Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-01 / 50. szám

41 NÉPSZAVA I 2022. március 1., kedd Letiltanák a paksi bővítést és a „kémbankot” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az emlékezetes kvótahatározatot felidézve az állásfoglalás-tervezet felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy szolidaritási mechanizmust az Ukrajnából Len­gyelországba, Magyarországra, Ro­mániába és Szlovákiába érkező me­nekültek más tagállamokba történő áthelyezésére, vagyis elosztására. Üdvözli, hogy az Ukrajnával hatá­ros államok, köztük Magyarország, nyitva tartják határaikat, segítséget és menedékjogot biztosítanak a há­ború és a várható üldöztetés elől me­nekülő ukrán és nem ukrán állam­polgárok számára. A képviselők még az eddigieknél is súlyosabb szankciókat javasol­nak Oroszországgal szemben. Sür­getik - sok egyéb mellett - az olaj és a gáz behozatalának a korlátozá­sát, és kezdeményezik egymás be­fektetéseinek kölcsönös betiltását Oroszországban, illetve az EU-ban. Szerintük ki kell zárni minden orosz bankot az európai pénzügyi rend­szerből, valamint a bankközi üze­netküldő rendszerből, a SWIFT-ből. Ez utóbbiról a belarusz pénzinté­zeteket is lecsatolnák. Egyértelmű utalással a Budapesten létrehozott orosz „kémbankra”, a képviselők kö­vetelik az orosz ellenőrzésű Nem­zetközi Beruházási Bank működésé­nek a betiltását az EU-ban. A tervezet felszólítja a tagállamo­kat, hogy szüntessenek meg min­den együttműködést Oroszország­gal a nukleáris területen, különösen a Roszatommal és annak leányvál­lalataival. Vissza kell vonni a Rosz­­atom valamennyi leányvállalatának a működési engedélyét - áll a szö­vegben. Mint köztudott, az orosz atomenergetikai óriás, a Roszatom mérnöki divíziója a fővállalkozója a két paksi atomreaktor építésének. A javaslat elítéli, hogy az orosz hatóságok és az államilag támoga­tott média információs hadviselést folytat, ezért felszólítják az összes tagállamot, hogy haladéktalanul függesszék fel az összes orosz álla­mi médiacsatorna műsorszórási en­gedélyét. Szankciókat kell elfogadni az oroszországi és fehéroroszorszá­gi magas szintű korrupcióért fele­lős személyek, valamint a vezetés­hez közel álló oligarchák és tisztvi­selők ellen - áll a szövegben, amely arra kéri a tagállamokat, vonj­ák vis­­­­sza a befektetésekért biztosított tar­tózkodási engedélyt és állampolgár­ságot a nagy vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyektől és család­tagjaiktól, különösen azoktól, akik szankciókkal sújtott személyekhez és vállalatokhoz kötődnek. Az EP azt is javasolja az uniós in­tézményeknek, hogy fontolják meg a tagjelölti státusz megadását Ukraj­nának. Ez lenne az első lépés a ke­let-európai ország uniós taggá válá­sának folyamatában. Az állásfoglalásnak nincs jogi ereje, a javaslatokat sem az uniós in­tézményeknek, sem a tagállamok­nak nem kötelező végrehajtaniuk. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN Ki is maradunk a háborúból, meg nem is TÁMOGATÁS Fegyvereket ugyan nem szállítunk Ukrajnának, de az uniós kasszán keresztül hozzájárulunk a szomszédos országnak nyújtott katonai segítséghez. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Miközben Orbán Viktor miniszter­­elnök és a kormány tagjai azt állít­ják, hogy Magyarország kimarad a háborúból, és nem szállít fegyvere­ket Ukrajnának. Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter va­sárnap hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió 500 millió euróval tá­mogassa harci és egyéb katonai esz­közök eljuttatását Ukrajnába. A 27 tagállam tárcavezetője - a semle­ges Írország és Ausztria konstruktív tartózkodása mellett - egyhangú­lag döntött a fegyverek eljuttatásá­nak közös finanszírozásáról a hétvé­gi virtuális tanácskozáson. A magyar beleegyezés nem azt jelenti, hogy a kormány ezentúl fegyvert fog szál­lítani a szomszédos országba, de azt igen, hogy részt vállal a katonai se­gítségnyújtás finanszírozásában. Az EU tagállamainak zöme az el­múlt napokban bejelentette, hogy - válaszul az ukrán vezetés kérésére - fegyvereket küld Ukrajnának. Kijev elsősorban légvédelmi rendszerek­re, páncéltörő fegyverekre és lőszer­re tart igényt, valamint olyan orosz gyártmányú harci gépekre, amelye­ket a helyi pilóták ismernek. Vannak országok, amelyek halált okozó har­ci eszközöket továbbítanak a meg­támadott országnak, mások inkább katonai felszerelést, üzemanyagot, elsősegélykészletet. Magyarország sem ezt, sem azt nem szállít a keleti szomszédjának. Josep Borrell, az unió kül- és biz­tonságpolitikai főképviselője javas­latára a huszonhetek a hét végén egyhangúlag úgy határoztak, hogy összefognak, és ezentúl egy közös alapból finanszírozzák a katonai tá­mogatás java részét. A fegyverszál­­lítmányokat továbbra is a tagálla­mok biztosítják, de Brüsszel fogja koordinálni a segítségnyújtást és részben kompenzálni őket az Euró­ Az EU2- ek 450 millió eurót szán­nak halált okozó fegy­verekre, 50 milliót pedig halált nem okozó hadi eszközökre, pai Békekeret (EBK) nevű pénzügyi alapból. A részletekről a huszonhét védelmi miniszter hétfőn videókon­ferencián egyeztetett. A tavaly létrehozott EBK-ból a közösség uniós katonai missziókat és műveleteket finanszírozhat, illet­ve katonai felszereléseket juttathat el partnerországokba. Efféle támo­gatást már nyújtott különböző ál­lamoknak, de a mostani lesz az első eset, amikor pénzt ad egy harma­dik ország halált okozó fegyverekkel történő ellátására. A keret idei költségvetése nagy­jából 500 millió euró, ami nem köz­vetlenül az EU költségvetéséből származik, hanem összeadják a tag­államok. Az EU27-ek ezt a pénzt most el is költik Ukrajna támogatá­sára: 450 milliót szánnak halált oko­zó fegyverekre, 50 milliót pedig ha­lált nem okozó hadi eszközökre. Az elosztóközpont Lengyelországban lesz, onnan irányítják majd a szállít­mányokat Ukrajna felé a határ men­ti országokon keresztül. Az uniós fő­képviselő biztonsági okokból nem volt hajlandó elárulni újságíróknak a lehetséges szállítási útvonalakat, de azok biztosan nem fogják a ma­gyar-ukrán határt átszelni, miután Szijjártó Péter hétfőn bejelentette, hogy „halált okozó fegyverek szál­lítása Magyarországon keresztül nem fog megtörténni”. Szerinte erre azért van szükség, hogy garantálják a kárpátaljai magyarok biztonságát. Ukrajna felfegyverzésével az EU valóban kockázatot vállal, hiszen az orosz vezetés közölte, hogy azt el­lenséges cselekménynek tekinti, és meg fogja torolni. Josep Borrell ma­gától értetődőnek nevezte, hogy az uniós fellépésnek következményei lesznek: „Nézzék meg, az ukrán em­berek milyen árat fizetnek! De el­lenállnak, az elnökükkel együtt. Ne­künk pedig támogatnunk kell őket, és ennek ára van, igen. De ha ezt ma nem vállaljuk, holnap sokkal maga­sabb árat fogunk fizetni.” Nagy vissz­hangot váltott ki, hogy ma­gyar felségjel­zésű teherszál­lító gép visz fegyvereket Hollandiából keletre. A gép azonban nem a magyar kato­naságé, hanem a NATO-hoz tartozik, csak Pápán állomá­sozik. A szállít­mányhoz sem­mi köze a hon­védségnek FOTÓ: HOLLAND VÉDELMI MINISZTÉRIUM Orbán küldött csatába katonákat POLITIKA Napok óta harsogja a kormánypropaganda, hogy a bal­oldal katonákat küldene Ukrajnába. Márki-Zay Péter, az ellenzék kor­mányfőj­elöltje korábban kérdésre azt mondta, miniszterelnökként a NATO -döntések végrehajtásával ér­tene egyet, így ha a szövetség tagjai­nak közös döntése úgy szólna, hogy katonai segítséget kell adni, akkor akár azt is elfogadná. Ilyen döntésre azonban most sem neki, sem a jelenlegi kormányfőnek nem kell számítania. A NATO főtit­kára, Jens Stoltenberg ugyanis több­ször megerősítette: az észak-atlanti szervezet nem kíván csapatokat vagy fegyvereket küldeni a térségbe. Nincsenek is fegyverei, ha szüksé­ges, akkor a tagállamok bocsátják a rendelkezésére a saját eszközeiket. De ha lenne is ilyen szándék a brüs­­­szeli NATO-központban, azt úgyis csak a 30 tagállam egyetértésével lehetne megvalósítani. Mindezek tükrében kevéssé meglepő, hogy biztonságpolitikai forrásaink szerint jelenleg kizárólag „politikai célokat szolgál” az, hogy a kormány - a baloldalt is ostorozva -azt ismételgeti: „Szó sem lehet arról, hogy Magyarország katonákat küld­jön Ukrajnának.” A kormánypropaganda mára tel­jesen felpörgött, a Fidesz-frakció­­ülésre luxus Mercedesszel érkező Rákay Philip odáig ment, hogy azt mondta: ha Márki-Zay Péter lenne a kormányfő, akkor „már indulhat­nának is fiaink egy olyan háborúba, ami nem a mi konfliktusunk”. Azt, hogy vajon mi számít a „mi konflik­tusunknak”, és mi nem, azt nem fejtette ki, az mindenesetre tény: 2010 óta - az Orbán-kormány jóvá­hagyásával - sokszor megfordultak magyar katonák háborús területe­ken. Igaz, éles helyzetben legtöbb­ször a magyar határtól távol, olyan térségekben szolgáltak, ahol nem kellett attól tartani, hogy a háború begyűrűzhet az országba. A magyar honvédek megannyi kockázatos tér­ség - így például Bosznia-Hercego­vina, Mali, Grúzia, Libanon - mellett kifejezetten háborús övezetekben is szolgáltak. Magyarország 200 fő­vel részt vett Irakban az Iszlám Ál­lam elleni koalícióban, és jelentős erők szolgáltak Afganisztánban is. Később arról is szóltak hírek, hogy Törökországgal közösen őrizte vol­na egy magyar kontingens a kabuli repülőteret, ám erre az amerikai ki­vonulás és az evakuáció miatt sem kerülhetett sor. NÉPSZAVA Az ellenzéki kormányfőjelölt a NATO-döntésekhez igazítaná a magyar szerepvállalást, de nem akar magyar katonákat Ukrajnába küldeni

Next