Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)
2022-04-08 / 82. szám
BELFÖLD Levélvoks: „észak-koreai arány” • MANDÁTUM Egyéniben az ellenzék még javíthat a vasárnapi eredményen, de a listán valószínűleg akkor is pórul jár. Majtényi László volt ombudsman szerint abszurd az egész levélszavazási rendszer. VAS ANDRÁS Újabb mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP a határon túli szavazatokkal, így jelen állás szerint a kormánypártoknak 136 képviselőjük ülhet be az új Országgyűlésbe, míg a hatpárti ellenzéki összefogás egy listás helyet veszített, így 55 képviselőt küldhet a parlamentbe. A számok azonban még változhatnak, ugyanis választókerületenként egy szavazókör eredményeit csak szombaton számolják össze, amikor hozzájuk adják az átjelentkezettek, illetve a külföldön élő, ám magyarországi lakcímmel rendelkezők voksait. Mivel utóbbiak között az exit poll felmérések szerint az ellenzéki összefogás sokkal jobban szerepelt, mint a kormánypártok, előfordulhat, hogy néhány billegő körzet jelenlegi állása megfordul. Erre a legnagyobb esély a fővárosi 13-as választókörzetben adódik, ahol a Fidesz-KDNP-s Szatmáry Kristóf 98,63 százalékos feldolgozottságnál csak 38 vokssal vezet a hatpárti összefogás jelöltje, a szocialista Vajda Zoltán előtt, de ezer szavazatnál kisebb a különbség a baranyai 1-es, a budapesti 12-es, 14-es és 15-ös választókörzetben is, igaz, ezekben nagyobb meglepetés lenne a jelenlegi sorrend változása. Amennyiben valamelyik körzetben az ellenzéki képviselő mégis elveszi a mandátumot a jelenleg élen álló kormánypárti riválisától, az a listás mandátumokra is kihathat, s elképzelhető, hogy a hatpárti összefogás újabb helyet veszít, a kormánypártok pedig még egy képviselőt küldhetnek a T. Házba az országos listáról. A levélszavazatoknak köszönhető újabb mandátumot a hírek szerint a Fidesz-KDNP egészségpolitikusa, a kormánypártok országos listájának 54. helyezettje, Pesti Imre kapja, noha elvileg a 48. helyen álló Földesi Gyula következett volna, ezzel szemben az ellenzéki lista 38. helyén álló momentumos Bedő Dávid jelen állás szerint csak néhány napig hihette magát országgyűlési képviselőnek. - Akkor nyert a Fidesz a legjobban, amikor mindenki összefogott ellene - mondta a választások estéjén Orbán Viktor. Ez vasárnap még nem volt igaz, ugyanis a Fidesz-KDNP a képviselői helyek 67,84 százalékát szerezte meg, míg 2010-ben - az akkor még 386 fős parlamentben - 67,88 százalékkal rendelkezett. A levélszavazatoknak köszönhető újabb mandátum viszont - ha ez marad a végleges állapot - valóban a legnagyobb siker, hiszen a képviselők 68,34 százaléka lesz kormánypárti a jövőben. A Nemzeti Választási Iroda vasárnap óta dolgozza fel a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli választóktól beérkezett 317 ezer levélszavazatot, melyből valamivel több mint 161 ezer értékelése után a Fidesz-KDNP bő 151 ezret - 93,6 százalék -, az ellenzéki összefogás hétezret - 4,3 százalék -, a Mi Hazánk 1700-at - 1 százalék -, a Kétfarkú Kutya Párt ezret - 0,62 százalék - kapott. A levélszavazást jogi szempontból sok szakember Alaptörvény-ellenesnek tartja, legfőképpen a lebonyolítás miatt, ugyanis ellenőrizhetetlen, történtek-e visszaélések. Erre ad lehetőséget, hogy a névjegyzékben halottak is szerepelhettek - ahogyan ez az idén is kiderült -, a választási levélcsomagok kézbesítése a Vajdaságban Fidesz-közeli szervezetek aktivistáira bízták a feladatot, és a múlt héten Erdélyben olyan elégetett, szavazatokkal teli zsákokat találtak, melyeken jól látszott, hogy ellenzéki szavazatokat tartalmaztak. Utóbbi ügyben a román rendőrség indított nyomozást, a Nemzeti Választási Bizottság pedig arra hivatkozva utasította el Hadházy Ákos ellenzéki képviselőnek a levélszavazás megismétlését sürgető beadványát, hogy „a választási eljárási törvény Magyarország területére terjed ki”, így nem vizsgálhatják az elégetett és szeméttelepre került levélvoksok ügyét. Hadházy Ákos ezek után a Kúriához fordult jogorvoslatért, ugyanis szerinte alkotmányos válsággal fenyeget az NVB határozata. - Jogi nonszensz az NVB álláspontja, ahogyan az egész levélszavazás abszurd - mondta lapunknak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke, korábbi ombudsman. - Véres a torka a rendszernek, amit az is mutat, hogy a levélszavazatok eredménye már nem is belorusz vagy orosz, hanem észak-koreai arányokat mutat a Fidesz-KDNP javára. Alkotmányos szempontból elképzelhetetlen lenne, hogy a választójog gyakorlása megkülönbözteti a határon túli magyarokat, illetve a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön élőket, méghozzá az előbbiek javára, ennek ellenére az Alkotmánybíróság szerint ez teljesen jogszerű. Mert ilyen állapotban van az Alkotmánybíróságunk és ilyen a jogrendszerünk - tette hozzá. - Nem tartom valószínűnek, hogy olyan végső döntés születik, mely kimondja, hogy jogszerűtlenül A határon túliak egy mandátumot már biztos „megszavaztak” a Fidesznek, és az összesítés még nem ért véget. A kormánypártnak a mostani állás szerint 136 képviselője lesz, járt el az NVB, persze ettől függetlenül Hadházy Ákos jól teszi, hogy felhívja a figyelmet az egyértelmű jogsértést megvalósító visszaélésre - jegyezte meg Majtényi. Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász, politikai elemző úgy vélte, az NVB csak túl akart lenni az ügyön, melynek amúgy a vasárnapi történtek ismeretében nincs hatása a voksolás érdemi végeredményére. Elvileg viszont lehetett volna, hiszen, ha csak minimálisan jobban szerepel az ellenzéki összefogás, akkor most a határon túli szavazatok akár a kétharmadról is dönthetnének, s akkor az egész világ arról beszélne, milyen körülmények között kapott felhatalmazást az új kormány - magyarázta. Szerinte abban természetesen igaza van az NVB-nek, hogy egy másik országban jogilag nincs lehetősége vizsgálódni. Ám nem ez a kérdés, hanem a levélszavazás módja, melyről még az óvodások is tudják, hogy Alaptörvény-ellenes. Nem a konkrét ügyet kellene tehát vizsgálni, hanem a jogi normát, a választási törvényt, melynek egy részét az AB simán megsemmisíthetné. Munka a választási központban. A levélszavazatok mögé ők se látnak be Távol marad a listavezető Nem ül be a parlamentbe - jelezte Facebook-oldalán Márki-Zay Péter. Az ellenzéki összefogás korábbi miniszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott: „ebben a helyzetben még a látszatát sem szeretném fenntartani annak, hogy Magyarország egy parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentben az ellenzék bármit is elérhet". NÉPSZAVA 2022. április 8., péntek3 Urna helyett kartondoboz Komoly jogsértésekre hívta fel a figyelmet az erdélyi választásokról készült jelentésében a voksolásra két megfigyelőcsoportot is küldő dán civil szervezet, a Silba, írta a Magyar Hang. A jelentésben kifogásolták, hogy az általuk meglátogatott kolozsvári szavazókörben urnák helyett kivágott kartondobozba gyűjtötték a voksokat, a személyes adatokat tartalmazó nyomtatványokat nyilvánosan, a falvakból beérkezett levélszavazatokat pedig egy hűtőszekrényen, lezáratlanul tárolták. A magyar konzulátuson a szavazólapokat a többség nyilvánosan, nem a fülkében töltötte ki, a szavazóurnákon nem volt pecsét, a falvakban civil szervezetek gyűjtötték a levélszavazatokat, s azokat jegyzőkönyv felvétele nélkül vitték el a konzulátusra. A dánok megjegyezték, sokan egynél több szavazatot adtak le - volt, aki tízet -, s azoktól, aki más voksát vitte, nem kértek semmilyen személyi azonosítót és meghatalmazást. Megállapították, hogy a konzulátuson kétszer annyi szavazólap és boríték volt, mint a regisztrált szavazók száma, s a megszámolt szavazatokat tartalmazó kartondobozokat a konzulátus folyosójára rakták ki éjjelre, miközben a folyosó melletti helyiségben az összes biztonsági kamerát ruhadarabokkal takarták el. A jobbikosok negyede otthon maradt ELPÁRTOLTAK Van, ahol a jobbikosok harmada fogadta csak el az összefogást - derül ki a Republikon Intézet friss elemzéséből. A Fidesz meglepően nagyarányú győzelmét és az Egységben Magyarországért pártjainak kudarcát több elemző is azzal magyarázta az elmúlt napokban, hogy a jobbikos szavazóknak nem tetszett pártjuk részvétele egy baloldali szervezeteket is magában foglaló koalícióban, ezért közülük sokan átszavaztak a Fideszre, illetve a Mi Hazánkra vagy el sem mentek voksolni. A Republikon a 2018-as választási eredményekkel vetette össze az idei részvételi és szavazati adatokat abban a húsz egyéni választókerületben, ahol négy éve a legjobb eredményt érte el a Jobbik. Az látszik, hogy a párt korábbi szavazótáborának nagyjából a fele (53 százaléka) maradt hűséges és követte a Jobbikot az idei választáson induló hatpárti összefogásba, negyedük azonban azzal fejezte ki nemtetszését, hogy nem ment el voksolni. Az átlag mögött azonban nagyok az eltérések. A később a dunaújvárosi polgármesteri széket választó Pintér Tamás 2018-ban megnyerte a pártnak Fejér megye 1-es számú választókerületét, s ehhez 20 ezer szavazatra, a voksok 44 százalékára volt szüksége, 15 százalékot elvittek az ellenzék más pártjai. A lemondása után megválasztott szintén jobbikos Kálló Gergely mögött már felsorakozott a későbbi összefogás valamennyi ellenzéki pártja, majdnem 57 százalékos fölénnyel nyert. A mostani voksoláson azonban csak 43,2 százalékot szerzett, a Mi Hazánk pedig a szavazatok 5 százalékát gyűjtötte be. A Republikon számításai szerint ebben a körzetben a régi Jobbik-szavazók 56 százaléka voksolt az Egységben Magyarországért jelöltjére, 10 százalék a Mi Hazánkra, 7 százalék pedig a Fideszre. Ugyanakkor Veszprém megyében, a tapolcai körzetben Rig Lajosra szavazott minden aktív jobbikos, csak a régi szavazói 28 százaléka otthon maradt. Ózdon viszont csak a régi jobbikos tábornak mindössze 32 százaléka maradt meg az összefogás szavazójaként. GULYÁS ERIKA : Átlagban a korábbi tábor fele követte a Jobbikot az összefogásba