Népszava, 2021. december (148. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-01 / 278. szám
BELFÖLD Zugló megtelt, a kavicskirály mégis építkezhet BOSNYÁK TÉR Egy NER-hez közeli cég új városközpontot hoz létre a fővárosi XIV. kerületben. Az önkormányzatnak nem osztanak lapot az ügyben. SZALAI ANNA - A Bosnyák térre tervezett új városközpont egy alternatív jövőt kínál, ami egészen biztosan jobb lesz, mint a jelen - jelentette ki Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere az önkormányzati és magánbefektetői terveket bemutató lakossági fórumon. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi balkáni állapotokat fel kell számolni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk. - Nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni - ismerte el Horváth. Az első kényszer mindjárt abból adódik, hogy a kerületi önkormányzat még a korábbi fideszes polgármester idején, 2006-ban eladta a Bosnyák tér mögötti három külön helyrajzi számon szereplő 6,8 hektáros területet, így az önkormányzatnak kevés beleszólása maradt abba, hogy mi épüljön ott. Ráadásul a kormány rögtön az önkormányzati választások után nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a beruházást. Ez pedig azonkívül, hogy gyorsítósávra tette a projektet, egyúttal felmentés is a kerületi építési szabályok alól. - A kormányhatározat 4000 lakás építését teszi lehetővé a területen, de a cég önkorlátozó módon csak 950-et épít - közölte Horváth Csaba. Csakhogy az előző kerületi főépítész már 2019- ben azt mondta: Zugló megtelt. A kormányzati kegy nem véletlen. Az ingatlant 2018-ban megvette a Bayer Construct Építőipari és Szolgáltató Zrt. A cég pozíciói - aligha függetlenül a cégvezető-tulajdonos Balázs Attila Orbán Viktor kormányfő vejéhez fűződő üzleti kapcsolatától - sokat javultak az elmúlt években. Legutóbb a hazai kavicsbányászat jövőjét bízta rá a kormány a Kiskunlacháza melletti hatalmas bányaterület átadásával. A bánya és városközpont mellett a Bikás park melletti lakópark is kiemelten fontos lett. De ez valójában csak a záróakkord volt. A projekthez eredetileg a kerület hozzájárulását is meg kellett szereznie a beruházónak. A Bayer kétes alkut ajánlott: 150 millió forintot ad a kerületnek, ha az önkormányzat lemond 600 millió forintos kötbérköveteléséről, és településrendezési szerződés keretében módosítja az ingatlanra vonatkozó építési szabályokat. Az akkor még Karácsony Gergely polgármester (ma Budapest főpolgármestere) vezette képviselő-testület a bizonytalan kimenetelű nemzetközi pertől tartva elfogadta az ajánlatot. A 250 milliárdosra becsült beruházáshoz a Zaha Hadid Architects építésziroda szállítja a terveket. A zuglóiakat kevéssé hatotta meg a dolog. A társadalmi egyeztetés kipipálására összehívott lakossági fórumon már a tervprezentációt is hangos bekiabálásokkal akasztották meg. Holott a projektvezető nagyon szépeket mondott: a területen ugyan épül 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület, de olyan forgalmi modellt sikerült kidolgozniuk, hogy mindez nem okoz majd dugókat. A Rákos-patakot is revitalizálják majd (másfél hete Karácsony Gergely a helyi erős ember Tóth Csabával együtt eregetett papírhajókat a patak újjászületett darabkáján), de a prezentáció vége felé kiderült, hogy az új épületek közé bevezetett „patak” valójában nem az élővíz, hanem forgatott vizű mesterséges csatorna. A zöldterület nagysága körül is furcsa számjáték zajlott: 16 ezer négyzetméternyi új zöldterület létesül, de a városközpont 31 ezer négyzetméter parkosított területtel bővül, sőt a közterületekkel együtt 58 ezer a zöld. Ebbe vélhetőleg a zöldtetőket is beleszámították, mert a beruházás első ütemében mintegy 95 százalékos beépítettséggel számolnak. Mindeközben szó sem esik a beépítés túlzott mértékéről, hatalmas mélységéről, magasságáról és a zöld tető, valamint a valóságos talajba gyökerező növényzet hasznosságának különbözetéről - hívta fel a figyelmet a kerületben élő Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő, aki különösen aggasztónak tartja, hogy az ingatlant több telekre, a beépítést pedig négy ütemre szabdalták fel, amelyek beépítését külön-külön engedélyeztetik. Ezzel a várható, egymást erősítő káros környezeti hatások nem vizsgálhatóak egyben. A 8 emeletes házakkal történő sűrű beépítés a városvédő szerint teljes léptékváltást eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben. Kevesli a tervezett parkolószámot, és erősen alulbecsültnek tartja a várt forgalomnövelő hatást. Azt pedig kifejezetten aggasztónak találja, hogy a terület felső részétől néhány tíz méterre lévő Rákos-patak esetleges áradását teljességgel kizártnak nevezik az előzetes dokumentációban, miközben legutóbb 2015-ben öntött ki. Ráadásul akkor még nem volt úgy beépítve a környezete, mint most, így a talaj tetemes mennyiségű vizet tudott befogadni. A burkolt felületek túlzott növekedésével azonban ez a lehetőség is csökkent, a már most terhelhetőségének maximumán járó csatornahálózat pedig aligha lesz képes elvezetni az egyre gyakoribbá váló felhőszakadások idején alázúduló csapadékot. Mindezek ellenére az illetékes környezetvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartotta szükségesnek, mondván, a csaknem 7 hektáros terület „faltól falig beépítésének” nincs jelentős környezeti hatása. Az persze nem kizárt, hogy mire a kerület összeszedi a piac, a szakrendelő és az új városházát befogadó tömb megvalósításához szükséges jelenleg 15 milliárdra becsült költségét, nyilvánvalóvá válik a túlépítés és a káros hatások, így éppen a közérdekű beruházás akad majd fenn a hatósági szűrőn. Bár abban valóban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi állapotokat fel kell számolni, a közös nevező rögtön felbomlik, ha a részleteket firtatjuk LEHETŐSÉGEK HORVÁTH CSABA Zugló polgármestere szerint nincs ideális megoldás, erős kompromisszumokat kell kötni Orbánék rombolják a környezetet Akár a magyar kormányra is vonatkozhatna Áder János „PR-mutatványok helyett cselekvést" sürgető, glasgow-i üzenete - közölte a rendezvény kapcsán a Greenpeace. A környezetvédő szervezet aktivistái a kiállítás melletti hotel tetejéről több-kevesebb sikerrel egy a környezeti értékeinket felfaló Pac-Mant ábrázoló molinót igyekeztek lelógatni. Az Orbán-kormány a Fenntarthatósági Expóval igyekszik bizonyítani környezet- és természetvédelmi elkötelezettségét, miközben az elmúlt évtized során épp ez ellen cselekedett - vélik. A Fertőn, közpénzből zajló környezetrombolás kapcsán felróják az önálló környezetvédelmi tárca 2010-es megszüntetését, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóságok függetlenségének fokozatos leépítését. A közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 2013-2019 között 46 százalékkal nőtt, a kormány sok tízmilliárdért visszavásárolta a klímagyilkos Mátrai Erőművet, a légszennyezésben európai sereghajtók vagyunk, az ökológiai gazdálkodással érintett területek mérete a szlovák és a szlovén fele, az osztrák ötödé, a műanyagszennyezés ellen lépéseket hirdető kormány jelentősen támogatja a Mol műanyagalapanyag-gyártó üzemét. NÉPSZAVA 2021. december 1., szerda5 Ellentmondásos klímaexpó találkozó”. A fővédnök, Áder János beszédében elmondta, hogy a glasgow-i klímacsúcs után néhány héttel a világ 120 országából azért gyűltek össze, hogy a következő napokban a klímaváltozás mellett a fenyegető vízválságról, a biológiai sokféleség megőrzéséről, a körforgásos gazdaság megteremtésének feltételeiről tanácskozzanak. A főbb témák közé sorolta a klímaváltozás fenyegetését vagy lehetőségeit, az energiabiztonság és a nemzetközi stabilitás ellentmondásait, valamint a körforgásos gazdaság és zöld pénzügyek, a víz- és élelmiszer-biztonság, a közlekedés és szállítás, valamint a hulladékgazdálkodás kérdéseit. Hogy pontosan mely államtól vagy ágazattól mit várna, nem részletezte, az Orbán-kormányt viszont dicsérte. Magyarországon 1990 óta 32 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kedvezőbb az uniós átlagnál. Ráadásul eközben 64 száP. Bár Áder János Glasgow-ban Kedden ugyanis politikai beszédek„PR-mutatványok helyett cselekkel folytatódott a Planet Budapest rész” sürgetett, a budapesti „fenn- 2021 című, a Hungexpo területén tarthatósági expó” is erős PR-re megrendezett, december 5-ig tartó gyeket mutat - véli a Greenpeace. A fenntarthatósági expó és világzalékkal bővült a GDP - emelte ki. A megtermelt áramunk 70 százaléka szén-dioxid-mentes, száz év alatt megkétszereződött az erdőterület. Mi lenne, ha csak a világ kibocsátásának 80 százalékáért felelős, legfejlettebb G20-ak hasonló mutatókkal rendelkeznének - tette fel a költői kérdést. Andrzej Duda lengyel államfő beszédében főképp a visegrádi négyek közös környezetvédelmi és gazdasági erőfeszítéseit emelte ki. Videóüzenetében Zuzana Caputová szlovák államfő utalt a térség természeti összefüggéseire. Szerinte a környezetvédelmi nyomást a glasgow-i konferencia után is fenn kell tartani. Szlovákia 1990-hez képest 46 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésnél jár, illetve áramuk 80 százalékát karbonszegény forrásokból állítják elő - tette hozzá. NÉPSZAVA-MTI Áder János az Orbán-kormány környezetvédelmi politikáját dicsérte