Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)
2022-03-24 / 69. szám
NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2022. március 24., csütörtök 149. évfolyam, 69. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 460 forint Nem sikerült élni a nagy lehetőséggel LESZAKADÁS Az EU-támogatás ellenére csupán évi 2,5 százalékkal bővült a hazai gazdaság, ez kevés a felzárkózáshoz. NÉPSZAVA-ÖSZEÁLLÍTÁS Az elvesztegetett lehetőségek évtizedeként vonulhat be a magyar gazdaságtörténetbe az egymást követő Orbán-kormányok időszaka. A hazai gazdaság ez idő alatt átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült, ami az uniós átlaghoz vagy éppen az Ausztriához való felzárkózáshoz kevés volt. Az Eurostat 2010-2020 közötti adatai azt mutatják: Magyarország jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai ország. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százaléka volt vásárlóerő-paritáson. Vagyis 10 év alatt 8 százalékponttal - a régióban az egyik leglassabb ütemben - zárkóztunk fel. A nagyobb hátrányból induló gazdaságok - Litvánia vagy Észtország, de még Románia is sokkal többet javítottak. Pedig az Európai Uniótól ez idő alatt mintegy 46,5 milliárd euró, a jelenlegi GDP ötödének megfelelő támogatás érkezett hazánkba. Teresa Czerwinska, az Európai Beruházási Bank alelnöke Népszavának adott interjújából az is kiderült: az uniós bank tavaly 880 millió euró hitelt nyújtott Magyarországnak. Hogy mégis elmaradt a felzárkózás, annak az az oka, hogy a magyar gazdaság szerkezete elavult, a támogatások jelentős része az alacsonyabb jövedelmet termelő, olcsó munkaerőre épülő ágazatokba, a nemzetközi versenyben működésképtelen kkv-szektorba vagy a baráti cégekbe áramlik. RÉSZLETEK A 3. ÉS A 8. OLDALON A nagyobb hátrányból induló országok - Litvánia, Észtország, Románia - is sokkal többet javítottak Magyarországnál az eredményeiken Bármit avatnak a megjelenésért KAMPÁNY Műanyag borítású sí-tanpályajelző készülék, fa játszótér, kutyafelszereléseket gyártó üzem - a kampány utolsó heteiben ezeket is átadták a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjei. A kormánypárti aspiránsok a hajrában nem bíznak semmit a véletlenre. Minden pluszkampánymegjelenési lehetőséget kihasználnak, amire bőven kapnak lehetőséget állami, egyházi vagy magáncégek beruházásainak bejelentésekor, átadásakor. Az MTI pedig bőszen beszámol az eseményekről, az utóbbi néhány napból rengeteg hasonló hírt találtunk. Menczer Tamás külügyi államtitkár és egyéni jelölt például büszkén feszített egy ünnepélyes útfejlesztés alapkőletételén. Azt nem hangoztatta, hogy a kormány saját mulasztását pótolja azzal, hogy elkezdi a pátyi lehajtó építését, a tervek szerint ugyanis a beruházásnak már az idén be kellett volna fejeződnie. CIKKÜNK A 4. OLDALON Az esemény nem számít, a lényeg, hogy valamilyen ürüggyel megjelenjen a kormánypárti politikus neve az őt népszerűsítő kampányban Hiba lenne leírni az ukrán haderőt HÁBORÚ Továbbra sem tudnak látványos eredményt felmutatni az Ukrajnát lerohanó orosz csapatok. Sőt az ukrán erők több helyen ellentámadásba lendültek, nem is eredménytelenül. Az oroszok változatlanul komoly utánpótlásgondokkal küszködnek, az ukrán vezetés fegyverszállítási segélykiáltására viszont egyre több ország válaszol pozitívan. Tegnap Németország jelezte, 2000 Sztrela vállról indítható légvédelmi rakétarendszert szállít Ukrajnának, Svédország 5000 páncéltörő fegyvert. De Vlagyimir Putyin is meglepte a világot: bejelentette, Oroszország továbbra is szerződéses keretben szállítja a gázt minden országnak, de a „barátságtalan” (a szankciókat megszavazó) országoknak ezentúl rubelben kell fizetniük. Az orosz elnök minden bizonnyal a mai NATO - és EU-csúcsnak kívánt ezzel üzenni, valamint a Brüsszelbe látogató Joe Biden amerikai elnöknek is. A NATO is meglepő döntést hozott: négy új harccsoportot telepít a keleti szárnyra, többek között Magyarországra. A mai csúcstalálkozón viszont nem lesz napirendi pont Ukrajna NATO -tagsága. ÍRÁSAINK A 6., 7. OLDALON NATO harccsoportot telepít a katonai szövetség Magyarországra is. A döntést a ma kezdődő csúcson hozzák meg hivatalosan. Ukrajna NATO tagsága nincs napirenden. Segítségnek jó, de hiányzik a megoldás EGÉSZSÉGÜGY - Ez az összeg valamit segít a gyógyászatisegédeszköz-krízisen, de nem oldja meg a problémákat - mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára azután, hogy egy friss rendelet lehetőséget kínál az áremelésre azoknak a segédeszközgyártóknak, amelyek pályáznak. Az áremelés évi hárommilliárdos gyorssegélyt jelent, csakhogy a gyártók és a forgalmazók ennek legalább a háromszorosát kérték, ráadásul jó néhány termék kimaradt az áremelési ajánlatból. RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON Hárommilliárd forintot hoz a gyógyászati segédeszközök gyártóinak az engedély az áremelésre, de többre van szükség. Tanársztrájk: új módszerek AKCIÓ így hosszabb ideig napirenden tudják tartani a sztrájk ügyét - indokolták a pedagógus-érdekképviseletek, hogy miért változtattak kissé a múlt szerda óta tartó munkabeszüntetés menetén. Mostantól ugyanis „összehangolt sztrájknapokra” készülnek, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre az ország összes intézményében hirdetik meg az akciót, hanem több kijelölt iskolában, ezeket egy online térképes felületen lehet majd nyomon követni, és egy kérdőív kitöltésével itt tudnak jelentkezni azok is, akik csatlakoznak a koordinált munkabeszüntetéshez. A PSZ és a PDSZ képviselői tegnap is tárgyalni akartak a szaktárca képviselőivel, de nem fogadták őket. CIKKÜNK A 4. OLDALON Előre elkészített terv alapján mindennap más iskolákban folytatják a tiltakozást a pedagógusok AJÁNLÓ Magyar tagok a Pegasus-bizottságban Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció és Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője is tagja lesz a Pegasus kémszoftverrel elkövetett illegális megfigyeléseket vizsgáló különbizottságnak. Információink szerint a függetlenek soraiból a fideszes Hidvéghi Balázs is pályázik a tagságra. A szaktestület összetételéről csütörtökön szavaz az uniós törvényhozó testület plená- Jogsértő lehet az exportkorlátozás Levélben kért felvilágosítást Nagy István agrárminisztertől a magyar gabonaexport korlátozását bevezető jogszabályi rendelkezésekről az Európai Bizottság (EB) belső piaci és mezőgazdasági biztosa. A brüsszeli testület véleménye szerint a döntés sértheti az uniós belső piaci szabályokat és a nemzetközi kereskedelmi előírásokat. 8. oldal FOTÓ: AFP/BEATA ZAWRZEL