Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-01 / 76. szám

21 NÉPSZAVA , 2022. április 1., péntek Minden szem a billegőkön • MÉRLEG A megyei jogú városok egy részét is magukba foglaló kistelepülési (vegyes) körzetek, a fővárosi agglomeráció és a Meszes botrányokban érintett helyek - itt lehet nagyobb ellenzéki meglepetés, de van pesszimistább forgatókönyv is. Lapunk elemzése a körzeteket bemutató sorozatunk alapján. VAS ANDRÁS A 106 egyéni választókerületből 74-ben előre borítékolható a va­sárnapi parlamenti választás vég­eredménye: az előzetes elemzések, illetve lapunk számításai alapján az ellenzéki összefogás 33, a kor­mánypártok pedig 41 körzetben biztosra mehetnek, így a választás végeredménye 32 olyan, bizony­talan - billegő - választókerület­ben dől el, ahol az ellenzéki, illetve a Fidesz-KDNP-s jelölt között 10 százaléknál kisebb a különbség. (A 199 képviselői helyből 93-at ugyan listás szavazatok alapján osztanak ki, de a töredékszavazatok, illetve a győzteskompenzáció rendszere mi­att itt is sokat számít, hogy mi lesz az egyéni körzetekben). Lapunk az utóbbi csaknem két hónapban bemutatta a 106 egyéni választókerületet, az ottani küz­delmeket, elemezte az esélyeket. Jól mutatja, mennyire kiélezett a küzdelem a hatalom és a kormány­­váltást akaró ellenzéki összefogás között, hogy néhány nappal a vok­solás előtt is többféle forgatókönyv létezik a végeredményre. S nemcsak a Népszava tapogatózik félhomály­ban a vasárnapi szavazás kimene­telét illetően, de a közvélemény-ku­tatók is. Egyöntetű a vélemény: az április 3-i voksolás eredménye attól függ, hogy a két nagy tömb hogyan tudja mozgósítani a híveit, és még inkább attól, mennyi szavazót tud­nak maguk mellé állítani a részvé­telükben bizonytalanok vagy pártot még nem választott biztos szavazók több százezres táborából. Az elem­zők úgy vélik, akár részvételi rekord is születhet holnapután. Eddig a legtöbben, a választásra jogosultak 73,51 százaléka 2002-ben a máso­dik fordulóban - a Fidesz emlékeze­tes, „kétmilliós” Kossuth téri nagy­gyűlése után­­ járult az urnákhoz, legutóbb, 2018-ban 70,22 százalék szavazott. Most a szakértők a 75-80 százalékos részvételt sem tartják el­képzelhetetlennek. Az ellenzék elsősorban Buda­pesten és a nagyvárosokban mehet biztosra. A fővárosban jelen állás szerint mind a 18 egyéni körzetben nyerhetnek jelöltjei, emellett Pé­csen, Miskolcon, Szegeden, Nyír­egyházán, Szolnokon, Kaposváron, Dunaújvárosban, Békéscsabán, valamint a budapesti agglomerá­cióban tűnik úgy, hogy a kormány­­váltást akaró szavazók lesznek többségben. A Fidesz-KDNP a nagyvárosokat is magukba foglaló körzetek közül elsősorban azokban számíthat mandátumra, ahol sok kistelepülés is a választókerület ré­sze - Kecskemét, Székesfehérvár, Győr, Debrecen egyik körzete, illet­ve Zalaegerszeg -, illetve a klasszi­kus kisvárosi-falusias körzetekben, továbbá az alföldi tanyavilágban. A billegő választókerületek kö­zül 15-ben az ellenzéki összefogás, 17-ben a kormánypártok jelöltjei­nek nagyobb valamivel az esélyük a győzelemre, de mint a neve is mutatja, ez bármilyen irányba el­tolódhat. Az ellenzék leginkább a pesti agglomeráció mellett szintén a nagyobb városokat is magukba fog­laló vegyes körzetek urbánus sza­vazóiban bízhat - Tatabánya, Eger, Kazincbarcika, Győr, Salgótarján, Tapolca -, illetve azokban a körze­tekben állnak jobban riválisaiknál, ahol a korábbi Fidesz-KDNP-s kép­viselő ellen, mint a törökszentmik­lósi Boldog István, az esztergomi Völner Pál és az orosházi Simonka György, büntetőeljárás indult. A kormánypártok viszont abban bíz­hatnak, hogy a hasonló adottságú vegyes körzetekben a bázisukat je­lentő falusi voksok ellensúlyozzák a városi, inkább kormányváltó han­gulatot. Nem véletlen, hogy a kör­zethatárok 2011-es átrajzolásánál erre is nagyon figyelt a kétharmados Fidesz-KDNP-s többség. A kormánypártok egy a 2018-as­­hoz hasonlóan sikeres mozgósítás esetén és természetesen ha az utol­só napok kampányának köszönhe­tően el tudják érni, hogy a bizonyta­lan szavazók nagy része ne járuljon az urnákhoz, sőt az ellenzéki válasz­tók egy részét is sikerül elbizonyta­­lanítaniuk, akár a vártnál­ reméltnél is nagyobb győzelmet arathatnak az egyéni választókerületekben. A bizonytalanok jelentős távolmara­dása ugyanis egyértelműen az el­lenzéket sújtaná (a korábbi évek ta­pasztalata és a jelenlegi felmérések alapján a nem elkötelezett szavazók nagyobb arányban húznak az ellen­zékhez, mint a jelenlegi hatalom­hoz), ami azt jelentené, hogy még azokban a billegő körzetekben is a Fidesz-KDNP örülhetne, ahol je­lenleg az ellenzék áll valamivel job­ban. Ez adott esetben 70-nél is több mandátumot jelentene számukra, amitől a kétharmad ugyan még nem jönne össze, de a listás helyekről bejutott képviselőkkel kényelmes kormányzótöbbséget adna, hiszen az egyéniben begyűjtött voksok is jobban gazdagítanák a kompenzá­ciós listát. Persze létezik olyan forgató­­könyv is, amikor a választási rend­szer 2011-es, a regnáló hatalomra szabott átalakítása éppenséggel az ellenzéknek kedvezne, hiszen egy esetleges minimális siker is biz­tos többséget hozna számukra az Országgyűlésben. Egy sikeres el­lenzéki mozgósítás esetén, melybe természetesen beletartozik, hogy a bizonytalanok közül minél több szavazót tudnak rávenni a vok­solásra, és emellett az elmúlt na­­pok-hetek kormányra ráégő ügyeit­­ a teljesség igénye nélkül: az orosz lehallgatás a külügyben, a szinte teljes külpolitikai elszigetelődés, az államháztartás rekordhiánya, a két számjegyű infláció, a reálbérek ér­­téktelenedése, a pedagógussztrájk 32 billegő körzet van, ezekben dől el a vasárna­pi választás, illetve a kor­mányváltás kérdése,­­ a szavazók tömegéhez sikerül el­juttatniuk. Ebben a forgatókönyv­ben előfordulhatna, hogy olyan vá­lasztókerületeket is elbuknának a kormánypártok, ahonnan évtizede­kig biztosan szállították a mandá­tumot. Ebben az esetben nemcsak a főváros és a déli négy körzet kivé­telével egész Pest megyében nyer­ne az ellenzéki összefogás, de olyan ikonikus helyeken is triumfálhat­­na, mint Hódmezővásárhely - ahol az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a Fidesz egyik ikonjával, Lázár Jánossal mérkő­zik­­, Székesfehérvár, Győr, Szom­bathely, Veszprém. És legfőképpen Debrecen, ahol Kósa Lajost lehetne letaszítani a maga alá képzelt trón­ról, illetve több olyan nyugat- és közép-dunántúli választókerületet is elbuknának a kormánypártok, melyeket az 1994-es nagy szocia­lista visszarendeződés kivételével mindvégig a Fidesz és aktuális csa­tolmányai uraltak. Az összellenzék számára kedve­ző végkimenetel adott esetben 55- 57 egyéni mandátumot is jelenthet­ne, ami a győzteskompenzációval és a listás eredményekkel bőven száz feletti ellenzéki képviselőt - azaz kormányváltást - jelentene a parla­mentben.

Next