Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)
2022-02-01 / 26. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. február 1., kedd3 • • „Üveggyöngyszórás a gyarmatlakók közé” FECNI Január 31-én éjfélig kellett nyilvánosságra hozni a képviselői vagyonnyilatkozatokat. Nincs semmilyen szankció, ha a politikusok nem az igazat írják. VAS ANDRÁS Az országgyűlési képviselőknek, ahogyan minden évben, január 31- én éjfélig kellett feltölteniük vagyonnyilatkozataikat a parlament honlapjára. Elvben azért, hogy a választók képet kaphassanak a honatyák és honanyák elmúlt évi vagyongyarapodásáról, ám a gyakorlatban - ahogyan erre már több civil szervezet és szakember az elmúlt évtizedben rámutatott - a vagyonnyilatkozat jelenlegi formájában nem alkalmas rá, hogy valós képet adjon a képviselők tényleges anyagi helyzetéről. - Jelenleg csak azt lehet megtudni, annál biztosan gazdagabb, mint ami a bevallásban áll - állította lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. Illetve lehet még olyan, amúgy érdektelen részleteken csámcsogni, megvan-e még például Pintér Sándor belügyminiszter régi Wartburgja. A képviselői vagyonnyilatkozat jelenleg nem más, mint üveggyöngyszórás a gyarmatlakók közé. Másképp fogalmazva: egy iromány, mit éreznek szükségesnek bevallani a politikusok. Ligeti Miklós hozzátette, nem azt állítja, hogy egyetlen vagyonnyilatkozat sem valós, ám az évtizedek óta a politikai élet élvonalában tevékenykedő prominensek kapcsán a nyilatkozataikat és életvitelüket összevetve rendre felmerül: utóbbit miből finanszírozzák? - Erre nem kapunk választ, be kell érni annyival, hogy azt mondják, higgyük el, igazat mondanak - jegyezte meg. - A vagyonnyilatkozat amúgy a legtöbb országban neuralgikus pont, tökéletes megoldás nem létezik, de azért olyan odavetett mondatokkal sem lehet elintézni, mint amilyenek például Orbán Viktor miniszterelnök reakciói, amikor a külföldi labdarúgó-mérkőzésekre repüléseivel kapcsolatosan kérdezik - mondta Ligeti. A szakértő példaként említett a kormánytagok földügyeitől kezdve megannyi korrupciógyanús esetet is, amelyeknek Ligeti szerint a vagyonnyilatkozataikban nincs nyoma. A TI jogi igazgatója szerint legfőképpen azért, mert nincs semmiféle ellenőrzési rendszer, ami alapján kiderülne, valós adatok szerepelnek-e a beadványban. Senki sem ellenőrzi a forrásokat, s nincs semmilyen szankció, ha a képviselők nem az igazat írják. Ha egy átlagember tenne így a NAV felé, komoly büntetésre számíthatna, ezzel szemben, ha egy képviselőről kiderül, hibás a vagyonnyilatkozata, csak ki kell javítania - mondta Ligeti Miklós. - Az is könnyedén eltitkolható, mi áll az esetleges anyagi gyarapodás hátterében: a családi vagy magánszemélyektől kapott kölcsönöknek nincs hivatalosan ellenőrizhető nyomuk és forrásuk. Pedig egy több tízmilliós magánkölcsön egy képviselő esetében nemzetbiztonsági kockázatot jelent: kitől kapta, miért, mit akar ezzel a kölcsönnyújtó elérni? És persze az is érthetetlen, miért nem nyilvános a családtagok vagyonnyilatkozata, hiszen ezek hozzájakönnyedén eltitkolható, mi áll az esetleges anyagi gyarapodás hátterében rutnának, hogy reálisabb képet kapjunk a képviselők vagyoni helyzetéről. Ligeti Miklós szerint több külföldi vagyonnyilatkozati eljárásból érdemes lenne átvenni elemeket, ám még erre sem lenne szükség, hiszen a TI az Átlátszóval és a K-Monitorral közösen már 2014-ben kidolgozott egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, amelynek alkalmazásával tényleges értelmet nyernének a vagyonnyilatkozatok. Többek között a mostani formátum helyett elektronikusan kitöltött, kereshető, összehasonlítható nyilatkozatokra lenne szükség, s nemcsak a képviselők, de családtagjaik esetében is, s a nyilatkozatnak tartalmaznia kellene a forrásokat, a képviselők minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét. Kiemelt szerep jutna az ellenőrzésnek, vagyis hogy a nyilatkozatok tartalmát a NAV - összevetve az adóbevallásokkal - ellenőrizze, s a források nélküli gyarapodás esetén induljon vagyonvizsgálat. Ugyanilyen fontos lenne a büntethetőség is: a Btk.-ban önálló bűncselekményként kellene megjeleníteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését. - Természetesen azóta sem történt semmi - jegyezte meg a TI jogi igazgatója. - Ebben a kérdésben láthatóan egyetért a kormány és az ellenzék, persze döntéshozói szerepéből adódóan előbbi felelőssége a nagyobb. Minden változtatási javaslatot azzal söpörnek le, hogy a magyar az egyik legszigorúbb rendszer, hiszen itt rengeteg mindenkinek kell vagyonnyilatkozatot készítenie. Ami igaz, csakhogy mindez semmire sem jó, hiszen a kutya sem nézi, mi szerepel bennük. Szijjártó Péter külügyminiszter és a jachtos luxusnyaralása. A nyilatkozatban nincs nyoma az ajándék pihenésnek Ötvennégy oldal valódi válaszok nélkül KÖDÖSÍTÉS A kormány visszautasítja, illetve részben megválaszolatlanul hagyja az Európai Bizottság (EB) kérdésekbe csomagolt kritikáját, illetve aggályait a magyarországi korrupcióval és igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban. Ez abból a válaszlevélből derül ki, amelyet a múlt héten juttatott el Brüsszelbe. A Népszava által is látott 54 oldalas dokumentumot először a 444.hu hírportál ismertette. A biztosi kollégium pénzügyi főigazgatója tavaly novemberben fordult írásban a magyar hatóságokhoz, tájékoztatást kérve az uniós források szabálytalan és jogosulatlan felhasználásának gyanúját felvető ügyekről, illetve gyakorlatokról. Egyebek mellett kíváncsi volt arra, hogy a magas szinten elkövetett korrupciót miért csak ritkán követi büntetőeljárás, s hogy az illetékesek milyen intézkedéseket tettek a szabálytalanságok szankcionálására olyan esetekben, amikor az OLAF vizsgálatát követően visszavonták kérelmüket egy projekt uniós finanszírozására (ilyen volt például az Elios-ügy). Kérdéseket tett fel a bírósági rendszer működésének problémáiról, a közbeszerzések átláthatatlanságáról és az összeférhetetlenség kockázatairól. A bizottsági tisztviselő választ várt a Balaton környéki ingatlanfejlesztéseket, az állami földárveréseket, az egyetemek alapítványokba való kiszervezését és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladását övező korrupciógyanús ügyletekről is. Magyarország pusztán a „lojális együttműködés” jegyében reagált. Az EB érdeklődését az váltotta ki, hogy az Európai Unió egyik friss jogszabálya szerint pénzmegvonással sújthatók azok az országok, amelyekben a jogállami normák megsértése miatt kár éri a közösség pénzügyeit. Magyarország Brüsszel célkeresztjében van, hiszen jogállamisági eljárás zajlik ellene, ráadásul nemzetközi és civil szervezetek a legkorruptabb tagállamok között tartják számon. A biztosi testület azonban egyelőre nem alkalmazza a rendeletet, mert - a magyar és a lengyel miniszterelnök által sarokba szorított - állam- és kormányfők utasították, hogy azzal várja meg az EU Bíróságának ítéletét a rendelkezések jogszerűségéről. Az EB tavaly novemberi levele ezért nem a hivatalos eljárás része, csak annak előkészítése, informális kapcsolatfelvétel volt a budapesti kormánnyal. A bíróság február 16-án fog dönteni. A Stelbaczky Tibor magyar EU-nagykövet által szignált válaszlevél világossá is teszi, hogy a Bizottság előreszaladt az információkéréssel, és Magyarország pusztán a „lojális együttműködés” jegyében reagál a felvetésekre. A nagykövet hosszan ismerteti a közbeszerzéssel, az ügyészségek és a bírósági rendszer működésével, a korrupció leküzdésével kapcsolatos jogszabályokat és előírásokat, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy a magyarországi rendszer kiállja az EU próbáját. Statisztikai adatokkal igyekszik igazolni, hogy másutt sem jobb a helyzet, mint nálunk. Mint a levélből kiderül, a hatóságok szigorúan ellenőrzik az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzéseket, és mindenki azon dolgozik, hogy a rendszer még a jelenleginél is átláthatóbb és tisztább legyen. „Az ügyészség függetlensége alkotmányos szinten garantált, szemben más tagállamokkal”, olvasható a szövegben. Mivel Stelbaczky szerint „sem a levél szövegéből, sem a kérdésfeltevés módjából nem derül ki egyértelműen”, hogy az Európai Bizottság milyen aggályokat táplál egyes konkrét projektekkel kapcsolatban, ezért a magyar hatóságok nem tudnak választ adni a Balaton környéki fejlesztésekkel, illetve a Budapest Airport részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos felvetésekre. A válaszlevélből azt sem lehet megtudni, hogy az illetékes szervek az elmúlt öt évben hogyan fizettették vissza az uniós támogatást a csaláson kapott kedvezményezettekkel, illetve milyen intézkedéseket hoztak az elkövetőkkel szemben, jóllehet ezt az információt kifejezetten és elég világosan kérte az Európai Bizottság. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Nem tudtak választ adni a Budapest Airport részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatban sem. FOTÓ: BÉRES MÁRTON