Népszava, 2021. december (148. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-01 / 278. szám

BELFÖLD Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet BOSNYÁK TÉR Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre a fővárosi XIV. kerületben. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben. SZALAI ANNA - A Bosnyák térre tervezett új vá­rosközpont egy alternatív jövőt kí­nál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen - jelentette ki Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármes­tere az önkormányzati és magánbe­fektetői terveket bemutató lakos­sági fórumon. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi balkáni állapotokat fel kell számol­ni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk. - Nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni - ismerte el Horváth. Az első kény­szer mindjárt abból adódik, hogy a kerületi önkormányzat még a ko­rábbi fideszes polgármester idején, 2006-ban eladta a Bosnyák tér mö­götti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet, így az önkormányzatnak kevés bele­szólása maradt abba, hogy mi épül­jön ott. Ráadásul a kormány rögtön az önkormányzati választások után nemzetgazdasági szempontból ki­emelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást. Ez pedig azonkívül, hogy gyorsítósávra tette a projek­tet, egyúttal felmentés is a kerületi építési szabályok alól. - A kormány­­határozat 4000 lakás építését teszi lehetővé a területen, de a cég önkor­látozó módon csak 950-et épít - kö­zölte Horváth Csaba. Csakhogy az előző kerületi főépítész már 2019- ben azt mondta: Zugló megtelt. A kormányzati kegy nem vélet­len. Az ingatlant 2018-ban meg­vette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. A cég pozíciói - aligha függetlenül a cégvezető-tu­lajdonos Balázs Attila Orbán Viktor kormányfő vejéhez fűződő üzleti kapcsolatától - sokat javultak az elmúlt években. Legutóbb a hazai kavicsbányászat jövőjét bízta rá a kormány a Kiskunlacháza melletti hatalmas bányaterület átadásával. A bánya és városközpont mellett a Bikás park melletti lakópark is kiemelten fontos lett. De ez valójá­ban csak a záróakkord volt. A pro­jekthez eredetileg a kerület hozzá­járulását is meg kellett szereznie a beruházónak. A Bayer kétes alkut ajánlott: 150 millió forintot ad a kerületnek, ha az önkormányzat le­mond 600 millió forintos kötbérkö­veteléséről, és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési sza­bályokat. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester (ma Buda­pest főpolgármestere) vezette kép­viselő-testület a bizonytalan kime­netelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot. A 250 milliárdosra becsült beru­házáshoz a Zaha Hadid Architects építésziroda szállítja a terveket. A zuglóiakat kevéssé hatotta meg a dolog. A társadalmi egyeztetés ki­­pipálására összehívott lakossági fórumon már a tervprezentációt is hangos bekiabálásokkal akasz­tották meg. Holott a projektvezető nagyon szépeket mondott: a terü­leten ugyan épül 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négy­zetméter kereskedelmi terület, de olyan forgalmi modellt sikerült ki­dolgozniuk, hogy mindez nem okoz majd dugókat. A Rákos-patakot is revitalizálják majd (másfél hete Karácsony Gergely a helyi erős em­ber Tóth Csabával együtt eregetett papírhajókat a patak újjászületett darabkáján), de a prezentáció vége felé kiderült, hogy az új épületek közé bevezetett „patak” valójában nem az élővíz, hanem forgatott vizű mesterséges csatorna. A zöldterület nagysága körül is furcsa számjáték zajlott: 16 ezer négyzetméternyi új zöldterület létesül, de a városköz­pont 31 ezer négyzetméter parkosí­tott területtel bővül, sőt a közterü­letekkel együtt 58 ezer a zöld.­­ Ebbe vélhetőleg a zöldtetőket is beleszámították, mert a beruhá­zás első ütemében mintegy 95 szá­zalékos beépítettséggel számolnak. Mindeközben szó sem esik a beépí­tés túlzott mértékéről, hatalmas mélységéről, magasságáról és a zöld tető, valamint a valóságos talajba gyökerező növényzet hasznossá­gának különbözetéről - hívta fel a figyelmet a kerületben élő Garay Klára Podmaniczky-díjas város­védő, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ingatlant több telek­re, a beépítést pedig négy ütemre szabdalták fel, amelyek beépítését külön-külön engedélyeztetik. Ez­zel a várható, egymást erősítő káros környezeti hatások nem vizsgálha­tóak egyben. A 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés a városvédő szerint teljes léptékváltást eredmé­nyez a jelenlegi kisvárosias környe­zetben. Kevesli a tervezett parko­lószámot, és erősen alulbecsültnek tartja a várt forgalomnövelő hatást. Azt pedig kifejezetten aggasztónak találja, hogy a terület felső részétől néhány tíz méterre lévő Rákos-pa­tak esetleges áradását teljességgel kizártnak nevezik az előzetes doku­mentációban, miközben legutóbb 2015-ben öntött ki. Ráadásul ak­kor még nem volt úgy beépítve a környezete, mint most, így a talaj tetemes mennyiségű vizet tudott befogadni. A burkolt felületek túl­zott növekedésével azonban ez a lehetőség is csökkent, a már most terhelhetőségének maximumán járó csatornahálózat pedig aligha lesz képes elvezetni az egyre gyako­ribbá váló felhőszakadások idején alázúduló csapadékot. Mindezek ellenére az illetékes környezetvédelmi hatóságként el­járó Pest Megyei Kormányhivatal még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartotta szük­ségesnek, mondván, a csaknem 7 hektáros terület „faltól falig beépí­tésének” nincs jelentős környezeti hatása. Az persze nem kizárt, hogy mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 15 milliárdra be­csült költségét, nyilvánvalóvá válik a túlépítés és a káros hatások, így éppen a közérdekű beruházás akad majd fenn a hatósági szűrőn. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi állapotokat fel kell számol­ni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk LEHETŐSÉGEK HORVÁTH CSABA Zugló polgár­­mestere szerint nincs ideális megoldás, erős kompromisszu­mokat kell kötni Orbánék rombolják a környezetet Akár a magyar kormányra is vonatkozhatna Áder János „PR-mutatványok helyett cselekvést" sürgető, glasgow-i üzenete - közölte a rendezvény kap­csán a Greenpeace. A környezetvédő szervezet aktivistái a kiállítás mellet­ti hotel tetejéről több-kevesebb sikerrel egy a környezeti értékeinket fel­faló Pac-Mant ábrázoló molinót igyekeztek lelógatni. Az Orbán-kormány a Fenntarthatósági Expóval igyekszik bizonyítani környezet- és természet­­védelmi elkötelezettségét, miközben az elmúlt évtized során épp ez ellen cselekedett - vélik. A Fertőn, közpénzből zajló környezetrombolás kapcsán felróják az önálló környezetvédelmi tárca 2010-es megszüntetését, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségének fokozatos leépítését. A közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 2013-2019 között 46 százalékkal nőtt, a kormány sok tízmilliárdért visszavásárolta a klímagyil­kos Mátrai Erőművet, a légszennyezésben európai sereghajtók vagyunk, az ökológiai gazdálkodással érintett területek mérete a szlovák és a szlovén fele, az osztrák ötödé, a műanyagszennyezés ellen lépéseket hirdető kor­mány jelentősen támogatja a Mol műanyagalapanyag-gyártó üzemét. NÉPSZAVA 2021. december 1., szerda5 Ellentmondásos klímaexpó találkozó”. A fővédnök, Áder Já­nos beszédében elmondta, hogy a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő na­pokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biológiai sokféleség megőrzéséről, a körfor­­gásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak. A főbb témák közé sorolta a klíma­­változás fenyegetését vagy lehe­tőségeit, az energiabiztonság és a nemzetközi stabilitás ellentmon­dásait, valamint a körforgásos gaz­daság és zöld pénzügyek, a víz- és élelmiszer-biztonság, a közlekedés és szállítás, valamint a hulladék­­gazdálkodás kérdéseit. Hogy pon­tosan mely államtól vagy ágazat­tól mit várna, nem részletezte, az Orbán-kormányt viszont dicsérte. Magyarországon 1990 óta 32 szá­zalékkal csökkent a szén-dioxid-ki­­bocsátás, ami kedvezőbb az uniós átlagnál. Ráadásul eközben 64 szá­P. Bár Áder János Glasgow-ban Kedden ugyanis politikai beszédek­­„PR-mutatványok helyett cselek­­kel folytatódott a Planet Budapest rész” sürgetett, a budapesti „fenn- 2021 című, a Hungexpo területén tarthatósági expó” is erős PR-re­ megrendezett, december 5-ig tartó gyeket mutat - véli a Greenpeace. A fenntarthatósági expó és világ­zalékkal bővült a GDP - emelte ki. A megtermelt áramunk 70 százaléka szén-dioxid-mentes, száz év alatt megkétszereződött az erdőterület. Mi lenne, ha csak a világ kibocsá­tásának 80 százalékáért felelős, legfejlettebb G20-ak hasonló mu­tatókkal rendelkeznének - tette fel a költői kérdést. Andrzej Duda lengyel államfő beszédében főképp a visegrádi négyek közös környezetvédelmi és gazdasági erőfeszítéseit emelte ki. Videóüzenetében Zuzana Capu­tová szlovák államfő utalt a térség természeti összefüggéseire. Szerin­te a környezetvédelmi nyomást a glasgow-i konferencia után is fenn kell tartani. Szlovákia 1990-hez ké­pest 46 százalékos szén-dioxid-ki­­bocsátás-csökkentésnél jár, illetve áramuk 80 százalékát karbonsze­gény forrásokból állítják elő - tette hozzá. NÉPSZAVA-MTI Áder János az Orbán-kormány kör­nyezetvédelmi politikáját dicsérte

Next