal és monda­tai is alaposabb szöveggondozást kívántak volna. Mindennek el­lenére azon a bizonyos, maszkos utasokkal teli buszon nem könnyű letenni a Kísértet álarcbant, és el­képzelni, hogy a Covid-19 egyszer majd a múlt rossz emléke lesz a je­len szorongása helyett. HOMPOLA KRISZTINA jINFÓ NÉPSZAVA 112021. november 4., csütörtök I Kép és kultusz Egy 80 év után előkerült mű (Vitorlás a Starnbergi-tavon -1867) is látható lesz a Magyar Nemzeti Galéria november 12- én nyíló Kép és kultusz, Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című kiállí­tásán. A festményt tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek. NÉPSZAVA Búcsú az MMA-nál TÍZ ÉV Leköszönt főtitkári posztjáról a Magyar Művészeti Akadémia erős embere, Kucsera Tamás Gergely. TÖLGYESI GÁBOR November 5-én lesz tíz éve, hogy autonóm köztestületként 157 ren­des taggal megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), mi­után az 1992-ben megalapított tár­sadalmi egyesületet az Orbán-kor­­mány köztestületi rangra emelte, és az Alaptörvényben nevesítetten deklarálta az akadémia működé­sének kereteit. Az MMA főtitkári feladatait tíz éve tölti be Kucsera Tamás Gergely, akit e poszton no­vember 5-én Richly Gábor vált. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatóját még szeptemberben választotta öt évre új főtitkárnak titkos sza­vazással az MMA közgyűlése.­­ Az MMA 2012-től már megkezdte a művészeti támogatási gyakorlatát nyílt és meghívásos pályázatokon keresztül, felvette a kapcsolatot a hazai, a nemzetközi és a határon túli magyar kulturális, művészeti intézményekkel - sorolta az MMA szerdai ünnepi sajtótájékoztatóján a köztestületi tíz év eredményeit Kucsera Tamás Gergely, aki szá­mokban úgy foglalta össze az MMA tízéves tevékenységét: nyolcezer pályázatot támogatott, több száz rendezvényt valósított meg maga, több ezer művészeti rendezvény támogatója, társrendezője volt. Az MMA körüli konfliktusokra - amelyek Fekete György elnöksége idejére tehetők - nem kitérve úgy folytatta: 2014-re a felújított Pesti Vigadó lett az intézmény székhá­za, kiállítóhelye a Műcsarnok, és megalakult a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.­­A 2013-ban megalakított intézet kez­detben azt kutatta, hogy mit kutas­son, 2017-ben bővült a Makovecz Központ és Archívum integrálásá­val, a Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár átvételével - a szerk.) Kucsera szerint az MMA égisze alatt a Műcsarnok éves látogatott­sága megduplázódott a korábbi időszakhoz képest, a Műcsarnok és a Pesti Vigadó együttesen több százezer látogatót vonzott évente a pandémiás időszak előtt. Mint beszámolójából kiderült, Vashegyi György 2017-es elnökké választásá­val esett egy időbe, hogy az MMA új fejezetet nyitott: fenntartója lett az Építészeti Múzeumnak, létrehoz­ta könyvkiadóját, az MMA Kiadót, elindította ösztöndíjrendszerét, az idősebb (65. életévüket betöltött) művészek életút-támogatásaként művészjáradék folyósítását kezd­te meg több mint 1500 alkotónak, továbbá az MMA kezdeményezé­sére jött létre a Nemzet Művésze díj. (Ami az Építészeti Múzeumot illeti: jövő tavaszra készül el a Bajza utca Walter Rózsi-villa rekonst­rukciója, míg november 8-án jár le annak a nyílt tervpályázatnak a határideje, amelyet az egykori BM Kórház területén, kiemelt be­ruházásként megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlék­­védelmi Dokumentációs Központ építésére írtak ki.) Kucsera a saj­tótájékoztató után elmondta: főtit­kársága alatt is tanított a Széchényi István Egyetemen és a Károli Gál-Az MMA 2012-től megkezdte a művészeti támogatási gyakorlatát nyílt és meg­hívásos pá­lyázatokon keresztül. pár Református Egyetemen, a jövő­ben is egyetemi oktatói munkát fog folytatni. Magyarországnak nagyon hang­súlyosan kell építenie a jövőjét a művészetre, ezért fontos a művé­szet köztestületi, akadémiai kép­viselete - érvelt az MMA létjogo­sultsága mellett Vashegyi György, aki az ünnepi sajtótájékoztatón el­mondta: az elnökségi időszakából hátralévő két évben a művészeti hagyatékok gondozásának kérdé­sét, a művészettel nevelés ügyét, valamint a nemzetközi jelenlét erősítését tekinti az MMA kiemelt feladatainak, és nagy jövőt lát az MMA és a magyarországi kultúr­­stratégiai intézményeket magába foglaló, 2020-ban megalakított Nemzeti Kulturális Tanács együtt­működésében - ez utóbbi elnöki posztját is Vashegyi György tölti be. Vashegyi az MMA művészjára­dék- és művészetiösztöndíj-rend­szere mellett azt is megemlítette: a kormány kulturális mentőcsomag­jainak a kidolgozásában az akadé­mia is részt vett a pandémia idején. A sajtótájékoztató után a művé­szetoktatásban kimagasló teljesít­ményt elért emberek, közösségek, intézmények vehették át az MMA elismerő okleveleit, olyanok, akik megszerettetik a tanulást a diákok­kal­­ a 2020-as és a 2021-es díja­zottak együtt vehették át az elisme­réseket. Pedagógus kategóriában Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Ember Csaba; a művésztanárok közül: Balogh Zsolt, Maruzsa Ti­bor, Tőkés Mária Tünde, valamint posztumusz Bartalus Ilona; művé­szetpedagógiai kutatóként Pong­rácz Éva Zsuzsanna; a közösségek részéről a Színjáték Drámastúdió, az intézmények közül pedig a Pre­montrei Szent Norbert Gimnázi­um, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kol­légium, továbbá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem - Film, Fotó: Média Tanszék kapott elis­merést. A festőmű­vész Pongrácz Éva Zsuzsan­na a hátrányos helyzetű roma gyerekek saját élményű modern művé­szeti nevelé­séért kapta az elismerést Kucsera Ta­más Gergely elmondta, tíz év alatt nyolcezer pályázatot támogattak STRATÉGIA VASHEGYI GYÖRGY Az elnök szerint Magyarország­nak a művészet­re kell építenie a jövőjét Alkotmánybírósági határozat Az MMA egykori elnökének, Fekete Györgynek több megnyilvánulása - például hogy kit tekint magyar­nak - közfelháborodást okozott, ahogy az is, hogy az akadémia égisze alá került a Műcsarnok, valamint tu­lajdonába került számos értékes állami ingatlan. Bár 2014-ben az Alkotmánybíróság határozata megálla­pította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és plura­lizmus követelményével, a jogszabályt nem semmi­sítette meg, mondván: a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogsza­bályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő. FOTÓ: ERDŐS DÉNES

Next