Népszava, 2021. november (148. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-04 / 255. szám
KULTÚRA Operaélet Budapesten kívül A Csináljunk színházat! sorozat következő témája az Operaélet Budapesten kívül lesz november 8-án a FUGA-ban. Csizmadia Tibor beszélgetőtársai: Silló István karmester, Somogyi-Tóth Dániel karmester és dr. Vadász Dániel, a Co-Opera alapítója, a Debreceni Ünnepi Játékok igazgatója. NÉPSZAVA Odaítélték az Alföld-díjakat Az Alföld szerkesztősége 2021-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus, Gál Ferenc költő és Visky András drámaíró (képünkön) kapja idén a kitüntetést. NÉPSZAVA Kulcslyuk KÖNYV Bárcsak a közelmúltunkat idézné, bárcsak egy lezárt másfél év bezártsága juthatna az olvasó eszébe kezében Nagy Mónika Kísértetek álarcban című könyvével utazva a buszon. Felpillantva a lapokból azonban okkal maszkos utastársakat lát, okostelefonján reggel 9 körül breaking newsként érkezik az újabb fertőzöttek, kórházba kerültek, lélegeztetőgépre kapcsoltak és elhunytak száma; és ha meg is fogalmazódnak tervek a közeljövő programjait illetően a fejében, kigyullad a kis piros lámpa: bármelyik nap ismét lezárhat az ország, a kontinens, a világ. Nagy Mónika: Kísértet álarcban Covid-regény Atlantic Press Kiadó 173 oldal Ellentétben a külföldi közszolgálati és kereskedelmi médiával, nálunk a kormány tiltása miatt nem vagy alig készülhettek riportok, dokumentumfilmek kórházakban, ezért leginkább a név nélkül nyilatkozó orvosok, egészségügyi dolgozók, szerencsésen gyógyult betegek történeteiből kaphatunk képet a koronavírus gyógyításáról. És egykét könyvből, köztük az intenzív osztályon dolgozó gyógytornász, Nagy Mónika Covid-regényéből. Nagy Mónika nem dokumentumot, riportot vagy naplót írt, öt szereplője képzelt alak, portréjuk és történetük ugyanakkor valós élményekre épül. Az intenzíves nővér, az orvos, a gyógytornász, a nagymama és a kamionsofőr sorsa egy Covid-osztályon fűződik egymásba, de mindegyikük kap azon kívüli helyszíneket, és a gyógyuláson-gyógyításon kívüli eseményeket is. Szövődik szerelem, elcsattan pofon, megszűnik étterem, mindez azonban inkább a visszavárt hétköznapok felsejlése, kitekintés a kulcslyukon át a hermetikusan zárt kórházi osztályról. A kötet utolsó lapjaira került orvosi szakkifejezések szótára érthetővé teszi az egészségügyben járatlanok számára az ismeretlen szavakat, közben visszaránt a realitásba. Nagy Mónika ír, de nem író, képzelőereje nem szárnyal és mondatai is alaposabb szöveggondozást kívántak volna. Mindennek ellenére azon a bizonyos, maszkos utasokkal teli buszon nem könnyű letenni a Kísértet álarcbant, és elképzelni, hogy a Covid-19 egyszer majd a múlt rossz emléke lesz a jelen szorongása helyett. HOMPOLA KRISZTINA jINFÓ NÉPSZAVA 112021. november 4., csütörtök I Kép és kultusz Egy 80 év után előkerült mű (Vitorlás a Starnbergi-tavon -1867) is látható lesz a Magyar Nemzeti Galéria november 12- én nyíló Kép és kultusz, Szinyei Merse Pál (1845-1920) művészete című kiállításán. A festményt tegnap mutatták be a sajtó képviselőinek. NÉPSZAVA Búcsú az MMA-nál TÍZ ÉV Leköszönt főtitkári posztjáról a Magyar Művészeti Akadémia erős embere, Kucsera Tamás Gergely. TÖLGYESI GÁBOR November 5-én lesz tíz éve, hogy autonóm köztestületként 157 rendes taggal megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), miután az 1992-ben megalapított társadalmi egyesületet az Orbán-kormány köztestületi rangra emelte, és az Alaptörvényben nevesítetten deklarálta az akadémia működésének kereteit. Az MMA főtitkári feladatait tíz éve tölti be Kucsera Tamás Gergely, akit e poszton november 5-én Richly Gábor vált. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatóját még szeptemberben választotta öt évre új főtitkárnak titkos szavazással az MMA közgyűlése. Az MMA 2012-től már megkezdte a művészeti támogatási gyakorlatát nyílt és meghívásos pályázatokon keresztül, felvette a kapcsolatot a hazai, a nemzetközi és a határon túli magyar kulturális, művészeti intézményekkel - sorolta az MMA szerdai ünnepi sajtótájékoztatóján a köztestületi tíz év eredményeit Kucsera Tamás Gergely, aki számokban úgy foglalta össze az MMA tízéves tevékenységét: nyolcezer pályázatot támogatott, több száz rendezvényt valósított meg maga, több ezer művészeti rendezvény támogatója, társrendezője volt. Az MMA körüli konfliktusokra - amelyek Fekete György elnöksége idejére tehetők - nem kitérve úgy folytatta: 2014-re a felújított Pesti Vigadó lett az intézmény székháza, kiállítóhelye a Műcsarnok, és megalakult a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet.A 2013-ban megalakított intézet kezdetben azt kutatta, hogy mit kutasson, 2017-ben bővült a Makovecz Központ és Archívum integrálásával, a Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár átvételével - a szerk.) Kucsera szerint az MMA égisze alatt a Műcsarnok éves látogatottsága megduplázódott a korábbi időszakhoz képest, a Műcsarnok és a Pesti Vigadó együttesen több százezer látogatót vonzott évente a pandémiás időszak előtt. Mint beszámolójából kiderült, Vashegyi György 2017-es elnökké választásával esett egy időbe, hogy az MMA új fejezetet nyitott: fenntartója lett az Építészeti Múzeumnak, létrehozta könyvkiadóját, az MMA Kiadót, elindította ösztöndíjrendszerét, az idősebb (65. életévüket betöltött) művészek életút-támogatásaként művészjáradék folyósítását kezdte meg több mint 1500 alkotónak, továbbá az MMA kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj. (Ami az Építészeti Múzeumot illeti: jövő tavaszra készül el a Bajza utca Walter Rózsi-villa rekonstrukciója, míg november 8-án jár le annak a nyílt tervpályázatnak a határideje, amelyet az egykori BM Kórház területén, kiemelt beruházásként megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ építésére írtak ki.) Kucsera a sajtótájékoztató után elmondta: főtitkársága alatt is tanított a Széchényi István Egyetemen és a Károli Gál-Az MMA 2012-től megkezdte a művészeti támogatási gyakorlatát nyílt és meghívásos pályázatokon keresztül. pár Református Egyetemen, a jövőben is egyetemi oktatói munkát fog folytatni. Magyarországnak nagyon hangsúlyosan kell építenie a jövőjét a művészetre, ezért fontos a művészet köztestületi, akadémiai képviselete - érvelt az MMA létjogosultsága mellett Vashegyi György, aki az ünnepi sajtótájékoztatón elmondta: az elnökségi időszakából hátralévő két évben a művészeti hagyatékok gondozásának kérdését, a művészettel nevelés ügyét, valamint a nemzetközi jelenlét erősítését tekinti az MMA kiemelt feladatainak, és nagy jövőt lát az MMA és a magyarországi kultúrstratégiai intézményeket magába foglaló, 2020-ban megalakított Nemzeti Kulturális Tanács együttműködésében - ez utóbbi elnöki posztját is Vashegyi György tölti be. Vashegyi az MMA művészjáradék- és művészetiösztöndíj-rendszere mellett azt is megemlítette: a kormány kulturális mentőcsomagjainak a kidolgozásában az akadémia is részt vett a pandémia idején. A sajtótájékoztató után a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért emberek, közösségek, intézmények vehették át az MMA elismerő okleveleit, olyanok, akik megszerettetik a tanulást a diákokkal a 2020-as és a 2021-es díjazottak együtt vehették át az elismeréseket. Pedagógus kategóriában Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Ember Csaba; a művésztanárok közül: Balogh Zsolt, Maruzsa Tibor, Tőkés Mária Tünde, valamint posztumusz Bartalus Ilona; művészetpedagógiai kutatóként Pongrácz Éva Zsuzsanna; a közösségek részéről a Színjáték Drámastúdió, az intézmények közül pedig a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, továbbá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem - Film, Fotó: Média Tanszék kapott elismerést. A festőművész Pongrácz Éva Zsuzsanna a hátrányos helyzetű roma gyerekek saját élményű modern művészeti neveléséért kapta az elismerést Kucsera Tamás Gergely elmondta, tíz év alatt nyolcezer pályázatot támogattak STRATÉGIA VASHEGYI GYÖRGY Az elnök szerint Magyarországnak a művészetre kell építenie a jövőjét Alkotmánybírósági határozat Az MMA egykori elnökének, Fekete Györgynek több megnyilvánulása - például hogy kit tekint magyarnak - közfelháborodást okozott, ahogy az is, hogy az akadémia égisze alá került a Műcsarnok, valamint tulajdonába került számos értékes állami ingatlan. Bár 2014-ben az Alkotmánybíróság határozata megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével, a jogszabályt nem semmisítette meg, mondván: a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő. FOTÓ: ERDŐS DÉNES