Népszava, 2022. április (149. évfolyam, 76-99. szám)

2022-04-08 / 82. szám

BELFÖLD Levélvoks: „észak-koreai arány” • MANDÁTUM Egyéniben az ellenzék még javíthat a vasárnapi eredményen, de a listán valószínűleg akkor is pórul jár. Majtényi László volt ombudsman szerint abszurd az egész levélszavazási rendszer. VAS ANDRÁS Újabb mandátumot szerzett a Fi­­desz-KDNP a határon túli szava­zatokkal, így jelen állás szerint a kormánypártoknak 136 képviselő­jük ülhet be az új Országgyűlésbe, míg a hatpárti ellenzéki összefogás egy listás helyet veszített, így 55 képviselőt küldhet a parlamentbe. A számok azonban még változhat­nak, ugyanis választókerületenként egy szavazókör eredményeit csak szombaton számolják össze, amikor hozzájuk adják az átjelentkezettek, illetve a külföldön élő, ám magyar­­országi lakcímmel rendelkezők voksait. Mivel utóbbiak között az exit poll felmérések szerint az el­lenzéki összefogás sokkal jobban szerepelt, mint a kormánypártok, előfordulhat, hogy néhány billegő körzet jelenlegi állása megfordul. Erre a legnagyobb esély a főváro­si 13-as választókörzetben adódik, ahol a Fidesz-KDNP-s Szatmáry Kristóf 98,63 százalékos feldolgo­zottságnál csak 38 vokssal vezet a hatpárti összefogás jelöltje, a szo­cialista Vajda Zoltán előtt, de ezer szavazatnál kisebb a különbség a baranyai 1-es, a budapesti 12-es, 14-es és 15-ös választókörzetben is, igaz, ezekben nagyobb meglepetés lenne a jelenlegi sorrend változása. Amennyiben valamelyik körzetben az ellenzéki képviselő mégis elveszi a mandátumot a jelenleg élen álló kormánypárti riválisától, az a listás mandátumokra is kihathat, s elkép­zelhető, hogy a hatpárti összefogás újabb helyet veszít, a kormánypár­tok pedig még egy képviselőt küld­hetnek a T. Házba az országos listá­ról. A levélszavazatoknak köszön­hető újabb mandátumot a hírek szerint a Fidesz-KDNP egészség­politikusa, a kormánypártok orszá­gos listájának 54. helyezettje, Pesti Imre kapj­a, noha elvileg a 48. helyen álló Földesi Gyula következett vol­na, ezzel szemben az ellenzéki lista 38. helyén álló momentumos Bedő Dávid jelen állás szerint csak né­hány napig hihette magát ország­gyűlési képviselőnek. - Akkor nyert a Fidesz a legjob­ban, amikor mindenki összefogott ellene - mondta a választások es­téjén Orbán Viktor. Ez vasárnap még nem volt igaz, ugyanis a Fi­­desz-KDNP a képviselői helyek 67,84 százalékát szerezte meg, míg 2010-ben - az akkor még 386 fős parlamentben - 67,88 százalékkal rendelkezett. A levélszavazatok­nak köszönhető újabb mandátum viszont - ha ez marad a végleges ál­lapot - valóban a legnagyobb siker, hiszen a képviselők 68,34 százaléka lesz kormánypárti a jövőben. A Nemzeti Választási Iroda va­sárnap óta dolgozza fel a magyar­­országi lakcímmel nem rendelkező, határon túli választóktól beérkezett 317 ezer levélszavazatot, melyből valamivel több mint 161 ezer érté­kelése után a Fidesz-KDNP bő 151 ezret - 93,6 százalék -, az ellenzéki összefogás hétezret - 4,3 százalék -, a Mi Hazánk 1700-at - 1 százalék -, a Kétfarkú Kutya Párt ezret - 0,62 százalék - kapott. A levélszavazást jogi szempontból sok szakember Alaptörvény-ellenesnek tartja, legfőképpen a lebonyolítás miatt, ugyanis ellenőrizhetetlen, történ­­tek-e visszaélések. Erre ad lehe­tőséget, hogy a névjegyzékben ha­lottak is szerepelhettek - ahogyan ez az idén is kiderült -, a választási levélcsomagok kézbesítése­­ a Vaj­daságban Fidesz-közeli szerveze­tek aktivistáira bízták a feladatot­­, és a múlt héten Erdélyben olyan elégetett, szavazatokkal teli zsáko­kat találtak, melyeken jól látszott, hogy ellenzéki szavazatokat tar­talmaztak. Utóbbi ügyben a román rendőrség indított nyomozást, a Nemzeti Választási Bizottság pedig arra hivatkozva utasította el Had­­házy Ákos ellenzéki képviselőnek a levélszavazás megismétlését sür­gető beadványát, hogy „a választási eljárási törvény Magyarország te­rületére terjed ki”, így nem vizsgál­hatják az elégetett és szeméttelepre került levélvoksok ügyét. Hadházy Ákos ezek után a Kúriához fordult jogorvoslatért, ugyanis szerinte alkotmányos válsággal fenyeget az NVB határozata. - Jogi nonszensz az NVB állás­pontja, ahogyan az egész levélsza­vazás abszurd - mondta lapunknak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke, korábbi ombudsman. - Véres a tor­ka a rendszernek, amit az is mutat, hogy a levélszavazatok eredménye már nem is belorusz vagy orosz, ha­nem észak-koreai arányokat mutat a Fidesz-KDNP javára. Alkotmá­nyos szempontból elképzelhetetlen lenne, hogy a választójog gyakorlá­sa megkülönbözteti a határon túli magyarokat, illetve a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföl­dön élőket, méghozzá az előbbiek javára, ennek ellenére az Alkot­mánybíróság szerint ez teljesen jogszerű. Mert ilyen állapotban van az Alkotmánybíróságunk és ilyen a jogrendszerünk - tette hozzá. - Nem tartom valószínűnek, hogy olyan végső döntés születik, mely kimondja, hogy jogszerűtlenül A határon túliak egy mandátumot már biztos „megsza­vaztak” a Fidesznek, és az összesí­tés még nem ért véget. A kormány­pártnak a mostani állás szerint 136 képvi­selője lesz, járt el az NVB, persze ettől függet­lenül Hadházy Ákos jól teszi, hogy felhívja a figyelmet az egyértelmű jogsértést megvalósító visszaélésre - jegyezte meg Majtényi. Szentpéteri Nagy Richárd alkot­mányjogász, politikai elemző úgy vélte, az NVB csak túl akart lenni az ügyön, melynek amúgy a vasárnapi történtek ismeretében nincs hatása a voksolás érdemi végeredményé­re.­­ Elvileg viszont lehetett volna, hiszen, ha csak minimálisan jobban szerepel az ellenzéki összefogás, akkor most a határon túli szavaza­tok akár a kétharmadról is dönt­hetnének, s akkor az egész világ ar­ról beszélne, milyen körülmények között kapott felhatalmazást az új kormány - magyarázta. Szerinte abban természetesen igaza van az NVB-nek, hogy egy másik ország­ban jogilag nincs lehetősége vizsgá­lódni. Ám nem ez a kérdés, hanem a levélszavazás módja, melyről még az óvodások is tudják, hogy Alaptör­vény-ellenes. Nem a konkrét ügyet kellene tehát vizsgálni, hanem a jogi normát, a választási törvényt, mely­nek egy részét az AB simán meg­semmisíthetné. Munka a választási központban. A levélszava­zatok mögé ők se látnak be Távol marad a listavezető Nem ül be a parlamentbe - jelezte Facebook-oldalán Márki-Zay Péter. Az ellenzéki összefogás korábbi mi­niszterelnök-jelöltje úgy fogalmazott: „ebben a helyzet­ben még a látszatát sem szeretném fenntartani annak, hogy Magyarország egy parlamentáris demokrácia, ahol a parlamentben az ellenzék bármit is elérhet". NÉPSZAVA 2022. április 8., péntek3 Urna helyett kartondoboz Komoly jogsértésekre hívta fel a figyelmet az erdélyi választások­ról készült jelentésében a vok­solásra két megfigyelőcsoportot is küldő dán civil szervezet, a Silba, írta a Magyar Hang. A je­lentésben kifogásolták, hogy az általuk meglátogatott kolozsvári szavazókörben urnák helyett ki­vágott kartondobozba gyűjtötték a voksokat, a személyes adato­kat tartalmazó nyomtatványokat nyilvánosan, a falvakból beér­kezett levélszavazatokat pedig egy hűtőszekrényen, lezáratlanul tárolták. A magyar konzulátu­son a szavazólapokat a többség nyilvánosan, nem a fülkében töl­tötte ki, a szavazóurnákon nem volt pecsét, a falvakban civil szervezetek gyűjtötték a levél­szavazatokat, s azokat jegyző­könyv felvétele nélkül vitték el a konzulátusra. A dánok megje­gyezték, sokan egynél több sza­vazatot adtak le - volt, aki tízet -, s azoktól, aki más voksát vitte, nem kértek semmilyen személyi azonosítót és meghatalmazást. Megállapították, hogy a konzu­látuson kétszer annyi szavazólap és boríték volt, mint a regisztrált szavazók száma, s a megszámolt szavazatokat tartalmazó karton­dobozokat a konzulátus folyosó­jára rakták ki éjjelre, miközben a folyosó melletti helyiségben az összes biztonsági kamerát ruha­darabokkal takarták el. A jobbikosok negyede otthon maradt ELPÁRTOLTAK Van, ahol a job­bikosok harmada fogadta csak el az összefogást - derül ki a Republikon Intézet friss elemzéséből. A Fidesz meglepően nagyarányú győzelmét és az Egységben Magyarországért pártjainak kudarcát több elemző is azzal magyarázta az elmúlt napok­ban, hogy a jobbikos szavazóknak nem tetszett pártjuk részvétele egy baloldali szervezeteket is magában foglaló koalícióban, ezért közülük sokan átszavaztak a Fideszre, illetve a Mi Hazánkra vagy el sem mentek voksolni. A Republikon a 2018-as válasz­tási eredményekkel vetette össze az idei részvételi és szavazati ada­tokat abban a húsz egyéni választó­­kerületben, ahol négy éve a legjobb eredményt érte el a Jobbik. Az lát­szik, hogy a párt korábbi szavazótá­borának nagyjából a fele (53 száza­léka) maradt hűséges és követte a Jobbikot az idei választáson induló hatpárti összefogásba, negyedük azonban azzal fejezte ki nemtet­szését, hogy nem ment el voksolni. Az átlag mögött azonban nagyok az eltérések. A később a dunaújvárosi pol­gármesteri széket választó Pin­tér Tamás 2018-ban megnyerte a pártnak Fejér megye 1-es számú választókerületét, s ehhez 20 ezer szavazatra, a voksok 44 százalékára volt szüksége, 15 százalékot elvittek az ellenzék más pártjai. A lemon­dása után megválasztott szintén jobbikos Kálló Gergely mögött már felsorakozott a későbbi összefogás valamennyi ellenzéki pártja, majd­nem 57 százalékos fölénnyel nyert. A mostani voksoláson azonban csak 43,2 százalékot szerzett, a Mi Ha­zánk pedig a szavazatok 5 százalé­kát gyűjtötte be. A Republikon szá­mításai szerint ebben a körzetben a régi Jobbik-szavazók 56 százaléka voksolt az Egységben Magyarorszá­gért jelöltjére, 10 százalék a Mi Ha­zánkra, 7 százalék pedig a Fideszre. Ugyanakkor Veszprém megyében, a tapolcai körzetben Rig Lajosra sza­vazott minden aktív jobbikos, csak a régi szavazói 28 százaléka otthon maradt. Ózdon viszont csak a régi jobbikos tábornak mindössze 32 százaléka maradt meg az összefogás szavazójaként. GULYÁS ERIKA : Átlagban a korábbi tábor fele követ­te a Jobbikot az összefogásba

Next