Népszava, 2022. március (149. évfolyam, 50-75. szám)

2022-03-24 / 69. szám

NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2022. március 24., csütörtök 149. évfolyam, 69. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 460 forint Nem sikerült élni a nagy lehetőséggel LESZAKADÁS Az EU-támogatás ellenére csupán évi 2,5 százalékkal bővült a hazai gazdaság, ez kevés a felzárkózáshoz. NÉPSZAVA-ÖSZEÁLLÍTÁS Az elvesztegetett lehetőségek évti­zedeként vonulhat be a magyar gaz­daságtörténetbe az egymást követő Orbán-kormányok időszaka. A ha­zai gazdaság ez idő alatt átlagosan évi 2,5 százalékkal bővült, ami az uniós átlaghoz vagy éppen az Auszt­riához való felzárkózáshoz kevés volt. Az Eurostat 2010-2020 közöt­ti adatai azt mutatják: Magyaror­szág jóval lassabban fejlődött, mint a számos kelet-közép-európai or­szág. Az egy főre jutó magyar GDP 2020-ban az uniós átlag 74 százalé­ka volt vásárlóerő-paritáson. Vagy­is 10 év alatt 8 százalékponttal - a régióban az egyik leglassabb ütem­ben - zárkóztunk fel. A nagyobb hátrányból induló gazdaságok - Litvánia vagy Észtország, de még Románia is­­ sokkal többet javítot­tak. Pedig az Európai Uniótól ez idő alatt mintegy 46,5 milliárd euró, a jelenlegi GDP ötödének megfelelő támogatás érkezett hazánkba. Te­resa Czerwinska, az Európai Beru­házási Bank alelnöke Népszavának adott interjújából az is kiderült: az uniós bank tavaly 880 millió euró hitelt nyújtott Magyarországnak. Hogy mégis elmaradt a felzár­kózás, annak az az oka, hogy a ma­gyar gazdaság szerkezete elavult, a támogatások jelentős része az alacsonyabb jövedelmet termelő, olcsó munkaerőre épülő ágazatok­ba, a nemzetközi versenyben mű­ködésképtelen kkv-szektorba vagy a baráti cégekbe áramlik. RÉSZLETEK A 3. ÉS A 8. OLDALON A nagyobb hátrányból induló orszá­gok - Litvánia, Észtország, Románia - is sokkal többet javítottak Ma­gyarországnál az eredmé­nyeiken Bármit avatnak a megjelenésért KAMPÁNY Műanyag borítású sí-tanpályajelző készülék, fa játszótér, kutyafelszereléseket gyártó üzem - a kampány utolsó heteiben ezeket is átadták a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjei. A kormánypárti aspiránsok a hajrában nem bíznak semmit a véletlenre. Minden plusz­kampánymegjelenési lehetőséget kihasználnak, amire bőven kapnak lehetőséget állami, egyházi vagy ma­gáncégek beruházásainak bejelen­tésekor, átadásakor. Az MTI pedig bőszen beszámol az eseményekről, az utóbbi néhány napból rengeteg hasonló hírt találtunk. Menczer Ta­más külügyi államtitkár és egyéni jelölt például büszkén feszített egy ünnepélyes útfejlesztés alapkőleté­telén. Azt nem hangoztatta, hogy a kormány saját mulasztását pótolja azzal, hogy elkezdi a pátyi lehajtó építését, a tervek szerint ugyanis a beruházásnak már az idén be kellett volna fej­eződnie. CIKKÜNK A 4. OLDALON Az esemény nem számít, a lényeg, hogy valamilyen ürüggyel megjelenjen a kormány­­párti politikus neve az őt népszerűsítő kampányban Hiba lenne leírni az ukrán haderőt HÁBORÚ Továbbra sem tudnak látványos eredményt felmutatni az Ukrajnát lerohanó orosz csapa­tok. Sőt az ukrán erők több helyen ellentámadásba lendültek, nem is eredménytelenül. Az oroszok változatlanul komoly utánpótlás­gondokkal küszködnek, az ukrán vezetés fegyverszállítási segélyki­áltására viszont egyre több ország válaszol pozitívan. Tegnap Német­ország jelezte, 2000 Sztrela vállról indítható légvédelmi rakétarend­szert szállít Ukrajnának, Svédor­szág 5000 páncéltörő fegyvert. De Vlagyimir Putyin is meglepte a világot: bejelentette, Oroszország továbbra is szerződéses keretben szállítja a gázt minden országnak, de a „barátságtalan” (a szankciókat megszavazó) országoknak ezentúl rubelben kell fizetniük. Az orosz el­nök minden bizonnyal a mai NATO - és EU-csúcsnak kívánt ezzel üzenni, valamint a Brüsszelbe látogató Joe Biden amerikai elnöknek is. A NATO is meglepő döntést ho­zott: négy új harccsoportot telepít a keleti szárnyra, többek között Magyarországra. A mai csúcstalál­kozón viszont nem lesz napirendi pont Ukrajna NATO -tagsága. ÍRÁSAINK A 6., 7. OLDALON NATO harc­csoportot telepít a ka­tonai szövet­ség Magyar­­országra is. A döntést a ma kezdő­dő csúcson hozzák meg hivatalosan. Ukrajna NATO tag­sága nincs napirenden. Segítségnek jó, de hiányzik a megoldás EGÉSZSÉGÜGY - Ez az összeg valamit segít a gyógyászatisegéd­­eszköz-krízisen, de nem oldja meg a problémákat - mondta lapunk­nak Rásky László, az Orvostechni­kai Szövetség főtitkára azután, hogy egy friss rendelet lehetőséget kínál az áremelésre azoknak a segédesz­közgyártóknak, amelyek pályáz­nak. Az áremelés évi hárommilli­árdos gyorssegélyt jelent, csakhogy a gyártók és a forgalmazók ennek legalább a háromszorosát kérték, ráadásul jó néhány termék kima­radt az áremelési ajánlatból. RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON Hárommilli­­árd forintot hoz a gyógyá­szati segéd­eszközök gyártóinak az engedély az áremelés­re, de többre van szükség. Tanársztrájk: új módszerek AKCIÓ így hosszabb ideig napiren­den tudják tartani a sztrájk ügyét - indokolták a pedagógus-érdekkép­viseletek, hogy miért változtattak kissé a múlt szerda óta tartó mun­kabeszüntetés menetén. Mostantól ugyanis „összehangolt sztrájkna­pokra” készülnek, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre az ország összes intézményében hirdetik meg az ak­ciót, hanem több kijelölt iskolában, ezeket egy online térképes felületen lehet majd nyomon követni, és egy kérdőív kitöltésével itt tudnak je­lentkezni azok is, akik csatlakoznak a koordinált munkabeszüntetéshez. A PSZ és a PDSZ képviselői tegnap is tárgyalni akartak a szaktárca kép­viselőivel, de nem fogadták őket. CIKKÜNK A 4. OLDALON Előre elkészített terv alapján mindennap más iskolák­ban folytatják a tiltakozást a pedagógusok AJÁNLÓ Magyar tagok a Pegasus-bizottságban Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció és Donáth Anna, a Mo­mentum európai parlamenti kép­viselője is tagja lesz a Pegasus kémszoftverrel elkövetett illegális megfigyeléseket vizsgáló külön­bizottságnak. Információink sze­rint a függetlenek soraiból a fide­­szes Hidvéghi Balázs is pályázik a tagságra. A szaktestület összeté­teléről csütörtökön szavaz az uni­ós törvényhozó testület plená- Jogsértő lehet az exportkorlátozás Levélben kért felvilágosítást Nagy István agrárminisztertől a magyar gabonaexport korlátozását beve­zető jogszabályi rendelkezésekről az Európai Bizottság (EB) belső piaci és mezőgazdasági biztosa. A brüsszeli testület véleménye szerint a döntés sértheti az uniós belső piaci szabályokat és a nem­zetközi kereskedelmi előírásokat. 8. oldal FOTÓ: AFP/BEATA ZAWRZEL

Next