Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-01 / 50. szám
41 NÉPSZAVA I 2022. március 1., kedd Letiltanák a paksi bővítést és a „kémbankot” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az emlékezetes kvótahatározatot felidézve az állásfoglalás-tervezet felszólítja az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy szolidaritási mechanizmust az Ukrajnából Lengyelországba, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába érkező menekültek más tagállamokba történő áthelyezésére, vagyis elosztására. Üdvözli, hogy az Ukrajnával határos államok, köztük Magyarország, nyitva tartják határaikat, segítséget és menedékjogot biztosítanak a háború és a várható üldöztetés elől menekülő ukrán és nem ukrán állampolgárok számára. A képviselők még az eddigieknél is súlyosabb szankciókat javasolnak Oroszországgal szemben. Sürgetik - sok egyéb mellett - az olaj és a gáz behozatalának a korlátozását, és kezdeményezik egymás befektetéseinek kölcsönös betiltását Oroszországban, illetve az EU-ban. Szerintük ki kell zárni minden orosz bankot az európai pénzügyi rendszerből, valamint a bankközi üzenetküldő rendszerből, a SWIFT-ből. Ez utóbbiról a belarusz pénzintézeteket is lecsatolnák. Egyértelmű utalással a Budapesten létrehozott orosz „kémbankra”, a képviselők követelik az orosz ellenőrzésű Nemzetközi Beruházási Bank működésének a betiltását az EU-ban. A tervezet felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden együttműködést Oroszországgal a nukleáris területen, különösen a Roszatommal és annak leányvállalataival. Vissza kell vonni a Roszatom valamennyi leányvállalatának a működési engedélyét - áll a szövegben. Mint köztudott, az orosz atomenergetikai óriás, a Roszatom mérnöki divíziója a fővállalkozója a két paksi atomreaktor építésének. A javaslat elítéli, hogy az orosz hatóságok és az államilag támogatott média információs hadviselést folytat, ezért felszólítják az összes tagállamot, hogy haladéktalanul függesszék fel az összes orosz állami médiacsatorna műsorszórási engedélyét. Szankciókat kell elfogadni az oroszországi és fehéroroszországi magas szintű korrupcióért felelős személyek, valamint a vezetéshez közel álló oligarchák és tisztviselők ellen - áll a szövegben, amely arra kéri a tagállamokat, vonják vissza a befektetésekért biztosított tartózkodási engedélyt és állampolgárságot a nagy vagyonnal rendelkező orosz magánszemélyektől és családtagjaiktól, különösen azoktól, akik szankciókkal sújtott személyekhez és vállalatokhoz kötődnek. Az EP azt is javasolja az uniós intézményeknek, hogy fontolják meg a tagjelölti státusz megadását Ukrajnának. Ez lenne az első lépés a kelet-európai ország uniós taggá válásának folyamatában. Az állásfoglalásnak nincs jogi ereje, a javaslatokat sem az uniós intézményeknek, sem a tagállamoknak nem kötelező végrehajtaniuk. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) HÁBORÚ UKRAJNA ELLEN Ki is maradunk a háborúból, meg nem is TÁMOGATÁS Fegyvereket ugyan nem szállítunk Ukrajnának, de az uniós kasszán keresztül hozzájárulunk a szomszédos országnak nyújtott katonai segítséghez. HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Miközben Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai azt állítják, hogy Magyarország kimarad a háborúból, és nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió 500 millió euróval támogassa harci és egyéb katonai eszközök eljuttatását Ukrajnába. A 27 tagállam tárcavezetője - a semleges Írország és Ausztria konstruktív tartózkodása mellett - egyhangúlag döntött a fegyverek eljuttatásának közös finanszírozásáról a hétvégi virtuális tanácskozáson. A magyar beleegyezés nem azt jelenti, hogy a kormány ezentúl fegyvert fog szállítani a szomszédos országba, de azt igen, hogy részt vállal a katonai segítségnyújtás finanszírozásában. Az EU tagállamainak zöme az elmúlt napokban bejelentette, hogy - válaszul az ukrán vezetés kérésére - fegyvereket küld Ukrajnának. Kijev elsősorban légvédelmi rendszerekre, páncéltörő fegyverekre és lőszerre tart igényt, valamint olyan orosz gyártmányú harci gépekre, amelyeket a helyi pilóták ismernek. Vannak országok, amelyek halált okozó harci eszközöket továbbítanak a megtámadott országnak, mások inkább katonai felszerelést, üzemanyagot, elsősegélykészletet. Magyarország sem ezt, sem azt nem szállít a keleti szomszédjának. Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője javaslatára a huszonhetek a hét végén egyhangúlag úgy határoztak, hogy összefognak, és ezentúl egy közös alapból finanszírozzák a katonai támogatás java részét. A fegyverszállítmányokat továbbra is a tagállamok biztosítják, de Brüsszel fogja koordinálni a segítségnyújtást és részben kompenzálni őket az Euró Az EU2- ek 450 millió eurót szánnak halált okozó fegyverekre, 50 milliót pedig halált nem okozó hadi eszközökre, pai Békekeret (EBK) nevű pénzügyi alapból. A részletekről a huszonhét védelmi miniszter hétfőn videókonferencián egyeztetett. A tavaly létrehozott EBK-ból a közösség uniós katonai missziókat és műveleteket finanszírozhat, illetve katonai felszereléseket juttathat el partnerországokba. Efféle támogatást már nyújtott különböző államoknak, de a mostani lesz az első eset, amikor pénzt ad egy harmadik ország halált okozó fegyverekkel történő ellátására. A keret idei költségvetése nagyjából 500 millió euró, ami nem közvetlenül az EU költségvetéséből származik, hanem összeadják a tagállamok. Az EU27-ek ezt a pénzt most el is költik Ukrajna támogatására: 450 milliót szánnak halált okozó fegyverekre, 50 milliót pedig halált nem okozó hadi eszközökre. Az elosztóközpont Lengyelországban lesz, onnan irányítják majd a szállítmányokat Ukrajna felé a határ menti országokon keresztül. Az uniós főképviselő biztonsági okokból nem volt hajlandó elárulni újságíróknak a lehetséges szállítási útvonalakat, de azok biztosan nem fogják a magyar-ukrán határt átszelni, miután Szijjártó Péter hétfőn bejelentette, hogy „halált okozó fegyverek szállítása Magyarországon keresztül nem fog megtörténni”. Szerinte erre azért van szükség, hogy garantálják a kárpátaljai magyarok biztonságát. Ukrajna felfegyverzésével az EU valóban kockázatot vállal, hiszen az orosz vezetés közölte, hogy azt ellenséges cselekménynek tekinti, és meg fogja torolni. Josep Borrell magától értetődőnek nevezte, hogy az uniós fellépésnek következményei lesznek: „Nézzék meg, az ukrán emberek milyen árat fizetnek! De ellenállnak, az elnökükkel együtt. Nekünk pedig támogatnunk kell őket, és ennek ára van, igen. De ha ezt ma nem vállaljuk, holnap sokkal magasabb árat fogunk fizetni.” Nagy visszhangot váltott ki, hogy magyar felségjelzésű teherszállító gép visz fegyvereket Hollandiából keletre. A gép azonban nem a magyar katonaságé, hanem a NATO-hoz tartozik, csak Pápán állomásozik. A szállítmányhoz semmi köze a honvédségnek FOTÓ: HOLLAND VÉDELMI MINISZTÉRIUM Orbán küldött csatába katonákat POLITIKA Napok óta harsogja a kormánypropaganda, hogy a baloldal katonákat küldene Ukrajnába. Márki-Zay Péter, az ellenzék kormányfőjelöltje korábban kérdésre azt mondta, miniszterelnökként a NATO -döntések végrehajtásával értene egyet, így ha a szövetség tagjainak közös döntése úgy szólna, hogy katonai segítséget kell adni, akkor akár azt is elfogadná. Ilyen döntésre azonban most sem neki, sem a jelenlegi kormányfőnek nem kell számítania. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ugyanis többször megerősítette: az észak-atlanti szervezet nem kíván csapatokat vagy fegyvereket küldeni a térségbe. Nincsenek is fegyverei, ha szükséges, akkor a tagállamok bocsátják a rendelkezésére a saját eszközeiket. De ha lenne is ilyen szándék a brüsszeli NATO-központban, azt úgyis csak a 30 tagállam egyetértésével lehetne megvalósítani. Mindezek tükrében kevéssé meglepő, hogy biztonságpolitikai forrásaink szerint jelenleg kizárólag „politikai célokat szolgál” az, hogy a kormány - a baloldalt is ostorozva -azt ismételgeti: „Szó sem lehet arról, hogy Magyarország katonákat küldjön Ukrajnának.” A kormánypropaganda mára teljesen felpörgött, a Fidesz-frakcióülésre luxus Mercedesszel érkező Rákay Philip odáig ment, hogy azt mondta: ha Márki-Zay Péter lenne a kormányfő, akkor „már indulhatnának is fiaink egy olyan háborúba, ami nem a mi konfliktusunk”. Azt, hogy vajon mi számít a „mi konfliktusunknak”, és mi nem, azt nem fejtette ki, az mindenesetre tény: 2010 óta - az Orbán-kormány jóváhagyásával - sokszor megfordultak magyar katonák háborús területeken. Igaz, éles helyzetben legtöbbször a magyar határtól távol, olyan térségekben szolgáltak, ahol nem kellett attól tartani, hogy a háború begyűrűzhet az országba. A magyar honvédek megannyi kockázatos térség - így például Bosznia-Hercegovina, Mali, Grúzia, Libanon - mellett kifejezetten háborús övezetekben is szolgáltak. Magyarország 200 fővel részt vett Irakban az Iszlám Állam elleni koalícióban, és jelentős erők szolgáltak Afganisztánban is. Később arról is szóltak hírek, hogy Törökországgal közösen őrizte volna egy magyar kontingens a kabuli repülőteret, ám erre az amerikai kivonulás és az evakuáció miatt sem kerülhetett sor. NÉPSZAVA Az ellenzéki kormányfőjelölt a NATO-döntésekhez igazítaná a magyar szerepvállalást, de nem akar magyar katonákat Ukrajnába küldeni