Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)

2022-02-01 / 26. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. február 1., kedd3 • • „Üveggyöngyszórás a gyarmatlakók közé” FECNI Január 31-én éjfélig kellett nyilvánosságra hozni a képviselői vagyonnyilatkozatokat. Nincs semmilyen szankció, ha a politikusok nem az igazat írják. VAS ANDRÁS Az országgyűlési képviselőknek, ahogyan minden évben, január 31- én éjfélig kellett feltölteniük va­gyonnyilatkozataikat a parlament honlapjára. Elvben azért, hogy a vá­lasztók képet kaphassanak a hon­atyák és honanyák elmúlt évi va­gyongyarapodásáról, ám a gyakor­latban - ahogyan erre már több civil szervezet és szakember az elmúlt évtizedben rámutatott - a vagyon­nyilatkozat jelenlegi formájában nem alkalmas rá, hogy valós képet adjon a képviselők tényleges anyagi helyzetéről. - Jelenleg csak azt lehet megtud­ni, annál biztosan gazdagabb, mint ami a bevallásban áll - állította la­punknak Ligeti Miklós, a Transpa­rency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.­­ Illetve lehet még olyan, amúgy érdektelen rész­leteken csámcsogni, megvan-e még például Pintér Sándor belügymi­niszter régi Wartburgja. A képvise­lői vagyonnyilatkozat jelenleg nem más, mint üveggyöngyszórás a gyar­matlakók közé. Másképp fogalmaz­va: egy iromány, mit éreznek szük­ségesnek bevallani a politikusok. Ligeti Miklós hozzátette, nem azt állítja, hogy egyetlen vagyonnyi­latkozat sem valós, ám az évtizedek óta a politikai élet élvonalában te­vékenykedő prominensek kapcsán a nyilatkozataikat és életvitelüket összevetve rendre felmerül: utóbbit miből finanszírozzák? - Erre nem kapunk választ, be kell érni annyival, hogy azt mond­ják, higgyük el, igazat mondanak - jegyezte meg. - A vagyonnyilatkozat amúgy a legtöbb országban neural­gikus pont, tökéletes megoldás nem létezik, de azért olyan odavetett mondatokkal sem lehet elintézni, mint amilyenek például Orbán Vik­tor miniszterelnök reakciói, amikor a külföldi labdarúgó-mérkőzések­re repüléseivel kapcsolatosan kér­dezik - mondta Ligeti. A szakértő példaként említett a kormánytagok földügyeitől kezdve megannyi kor­rupciógyanús esetet is, amelyeknek Ligeti szerint a vagyonnyilatkoza­taikban nincs nyoma. A TI jogi igazgatója szerint legfő­képpen azért, mert nincs semmifé­le ellenőrzési rendszer, ami alapján kiderülne, valós adatok szerepel­nek-e a beadványban. Senki sem el­lenőrzi a forrásokat, s nincs semmi­lyen szankció, ha a képviselők nem az igazat írják.­­ Ha egy átlagember tenne így a NAV felé, komoly bünte­tésre számíthatna, ezzel szemben, ha egy képviselőről kiderül, hibás a vagyonnyilatkozata, csak ki kell ja­vítania - mondta Ligeti Miklós. - Az is könnyedén eltitkolható, mi áll az esetleges anyagi gyarapodás hátte­rében: a családi vagy magánszemé­lyektől kapott kölcsönöknek nincs hivatalosan ellenőrizhető nyomuk és forrásuk. Pedig egy több tízmilli­ós magánkölcsön egy képviselő ese­tében nemzetbiztonsági kockázatot jelent: kitől kapta, miért, mit akar ezzel a kölcsönnyújtó elérni? És persze az is érthetetlen, miért nem nyilvános a családtagok vagyon­nyilatkozata, hiszen ezek hozzája­könnyedén eltitkolható, mi áll az esetleges anyagi gyarapodás hátterében­ rutnának, hogy reálisabb képet kap­junk a képviselők vagyoni helyze­téről. Ligeti Miklós szerint több külföl­di vagyonnyilatkozati eljárásból ér­demes lenne átvenni elemeket, ám még erre sem lenne szükség, hiszen a TI az Átlátszóval és a K-Monitor­­ral közösen már 2014-ben kidolgo­zott egy 12 pontos szakmai javas­latcsomagot, amelynek alkalmazá­sával tényleges értelmet nyernének a vagyonnyilatkozatok. Többek kö­zött a mostani formátum helyett elektronikusan kitöltött, kereshető, összehasonlítható nyilatkozatokra lenne szükség, s nemcsak a képvi­selők, de családtagjaik esetében is, s a nyilatkozatnak tartalmaznia kel­lene a forrásokat, a képviselők min­den társadalmi vagy gazdasági szer­vezetben vállalt tisztségét. Kiemelt szerep jutna az ellenőrzésnek, vagy­is hogy a nyilatkozatok tartalmát a NAV - összevetve az adóbevallások­kal - ellenőrizze, s a források nélküli gyarapodás esetén induljon vagyon­­vizsgálat. Ugyanilyen fontos lenne a büntethetőség is: a Btk.-ban önálló bűncselekményként kellene megje­leníteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését. - Természetesen azóta sem tör­tént semmi - jegyezte meg a TI jogi igazgatója. - Ebben a kérdésben lát­hatóan egyetért a kormány és az el­lenzék, persze döntéshozói szere­péből adódóan előbbi felelőssége a nagyobb. Minden változtatási javas­latot azzal söpörnek le, hogy a ma­gyar az egyik legszigorúbb rendszer, hiszen itt rengeteg mindenkinek kell vagyonnyilatkozatot készítenie. Ami igaz, csakhogy mindez semmire sem jó, hiszen a kutya sem nézi, mi szerepel bennük. Szijjártó Péter külügy­miniszter és a jachtos luxusnyaralá­sa. A nyi­latkozatban nincs nyoma az ajándék pihenésnek Ötvennégy oldal valódi válaszok nélkül KÖDÖSÍTÉS A kormány vissza­utasítja, illetve részben megválaszo­latlanul hagyja az Európai Bizottság (EB) kérdésekbe csomagolt kritiká­ját, illetve aggályait a magyarországi korrupcióval és igazságszolgáltatá­si rendszerrel kapcsolatban. Ez ab­ból a válaszlevélből derül ki, amelyet a múlt héten juttatott el Brüsszelbe. A Népszava által is látott 54 oldalas dokumentumot először a 444.hu hírportál ismertette. A biztosi kollégium pénzügyi fő­igazgatója tavaly novemberben for­dult írásban a magyar hatóságok­hoz, tájékoztatást kérve az uniós források szabálytalan és jogosulat­lan felhasználásának gyanúját fel­vető ügyekről, illetve gyakorlatok­ról. Egyebek mellett kíváncsi volt arra, hogy a magas szinten elköve­tett korrupciót miért csak ritkán kö­veti büntetőeljárás, s hogy az illeté­kesek milyen intézkedéseket tettek a szabálytalanságok szankcioná­lására olyan esetekben, amikor az OLAF vizsgálatát követően vissza­vonták kérelmüket egy projekt uni­ós finanszírozására (ilyen volt pél­dául az Elios-ügy). Kérdéseket tett fel a bírósági rendszer működésé­nek problémáiról, a közbeszerzések átláthatatlanságáról és az összefér­hetetlenség kockázatairól. A bizott­sági tisztviselő választ várt a Bala­ton környéki ingatlanfejlesztéseket, az állami földárveréseket, az egye­temek alapítványokba való kiszer­vezését és a Budapest Airport rész­vényeinek tervezett eladását övező korrupciógyanús ügyletekről is. Magyarország pusztán a „lojális együttműködés” jegyében reagált. Az EB érdeklődését az váltotta ki, hogy az Európai Unió egyik friss jogszabálya szerint pénzmegvo­nással sújthatók azok az országok, amelyekben a jogállami normák megsértése miatt kár éri a közösség pénzügyeit. Magyarország Brüsszel célkeresztjében van, hiszen jogál­lamisági eljárás zajlik ellene, ráadá­sul nemzetközi és civil szervezetek a legkorruptabb tagállamok között tartják számon. A biztosi testület azonban egyelőre nem alkalmazza a rendeletet, mert - a magyar és a lengyel miniszterelnök által sarok­ba szorított - állam- és kormányfők utasították, hogy azzal várja meg az EU Bíróságának ítéletét a rendelke­zések jogszerűségéről. Az EB tavaly novemberi levele ezért nem a hiva­talos eljárás része, csak annak előké­szítése, informális kapcsolatfelvétel volt a budapesti kormánnyal. A bíró­ság február 16-án fog dönteni. A Stelbaczky Tibor magyar EU-nagykövet által szignált válasz­levél világossá is teszi, hogy a Bi­zottság előreszaladt az információ­­kéréssel, és Magyarország pusztán a „lojális együttműködés” jegyében reagál a felvetésekre. A nagykövet hosszan ismerteti a közbeszerzéssel, az ügyészségek és a bírósági rendszer működésével, a korrupció leküzdésével kapcsolatos jogszabályokat és előírásokat, ame­lyek szerinte azt bizonyítják, hogy a magyarországi rendszer kiállja az EU próbáját. Statisztikai adatok­kal igyekszik igazolni, hogy másutt sem jobb a helyzet, mint nálunk. Mint a levélből kiderül, a hatósá­gok szigorúan ellenőrzik az uniós forrásból megvalósuló közbeszer­zéseket, és mindenki azon dolgo­zik, hogy a rendszer még a jelenlegi­nél is átláthatóbb és tisztább legyen. „Az ügyészség függetlensége alkot­mányos szinten garantált, szem­ben más tagállamokkal”, olvasható a szövegben. Mivel Stelbaczky szerint „sem a levél szövegéből, sem a kérdésfel­tevés módjából nem derül ki egyér­telműen”, hogy az Európai Bizott­ság milyen aggályokat táplál egyes konkrét projektekkel kapcsolatban, ezért a magyar hatóságok nem tud­nak választ adni a Balaton környé­ki fejlesztésekkel, illetve a Budapest Airport részvényeinek esetleges ér­tékesítésével kapcsolatos felveté­sekre. A válaszlevélből azt sem lehet megtudni, hogy az illetékes szer­vek az elmúlt öt évben hogyan fizet­tették vissza az uniós támogatást a csaláson kapott kedvezményezet­tekkel, illetve milyen intézkedése­ket hoztak az elkövetőkkel szemben, jóllehet ezt az információt kifejezet­ten és elég világosan kérte az Euró­pai Bizottság. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Nem tudtak választ adni a Budapest Airport részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatban sem. FOTÓ: BÉRES MÁRTON

Next